Petőfi Népe, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-31 / 256. szám
Világ proletárjai, egyesültetek! A MA&YAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS-KISKV/IM meryei lapja XIX. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM Ara 60 fillér 1964. OKTÓBER 31, SZOMBAT A jövő évi gazdálkodási előkészületek jegyében ült össze tegnap Kecskeméten a Bács-Kisk»n megyei Tanács. A testület elnökségében helyet foglalt dr. Molnár Frigyes, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, Erdösi József és Glied Károly, a megyei pártbizottság titkárai, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb elnöke, Buda Gábor, Madarász László és dr. Tompa Béla vb-elnökhelyettesek, valamint dr. Cseh László, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára. Dr. Varga Jenő megnyitó szavai után, javaslatára a tanácsülés Borbély Lajos tanácstagot, a vb pénzügyi osztályvezetőjét bízta meg az ülést levezető elnök tisztével. A tanácskozás napirendjére vonatkozó előterjesztését a tanácsi testület egyhangúan elfogadta. I Ictllü Lr A végrehajtó bizottság beszámolóját az 1965. évi költségvetési és községfejlesztési tervjavaslatról Buda Gábor elvtárs terjesztette elő, aki bevezetőül többek között a következőket mondotta: A végrehajtó bizottság által javasolt 1965. évi terveket a megyei tanács állandó bizottságai részletesen megtárgyalták, s' megyénk összes tanácsai mellett működő állandó bizottságok javaslatait a költségvetés tervezése során a lehetőségekhez mérten figyelembe vettük. A költségvetés közüggyé tételével, a szakbizottságok véleményének érvényre juttatásával sikerült minden tanácsszinten a rendelkezésre álló eszközöket úgy elosztani, hogy a megyén belüli arányok biztosítva legyenek. A jövő évi költségvetési terveink összeállításánál erőteljesen kellett számolnunk a népgazdaság helyzetével, termelési, termelékenységi színvonalunk alakulásával. Az e téren tapasztalható előrehaladás mértéke volt a költségvetési fejlesztés lehetőségeinek is a mércéje. Az 1965. évi feladatok — bár, szerényebb fejlesztés mellett — a folyó évihez hasonló erőfeszítéseket kívánnak meg tanácsainktól, intézményeinktől. Feladataink teljesítéséhez a Pénzügyminisztérium által felülvizsgált költségvetési bevételi keretszámokat 680 millió 692 ezer forintban javasolja a végrehajtó bizottság a tanácsülésnek elfogadásra. Ez az összeg a folyó évre jóváhagyott költségvetéssel szemben 26 millió 879 ezer forintot, vagyis 4,1 százalékos emelkedést jelent. Tanácsaink többségükben a megállapított bevételi keretszámokat elfogadták, sőt bevételeik jobb kimunkálásával 1 millió 699 ezer forint összeggel növelték azt. A megyén belüli bevételek növekedése lehetővé teszi az állami támogatás — a népgazdasági eszközök igénybevételének csökkentését. Ezután Buda elvtárs részletesen elemezte a várható bevételek alakulását, majd a tervezett kiadásokról beszélt. A mezőgazdasági kiadásokra vonatkozóan többek közt a következőket mondotta: __ Továbbra is fontos feladat az állattenyésztés színvonalának növelése. Az állategészségügyi feladatokra 816 ezer forinttal fordítunk többet az előző évinél. ami lehetővé teszi a fertőző betegségek megelőzését és egyéb állategészségügyi akciók lebonyolítását. A tanácsi kezelésben levő utak, hidak felújítására az Országos Tervhivatal által 1965. évre biztosított keret 21 millió forint, ami azonos az előző évi összeggel. Ez sajnos, nem fedezd a szükséges igényeket. Ugyanakkor sürgetően fontossá vált a mezőgazdaság szocialista átszervezése következtében a teherjárművek átbocsátására már alkalmatlanná vált hidak korszerűsítése. Éppen ezért a megyei tanács végrehajtó bizottsága a rendelkezésre álló felújítási keretek egy részét hidak korszerűsítésére, felújítására fordította. A város- és községgazdálkodás keretében a köztisztasági, parkfenntartási, közvilágítási feladatok ellátásáról 5 millió 295 ezer forinttal magasabb ösz- szeggel gondoskodunk az előző évinél. Az 1964. évhez viszonyítva 1 millió 505 ezer forinttal emelkedtek költségvetésünkben a vízgazdálkodási célokra előirányzott ösfcegek. A jó ivóvíz- ellátást szolgálja a közkutak számának 135-tel, a kisvízmű- vek számának pedig öttel való emelése. Nagyobb összeggel gondoskodunk a helyi vízkárelhárítási és belvízrendezés!, illetve belsőségi csapadékvíz elvezetésének feladatairól is. A továbbiakban a beszámoló a községfejlesztési előirányzatok ismertetésével foglalkozott. Mint Buda elvtárs mondotta: Az új rendelkezések további lehetőséget teremtettek az eddiginél szélesebb körű feladatok megvalósítására. Különösen jelentős megyénk mezőgazdasági jellegéből adódóan a termelőszövetkezetek szervezeti, gazdasági és politikai megszilárdítása, a mezőgazdasági termelés fejlesztésének érdekében megvalósítandó feladatok előtérbe hozása — orvosi rendelők, óvodai, bölcsődei férőhelyek növelése, az út-, villany- és ivóvízellátás megjavítása. Az 1963. évben közös fedezeti forrásokból elindított beruházások sajnos, nem voltak minden tanács részéről megalapozottak a műszaki előkészítés, illetve a megvalósítás feltételeinek biztosítása szempontjából. Sok esetben a tervezettel szemben csak részben nyertek befejezést, s az ilyen feladatok további költségei kihatással voltak az 1964. évi tervre, de érezteti hatását a befejezéshez szükséges eredeti tervtől eltérő ráfordítás még az 1965. évi költségvetésben is. Főleg a községi vízműépítésnél jelentkeznek problémaként a befejezetlen beruházások. Az elmúlt évek eredményei tehát nem mentesek hiányosságoktól sem. Ezért helyes a tanácsok olyan irányú törekvése, hogy az 1965. évi községfejlesztési terv összeállításánál elsősorban a megkezdett beruházások befejezését tűzték ki célul. örvendetes tény a tervezett szövetkezeti hozzájárulás mértékének növekedése, mely 1964. évhez viszonyítva 22,8 százalékos emelkedést jelent. A társadalmi munka és saját anyag tervezése lényegesen alacsonyabb a vártnál. Különösen A tudomány mindenkié (B. J.) A neves orvdstudor, Bugát Pál így jelölte meg a múlt század közepén általa alapított Ismeretterjesztő Társulat célját: „....minél nagyobb mértékben részeltetni hazánk fiait a tudomány jótékonyságában.” A felszabadulás után új életre kelt Tudományos Ismeretterjesztő Társulat — híven a régi célkitűzéshez — azt vette programjába, hogy a tudományt minden rendelkezésre álló eszközzel terjeszti a társadalom legszélesebb rétegei között. Most indult el az őszi évad, a TIT-ben, időszerű, hogy körülnézzünk mint áll az iskolán kívüli népművelés a megyében. Annál inkább időszerű ez, mert a művelődésre soha akkora igényt nem támasztott a társadalom, mint éppen napjainkban. A TIT ma már eljutott az ország legeldugottabb részébe is. Nincsen olyan területe az országnak és megyénknek, ahol évente 10—20 — vagy annál is több — népszerű tudományos előadást ne tartana. Az általa tartott előadások ma már 14 különböző formában illenek bele. Hogy csak néhányat említsünk: szabadegyetem, munkásakadémia, tsz-akadémia, nők akadémiája, ifjúsági akadémia, szülők iskolája, szövetkezeti téli esték, klubelöadások. Van tehát miben válogatni! A különféle szervezeti formák szerint csoportosítva az 1964—65-ös ismeretterjesztési évben 6277 előadást tervez a TIT. A tavaly végzett munka és az idei előirányzat között vont párhuzam jelentős előrehaladásról tanúskodik. A tavalyi ismeretterjesztési év első felének eredménye 3280 előadás volt a mgyében, 164 958 hallgatóval. Az idei első fél esztendő eredménye pedig 3806 előadás 202 465 hallgatóval. A számok rohamos emelkedése amellett szól, hogy a tudomány ma már valóban nem a kiváltságos osztályok privilégiuma, velejárója a hétköznapi emberi életnek. örvendetes tényként kell megemlíteni, hogy az összes előadások között a mezőgazdasági jellegű ismeretterjesztés foglalja el a legnagyobb részt: 15 százalékot, ami teljesen megfelel megyénk mezőgazdasági jellegének. Azt is bizonyítja ez a szám, hogy kezdetét vette nálunk a tudó* mányoe felkészültségű mező- gazdasági szakemberek képzése — iskolán kívül is, valamint, hogy a szakkáderek meglevő szaktudásuk elmélyítésére az ismeretterjesztő mozgalom keretében is töréksze- nek. Ha a TIT megyei munkáját vizsgáljuk, bizonyos hullámzást vehetünk észre az egyes járások munkáját összehasonlítva. A bajai járás például a megyei teljesítményből 21 százalék erejéig veszi ki a részét. Ez a járás legaktívabb az ismeretterjesztésben. A kalocsai járásban alacsony a természettudományi előadások aránya: mindössze 33 százalék. A kiskunhalasi járásban viszont az agrárjellegű előadás kevés. A félegyházi járás legkiegyensúlyozottabb, itt azonban a hallgatói átlag alacsony: elődásonkint 36. A du- navecsei járásban igen magas a természettudományos előadások részaránya: 65 százalék. Ennek legnagyobb része is egészségügyi propagandaelőadás. A kiskőrösi járás ugyancsak kiegyensúlyozott. A kecskeméti járásban sok a szélsőség, alig van műszaki, jogi és közgazdasági előadás, az agrárpropaganda sem kielégítő a járás nagyságához képest. A TIT megyei szervezete az új évadban fő feladatának az ismeretterjesztés színvonalának további emelését tartja. Az előadások mennyiségi növelése helyett elsősorban az előadások minőségének emelését kívánja előmozdítani. Meg kell oldani az előadók szakmai és politikai továbbképzését is, magasszintű előadói konferenciákon. El kellene érni, hogy a járási előadók is rendszeresen értesüljenek a tudományok legújabb eredményeiről. A járási szervezeteknél pedig meg kell szilárdítani a szakcsoportokat, hogy ezek a járás szakismeretterjesztésének igazi irányítóivá váljanak. A megyei szervezet továbbra is arra törekszik, hogy a legteljesebb összhangban dolgozzék a Hazafias Népfronttal és erősítse kapcsolatait a pártbizottságokkal, a taná- csokkkal, a tömegszervezetekkel. Ez okvetlen szükséges ahhoz, hogy programját zökkenő nélkül megvalósíthassa. Így lesz a tudomány mindenkié. az elmúlt évek kimagasló eredményei után mutatkozik meg erőteljesen a jelentkező visszaeső tendencia. Az egy főre tervezett 19 forint társadalmi munka elmarad a megyei tanács irányelveként megadott 20 forintos megyei átlagértéktől és szembetűnő a visszaesés, ha összehasonlítjuk A tanácsülés részvevői nagy figyelemmel hallgatják a beszámolót. például 1963. évben elért 52,80 forintos értékkel. Éppen az elmondottak indokolják, hogy fokozni kell tanácsaink körében annak felismerését, hogy a helyi tanácsok munkájának jelentős területe a társadalmi munkaszervezés és a sajátanyag felkutatása és igény- bevétele. Az építési feladatokon belül 5 kultúrház, 13 iskolai, 6 óvodai tanterem, 7 egészségház és orvosi rendelő, 4 postaház építését kívánják tanácsaink a jövő évben végrehajtani. Jelentősebb létesítmények: — Csengőd, Tabdi, Kunadacs, Du- napataj, Kelebia községekben kultúrházak, *Üjsolton, Hetény- egyházán, Szeremlén, Dunave- csén orvosi rendelők, Helvécián, Jakabszálláson, Ágasegyházán és Kiskunfélegyházán óvodák építésének folytatása, illetve befejezése és Kiskunhalason a bölcsőde építésének megkezdése. A községi vízművek építésére és a meglevők hálózatának bővítését tervezték tanácsaink az összfejlesztési kiadáshoz viszonyítva a legmagasabb arányban, annak 44 százalékát fordítják e célra. A villanyhálózat és közvilágítások bővítése, illetve korszerűsítése továbbra is jelentős feladat tanácsaink részére. E célra tervezett kiadás 5 millió 927 ezer forint, melyből 18 ezer fo(Folytatás a 3. oldalon.) I « ■■ rr r ■ ■■■■- r lovo évi koltsegvete* a megyei tanács napirendjén
