Petőfi Népe, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-08 / 236. szám
2. oldal 1964. október 8, csütörtök Áz NDK kormányának figyelmeztetése a nyugat-berlini szenátushoz A Német Demokratikus Köztársaság fővárosában és szerte a köztársaság városaiban és falvaiban nagy megdöbbenéssel és felháborodással fogadták a hírt, hogy nyugat-berlini ügynökök a berlini állami határvonalnál az NDK területére behatolva, szolgálatteljesítés közben megölték Egon Schultz 21 éves határőr-altisztet. A szervezett határsértés és gyilkosiSág elkövetőinek felelősségre vonását követeli az NDK kormánya is a nyugat-berlini szenátustól. A kormány képviseletében Werner Reuther, a nyugat-berlini szenátus megbízottjával hónapokon át tárgyaló Erich Wendt államtitkár nevében hivatalos találkozón a szenátus tudomására hozta, hogy á Német Demokratikus Köztársaság kormánya e súlyos hátárprovokáció és gyilkosság nyomán veszélyeztetve látja a nemrég aláírt berlini szerződés végrehajtását. Az NDK kormánya a leghatározottabban követeli az eset teljes felderítését, a határsértésben és a gyilkosságban közreműködött személyek kiszolgáltatását vagy szigorú megbüntetését. Emlékezés egy Lenin-rend kapcsán Ma hallottam a rádió hírközlésében, hogy Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke megkapta a Lenin-rendet Meglepetésszerűen, de mégsem teljesen váratlanul ért e hír. Ez év nyarán ugyanis kedves ismerősöknél Finnország Sauvó községében tartózkodtunk. Itt ért bennünket az a szerencse, hogy találkozhattunk és beszélgethettünk Ur- ho Kekkonen elnökkel. Az elnök programjában tulajdonképpen nem szerepelt a mi fogadásunk, mégis, mikor értesült róla, hogy egy kecskeméti magyar család távol hazájától abban- a faluban vendégeskedik, ahol ő átutazott, sok más egyéb elfoglaltsága mellett időt szakított rá, hogy velünk elbeszélgethessen. A beszélgetés természetesen nem gazdasági, politikai kérdésekről folyt, hanem apró emberi és turista problémákról. Férjem finn üdvözlő szavait ő magyarul köszönte meg. A további beszélgetés folyamán (ez már németül folyt) Kekkonen elnök meglepő tájékozottsággal, tapintattal és olyan egyszerűen tárgyalta a felmerült kérdéseket, hogy mindjárt érezte az ember azt a szavakkal ki nem mondható mély emberi közelséget, aminek légkörében úgy érezzük magunkat, mintha barátunkkal beszélgetnénk. Üdvözöljük a Finn Köztársaság elnökét magas kitüntetése alkalmából, meggyőződésünk, hogy a legméltóbbak egyike kapta azt meg, és külön köszöntjük, mint a finn—magyar barátság élenjáró munkását. Bosznay Sándorné Ami a Warren-jeSentéshöl kimaradt Amikor a Kennedy-gyilkosság körülményeit vizsgáló bizottság mé«», javában dolgozott, Warren, a bizottság elnöké egy ízben kijelentette (szavait a Stern szeptember 13-i száma idézi): „Lehetséges, hogy a nyilvánosság bizonyos részletekről, állambiztonsági okokból sohasem értesül.” 960 ezer szó Warren bíró megjegyzése a bizottság 816 oldal terjedelmű, 960 ezer szóból álló jelentésének közzététele után sokkal nagyobb fontosságot nyert, mint amikor a részletek iránt érdeklődő újságírókat a L1 szóval látszólag olcsón kifizette. Rendkívül frappánsan fejeződik ez ki a Le Monde című tekintélyes francia lap cikkében, amely a jelentést kommentálva a következőket állapítja meg: a Warren-jelentés valószínűleg „hazafias hamisítvány”, megfejthetetlen okokból el akarja „temetni” a bűncselekményt. Nos, a megfejthetetlen okok tekintetében idézhető a Tanjug New York-i tudósítójának az a levele amelyet még január 30-án közöltek a ju- guszláv lapok. írója, Bogojevic az amerikai kőolajtársaságok és A washingtoni kormány közt