Petőfi Népe, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-04 / 233. szám

Közös nyilatkozat a Csehszlovák Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttségének a Magyar Népköztársaságban tett látogatásáról A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás—paraszt kormány meghívására Antonin Novotnynak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság elnökének vezetésével 1964. szeptember 28-tól október 3-ig csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség tett baráti lá­togatást a Magyar Népköztár­saságban. A magyar nép a csehszlovák küldöttséget mindenütt a szom­szédos ország testvérnépe iránti I megbecsüléssel és őszinte ba­rátsággal fogadta. A küldöttség találkozott mun­kásokkal, termelőszövetkezeti parasztokkal, a kultúra és a tudomány dolgozóival. Megis­merkedett azokkal a sikerekkel, amelyeket a magyar munkás- osztály és az egész nép a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt ve­zetésével az ország szocialista fejlesztésének különböző terü­letein elért. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt marxista—le­ninista politikája megfelel a magyar dolgozók érdekeinek és Mfejezi a nép eggyéforrottsá- gát a szocialista építés felada­taival és céljaival. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás—paraszt kormány, valamint Csehszlová­kia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága és a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság kormánya képviselői a látoga­tás alatt megbeszéléseket foly- tattakr 'A felek képviselői tá­jékoztatták egymást országaik életéről, a szocialista építés ta­pasztalatairól és további fel­adatairól, eszmecserét folytat­tak a mindenre kiterjedő együttműködés további fejlesz­téséről, a nemzetközi élet prob­lémáiról és a nemzetközi kom­munista mozgalom fő kérdései­ről. A tárgyalások szívélyes és elvtársi légkörben zajlottak le. Minden megtárgyalt kérdésben teljes egyetértés és nézetazo­nosság nyilvánult meg. 1. Az idén volt tizenöt éve, hogy létrejött a magyar—csehszlo­vák barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés. Az abban lefektetett elvek fokozatosan valóra vál­tak. A két ország népei között új, a szocialista internaciona­lizmus, a kölcsönös segítség- nyújtás elveinek következetes érvényesítésén alapuló szocia­lista viszony alakult ki. A két küldöttség megelége­déssel állapította meg, hogy Antonín Novotny elvtársnak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnökének 1961 februárjában a Magyar Népköztársaságban, valamint Kádár János elvtársnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titká­rának, a forradalmi munkás— paraszt kormány elnökének 1963 októberében a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaságban tett látogatása óta a két ország mindkét fél számára gyümöl­csöző kapcsolatai még inkább szélesedtek, az elvtársi, szocia­lista együttműködés nagymér­tékben tovább fejlődött. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köz- ársaság egyezményekben sza­bályozott kapcsolatainak elmé- yítésével párhuzamosan, a két ország dolgozóinak mind r-é'e­■i,b körű részvételével k" len kapcsolat és kölcsön-- a- oasztalatcsere bontakozik -z egyts üzemek, intő. -, társadalmi szervezetek, ha r- menti megyék és városok kö­zött. Ez elősegíti a két ország népeinek egymás iránti megbe­csülését és barátságát, fokozza az egymás országainak ered­ményei és kulturális értékei iránti érdeklődést. