Petőfi Népe, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-17 / 244. szám

2. oldal 1964. október 17, szombat Leonyid Brezsnyev az SZKP KB első titkára Alekszej Koszigin, a Szovjet unió Minisztertanácsának elnö­ke egyike a legrégibb szovjet államférfiaknak és politikusok­nak. Az elmúlt négy év során a kormányfő első helyettesének tisztjét töltötte be. Koszigin a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága elnök­ségének tagja. Koszigin életének első 35 éve szorosan összeforrott Lenin- gráddal, ahol apja esztergályos volt. Tizenöt éves korában ön­kéntesnek jelentkezett a Vörös Hadseregbe. Három évi kato­nai szolgálat után szövetkezeti iskolába ment, amelyet 1924-ben fejezett be. A felsőfokú kép­zettséget a , leningrádi textil­ipari intézetben Koszigin csu­pán 12 évvel később tudta meg­szerezni. Három évvel azután, hogy Koszigin az intézet ka­puit elhagyta, a 35 éves mér­nök már a szovjet kormány tagja lett: a Szovjetunió textil­ipari népbiztosa. Koszigin akkor már gazdag tapasztalatokra telt szert a gya­korlati munkában. Mintegy 6 esztendeig dolgozott a szibériai fogyasztási szövetkezeti háló­zatban. Még mielőtt a főiskolát befejezte volna, egy gyárban mesterként dolgozott. 1935-től 1933-ig nagy utat tett meg: mesterből a tertilgyár igazga­tója, majd pedig Leningrád polgármestere lett. Mindössze körülbelül két évig tevékeny­kedett népbiztosként, azután még magasabb megbízatást ka­pott: kinevezték a Szovjetunió Népbiztosi Tanácsa elnökének helyettesévé, majd pedig (1953. márciusáig) a szovjet miniszter- tanács elnökhelyettese volt. Ezekben az években csaknem állandóan ő irányította a köny- nyű- és az élelmiszeripar fej­lesztését. Kinevezték fő tervező szervek vezetőjévé is. 1560-ban Alekszej Koszigin g Szovjetunió Minisztertanácsá­nak első elnökhelyettese lett. Munkásságában fontos szere- repet játszottak a külföldi gaz­dasági kapcsolatok kérdései. A kremlbeli dolgozószobájában — hosszú, faburkolatú, napfé­nyes irodájában — gyakran fo­gadta számos ország hivatalos személyiségeit és üzletembereit, kereskedelmi és gazdasági kül­döttségeit. Hivatalos látogatást tett sok európai és ázsiai or­szágban. Koszigin különösen népszerű a szovjet ipar dolgozói körében, miután annyi évet szentelt az ipar fejlesztésére. -Jól ismeri az országot, járt a Szovjetunió va­lamennyi ipari körzetében — a Távol-Kelettől a Balti-tenger mellékéig. Sok üzem és gyár munkásai látták a műhelyekben középtermetű, szikár alakját. Munkatársai következetesen hangsúlyozzák, hogy vezetőjük rendkívül részletesen ismer sok konkrét gazdasági és műszaki problémát, járatos a technoló­giai folyamatok apró részletei­ben is. Ezeket az ismereteit ál­landóan gazdagítja, amikor üzemeket látogat meg és szak­emberekkel beszélget. Koszigin munkatársai kiemelik rendkí­vüli munkabírását és fáradha­tatlanságát. Lehet, hogy a hatvan eszten­dős Koszigin ezt a munkabírá­sát annak köszönheti, hogy sze­reti a sportot. Nyáron rendsze­resen röplabdázik, télen pedig síel és korcsolyázik. Vasárna­ponként több órát is evez, épp­úgy, mint sok évvel ezelőtt. Mindehhez hozzá kellene még fűzni azt, hogy Kotzigin ismeri Moszkva csaknem minden szín­házi újdonságát és figyelemmel követi a mai irodalmat. Idén februárban Alekszej Ko­szigint kitüntették a Szovjetunió legmagasabb elismerésével, a Szocialista Munka Mő&neinuiirl Tizenhárom év után győzött a Labour, Wilson alakít kormányt Johnson nyilatkozója az atomcsendegyezmény évfordulóján Véget ért de Gaulle latin-amerikai körútja N AGY-B RITANNIÁ­BAN 13 évi kormányzás után az uralmon levő konzervatív párt alul­maradt a választásokon, és