Petőfi Népe, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-30 / 255. szám
Lottóstatisztika A pénteki lottóhúzások évek őta izgalomban tartják a lottózók milliós, táborát. A „ráadással”, a havi jutalomsorsolásokkal azonban sokan nem törődnek. Ebből adódik, hogy havonta jó néhány értékes nyereménytárgy marad gazdátlan. Előfordult már, hogy a kihúzott 800—900 nyeremény közül majdnem kétszázat kellett újra kisorsolni. Pedig a havi tárgynye- remény-„pótlék” nem megvetendő, hiszen a lottó fennállása óta csak főnyereményekből mintegy 800 jutott a legszerencsésebbeknek. Az egyik nyugdíjas lottózó — ő maga még nem vitte többre a kettestalálatnál — összehasonlító statisztikát készített a lottó tárgynyereményeiről. Ebből kiderül, hogy nyolc év alatt több mint 300 öröklakást és családi házat sorsoltak ki, s ezekből jókora utcát lehetne összeállítani. Fortuna nem kismértékben járult hozzá a hazai járműpark növekedéséhez, hiszen egyebek között 166 lottón nyert Moszkvics, Skoda, Fiat, Volga, Warszawa, Trabant, Renault szaladgál szerte az országban. Ha a szerencsés kocsitulajdonosok randevút adnának egymásnak a fővárosban, bizony zsúfolásig megtöltenék a Vörösmarty teret, sőt nem egy kocsira rákerülne a tilos parkírozásért járó büntetőcédula. A lottón nyert hűtőszekrényeken bőven elférne a Rákóczi úti éjjel-nappal nyit- vatartó élelmiszeráruház teljes raktárkészlete. A kisorsolt televíziók magassága az ország legnagyobb hegycsúcsának, a Kékesnek két és félszeresét tennék ki, a zongorák, pianinók pedig a Zeneakadémia nagytermét, még a karzatokat is megtöltenék. A vásárlási utalványok — eltekintve a néhányszáz darab 30 000, 50 000, 100 000 forintos értékűektől — már a kisebb nyeremények közé számítanak. Kevesen gondolnák azonban, hogy ezeket a kisnyereményeket összegyűjtve a Corvin Áruház hónapokig „élhetne” belőle, árusíthatná a lottó vásárlási utalványaira juttatott lakberendezési, ruházati és egyéb cikkeket. —W,— ..........mmmntmmnrxinemnn. Sz énkupacok Hogy a hazai bányászok eredményeit, a „Tiszta Kecskemétért” mozgalom egyik állomását, avagy egyszerűen a nemtörődömséget jelképezi-e az a két nagy szénkupac a megye- székhely reprezentatív épülete, az Aranyhomok Szálló mellett, nem tudom. Az viszont bizonyos, hogy a hivatalos szervek és a szerkesztőség részére a posta már több levelet kézbesített az utóbbi napokban, melyekben a kecskemétiek arra szeretnének választ kapni, hogy ez a „szénbemutató” minek és kinek köszönhető. Gömbös Sándor, az Aranyhomok igazgatója elmondta, hogy bár szénfűtéses kazánokat építettek be, a tervezők nem gondoltak arra, hogy a folyamatos tüzelés érdekében megfelelő szénraktár is szükséges. A pince jelenlegi befogadóképessége 4 vagon (A pincében jelenleg is 10 vagon tüzelőt tárolnak, ami tűzrendészed szempontból is erősen kifogásolható.) — A szénszállítás nem folyamatos, s ha nagyobb szénmeny- nyiség érkezik, és a pincében sincs hely, kénytelenek vagyunk az utcán tárolni. Az Aranyhomók Szálló fűtőanyag tárolási gondjairól tudomása van a városi tanács illetékes osztályának is. Megoldást azonban nem találtak a szénhegyek jobb elhelyezésére. A tanács és a szálló illetékes vezetőivel folytatott beszélgetés után felkerestük a megyei TU- Z ÉP-vállalatot, ahol Huszár PETŐFI NEPB Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja, •öszerkesztö: dr. Weither DánleL Kiadj 3 Báca megyei Lapkiadó váHalat. lelős kiadó: Mezei István lgazgatí Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető! a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. llóCzetésl díj I hőnapra 13 fortm "ács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefoni 11-83. Index; 25 005, Sándor igazgatóhelyettes a következőket mondta: Nyilvánvaló, hogy városunk főterén azonnal meg kell szüntetni ezt az „alkalmi széntelepet”. Minthogy a városi szervek tároló területet eddig még nem biztosítottak az Arany homok rezére, megpróbáljuk a tüzelőt ideiglenesen valamelyik telepünkön elhelyezni. Pár így a jövőben kétszeri szállítást igényel a folyamatos