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság dolgozói megelégedéssel fogad­ták kormányaiknak az utazá­sokat szabaddá tevő intézkedé­seit és széles körben élnek e lehetőségekkel. Ezt bizonyítja, hogy ebben az évben, szeptem­ber végéig mintegy 860 000 magyar . állampolgár látogatta meg Csehszlovákiát és körülbe­lül 600 000 csehszlovák állam­polgár járt Magyarországon. A két küldöttség nagy figyel­met szentelt a Magyar Népköz- társaság és a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság jelenlegi és távlati gazdasági együttmű­ködésének. A felek egyetértet­tek abban, hogy gazdasági kap­csolataik további erősítése a két ország gyors fejlődésének jelentős tényezője. E szélesedő kapcsolatok tükröződnek a Ma­gyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság közötti árucsereforgalwn- ban, amely 1963-ban 70 száza­lékkal haladta meg az 1938. évit. A felek megállapították, hogy a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizottság 1981-ben történt létrehozása megfelelő szervezeti alapot te­remtett az együttműködés to­vábbi tervszerű fejlesztéséhez. A bizottság a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa mű­ködési elveivel összhangban fejti ki tevékenységét és jelen­tősen hozzájárul a nemzetközi munkamegosztás fokozásához. A két ország egymás között és más szocialista országok vi­szonylatában kezdeményeden valósítja meg a KGST-tagálla- mok kommunista és mun­káspártjai elsőtitkárainak és liormányelnökeinek 1S62 júniu­sában és 1983 júliusában meg­tartott értekezletén hozott ha­tározatokat. A két ország a kétoldalú együttműködés bővítése mellett népgazdaságának további fej­lesztése és a nép életszínvona­lának emelése szempontjából fontos eszköznek tartja a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsában részt vevő államok gazdasági törekvéseinek sokol­dalú koordinálását. A felek jelenleg a két ország 1966—1970. évekre szóló táv­lati népgazdasági terveinek ösz- szebangolását tekinti a legfon­tosabb feladatnak. A tervező szervek képviselői ezzel össze­függésben a két ország felté­teleiből kiindulva megvizsgál­ták együttműködésük aktuális kérdéseitataz élelmiszerek és a nyersanyagok kölcsönös szállí­tásában, valamint a gépipar szakosításában és kooperáció­jában. A két ország közötti kapcso­latok további fejlesztése és népgazdaságaik elektromos energiával való ellátása szem­pontjából a felek rendkívüli je­lentőséget tulajdonítanak a Duna magyar—csehszlovák sza­kaszán építendő közös vízirö- műnek. Értékelték az e kér­désben hozott döntéseket és meghatározták a további tenni­valókat. A felek jelentős eredmény­nek tartják a Magyar Népköz- társaság, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság és a Lengyel Néoköztársaság között a kohá­szati egvü! tműköd és szerveze­tének létrehozásáról megkötött egyezményt. Megvalósítása ked­vezzen befolyásolja a résztvevő orsTÓgok kohászati termelésé­nek fejlődését, koordinálását. A nemzetközi szocialista mun­kamegosztás alapelveivel össz­hangban, a szerződő felek hoz­zájárulásával más államok is csatlakozhatnak az egyezmény­hez, amennyiben érdeklődnek iránta. A két ország képviselői megállapították, hogy a kultu­rális és tudományos kapcsola­tok fejlődésében eddig elért po­zitív eredmények kedvező fel­tételeket teremtenek a szocia­lista ideológia és kultúra fontos elméleti és gyakorlati problé­máinak megoldásához. ' 2. A béke és a szocializmus vi­lágméretű győzelmének biztosítá­sa érdekében a két ország to­vábbra is erősíteni fogja a szo­cialista világrendszer országai­nak összefogását. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság külpolitikáját a más társadalmi rendszerű államok­kal való kapcsolataiban a békés egymás mellett élés elvei vezér­lik. E politika megfelel a béke és az emberiség érdekeinek, nö­veli a szocializmus befolyását az egész világra, segíti az elnyo­mott népek nemzeti független­ségi harcát és az imperializmus ellen, a szabadságért és a hala­dásért folyó világméretű küz­delmet. Korunk legfontosabb feladata a világbéke megőrzése. E cél el­érése szempontjából döntő je­lentőségű a Szovjetunió és a szocialista országok