kiélesedctt harccal foglalkozik. Ez a csatározás tulajdonképpen — amin* a jugoszláv tudósító mondj-a — azért kezdődött, mert az amerikai kőoJajiársaságokat évi 3,5 milliárd dfdlártól ütötte ej Kennedy elnök azzal a határozatával, hogy fokozza az olcsóbb, venezuelai és közép-keleti olaj vásárlását. Az amerikai kőolajtársaságok azt vetették Kennedy szemére, ho;y gátolja az amerikai társaságok versenyképességét. A feszültség 1963 novemberében érte el tetőfokát, ami- koris a három legnagyobb kőolajipari részvénytársaság elnöke felkereste Kennedyt, de „25 perces látogatás után anélkül távozott a Fehér Házból, hogy az elnök engedményekről tett volna említést”. Közvetlenül ezután, november 11-től 13-ig rendezték az amerikai kőolajipari vállalatok képviselőinek kongresszusát, amelyen az érdekelt bankárok és az olajbáró kivétel nélkül részt vettek. „A Chicagóban megtartott kongresszuson — folytatódik a tudósítás — több éles vád hangzott el Kennedy ellen.” Majd minden kommentár nélkül csak ennyit jegyez meg a tudósító: „Egy héttel a kongresszus utáp, 1963 november 22-én John Fitzgerald Kennedy, az Egyesült Államok elnöke Texasban, a kőolajipar központjában gyilkosság áldozata lett.” Bárki elutazhat Daliásból Sok szó hangzott el az utóbbi hónapokban Daliásról. Köztudomású, hogy a John Byrch Társaság székhelyén a fajgyűlölet, és a kommunista eljenesség elterjedt. Az sem titok, hogy Daliásban számos plyan Kudarcot vallott a kísérlet Az amerikai választási harc Az angol munkáspárt kötelezettségvállalása ÉRDEKES újabb fejleményei vannak annak az állásfoglalásnak, mely az el nem kötelezett országok kairói értekezletén alakult ki Csőmbe kongói miniszterelnök részvételének megtagadása formájában. A leopoldville-i hatóságok ugyanis, nyilván vezetőik sugalmazására blokádot léptettek életbe Csombénak az értekezletről való kitiltása miatt az EAK és Algéria kongói diplomáciai képviseleteivel szemben. Ennek következtében kedd este óta Csombét házi őrizetben tartják, és a televízión keresztül szemlélheti csak a kairói csúcsértekezlet eseményeit, amelynek tulajdonképpen résztvevője akart lenni. A nyugati hírügynökségek nem kis malíciával ad- táfc hírül az újabb fejleményt: „Csőmbe már hazameaine, de most ők nem engedik...” A kongói fejleményekkel kapcsolatban jelentik a hírügynökségek, hogy Csőmbe igyekezett magáról elhárítani a felelősséget az afrikai egységszervezet által felállított bizptjaág pinkájának elszabotálása miatt is. A rögtönzött sajtóértekezleten miután Dialo Telli, az afrikai egységszervezet főtitkára átnyújtotta a kairói értekezlet jelentését Csombénak, az. kijelentette, hogy kész fogadni a bizottságot, de azonnal vissza akar térni Leopoldville-be. Ekkora már erős őrség vette körül Csőmbe lakóhelyét, s el vágták a külvilágtól. Ugyanúgy, ahogy Leopold viliéiben az események pillanatában erős őrség' vptte körül az EAK nagyköyetségépek épületét. Az EAK kormánya a diplomáciai incidens miatt úgy döntött, hogy bezárja leopoldville-i nagykövetségét. Kairói megfigyelők úgy értékelik Csőmbe helyzetét, hogy a kongói 'miniszterelnöknek sikerült ugyan magára irányítania a figyelmet, de az értekezlet munkáját nem sikerült szabotálnia, kísérletei tehát végső soron kudarcot vallottak. A küldöttségek vezetőinek egységes állásfoglalása súlyos politikai vereséget jelent Csőmbe számára, aki így magas árat fizet kairói kirándulásáért. BEFEJEZŐDTEK Johnson amerikai, Maeapa- gal fülöp-szigeti elnök tárgyalásai, melyek során a fő figyelmet a délkelet-ázsiai problémáknak szentelték. Washington, mint ismeretes, fokozottabb szerepet igyekszik juttatni a Fülöp- szigeteknek