Petőfi Népe, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-20 / 272. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek MAGYAR, SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 0ACS - KISKUN MEGYEI LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM Ara 60 fillér 1964. NOV. 20. PÉNTEK rr Összeült az orsza&gyales Csütörtökön délelőtt II órakor megkezdődött az országgyűlés ülésszaka. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás— paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülésszakot Vass Istvánná elnök nyitotta meg. Megállapította, hogy az országgyűlés tagjai határozatképes számban vannak jelen. Ezután beszámolt arról, hogy a forradalmi munkás—paraszt kormány benyújtotta az építésügyről, valamint a vízügyről szóló törvényjavaslatokat, amelyeket az országgyűlés illetékes állandó bizottságai megtárgyaltak. A törvényjavaslatokat a képviselők között szétosztották. Ugyancsak megkapták az országgyűlés tagjai a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletekről szóló jelentését. Az országgyűlés a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. Er. Pesta László, az országgyűlés jegyzője ismertette az interpellációra jelentkezett képviselők névsorát és az interpellációk tárgyát, majd Vass Istvánná javaslatára az ország- gyűlés elfogad,ta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő: 1. Az építésügyről szóló törvényjavaslat; 2. A vízügyről szóló törvényjavaslat, 3. A külügyminiszter beszámolója a Magyar Népköztársaság külpolitikájáról, 4. Interpellációk. Ezután napirend szerint megkezdődött az építésügyről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Trautmann Rezső építésügyi miniszter beszéde Trautmann Rezső építésügyi miniszter terjesztette az ország- gyűlés elé az építésügyi törvényjavaslatot. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a törvény- javaslat államigazgatásunk építésügyi és népgazdaságunk építőipari ágazata szempontjából egyaránt nagy jelentőségű. Az építésügy körébe tartozó követelmények, feladatok egy részét még az 1937-ből származó törvény szabályozza. A több mint negyedszázados jogszabály ma már elavult, sok tekintetben nem felel meg a hazánk gazdasági, társadalmi fejlődése következtében előállt követelményeknek. sőt, hiányos is, mert az építésügyi igazgatásnak csak egy szűkebb területére terjedt ki. — A mai megnövekedett és sokirányú építési tevékenység — folytatta a miniszter — magától értetődően megköveteli az építésügyi ágazat teljes, egységes értelmezését, ennek keretében a területrendezés és a különböző építményfajták egységes, összehangolt rendszerének megteremtését. Trautmann Rezső a továbbiakban az építőipar fejlődését jellemezte, adatokkal, tényekkel illusztrálta azt az utat. amelyet építőiparunk az elmúlt három és fél évtizedben megtett, majd így folytatta: — A nyilvánvaló eredmények mellett az építőiparnak sok, lényegében fegyelmezetlenségből, lazaságból fakadó hibája van, s sok külső nehézség is gátolja munkáját. Munkaerőhiánnyal küzd, vontatottan sajátítja el és vezeti be azokat a korszerű termelésszervezési módszereket, amelyek a takarékosabb munkaerő-felhasználást biztosítják; nem használja ki elég széles körben a nagy termelékenységű szerkezeti és technológiai lehetőségeket, lassan halad a gépesítés útján. Olykor fontos anyagokból elégtelen vagy akadozó az ellátás, a szállítási nehézségek pedig szinte mindennaposakká váltak. — Mint ismeretes, ezeket a problémákat a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1964 februári ülésén mélyrehatóan megvizsgálta, s egyúttal meghatározta a feladatok megoldásához szükséges legfontosabb intézkedéseket és módozatokat. Jelenthetem tisztelt képviselőtársaimnak, hogy a párthatározat iránymutatásának megfelelően számos intézkedés végrehajtása van folyamatban. — Leglényegesebb feladatunkat az építőipar technikai alapjainak korszerűsítésében és a jobb munkaszervezéssel elérhető termelékenységnövelésben látjuk. Az építési feladatok közül — tekintettel nagy tömegére és koncentráltságára — elsősorban a lakásépítés terén kell nagy erőfeszítéseket tennünk a technikai színvonal emeléséért. — Erőfeszítéseket teszünk az ipari és mezőgazdasági építkezések korszerűsítésére is. E téren szintén biztosítani kívánjuk a tömeges gyártás feltételeit. — Felsorolt céljaink megvalósítására bővítjük építőiparunk gépparkját, fokozatosan kiépítjük a vállalatok vertikalitását, megteremtjük a korszerű termelésszervezési módszerek alkalmazásának feltételeit, s minden lehetséges módszert és eszközt igénybe veszünk, hogy megszilárdítsuk a technológiai és munkafegyelmet, valóra váltsuk az építkezések ütemességét, gyorsítását. — Szeretnék rámutatni, hogy az építésügyről szóló törvényjavaslat, valamint ennek tervbe vett végrehajtása, a párthatározat célkitűzéseinek sikeres teljesítését hivatott elősegíteni. Befejezésül Trautmann Rezső a következőket mondta: — Az építésügyről szóló törvény elősegíti és alátámasztja valamennyi területrendező, építésvezető, építőipari kivitelező, minden építésügyi dolgozó törekvését, hogy. munkájával minél eredményesebben- szolgálhassa az ország, a szocializmust építő társadalom, az egész nép ügyét. A magyar forradalmi