ellátás, kétszeres költséget jelent a vállalat, s ezen túl, a népgazdaság számára, s nekünk is tárolási gondjaink vannak, mégis vállalnunk kell, mert megengedhetetlen, hogy a szénhegyek tovább csúfítsák a városközpontot. Vajon az érdekeltek nem tudtak volna már előbb is hasonló intézkedést kérni ez ügyben? K. M. Budapesti barátom mesélte a minap, hogy nyolcesztendős kislányától az iskolában megkérdezte a tanító néni: — ügy liter tejben hány deci van? Mire a csöppség — szülei korábbi beszélgetésének hatására — ekképp válaszolt: — öt deci víz, és öt deci tej... * Tanácskozáson hallottam: — Minek szaporítani a szót elvtársak! Beszéljünk a lényegről... És kerek három órán át „a lényegről" beszélt. • Az egyik iroda új gépírónál kapott. A kis asszonyka kezdő volt, így inkább csak pötycg- tetett, mint folyamatosan gépelt. Történt egyszer, hogy az egyik ügyintézőnek sürgős gé- peltetni valója akadt. Annak rendje és módja szerint elkezdte diktálni a szövegei. Mir el az ötvensoros szöveg sürgős volt, így fél óra múlva javascila, hogy a hátramaradt huszonot sort a gépírónő diktálja, s ű majd gépeli... Öt perc múlva készen lett az irat. A következő alkalommal az ügyintéző ismét leírnivalót vitt az új gépírónőnek. Mire az szerényen megjegyezte: — Diktáljam?... K — és AMÍG a képből klisé lesz... dett munkához Lajosmizsén a Bács-Kiskun megyei Nyomda Vállalat újonnan épített és berendezett részlege: a kliséüzem. Itt az újságban szánt fénykép- felvételről fotomechanikai eljárással születik meg a sokszorosításra alkalmas fémlemezre maratott negatív, melyet a nyomdász- és újságírószakma egyszerűen klisének nevez. Az egymillió-hatszázezer forintos költséggel létrehozott új üzem, az első hetekben kizárólag lapunk számára dolgozott, de az utóbbi napokban tovább bővült tevékenysége, feladatköre. Most már itt készülnek nemcsak a lap számára szükséges, hanem az egyéb nyomdai kiadványok, a színházi műsorfüzetek stb. kliséi is, s körülbelül fél év múlva már nemcsak fehér-fekete, de színes nyomáshoz szükséges klisék gyártására is készen állnak. Ezenkívül a múlt héten megkezdték egyéb nyomdai termékek, például idegen- forgalmi kiadványok, színes prospektusok gyártását a Panoráma Könyvkiadó számára, s az úgynevezett rotaprint gépeken folyik már az egyetemi és egyéb jegyzetek sokszorosítása. De most már hadd „beszéljenek” a képek is, legalább részleges választ adva a cikkünk elején felvetett kérdésekre. Talán ez érzékelteti, milyen sokrétű munkát kell elvégezni ahhoz, hogy egy fénykép az újságban „megjelenhessen”. Felső képen: Az üzemben a fotoriportcr által készített képet a reprodukciós fényképezőgép elé helyezik. A „reprózás” során történik a kép raszterpontokra bontása, fényérzékeny lemezre vetítése. A gépnél ifj. Ablaka István. Középső képen: Előhívás zinklemezre, másolás után a lemez Piros Lászlóhoz, a cinkográfushoz kerül, aki a klisé végső formáját adó maratást megelőzően nagyítóval gondosan megvizsgálja a raszterpontokat. .. Alsó képen: Ez a kép már nem a kliségyártásról készült, hanem az új üzem másik fontos hivatásáról. Lázár Margit, Herczeg Éva és Kiss Ilona gyorsan „összebarát- koztak” az osztrák rotaprint gépekkel. Ennek azért van nagy jelentősége, mert a budapesti sokszorosító üzemek túlterheltsége miatt az egyetemi és főiskolai hallgatók sokszor csak néhány nappal a vizsgák előtt jut- ; hatnak a fontos jegyzetekhez. Az új üzem közreműködésével — reméljük — hamarosan eny- ■ ölnek majd ezek a gondok. E. É. (Pásztor Zoltán felvételei.) Kattan a fényképezőgép, s már búcsúznánk, amikor a képes riport szereplője kíváncsian kérdezi: — Ez a kép megjelenik az újságban? S hogyan lesz belőle sok-sok ezer példány? Természetesen a kérdés nemcsak a képes riportok szereplőiben — az újságolvasóban is felmerül. S bizony ideje is már választ adni rá. Hogy miért éppen most? Azért, mert az olvasó, a kérdezők tájékoztatását egyúttal megyénk egyik legfiatalabb üzemének bemutatásával is összekapcsolhatjuk. Minden különösebb ünnepi megnyitó, üzemavatás nélkül ugyanis e hónap elején kéz-