az ország háború utáni történetében harmadízben a munkáspárt, a Labour alakíthat kormányt. Az eredmények alapján, a munkáspárt győzelme nem „földcsu­szamlás”. Erre nem is lehetett számítani. A má­sodik világháború óta lezajlott választásokon a két nagy párt -mellett a liberálisok minden eset­ben megszerezték a szavazatok néhány százalé­kát. így ezért aztán az 1945 óta tartott hat vá­lasztáson a győztes párt sohasem kapta meg a szavazatok ötven százalékát, a vesztes nagy párt pedig csak egyetlen esetben (1945-ben) csúszott a negyven százalékos arány alá. Eszerint az an­gol választók tömegei meglehetősen merev, ha­gyományok szerint szavaztak. Voltaképpen az adott politika árnyalatai döntik el, hogy egy- egy választáson a toryk vagy a labour kerül-e hatalomra. Figyelembe véve az angol választási rendszer sajátosságait — a munkáspárti győze­lem okait nem elvi-világnézeti, inkább gyakor­lati politikai hatásokban kell keresni. Az angol választótömegek — elsősorban a választást el­döntő ingadozó középosztálybeli rétegek — elég­gé világosan felmérték a tényleges helyzetet. Nem vakította el őket az a körülmény, hogy az utóbbi években emelkedett az angol életszínvo­nal. Felismerték, hogy a toryk 13 esztendős ural­ma idején az angol ipari termelés mindössze 2,5 százalékkal emelkedett. Anglia az összes nyu­gateurópai országok között a leglassabban fo­kozta nemzeti termelését, nemzeti jövedelmét és életszínvonalát. A válaszók felismerték, továb­bá, hogy e 13 év alatt a létfenntartási költségek 50 százalékkal, az élelmiszerárak 60 százalékkal nőttek, a font vásárlóereje pedig egyharmadá- val csökkent. A munkáspárt sikeréhez hozzájá­rultak külpolitikai tényezők is. A párt úgy lé­pett a tömegek elé, mint az a párt, amely nem akar atomfegyvert adni a nyugatnémet milita- rizmus kezébe. Végeredményben ezek voltak ama főokok, amelyek a tizenhároméves tory- kormányzást követő po­litikai fáradtságon, a vál­tozás természetes vágyán túlmenően „kitermel­ték” a labour győzelmét. JOHNSON amerikai elnök a moszkvai atom­csendegyezmény aláírásának első évfordulója al­kalmából adott csütörtöki nyilatkozatában mél­tatta az egyezmény jelentőségét, hangoztatva, hogy a moszkvai megállapodás csökkentette a nemzetközi feszültséget, fokozta az Egyesült Ál­lamok biztonságát. „A megállapodás ellen csak alig néhányan emelték fel hangjukat, közöttük az, aki most az Egyesült Államok vezetőjének posztjára kíván lépni” — mondotta nyílt cél­zással Goldwatemek az atomcsendegyezménnyel szemben megnyilvánuló ellenséges magatartá­sára. Johnson szerint a moszkvai megállapodás feltámasztotta azt a reményt, hogy további lé­péseket lehet tenni a béke megszilárdításában. Kijelentette, kész elutazni a világ bármelyik részébe, hogy ezeket a reményeket tartós egyez­ményre váltsák be. DE GAULLE pénteken befejezte csaknem négyhetes latin-amerikai körútját. A látogatás­ról kiadott közös közleményben a francia és a brazil elnök a két ország együttműködésének fejlesztése mellett foglal állást, és e célból szük­ségesnek tartja, hogy a két kormány között minden területre kiterjedő tárgyalásokat szer­vezzenek. A de Gaulle-látogatás brazíliai „ered­ményeit” hivatalos körökben elég józanul ítélik meg. Leitao da Cunha külügyminiszter az új­ságírók erre vonatkozó kérdéseire egy mondat­tal válaszolt: Brazíliának Franciaországgal és más európai államokkal fennálló barátsága nem ingathatja meg a kontinentális szolidaritást, a geopolitikai helyzet az ország szempontjából to­vábbra is döntő. Jellemző egyébként, hogy egy órával a de Gaulle-lal folytatott tárgyalása után Branco brazíliai államfő fogadta