a dél-vietnami háborúban, valamint Indonézia és Malaysia jelenlegi konfliktusában. A tárgyalásokról kiadott közlemény a teljes nézetazonosságot hangsúlyozza a délkelet-ázsiai problémákkal kapcsolatban. Sőt, mint a kommentárok felhívják rá a figyelmet Macapagal már április 6-án mondott beszédében elárulta, hogy hajlandó részt venni az Egyesült Államok bármely délkelet-ázsiai kalandjában. Az amerikai elnökválasztási hadjárat mozgalmas napjai követik egymást. Mind a köztársasági párt, mind pedig a demokraták vezetői buzgón fáradoznak szavazóik megnyerésén. Johnson Észak-Karolinában mondott beszédében hevesen bírálta Gold- water mezőgazdasági célkitűzéseit. Goldwater viszont a jelenlegi kormány gazdaságpolitikáját kifogásolta, és azt bizonygatta, hogyha elnökké választják véget vet az Egyesült Államok és a Nyugat kereskedelmének a Szovjetunióval, vagy Kínával, illetve más szocialista országokkal. A nagy lapok pártállásukhoz híven foglalnak állást a problémákkal kapcsolatban. A New York Times például rendkívül realisztikusan úgy vélekedik, hogy Goldwater elnöksége katasztrófába sodorná a NATO-t. AZ ANGOL KÖZVÉLEMÉNY helyesli a műn- káspárt kötelezettségvállalását a német atomfegyverkezés megakadályozására. Harold Wilson, a munkáspárt vezére ugyanis nyilvánosan hangoztatta, hogy „egy munkáspárti miniszter- elnök soha, semmilyen körülmények között nem járulna hozzá, hogy a németek rátegyék ujjúkat a nukleáris fegyverek ravaszára”! Ezt az állítását Wilson később is megismételte. Kijelentette egy sajtóértekezleten, hogy a munkáspárt határozottan ellenzi a sokoldalú atomerő tervét. A lapok szerint Wilson ígéretét kitörő lelkesedéssel, viharos ovációval fogadta a választási nagygyűlés közönsége.. A Daily Worker megjegyzi, hogy „szembetűnő megnyilatkozása volt ez a brit nép békevágyának, melynek mozgósítására eddig alig történt valami a választási hadjárat során’’. EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN Újabb jelentések a törökországi földrengésről ISZTAMBUL (AFP, Reuter) Kedden délután heves földrengés pusztított Törökországban, Isztambultól délre és délnyugatra. A két legerősebb földlökés helyi idő szerint 16,30 és 16,33 órakor következett be, de kisebb erősségű rengések egészen este 6 óráig érezhetőek voltak, összesen több mint 200 földlökést jegyeztek fel. A kedd esti jelentések szerint az elemi csapásnak 30 hamilliomos él, akiknek egy-egy busl- nesshez (legyen az akár üzleti vagy politikai vonatkozású) a dollárok milliói, megfizetett tisztviselők, s megfizetett bérgyilkosok állnak rendelkezésére. A Daliásról Európában kialakult képet is megdöbbentő, sőt, messzemenő következtetéseket levonására jogot adó motívummal egészítette ki azonban az Epoca. a legtekintélyesebb olasz képeslap helyszínen járt tudósítója — az elnök meggyilkolását követő első riportjában. Norin E. Gun abban a kivételes szerencsében részesült, hogy már öt órával a merénylet után — egy New York-i újságírókat szállító különgéppel — Dallasban lehetett. Gun joggal tételezte fel, hogy Dallasban a repülőtér épületét csak többszöri ellenőrzés és igazoltatás után hagyhatja el. Legnagyobb csodálkozására viszont sem őket nem igazoltatták, sem azokat, akik éppen valamelyik induló gépbe szálltak be. Többek közt éppen azokban a percekben hagyta el londoni úticéllal egy lökhajtásos a repülőtér betonját amikor kollégáival együtt taxira várakozott. Ezek után Gun felteszi a kérdést: hányán és kik hagyhatták el a merénylet után — minthogy a rendőrség, „elfelejtette” lezáratni a repülőteret — Dallast?! De vajon — folytatja kérdéseit — a helyi rendőrség véletlenül felejtette el kiadni ezt a rendelkezést, amelyre még sokkal lényegtelenebb esetekben is sor kerül?! A titokzatos fegyver Számos mű jelent meg külföldön a rnerényjet óta. A könyvek szerzői sp)f-so}( ejfenhj oncjásos körül- menyre liivúk fel a figyelmei. 