növekvő po­litikai, gazdasági és védelmi ereje. A szocialista világrendszer országainak, a kapitalista álla­mok munkásosztályának és hala­dó erőinek, a gyarmati járom alól felszabadult, valamint a még szabadságukért harcoló népek­nek egyesített erejével meg le­het hiúsítani az imperialisták agressziós terveit. A felek teljes mértékben támogatják az erre irányuló erőfeszítéseket. A Szovjetunió és a szocialista országok aktív békés egymás mellett élési politikája eredmé­nyeképpen, az összes békeszere­tő erők támogatásával sikerült bizonyos mértékig enyhíteni a nemzetközi feszültséget, és a bé­ke megszilárdítása érdekében létrehozni a részleges atom­csendről, az atomfegyverek vi­lágűrben való alkalmazásának tilalmáról és a hasadó anyagok háborús célokra történő gyártá­sának korlátozásáról szóló nem­zetközi egyezményeket. A felek korunk elsődleges fel­adatának tartják az általános és teljes leszerelésről szóló egyezmény megkötését a Szov­jetunió kormányának javaslata alapján. Ez az új világháború elhárításának megbízhatóbb út­ja. A felek ismételten kijelen­tik, hogy feltétel nélkül támo­gatják ezt a javaslatot, és foko­zott erőfeszítéseket tesznek meg­valósítása érdekében. A Magyar Népköztársaság kormánya és a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság kormánya támogatja mindazokat a részja- vaslatokat, amelyek megvalósítá­sa közelebb visz az általános és teljes leszereléshez. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság képviselői nagy sclen- tőségfinek tartják N. Sz. Hrus- csovnak a területi és határvi­ták békés rendezésére tett ja­vaslatát. Meggyőződésük az is, hogy az atomfegyverzet Közép­DOBI ISTVÁN, Magyar Népköztársaság elnöki Tanácsának elnöke világ e részében történő létre­hozására vonatkozó lengyel ja­vaslat elfogadása fontos lépés lenne az európai biztonság meg­szilárdítása szempontjából. A felek ezzel kapcsolatban kü­lönösen sürgetőnek tartják a második világháború maradvá­nyainak felszámolását Európá­ban. Ezért a többi szocialista országgal együtt síkraszállnak Németország kérdésének béke- szerződés megkötése útján tör­ténő megoldása, valamint az önálló politikai egységet képező Nyugat-Berlin helyzetének bé­kés rendezése mellett. Teljes mértékben támogatják a Német Demokratikus Köztársaságnak a két német állam közötti kapcso­latok normalizálására és továb­bi békés intézkedésekre vonat­kozó javaslatait. Szükségesnek tartják, hogy a Német Szövetségi Köztársaság mondjon le az atomfegyverek megszerzésére irányuló kísérle­teiről, világosan határolja el magát mindenfajta revansista törekvéstől, ismerje el érvényes­nek és megváltoztathatatlannak Németország határait, mint a német fasizmus vereségének kö­vetkezményét, nyilvánítsa ke­letkezésétől fogva egyértelműen érvénytelennek a müncheni egyezményt és építsen ki nor­mális kapcsolatokat szomszé­daival. A felek elítélik az imperialis­ta agressziót Dél-Vietnamban. Elítélik a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság, Kuba, Cip­rus és Kongó népe elleni vesze­delmes provokációkat, amelyek veszélyeztetik a világbékét. Az Amerikai Egyesült Államok és más imperialista erők beavatko­zása ezen országok belügyeibe akadályozza a problémák békés megoldását Délkelet-Ázsiában, a Karib-tenger térségében, Cip­ruson és Afrika szívében. A két ország népe és kormá­nya — összhangban az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlé­sének az összes gyarmati orszá­gok és nemzetek függetlenségé­nek biztosításáról szóló nyilat­kozatával — továbbra is teljes mértékben támogatja a gyar­mati rendszer végleges felszá­molásáért folyó igazságos har­cot. A két ország az egyenjogú­ság, a szuverenitás tiszteletben tartása és a belügyekbe való be nem avatkozás elvei alapján to­vábbfejleszti az együttműködést a gyarmati elnyomás alól fel­szabadult, politikai és gazdasági függetlenségük megszilárdításá­ra törekedő országokkal. Nagy­ra értékelik az újonnan felsza­badult országok jelentős hozzá­járulását a viiágbéke megszilár­dításához és teljes támogatásuk­ról biztosítják Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeit a belső haladásra irányuló törekvéseik­ben, a régi és az új kolonializ- mus elleni harcukban. 