Petőfi Népe, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-08 / 236. szám

1964. október 8, csütörtök

3. oktal

Aranypatakból szerelvényfolyamok

Benépesült az izsáki határ. A homoki szőlősparcellák ugyan — a gazdák szorgalmának jóvoltából — sohasem mondhatók 'kihaltnak, még a téli esontfalők tőkéiről származik. Ezek művelése jobbára szintén ’ hagyományos eszközökkel történik, s természetes, hogy a gazdák közvetlen anyagi érdekeltsége

Vagyis — Arany Saszla. A külföldi piacokon így ismerik a sárfehért.

— Az idén kétszáztíz vagon exportszőlőre szerződtünk — magyarázza K. Szabó Sándor, a szövetkezet elnöke. — Ha szőlőként értékesítjük, jobban járunk, mintha préselésre adjuk át a pincészetnek. A közösből átadott szőlő exportára ugyanis kilónként öt forint 85 fillér, a háztáji termésé pedig öt forint 60 fillér.

Naponta 8—10 ezer ládát szednek tele a szövetkezet gazdái. És azok hozzátartozói. Mert az üzemekben dolgozó rokonok is ilyenkor veszik ki a szabadságukat. Segítenek. Az idős nénik és bácsik is egész nap hajladoznak a tőkék között. Ügy tűnik, fáradhatatlanok.

Frankó János brigádvezetőt teljesen lefoglalják az irányítás gondjai, de azért az általa vállalt szőlő sem marad szedetle- nül. Segítenek a családtagok, ismerősök — összesen négyen.

A leszedett fürtöket a szőlősorok közé rakják. Csillogó aranypatak. Innen válogatják a ládába, szépen, sorjába.

A MÉK tíz átvevőtelepet létesített a község határában. Ebből öt a Sárfehér térületén van. Reggel hatkor nyitnak, attól kezdve folyamatos az átvétel. Teherautók, gumiskocsik forognak a dűlőuták homokjában. Nagy a nyüzsgés mindenfelé.

Ha több vagont adna a MÁV, többet is szednének. Legalább másfélszeresét a mostani 40 vagonnak. — Ennyit rakhatnak ugyanis naponta a hajnalonként a mellékvágányra gurított vasúti kocsikba. A tsz-ek és az állami gazdaság — együttesen.

Legalább félezer vagon izsáki szőlő exportálására számít a MÉK, még a csökkent szállítási

gyasztó húszfokos hidegekben sem, de most valósággal „csúcs- forgalom” uralkodik. Megérett a sárfehér. Aranycsillogású fürtok zsúfolódnak a tőkéken. Ha rekordnak nem is, de átlagon felülinek bizonyul az idei termés. Legalábbis ami a mennyiséget illeti; a holdankénti átlag megközelíti a 40 mázsát. Hanem a minőség — az valóban elsőrangú. A tavalyival például össze se lehet mérni.

Megyünk a Sárfehér TSz dűlőútjain. Mintegy ezer hold szőlő van a szövetkezeti gazdaság közös tulajdonában, s ezenkívül 340 holdat háztájiban művelnek a gazdák. A két terület összesen a község négy közös gazdasága szőlőterületének mintegy a fele. Ha hozzászámítjuk még az állami gazdaságét is, az arány másképp alakul. Annál is inkább, mert a mezőgazdasági nagyüzem már sok száz hold új telepítéssel is rendelkezik. Ez a jövő ültetvénye, összefüggő ültetvény, széles sorközök, gépesítés.

Ám, a mostani hozam döntően még a régi, parcellás szőSzüretelnek Frankóék.

Átvétel a vadas-dűlői telepen.

Berakodás. Irány — Regensburg.

nem mellőzhető. Az étkezés céljára szedett szőlő felvásárlási árának a fele illeti meg a gazdákat. A százalékos művelésnek ezt a módszerét több év sikere fémjelzi már.

A Vadas-dűlőben haladunk. Megrakott ládák halmozódnak s parcellák végénél. A ládákon " rma kék papírszalagok, a BUNGAROFRUCT jelzéseivel. És felírás; Gold Chasselas. —

lehetőségek ellenére is.

Este útnak indul a szerelvény. A budapest-ferencvárosi pályaudvaron szétválogatják a vagonokat, s hozzákapcsolják a Lengyelország, az NDK és az NSZK felé induló vonatokhoz. Száguld a „homok aranya” az országhatárokon át.

Hatvani Dániel és Pásztor Zoltán riportja

Kapkodás nélkül

Most kezd már nevéhez méltóvá válni Leninváros. Kecskemétnek ez a pereme olyan, mintha egy nagyipari gócpontból szakadt volna ide.. Erőmű, füstöt okádó kémények, gáz- és gőzvezetékek, robosztus tartályok, csikorgó, dübörgői, sivító gép monstrumok, füítycfeó, sistergő mozdonyok, szerelvények, már működő vagy épülőben levő új üzemrészek adják a táj iparvárosi jellegét.

A földhányások, vezeték-árkok, épületanyag-begyek, s az előbb vázolt környezet Mppo- záns kiegészítője a 9 emeletes öntött épületek égre törő tör.Vib- je, s körülöttük a 6x53 lakiás szürke betonsora.

Lenyűgöző összkép. Nem i.V tudja az ember elképzelni, hogy' itt máról-holnapra elcsendesedjen ez a gigantikus nyüzsgés

— mert mondjuk — megjön a\

tél. 1

— Igen, ha valahol lehet, itt alkalom van a téliesítésre — mondja Lédeczi József, az ÉM Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat főművezetője. Az örökmozgó, amellett nyugodt biztonsággal irányító szakembert éppen egy kis szabadtéri megbeszélésen „csíptük el”, a gázszolgáltatást biztosító épület munkálatainál. Mezei Bélával, az ÉM Csőszerelő Vállalat 5-ös üzemének vezető szerelőjével tárgyalt.

— A télen is építünk itt — mutat az óriásdaruk körül sorakozó házakra a főművezető.

— Fel kell készülnünk idejében. Akkor már késő, és csak kapkodás lesz a vége, ha a kezünk is fázik, s olyankor kezdünk valamihez.

A 6x53 lakást ez évben tető alá hozzuk, úgyszintén 3 kilenc emeletes öntöttházat. Két 9 emeleteset át is adunk.

Az, hogy tető alá kerülnek az épületek, nem elég a téli munkához. Három fő követelménynek kell eleget tennünk. Először: legyen üveg az ablakokra; másodszor: kapjunk kazánt és harmadszor: fűtőanyagot. A vállalatvezetőségnek már most számítást kell tennie, miből mennyit és mikorra biztosítson. A mész, homok, s egyéb anyagok bevitelét mi elintézzük.

— A múlt évben volt-e késedelem az előkészületeknél?

— Ha az idén is olyan pontosan megy mint tavaly, sokat tudunk keresni a télen. Akkor volt kazán, ponyva, takaró, tudtunk dolgozni.

Megfordul, számolni kezdi a kész házakat. — Egy, kettő, három, négy... Innen az ötödik épület télen készült. Amazoknak az alapozása is.. . Most többet kell fűteni, tehát fontos előfeltétel a tüzelőanyag, s az üveg... Akkor rajtunk nem múlik a határidők betartása. Tavaly is megdolgoztunk a célprémiumért. ..

Mezei Bélához, a csőszerelők vezetőjéhez fordulunk.

— Mennyire haladnak előre a gázszolgáltatás biztosításával.

— A forró víz gerincvezetékét kiépítjük az erőműig, a gá1 zét az épületekhez.

—• Mondjuk úgy — veti közbe Lédeczi József —, hogy 2x37 és íxl8 lakás bekötésre kerül 1964-ben.

— Csak ne lenne annyi huzavona a részletekkel — jegyzi rítteg Mezei Béla. A főművezető nyomban hozzáfűzi.

— Nem is a nagy feladatok nehezek, ezek az apró ügyek ölik az ember idegeit. Mert ezefcből sok van, felaprózzák az időtiíket, energiánkat.

— Például?

Mezei Béla kezdi sorolni.

— Szabadszálláson, is van egy murtkánk, a vezetésem alatt. Ott anyagunk maradt meg, amire itt Szükség lesz. De hogy az ide, Kecskemétre eljusson, egy tucat papírintézkedésre van szükség. Ennek eredményeképpen az anyagot onnan íelszállítják Pestre, hogy aztán ide irányítsák.

— Igen, operatívabb diszponálással lényegesen rövidítenénk egy-egy részmunka idejét, költséget takarítanánk meg. Milyen furcsa, sőt nevetséges bürokrácia az is, hogy hiába van itt az utca másik oldalán a Zománcip>ari Művek, amelynek a kádjai a leninvárosi új házakba is bekerülnek, közvetlenül a gyárból nem kapjuk meg azokat.

De sok ilyen „apróságról” beszélő enénk. Menjünk, Mezei elvtárs, mert amott várnak már bennünket az emberek.

Tóth István

Megkezdődlek az üinökakadémiai előadások

A TIT megyei szervezetének rendezésében az idei oktatási évben is megtartják minden járásban a bírósági népi ülnökök akadémiájának előadásait.

Az első előadást — amely nemrégiben hangzott el Kecskeméten — dr. Bodóczky László, a megyei bíróság elnöke tartotta „A fiatalkorúak bűnözésének problémái" címmel. Hangsúlyozta, hogy megyénk ifjúsága egészséges irányban fejlődik. Helytelen volna azonban szemet hunyni a káros jelenségek fölött. Ezek főleg nevelési fogyatékosságokból adódnak, s ez feltétlenül megköveteli, a kérdéssel való átfogó, mélyebb foglalkozást.

Az oktatási év folyamán a fenti előadáson kívül még öt polgári jogi és négy büntetőjogi tárgyú oktatáson vesznek részt a megye bíróságaihoz megválasztott nép«' ülnökök.

Baráti» ii

Szabó Lajos, a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységének főmérnöke a NEB egyik ipari munka- bizottságával látogatta meg a Tisza- kécskei Permetezőgépgyárat. A vizsgálat témája a műszaki fejlesztés volt és a főmérnök felkereste a Permetezőgépgyár kísérleti műhelyét is. Itt mutatták meg neki annak a fúvószerszámnak a terveit, amely a háti permetezőgépek műanyag tartályának előállítására szolgál.

(Erről a fejlesztési munkáról lapunkban iß beszámoltunk. Elmondtuk, hogy a Tisza- kécskei Permetezőgépgyár — a Hungária Vegyiművekkel együttműködve — a jövő évben elkészíti a műanyagtartályos háti permetezőgépek első példányait.)

Szabó Lajos úgy vélte, hogy a tisza- kécskeiek eljárásánál jobbat is lehet találni. Magával hozta tehát a tervrajzokat Kecskemétre és véleményt kért a ZIM nagy tapasztalattal rendelkező műszaki dolgozóitól. Rövid vita után megszületett a fúvószerszám újabb, tökéletesebb változatának a terve. A kivitelezést a ZIM KISZ-fiataljai vállalták társadalmi munkában.

Égy nagyobb, jobban felszerelt üzem segíti a kisebb testvért feladatának megvalósításában. Mi van ebben különleges? Semmi. Mindennapian természetes tehát ez r baráti gesztus. Nem ezt azért túlzás ler ne állítanunk. B;' nem áll társ né kül a példa, álta lánosnak — sajnor — mégsem nevezhetjük a ZIM sza’ embereinek, fiato jainak önzetlen eljárását — ma még.

B. D.

Ládába torkollik az „aranypatak”, Bakai Jánosné jóvoltából.