01lpttja és 52 sebesültje van. Gonen városában 650 épület súlyosan megrongálódott, a környéken számos iskola és mecset omlott össze. Ilicakoy községben forró vízoszlop tört fel a földből. A katasztrófa sújtotta terület hontalanná vált lakóit ideiglenesen sátrakban helyezték el. Ebben a körzetben már 1944- ben és 1953-ban is heves földrengés pusztított. ( daiakat tenne ki érveik, bizonyítékaik és cáfolataik felsorolása. A sok közül is érdemes azonban kiférni az ügy égy máig is rejtélyes vonatkozására. A Warren-bizottság jelentése határozottan leszögezi, hogy Lee Harvey Oswald egyedül, segítőtársak nélkül gyilkolta meg Kennedy elnököt, ö tüzelt háromszor a dallasi tankönyvraktár hatodik emeleti ablakából. Ugyanakkor sok más egyéb forrás közt Joachim Joesten is kifejti könyvében, hogy az ominózus vasúti felüljáró közelében, a vasúti pályán, néhány perccel a merénylet után, éppen azon a részen, ahonnét a lövést leadhatták — egy fegyveres férfit tartóztattak le. Mint Joesten megjegyzi, a férfi ügyében tíz napig tartott a vizsgálat. Nevét viszont sohasem hozták nyilvánosságra, mint ahogy azt sem közölték, milyen meggondolás alapján engedték szabadlábra. Nemcsak róla, de a Kennedy-gyilkosság kapcsán őrizetbe vett más személyekről sem hangzott i el hivatalos forrásból egyetlen szó sem. A merénylet ügyét a jelentés közzététele óta a hivatalos Amerika lezártnak tekinti. Valóban le is zárult, hiszen ki kérhetne „perújrafelvételt”, ha a Fehér Ház megelégszik a „hazafias hamisítvány” érveivel?! Végezetül idézhető az amerikai Portland Herald című lap' is, amely keserű önváddal mondta ki a következő szavakat: „Ismét az amerikai paradoxon előtt állunk. Olyan ország a miénk, amely törvényes kormányrendszerével dicsekszik, de amely történelmén keresztül megőrizte a vadság és a brutalitás eszközeit.’’ A. PyElkobozták a kémkedő amerikai diplomaták felszerelését Az Egyesült Államok külügyminisztériuma mindent elkövet, hogy tisztázza azt a három amerikai katonai diplomatát, akiket Moszkvából Vladivosztok- ba vezető utazásuk során kémkedés céljából felhasználandó adatok gyűjtésén tetten értek. A külügyminisztérium szóvivője még október 5-én — miután minisztériuma „előzetes érintkezésbe lépett”, valahol Japánban Aubrey ezredes katonai attaséval és kémkedő társaival — nyilatkozatot ismertetett, amelyben azt állította, hogy az a különleges optikai készülék, azok a kémkedésre használt technikai eszközök és fllmsza- lagök, amelyeket a szovjet hatóságok a katonai diplomatáktól elkoboztak, '„személyes használati tárgyak”. Mindamellett a tudósítók figyelmét nem kerülte el az a körülmény, hogy az amerikai diplomaták e „személyes használati tárgyakat-’ Japánba, vagy Hongkongba akarták kivinni. Az újságírók ironikus mosollyal hallgatták az amerikai külügyminisztérium szóvivőjének e’csépe szólamoktól hemzsegő előa . sát, amelyben még csak n gyarázatot sem próbált ac"- arra, miért akartak a diplonr Iák Távol-Keletről, Jaoánc Hongkongon, vagy Indián ; visszatérni Moszkvába. Az amerikai küliigyminisri rium az Egyesült Állam moszkvai nagykövetsége út j é tiltakozást jelentett be az ame rikai diplomaták ..személve használati tárgyainak” ellfob zása miatt. Ámde a manőver nem járt sikerrel. A szovjel külügyminisztérium keddi jegyzéke az amerikai tiltakozást elutasítva kimutatta, hogy a diplomaták kémtevékenységgel