Lincoln Gor­don amerikai nagykövetet, és hosszan tanács­kozott vele. EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN A magyar párt- és kormányküldöttség Varsóban VARSÖ Hegedűs Dániel, az MTI tu­dósítója jelenti: Péntek' délelőtt 10.20 órakor folytatódtak a magyar és len­gyel párt- és kormányküldött­ség tanácskozásai Varsóban. Pénteken kora délután befe­jeződtek magyar párt- és kor­mányküldöttség hivatalos tár­gyalásai. A küldöttség tagjai a péntek délutánt pihenéssel töltötték. Kádár János, Kállai Gyula és Péter János délután négy óra­kor a magyar nagykövetségen találkoztak a varsói magyar kolónia tagjaival. Kádár János tájékoztatta a varsói kolónia tagjait a bel- és a külpolitikai helyzet időszerű kérdéseiről, majd szívélyes be­szélgetést folytatott a Varsó­Kínai atombomba-robbantás PEKING (MTI, Üj Kína) 1964. október 16-án pekingi idő szerint 15 órakor (magyar idő szerint 8 óra) Kína az or­szág nyugati körzetében atom­bomba-robbantást hajtott végre. Elutazott Budapestről dr. Mustafa Khalil Dr. Mustafa Khalil, az EAK miniszterelnök-helyettese eluta­zása előtt látogatást tett Kis­házi Ödönnél, az Elnöki Ta­nács helyettes elnökénél. A megbeszélés szívélyes baráti légkörben folyt le. Dr. Mustafa Khalil, az EAK miniszterelnök-helyettese és kí­sérete néhány napos itt-tartóz- kodás után pénteken elutazott hazánkból ban élő diplomatákkal és más hivatalos kiküldöttekkel. ^ Este Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány mi­nisztertanácsának elnöke, a kor­mányküldöttség Vezetője, vala­mint a küldöttség tagjai foga­dást adtak a varsói Európa Hotel termeiben a vendéglátók tiszteletére. Tito marsall Nicosiában Tito jugoszláv elnök pénte­ken délelőtt Ciprus fővárosába érkezett. A jugoszláv vendéget Makariosz elnök fogadta a re­pülőtéren, majd a két államfő gépkocsin a városba hajtatott. A közel 8 kilométeres útvonalon lelkes tömeg gyűlt össze a ju­goszláv elnök üdvözlésére. Tito rövid látogatása, amely részben hivatalos, részben ud­variassági látogatás, még a pén­teki nap folyamán véget ért. Úgy jó, ha vitatkozhatnak Mikor beléptünk a Tisza- kécskei Permetezőgépgyár Vál­lalat kapuján, három férfit pil­lantottunk meg az udvar köze­pén. Nagy beszédben voltak. Egy szőkésbarna, élénk arcjáté- kú fiatalember „vitte a prímet”. Akihez szavait intézte, aktatás­kájáról ítélve valami kiküldött lehetett. Keveset szólt, inkább beleegyezően bólogatott. A mozgékony, sötétkék bár- sonyzakós férfiről azt gondol­tam, biztosan sportfelelős. Két percen belül kiderült, hogy ő a párttitkár, Oroszi Imre. — Míg végigjövök az udva­ron, öten-hatan mindig megállí­tanak — magyarázkodik, mikor végre leülhetünk egy kis beszél­getésre. — Sokszor nem is tar­tozik rám, amiért hozzám for­dulnak. Egyszerű volna elintézni azzal, hogy egyből megmondom: „Ezzel az illetékes osztályra menjen az elvtárs...” — De sosem szabad sajnálnia egy kis időt a párttitkárnak, ha emoe- reket meghallgathat. — Mióta titkár Oroszi elvtárs’ Legutoljára mintha ... — Tavaly novemberben vá­lasztottak meg. Ügy jött, mint derült égből a villámcsapás — mondja nekividultan, s még jobb ízűt mosolyog, mikor meg­kérdezem. — Miért magára esett a vá- .ias&láa? — Nem tudom — feleli, s hogy még nagyobb legyen a csodálkozni valóm, megtoldja. — Artnyira meglepett, hogy arra sem emlékszem, mivel indokol­ták, mit „'hoztak fel” mellettem. Még az is később jutott eszem­be, hogy a bizalmat is elfelej­tettem megköszönni... — Azért csak gondolja, miért lett párttitkár? Töpreng egy kicsit, közben vi­dáman méreget a szemével: „De furcsákat kérdez ...” — gondol­hatja. Természetes hangsúllyal jelenti ki. — Talán azért, mert ami járt az embereknek, mindig kihar­coltam. A TMK-ban jól keres­tek a munkások ... Vagy azt becsülték bennem az elvtársak, hogy szüntelenül tanulok? Har­madik technikumi osztályba já­rok. Szolnokon, a gépipariban... — Milyen változásra a leg­büszkébb, mióta titkár? — Mikor megválasztottak, egy tagjelöltje volt az alapszerve­zetnek. Most tizenkettő. Közü­lük háromnak a jelentkezését éppen ma fogadta el a vezető­ség ... Mielőtt folytatnánk, kopogtat­nak. Vékony fiatalember nyit be, s az ajtóból kérdezi, elnézé­sünket kérve. — Tőletek mennyire szá­míthatok, Imre? / I / Leonyid Brezsnyev, aki mér­nöki diplomával rendelkezik, több mint 25 év óta az állam és a párt szolgálatának szenteli magát. 1906-ban született Ka- menszk ukrajnai faluban, amely a szovjet hatalom évei alatt nagy ipari központtá vált, be­lőle fejlődött ki Dnyeprodzer- zsinszk városa. Munkáscsalád­ból származott. Tizenöt éves korában kezdett dolgozni. Mun­kája mellett 1923-ban tanulni kezdett és négy év alatt elvé­gezte a kurszki mezőgazdasági technikum talajjavító tansza­kát. Amikor a Szovjetunióban megkezdődött a népgazdaság iparosítása, sok ezer fiatal kap­csolódott be ebbe a tevékeny­ségbe. A tudásvágy, mindenek­előtt a mérnöki, műszaki isme­retek megszerzésének vágya, sok fiatalt vitt a főiskolákra és egyetemekre. Leonyid Brezsnyev 25 éves korában szülővárosának kohá­szati főiskolájára iratkozott be és itteni tanulmányait 1935-ben fejezte be. Ugyancsak szülő­városában kezdte meg mérnöki tevékenységét is. 1937 májusában Brezsnyevet, a Dnyeprodzerzsinszki Városi Tanács Végrehajtó Bizottságá­nak alelnökévé választották. Ekkor kezdődött tevékenysége az állam és a párt szolgálatá­ban. 1938-ban az SZKP dnyep- ropetrovszki területi bizottságá­nak titkára lett. A háború alatt Brezsnyev a hadra kelt seregnél végzett po­litikai munkát, így például a 4. Ukrán Front politikai hiva­talának vezetője volt. 1943-ban vezérőrnagyi, később altábor- nagyi rangot kapott. Az 1946- tól 1950-ig terjedő időszakban különböző felelősségteljes párt­tisztségekre választották meg Ukrajnában, 1950. júliusában pedig a Moldovai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára lett. Az SZKP XIX. kongresszu­sán (1952-ben) Brezsnyevet az SZKP Központi Bizottságának tagjává, később pedig a Köz­ponti Bizottság plénumán a Központi Bizottság elnökségé­nek póttagjává és a Központi Bizottság titkárává választot­ták. Az SZKP XX. kongresszu­sán (1956-ban) ismét megválasz­tották ezekre a tisztségekre. 1954-től Brezsnyev a Kazah­sztáni Kommunista Párt veze­tője lett. 1957. júniusában az SZKP Központi Bizottsága el­nökségének tagjává választot­ták. 1960. májusában Brezs­nyev a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke lelt. Sok európai, ázsiai és af­rikai országban jószolgálati lá­togatásokat tett. Az SZKP XXII. kongresszu­sán (1961-ben) Brezsnyevet a párt központi bizottságának tagjává, a központi bizottság plénumán pedig a központi bi­zottság elnökségének tagjává választották. 1963 júniusa óta Brezsnyev, a központi bizott­ság titkára. Az idén az SZKP Központi Bizottságában vég­zett munkájából fakadó elfog­laltsága miatt Leonyid Brezs­nyevet felmentették a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa elnök­sége elnökének tisztségétől. ' Az SZKP Központi Bizott­ságának 1964. október 14-i plé­numán Brezsnyevet az SZKP Központi Bizottságának első titkárává választották. Brezsnyev több szovjet és 'külföldi kitüntetés tulajdonosa. 1961-ben a Szocialista Munka Hőse. címmel tüntették ki. Alekszej Koszi gin a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents