Petőfi Népe, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-10 / 238. szám

Z. oldal 1964. október 10. szombat A kairói csúcsértekezlet Törvényerőre emelkedett.. • Az amerikai választási hadjáratok A KAIRÓI csúcsérte­kezlet nyolcadik ülésén felszólalt Makariosz cip­rusi elnök, majd Dorti­cos kubai elnök beszélt a neokolonializmus problémáiról. Felszólította az értekezletet, ítélje el a faji megkülönböztetés minden formáját. Az esti ülésen ennek a felszólításnak a szellemében került sor egy drámai mozzanatra. Telli, az egy­ségszervezet főtitkára közölte, hogy távirati ér­tesítés szerint a Dél-Afrikában halálra ítélt há­rom vezető kivégzésére bármelyik pillanatban sor kerülhet, mivel kegyelmi kérvényüket el­utasították. Nasszer elnök javaslatára az érte­kezleten részt vevő állam- és kormányfők táv­iratot küldtek a dél-afrikai kormányhoz, és eb­ben tiltakoztak a halálos ítélet ellen. Egyidejű­leg felhívással fordultak U Thant ENSZ-főtit- kárhoz is. Kérték, lépjen közbe a halálra ítélt néger vezetők megmentéséért. Befejezte mun­káját a gazdasági és kulturális bizottság, me­lyet még az előkészítő értekezlet időszakában szerveztek meg. Jóváhagyták azokat a kulturá­lis és gazdasági természetű javaslatokat, ame­lyeket a külügyminiszteri értekezlet, majd az államfők elé terjeszt. Külön értekezleten tár­gyalták meg a Csombe-kérdés megoldásának módozatait. Nasszer, az EAK elnöke tájékozta­tójában elmondotta, hogy Algéria és az EAK kongói nagykövetségének személyzete elhagyta Leopoldville-t és Brazzaville-be érkezett. Ennek következtében sor kerülhetett Csőmbe házi őri­zetének feloldására. A legfrissebb hírügynökségi jelentések szerint a távozás lehetőségével élt is a kongói elnök, akinek végül is Kairóban egyet­len „eredményt” sikerült elérnie: hazaengedték Leopoldville-be. A belgrádi Borba kommentár­ban foglalkozik az el nem kötelezett országok értekezletével. A cikk az elhangzott felszólalá­sokról megállapítja, hogy a résztvevők megér­tették a jelenlegi helyzet realitását: A békeszé- rető népeknek harcolniok kell az emberi jogo­kért. HOSSZAS. HUZAVONA után végül is döntő lépésre határozta el magát az olasz szenátus — EGY NAP Á KULPOLI TI KÁBÁN megszavazta a moszkvai atomcsendegyezményt ratifikáló törvényt. A szavazás előtt Saragat külügyminiszter méltatta a szerződés jelentőségét, és annak a véleményének adott kifejezést, hogy ezt a részleges megállapodást az atomrobbantási kísérletek végleges megszűntetéséről szóló tár­gyalások rövidesen követik majd. A genfi tár­gyalások felújításának szükségességét talán ép­pen ezért hangsúlyozta Saragat, hogy ellensú­lyozza e hivatalos politikai aktus elkésett voltát. A kommunista csoport vezérszónoka a lényegre tapintott, amikor kijelentette, hogy ezzel a ké­sedelemmel Olaszország tulajdonképpen meg­fosztotta magát attól, hogy az atomcsendegyez- ménnyel kapcsolatos egyetértésének aktív hang­súlyt adjon. NAPRÓL NAPRA élesebbé válik az amerikai elnökválasztási hadjárat közben az egymással harcoló felek között alkalmazott hangnem. — Johnson elnök Clevelandba való érkezése után a rendőrség közbeavatkozása vált szükségessé. Egy gyanús külsejű egyén tűnt fel ugyanis az utcákon, és ugyanolyan típusú lőfegyvert cipelt a hóna alatt, mint amilyennel annak idején Kennedyt meggyilkolták. Az izgalmas percek után került sor az elnökválasztási nagygyűlésre. Goldwater nagy beszédben támadta Johnsont és a demokratákat. Ismét külpolitikai kérdésekben szállt szembe a demokrata párttal. Robert Kennedy volt Igazságügyminiszter New York ál­lam televíziójának képernyője előtt folytat majd politikai vitát republikánus ellenfelével. Mint ismeretes, a tragikus sorsú John Kennedy vett részt négy évvel ezelőtt hasonló nyilvános vitán köztársasági párti ellenfelével, Nixonnal. Ez a sikeres politikai mérkőzés nagyban hozzájárult akkor Kennedy választási győzelméhez. Legtöbb helyen általános felháborodással fogadták a köz- társaságiak körében terjesztett gyűlölködő han­gú röpiratokat, amelyek eddig példátlanul durva hangon támadják Johnson elnököt,' és a jelen­legi amerikai kormányt. De Gaulle Montevideóban MONTEVIDEO (Reuter, DPA, AFP) De Gaulle francia elnök Montevideóban közvetlenül megérkezése után az uruguayi kormánypalotába ment, s ott rövid ünnepség keretében a be­csületrend