3. A Magyar Szocialista Munkás­párt és Csehszlovákia Kommu­nista Pártja képviselői eszme­cserét folytattak pártjaik tevé­kenységéről és megtárgyalták pártkapcsolataik kérdéseit. Megelégedéssel állapították meg, hogy eredményesen fejlő­dik a két testvérpárt elvtársi együttműködése és a rendszeres tapasztalatcseréje a szocialista társadalom építéséről. KADAR JÄNOS, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke Behatóan foglalkoztak a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom jelenlegi helyze­tével és időszerű kérdéseivel. A két párt nézetei valamennyi kérdésben teljesen azonosak. A két párt tevékenységében a kommunista- és munkáspártok képviselőinek 1957. és 1960. évi moszkvai tanácskozásain elfoga­dott határozatokra támaszko­dik. Hangsúlyozzák a Szovjet­unió Kommunista Pártja XX. és XXII. kongresszusának párt­jaik tapasztalatai által is iga­zolt rendkívüli jelentőségét a nemzetközi munkásmozgalom szempontjából. A két párt képviselői egyet- értöleg kijelentik: a kommunis­ta és munkáspártok sürgető fel­adata, hogy nemzetközi értekez­leten értékeljék az 1960. évi utolsó tanácskozás óta a világ fejlődésében keletkezett új je­lenségeket és meghatározzák a forradalmi erők békéért, demok­ráciáért, haladásért, a népek szabadságáért és függetlensé­géért, a szocializmus világmé­retű győzelméért folytatott har­cának további módját. Ezért a marxista—leninista egység meg­erősítése érdekében üdvözlik a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának ösz- szehívását, elküldik képviselői­ket a munkáját 1961. december I5-én Moszkvában megkezdő szerkesztő bizottságba és min­dent megtesznek annak sike­réért. A két párt megállapítja, hogy a Kínai Kommunista Párt veze­tőinek jelenlegi tevékenysége a nemzetközi kommunista mozga­lom egységének szétzúzására irányul. Elítélik ezt a tevékeny­séget és szilárdan elhatározzák, hogy továbbra is megalkuvás nélkül harcolnak a nacionalista tendenciák, a revizionizmus, a dogmatizmus és a szektásság megnyilvánulásai ellen. Ezek a jelenségek gyengítik a nemzet­közi kommunista mozgalom ak­cióegységét és forradalmi har­cát. Kárt okoznak a népek im­perializmus elleni harcának, a világbéke és a haladás érdeké­ben kifejtett erőfeszítéseinek. A két párt képviselőinek meg­győződése, hogy szoros, elvtársi együttműködésük erősíti a nem­zetközi kommunista mozgalom egységét és elősegíti feladatai­nak megvalósítását. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság párt- és kormány- küldöttségének látogatása a Magyar Népköztársaságban és az eredményes tárgyalások újabb fontos lépést jelentenek a két ország testvéri kapcsola­tainak erősítésében és sokoldalú együttműködésének elmélyítésé­ben. Antonín Novotny elvtárs, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöke, Csehszlovákia Kommun's a Pártja Központi Bizottsága és a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság kormánya nevében meg­hívta a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségét, hogy tegyen látogatást a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ságban. A meghívást a magyar fél köszönettel elfogadta. ANTONÍN NOVOTNY. Csehszlovákia Kommunis Pártja Központi Bizottságé első titkára, a Csehszlovák Szociális Köztársaság elnöke ruropanan vaio neiagyasztasara és az atommentes övezetnek a Kelt Budapesten, 1964. év október hó 2-ái

Next

/
Thumbnails
Contents