munkás—paraszt kormány nevében kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. (Taps.) Ezután az országgyűlés ipari bizottsága nevében Bondor József, a bizottság elnöke emelkedett szólásra. Bondor József után dr. Harrer Ferenc képviselő az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi állandó bizottsága nevében szólalt fel. Ezután az elnöklő Vass Istvánná szünetet rendelt el. Szünet után az országgyűlés Pólyák János elnökletével folytatta munkáját. Hevér Lajos Heves megyei képviselő volt a következő felszólaló, majd Inotai János Fejér megyei képviselő kért szót. Kovács Pál Békés megyei képviselő, majd Reszegi Ferenc a Hajdú megyei képviselőcsoport nevében szólt hozzá. Ezután az elnöklő Pólyák János szünetet rendelt el. Ebédszünet után folytatódott a tanácskozás. Elsőnek Gergely Lajos Baranya megyei képviselő emelkedett szólásra, majd Szepesik Rezső Borsod megyei képviselő, Walter Imre Somogy megyei képviselő szólalt fel. A törvényjavaslatot mindhárman elfogadták. A vita végén Traut- mann Rezső építésügyi miniszA vízügyről szóló törvény- javaslatot Losonczi Pál földművelésügyi miniszter terjesztette elő, aki többek között a következőket mondotta: — gazdasági életünk fejlődése, a lakosság anyagi és kulturális helyzetének javulása jelentősen megnövelte és állandóan fokozza a vízfogyasztást. Meglevő vízkincsünk és hasznosítható vízkészletünk azonban nem növekszik az igények arányában. — Hazánk vízkészlete korlátozott, csapadékviszonyaink eléggé szélsőségesek. A folyók- ból és kevés állóvízből származó vízkészletünk időszaki alakulása nincs összhangban az egyes időpontokban felmerülő igényekkel. — Vízkészletünk korlátozottsága, az igények növekedése céltudatos, tervszerű vízgazdálkodási munkát követel. — A mezőgazdaságban a víz- gazdálkodás — a belvízrendezés, az árvízvédelem és az öntözés — régi hagyományokra tekint vissza. Szocialista mező- gazdaságunkban a víz kérdése fokozottan és újszerűén vetődik fel: mint a termelés fejlesztésének nélkülözhetetlen eszköze. — A mezőgazdaságot érintő másik fontos vízgazdálkodási tevékenység a belvízrendezés és árvízvédelem. A mezőgazdaságnak elsőrendű érdeke, hogy minél több hasznosítható vizet tartson vissza a talajban. Erre lehetőséget nyújt a korszerűbb gazdálkodás, a gépi talajművelés, a víztárolók felületének növelése, emellett azonban fontos feladat a káros, felesleges vizek elvezetése is. — Ugrásszerűen nőtt a szóa Kisz megyei kíiüttértekezlete ★ Tudósítás a 3. és a 4. oldalon tér válaszolt a felszólalásokra. Az országgyűlés az építésügyről szóló törvényjavaslatot a Kovács Pál képviselő által indítványozott módosítással egyhangúlag elfogdta. Ezután szünet következett, melynek befejeztével Losonczi Pál földművelésügyi miniszter emelkedett szólásra. cialista ipar vízhasználata is: az utóbbi tíz évben íélmilliárd köbméterről másfél milliárd köbméterre. Az ipari vízhasználat ilyen mértékű növekedése új feladatokat jelent az ipari üzemek munkájában, s fokozza a vízgazdálkodás ügyeivel foglalkozó irányító, ellenőrző szervek munkáját is. — A beterjesztett törvényjavaslat a vízgazdálkodás állami irányító szervezetét és annak szerepét változatlanul hagyja és a törvény szintjén rögzíti a jelenleg hatályos jogállapotot. A vízügyért felelős állami szervek munkája azonban csak akkor lehet eredményes, ha a vízgazdálkodási feladatok sikeres megoldása az egész társadalom ügyévé válik. Ezért — különösen a helyi jelentőségű vízgazdálkodási feladatok megoldásában — a törvényjavaslat, illetve elfogadása esetén, a törvény következetes érvényesítésének alapja: a lakosság, a mezőgazdasági és ipari üzemek összefogása, az érdekek egyeztetése, a saját erőforrások feltárása. A törvényjavaslat elfogadásával lehetővé válik igen sok különféle jogszabály — köztük az 1885. évi 23. törvény egyes, még hatályban levő rendelkezéseinek — hatálytalanítása és fontosságának megfelelően a vízügy törvényerejű szabályozása. A törvényjavaslat a korszerű tudományos elveken, széles körű tapasztalatokon felépülő víz- gazdálkodás gyakorlati megvalósításához ad jogi keretet, irányt mutató módon támasztja alá a szociálista viszonyok között a vízgazdálkodás további eredményes fejlődését. — A városokban fokozott figyelmet kell fordítanunk a lakosság és az ipar vízellátásának egyeztetésére. Elsősorban az ipari üzemek helyi vízkészletük fokozottabb felhasználásával mentesítsék a közműveket, hogy ezzel is javuljon a lakosság vízellátása. Természetesen ez utóbbit a vízvezeték- és szennyvízcsatorna-hálózat további bővítésével és korszerűsítésével is elő kell segíteni. — A törvényjavaslatban fontos helyet foglal el vízkincsünk minőségének védelme. Sajnos, ennek jelentőségét és elhanyagolásának veszélyét egyes üzemi vezetők még mindig nem ismerték fel. A törvényjavaslat intézkedéseinek következetes végrehajtásával azonban megállíthatjuk a vízszennyeződés káros folyamatát, sőt a jelenlegi helyzetet javíthatjuk is. Ezután dr. Molnár Frigyes, Bács-Kiskun megyei képviselő, a törvényjavaslat előadója szólalt fel. (Folytatás a 3. oldalon.) A* ülés megnyitása előtt Kádár János Biszku Bélával és Gáspár Sándorral beszélget. Losonczy Pál földművelésügyi miniszter beszéde