nagykeresztjét ado­mányozta Giannattasio elnök­nek. Ezt követően de Gaulle a montevideói törvényszéken tett látogatást, s a bírák előtt be­szédet mondott. Hangsúlyozta Uruguay és Franciaország kö­zös igazságügyi örökségét, amely a francia forradalmon és Napoleon törvénykönyvén, a modern igazságszolgáltatás pillérein nyugszik. Egy bécsi AFP-jelentés sze­rint de Gaulle paraguayi lá­togatása alkalmából a Náciz­mus Üldözöttéi Szövetsége bécsi dokumentációs központjának vezetője táviratot küldött a francia államelnöknek, kérve, hogy lépjen közbe Paraguayban Jose Mengele náci háborús bűnös törvény elé állítása ér­dekében. Moszkvában nagy részvét mellett temették el Varga Jenőt MOSZKVA. (MTI) A magyar származású kiváló közgazdász, a Tanácsköztársaság egykori pénzügyi népbiztosa, a nemzetközi forradalmi munkás- mozgalom veteránja, Varga Je­nő holttestét pénteken délben a Szovjet Tudományos Akadémia elnökségének konferenciatermé­ben ravatalozták fel. Délután három órakor vette kezdetét a gyászünnepség, ame­lyen megjelentek B. N. Pono- marjov, az SZKP Központi Bi­zottságának titkára, P. N. Fe- doszejev és V. A. Kirillin, a Szovjet Tudományos Akadémia alelnökei, N. N. Inozemcev, a Pravda helyettes főszerkesztője, akadémikusok, a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság vezetőségi tagjai és még sokan mások. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében dr. Sík Endre nyugal­mazott külügyminiszter és Szip­ka József, hazánk moszkvai nagykövete rótta le kegyeletét a ravatalnál. Elsőnek P. N. Fedoszejev aka­démikus búcsúztatta Varga Je­0 magyar párt- és kormányküldöttség látogatása az Odera menti Frankfurtban A Német Demokratikus Köz­társaságban tartózkodó magyar párt- és kormányküldöttség NDK-beli látogatása során pén­teken a Odera menti Frankfur­tot kereste fel. A város határá­ban Rudolf Lepin, a kerületi pártbizottság titkára fogadta Biszku Bélát, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagját, az MSZMP KB titkárát és a kül­döttség többi tagját. A magyar küldöttség délelőtt a Halbleiterwerkbe látogatott. Az üzemben tartott gyűlésen Biszku Béla beszédet mondott. Többek között hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság a német kérdés megoldását ille­tően teljes támogatásáról bizto­sítja a Német Demokratikus Köztársaság kormányát és egész, dolgozó népét. A magyar kor­mánynak és a magyar népnek továbbra is változatlanul az a véleménye, hogy minél előbb alá kell írni a német békeszer­ződést és Nyugat-Berlint demili- tarizált szabad várossá kell vál­toztatni. Biszku Béla nagy tapssal fo­gadott beszéde után az üzem dolgozói nevében Heinz Richter osztályvezető egy szobrot adott át ajándékul a magyar küldött­ségnek. A küldöttség ebéd után megtekintette a gyár üzemi kö­zépiskoláját. nőt. Hangsúlyozta, hogy Lenin is nagyra értékelte Varga Jenő munkásságát. A gyászünnepség végeztével a moszkvai Novo- gyevicsij temetőbe vitték a ko­porsót. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa pénteken ülést tartott. Megtárgyalta és elfogadta a Magyar Népköztársaság kitün­tetéseinek alapszabályairól szó­ló határozatot, amely a Szocia­lista Munka Hőse címmel járó kitüntetésnek, valamint az ér­demrendeknek a leírását és vi­selésük sorrendjét tartalmazza. Az Elnöki Tanács határozatot' hozott egyes honosítási, vissza­honosítási és a magyar állam­polgársági kötelékből történő elbocsátási ügyekben, majd egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Az OKP Központi Bizottságának ülése RÓMA (MTI) Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága csütörtö­kön este befejezte a vitát Luigi Longónak, a párt főtitkárának beszámolójáról. A Központi Bi­zottság egyhangúlag jóváhagyta a beszámolót, és felhívta a kommunistákat, tegyenek meg mindent azért, hogy a párt új sikereket érjen el a november 22-én sorra kerülő községtaná­csi választásokon. A csütörtöki vitában többek között felszólalt Agostino No­vella, az Olasz Általános Szak- szervezeti Szövetség (CGIL) fő­titkára, továbbá Giorgio Amen- dola és Giancarlo Pajetta, a párt titkárságának tagjai. A vita Luigi Longónak, a párt főtitkárának zárszavával ért vé­get. A moszkvai televízió a habarovszki kémügyről A moszkvai televízió csü­törtöki műsorában 22 perces adásban mutatta be a napok­ban tetten ért négy angolszász katonai diplomatától lefoglalt kémeszközöket és feljegyzése­ket. A képernyőn megmutatták a kémfeljegyzésekkel teleírt jegy­zetfüzeteket, a különleges fény­képezőgépeket, azokat a felvé­teleket, amelyeket az idegen titkokra vadászó »érnek készí­tettek, valamint Habarovszk város térképét Laville kérni el­jegyzései vei. A Moszkvából Vladivosztokba vezető utazásuk során kém­kedés céljából felhasználható adatok gyűjtésén tetten ért ame­rikai és angol diplomaták elkobzott jegyzetfüzetei, felszerelései, térképei és egyéb kémtevékenységüket bizonyító tárgyai. Erőteljesen fejlődnek a magyar - lengyel gazdasági kapcsolatok 1949 óta hat és félszeresére emelkedett az áruforgalom A Lengyel Népköztársaság az utóbbi két évtizedben külkeres­kedelmünk egyik legjelentősebb partnerévé vált. Különösen megélénkült az árucsere 1958 után. Az 1958-at követő idő­szakban a magyar—lengyel áru­csereforgalom fokozódásának üteme meghaladta a két ország külkereskedelmi forgalmának növekedését. Az országaink kö­zötti árucsere elérte a korábbi­nak két és félszeresét. Az országaink közötti árucse­reforgalom alakulását hosszú le­járatú kereskedelmi megállapo­dások szabályozzák, amelyek alapján írják alá az éves áry- szállítási jegyzőkönyveket. A je­lenleg érvényben levő 1961— 1965. évekre vonatkozó hosszú lejáratú szerződés eddigi telje­sítése jóval meghaladja az ere­deti célokat. Az ez évre vonat­kozó áruszállítási és fizetési jegyzőkönyv a tavalyinál 7 szá­zalékkal nagyobb forgalmat tesz lehetővé. Főként a gépek és be­rendezések, valamint a tartós fogyasztási cikkek szállításának fokozása növeli a fcjrgalmat. Az árucsere kiszélesítése összhang­ban áll azokkal a célokkal —, amelyeket a múlt év novembe­rében Wladyslav Gomulka és Jozef Cyrankiewicz vezetésével hazánkban járt lengyel párt- és kormányküldöttség a magyar párt- és kormányküldöttséggel együttesen megfogalmazott kö­zös nyilatkozatában megjelölt. A két ország közötti árucse­reforgalomban a gépek és ipari berendezések szállítása a legje­lentősebb aránya az összforga­lomnak mintegy a felét teszi ki. A magyar külkereskedelem el­sősorban szerszámgépeket, vas­úti, járműveket, autóbuszokat, dömpert és híradástechnikai be­rendezéseket szállít Lengyelor­szágnak, onnan pedig teherva­gonokat, bányaipari és építő­ipari gépeket, mezőgazdasági és szerszámgépeket, valamint War- sawa személygépkocsit vásárol. A Magyarországról exportált alapanyagok és mezőgazdasági termékek között megtalálható a timföld, a bauxit, a hengerelt áru, a gyógyszer, a cipő, a gyü­mölcs és a vetőmag. Lengyelor­szág viszont többek között sze­net, kokszot, horganyt, henge­relt árut, bútort, sőt vetőburgo­nyát szállít. A lengyel szén- és kokszszállítmányok elérik a Len­gyelországból származó impor­tunknak 30 százalékát. A len­gyel tengeri kikötők egyre je­lentősebbek hazánk tengeren túli árucsereforgalmának lebo­nyolításában. A gazdasági kapcsolatok nem korlátozódnak csupán az áru­cserére. Széles körű gazdasági és műszaki-tudományos 'együtt­működés alakult ki a magyar— lengyel állandó gazdasági és mű­szaki-tudományos együttműkö­dési bizottság közreműködésé­vel. Évente több mint ezer ma­gyar szakember tanulmányozza a lengyel szénbányászat, a gép­ipar, a hajóipar, a vegyipar, a faipar, az építészet és más ipar­ágak munkáját. Ugyanilyen számban jönnek hazánkba a lengyel szakemberek, hogy meg­ismerkedjenek a színesfémko­hászat, a híradástechnika, a gyógyszer-, az élelmiszeripar, az építőipar és a mezőgazdaság új eredményeivel. A bizottság kez­deményezésére dolgozták ki és írták alá az 1965—70-es évekre vonatkozó magyar—lengyel tim­föld—alumínium egyezményt. — Megkezdődött néhány iparágban a kooperáció és gyártásszakosí­tás is. Elsősorban a híradástech­nikai gépek és berendezések, a mezőgazdasági gépek, a gyógy­szerek, a növény védőszerek és a szervetlen vegyitermékek gyártásában érvényesülnek a szakosítás elvei. A KGST ajánlásainak szelle­mében folynak a két ország tervhivatalai között azok a terV- egyeztető tárgyalások, amelyek­nek célja az áruforgalom fejlő­dési irányán kívül meghatároz­ni a gazdasági együttműködés, a gyártásszakosítás és kooperá­ció távlatait, hogy azokat az 1980-ig terjedő távlati tervek­ben összehangolhassák. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents