Petőfi Népe, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-11 / 239. szám

2. oldal X964.,f*>któber 11, vasárnap Az cl nem kötelezettség új értelmezése Francia behatolás Dél a merik á b a Angolszász korteshadjáratok EGY HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN KAIRÓBAN, az Egye­sült Arab Köztársaság fővárosában hétfő óta négy földrész 58 orszá­gának legfelelősebb politikusai — állam- és kor­mányfői, illetve azok külön személyes megbízot­tai — tárgyalnak korunk valamennyi alapvető nemzetközi problémájáról. A kairói értekezlet még nem hozott határoza­tokat, a tanácskozások még folynak. De a napi­rendből, a határozati javaslatokból és a legfon­tosabb felszólalásokból máris következtetéseket lehet levonni arról, hogy az el nem kötelezett országok túlnyomó többsége a leszerelést, a nem­zetközi politikai problémák megoldásának ügyét határozott antiimperialista álláspontról közelíti meg. Ahogy a nyugati megfigyelők megfogal­mazzák ezt: Ellenünk semleges és a szocializmus eszmevilágával szolidáris a kairói értekezlet. Az elmúlt hétnek Kairóban nem is a legfon­tosabb, de a kétségkívül a legdrámaibb epizódja az a magatartás volt, amelyet az állam- és kor­mányfők Csőmbe kongói diktátorral szemben tanúsítottak, aki be akart tolakodni az értekez­letre. Csomóét nemcsak visszautasították, hanem meg is leckéztették: A leopoldville-i atrocitáso­kért néhány napos házi őrizettel büntette őt az EAK kormánya. Bízvást elmondhatjuk, hogy a Csomóéval szemben tanúsított el nem kötelezett magatartás politikai fókuszává vált ötvennyolc ország antiimperialista beállítottságának. Fő hi­vatásának, legfontosabb céljának az értekezlet azt tartja, hogy a békés együttélés nemzetközi és egyetemes törvényesítésének egyik kezdemé­nyezője legyen. És a részvevők többsége tudja, hogy ebben a törekvésében a szocialista orszá­gok ugyancsak kezdeményezőként osztoznak. Az el nem kötelezett országok saját erőfeszí­téseik gyümölcsét is látják a moszkvai részleges atomcsendegyezmény által nyitott enyhülési fo­lyamatban. E felismerés jegyében elutasítanak minden olyan erőt, beleértve a kínai vezetők politikai akcióit is, amely ezzel a folyamattal ellentétes irányban hat. Az el nem kötelezett­ség, mint politikai beállítottság, fejlődését és bizonyos értelemben módosulását a legérzékle­tesebben a jugoszláv Borba fogalmazta meg, megállapítva, hogy az el nem kötelezettség haj­dan a kátoriai tömböktől való tartózkodást je­lentette, ma azonban a legkomolyabban világ- problémák megoldása melletti elkötelezettség lett az el nem kötelezett országok sikeres poli­tikájának titka. DE GAULLE francia elnök már túl van latin­amerikai útjának nagy részén: Venezuelától Uruguayig kilenc országban fordult meg, s már csak Brazília van hátra, jövő héten visszaérke­zik Párizsba. A példátlan méretű államfői uta­zásnak éppen ezért már megvonható az előzetes mérlege. Francia szem­szögből nézve az út két­ségkívül hozzájárult az ötödik köztársaság nem­zetközi tekintélyének növekedéséhez. A latin­amerikai népek .szemszögéből vizsgálva szintén eredménynek minősíthető, hogy de Gaulle poli­tikai javaslatai —. sokkal kisebb mértékben pe­dig gazdasági ígéretei is — hozzájárultak az egész kontinens jenkiellenes beállítottságának erősödéséhez. Nem kétséges, hogy a nagy NA- TO-szakadár példája, és bíztatása hatással lesz a latin-amerikai kormányok és Washington kap­csolataira. Ennek az értékéből persze sokat le­von az, hogy a degaullei amerikaellenesség La- tin-Amerikában sem az igazi függetlenség felé veziető út, hanem az egyik imperialista befolyás gyengülése, egy másik imperialista tömb, Fran- caország és nyomában a Közös Piac behatolá­sának és megerősödésének árán. Pillanatnyilag azonban az imperialista egységfrontra mért is­mét egy ütést a francia államfő, s erre Wa­shingtonban a zajos tiltakozásnál is beszédesebb rosszkedvű hallgatással reagáltak. ANGLIAIBAN már csak napok, az Egyesült Államokban pedig néhány hét van még hátra a parlamenti, illetve az elnökválasztásig. Mindkét országban tetőzött a burzsoá államokban ilyen­kor szokásos politikai és erkölcsi szennyestere- getés, de kiéleződött az érdemi vita is, különö­sen a külpolitikai kérdésekről. Az angol konzer­vatívokat érzékeny ponton ütötték meg azok a hírek, amelyek néhány napja a kétoldalú, ame­rikai—nyugatnémet nukleáris egyezkedésről el­terjedtek. Ha ugyanis ez bekövetkezik, akkor Anglia, a saját atomfegyverkezésre költött iszo­nyú összegek ellenére, a másodrendű szövetséges szerepére csúszik vissza, s ez Home miniszter- elnök pártja számára felér egy politikai csőd­jelentéssel. Az angol választások ennék és több más, különösen a gazdasági bajokról ismertessé vált ténynek ellenére az utolsó napokban is két­esélyesek. Az amerikai kampány is túljutott a tapinta­tosan fogalmazott érvek szakaszán. Johnson el­nök és a többi demokrata politikus, beszédeiben naponta mutatja ki Goldwaterről, hogy kalan­dor. A szenvedélyes polémiában az elnök és hí­vei olyan érvekkel állnak elő, amelyekről csak azt lehet mondani: Bár, az Egyesült Államok gyakorlati politikájában is ilyen megfontolt szempontok uralkodnának. Csak egyetlen példa: Humphrey demokrata alelnökjelölt szerint nem lehet minden világproblémát amerikai módra megoldani. Goldwater és pártja — a jelentések szerint — védekezésbe szorult és kiutat keres agitációjának zsákutcájából. A londoni értéktőzsde munkáspárti győzelmet jelez LONDON. (MTI) Öt nappal a választások előtt komor hangulat uralkodik az angol konzervatív kormánypárt vezérkarában. Az utolsó víkend „megrázkódtató” hírei: 1. Az Országos Közvélemény­kutató Intézet pénteken közzé­tett jelentése szerint Anthony Barber közegészségügyi minisz­ter választókerületében, Don- casterben a 7 százalékos tory- többség átcsapott 9 százalékos munkáspárti többségbe. Doncas­ter egyike annak a 80—100 vá­lasztókerületnek, amelyekben aránylag könnyen sebezhető a kormánytöbbség és közülük leg­alább 50-et meg kell szerezni a munkáspártnak a győzelemhez. 2. A doncasteri jelentés nyo­mán a londoni értéktőzsdén újabb hatalmas árfolyamzuha­nás következett be: A tőzsdei index 7,3 ponttal esett, a rész­vények 5,5 százalékot veszítet­tek értékükből. 3. Nagy megdöbbenést keltett a konzervatív főhadiszálláson Butler külügyminiszternek az a jóslata, hogy „a fej fej melletti küzdelemben az utolsó napok­ban is földcsuszamlás következ­het be, de ez semmiképpen sem a konzervatív párt javára fog történni”. Butler nyilatkozata a konzervatív Daily Express pén­teki számában jelent meg, és a tudósító, akinek a külügymi­niszter nyilatkozott, szombaton hozzáfűzi sir Alec Douglas Ho­me miniszterelnök megjegyzé­sét: „Ügy látom, hogy ön más embereket nyilatkoztat. Jobban tenné, ha inkább az én vélemé­nyemet kérdezné.” A miniszterelnök és a külügy­miniszter különös vitájából jól tájékozott megfigyelők arra a következtetésre jutnak, hogy a konzervatív vezérkarban máris kiújult a belső hatalmi harc a párt ellenőrzésének megszerzé­séért. Rámutatnak: Butler soha­sem bocsátotta meg, hogy az „amatőr” Lord Hpme elütötte őt a miniszterelnökségtől, s nem is titkolja, hogy a győzelmi re­mények elhalványulásáért „a szerencsétlen vezérválasztást” okolja. Tanácskoztak a KGST liikárságának vezető munkatársai Gtakar Simuneknek, a KGST Végrehajtó Bizottsága elnöké­nek, a Csehszlovák Miniszter- tanács elnökhelyettesének veze­tésével a KGST titkárságának vezető munkatársai szombaton Moszkvában értekezletet tartot­tak. Az összejövetelen a KGST 19. ülésszakának előkészítéséről volt szó. Hazaérkezett Berlinből a magyar párt- és kormányküldöttség Szombaton visszaérkezett Budapestre az a magyar párt­ós kormányküldöttség, amely Biszku Bélának, az MSZMP Politikai Eizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével részt vett a Német Demokratikus Köztársaság meg­alakulásának 15. évfordulója alkalmából rendezett ünnepsé­geken. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Nemes Dezső, a Központi Bizottság titkára, So­mogyi Miklós, a SZGT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, Pap János, a Minisztertanács elnökhelyettese, továbbá a Központi Bizottság, a Külügyminisztérium, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium vezető munkatársai fogadták. A fogadtatásnál jelen volt Wilhelm Meissner, a Né­met Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is. Dorticost meghívták a Szovjetunióba MOSZKVA. (TASZSZD A Szovjetunió Legfelső Taná­csának Elnöksége és a szovjet kormány meghívta Osvaldo Dorticos kubai köztársasági el­nököt, hogy az el nem kötele­zett országok kairói értekezleté­ről hazatérőben tegyen baráti látogatást a Szovjetunióban. Dorticos köszönettel elfogadta a meghívást és a közeli napok­ban a Szovjetunióba érkezik. Angol aggodalmak a sokoldalú NATO-atomhaderővel kapcsolatban LONDON (MTI) A választási harc utolsó nap­jai sem feledtetik az angol köz­véleménnyel azt a fenyegető kockázatot, hogy kizárólag ame­rikai—német vállalkozásként létrejöhet az úgynevezett sokol­dalú NATO-atomhaderő. A Daily Express berlini tudó­sítója ezzel kapcsolatban ezeket jelenti: — A nyugatnémetek biztosra veszik, hogy idén megkötik a szerződést e haderő felállításá­ról. Bonn javasolta, hogy Wa­shingtonnak, hogy először le­gyen kétoldalú szerződés az Egyesült Államok és az NSZK között olyan záradékkal, amely megengedné más államok csat­lakozását. Ez lehetővé tenné, hogy a németek az atomfegyver ravaszára tegyék az ujjúkat Anglia résztvétele nélkül, leg­alább egyelőre. Londonban nagy feltűnést keltett a Comment című angol hetilap leleplezése a bonni had­ügyminisztérium titkos emlék­iratáról, amely a nyugatnémet Bundeswehr jövendő feladatait vázolja. Az emlékirat hangsú­lyozza, hogy tekintve a német nemzet és a német katonák nagy hozzájárulását a Nyugat védelméhez, nem volna szabad Németországot kizárni az atom­fegyverekre vonatkozó dönté­sekből és felelősségből. Az NSZK azonban most tűrhetet­len mértékben függ bizonyos szövetségeseinek döntéseitől. — A feladat — jelenti ki az emlékirat —, amelyet a sors népünkre hárít: Egyesítés Né­metország szovjet övezetével és a német birodalom 1937-es ha­tárainak helyreállítása. Ezért égetően sürgős szükség van a Bundeswehr taktikai atomfegy­verekkel történő felfegyverzésé­re, már csak azért is, hogy tel­jesíthesse a NATO által rábí­zott feladatokat. Nem felel meg a jelenlegi helyzet követelmé­nyeinek az az egyezmény, amely szerint az atomfegyverek csú­csai az NÜJZK-ban állomásozó amerikai haderők birtokában vannak. A csapatparancsnokok felelőssége a rájuk bízott terü­let, és a katonák biztonságáért a lehető leghatározottabban kö­veteli, hogy az atomfegyvereket a csapatparancsnokok belátása szerint használják. Kairói érlebezlet KAIRÓ. (MTI) A kairói csúcsértekezlet ünne­pélyes záróülését szombaton dél­utánra tűzték ki. Az értekezlet eddigi munká­ját kommentálva a TASZSZ- hírügynökség tudósítója rámu­tat: A vita bebizonyította, hogy az el nem kötelezett országok Az amerikai elnökválasztási hadjárat hírei WASHINGTON. (MTI) Johnson elnök pénteken vá­lasztási hadjárata során a Ken­tucky állambeli Louisville-ben TERRORBAJNOKSÁG és a Tennessee állambeli Nash- ville-ben mondott nagyobb be­szédet. Az elnök hevesen tá­madta Goldwater szenátort és a republikánusok kül- és belpoli­tikáját. Hangoztatta: Meggyő­ződése, hogy a demokrata párt az amerikai történelem legna­gyobb méretű győzelmét éri el a mostani elnökválasztásokon. Goldwater szenátor pénteken San Franciscóban és Los An­gelesben mondott beszédet. Vál­tozatlan hevességgel támadta a Johnson-kormányzat politikáját. A szenátor választási beszédeit ismét alkalmul használta fel arra, hogy dühös kirohanásokat intézzen a Szovjetunió és más szocialista államok ellen. A New York Times pénteki számában ismét támadta Gold­water politikáját, hangoztatva, hogy a szenátor éles állásfogla­lása a szocialista államok ellen csupán a fegyverkezési verseny fokozódásához vezethet. egységesek a béke megszilárdí­tására irányuló törekvésükben, az atomháború elleni küzdelem­ben, az imperializmus és a gyar­matosítás végleges felszámolá­sára irányuló harcban. A ta­nácskozás a békés együttélés és a tömböktől való távolmaradás jegyében zajlott le. Az értekezlet ülése után pén­teken este rendkívüli megbeszé­lést tartottak az afrikai államok kormányzói. A megbeszélésről közleményt adtak ki, s ebber. elutasítják Csőmbe Nasszer el­len emelt panaszát. Az egysége­sen elfogadott közlemény hang­súlyozza, hogy a kongói minisz­terelnököt kitiltó határozatot „az el nem kötelezett országok értekezletének egésze hozta és jóváhagyták az összes afrikai küldöttek”. NEW YORK. U Thant ENSZ-főtitkár pén­teken átadta Dél-Afrika kül­döttjének azt a táviratot, ame­lyet az el nem kötelezett orszá­gok értekezletén részt vevő ál­lam- és kormányfők intéztek hozzá, felszólítva arra, hogy lépjen közbe a Dél-Afrikában halálra ítélt három hazafi éle­tének megmentéséért. Az ENSZ- főtitkár ugyanakkor átnyújtotta az ENSZ apartheidellenes kü­lönbizottságának és az ENSZ afrikai országainak felhívását, s ezenkívül személyes felhívást is intézett a dél-afrikai kormány­hoz a halálra ítéltek megkegyel- mezéséért.

Next

/
Thumbnails
Contents