Petőfi Népe, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-17 / 244. szám
1964. október 17, szombat 3. oldal Ahány munkás, annyi ezer hektoliter Tetőpontjára érkezett a szüreti sürgés-forgás a vaskúti borkombinát környékén is. Itt, a megye déli részén, a Bajai Álk - Gazdaság szőlőültetvényt középpontjában két éVvel ezelőtt létesült az állami gazdaságnak ez a segédüzeme, amely azonban — ezt a nevet meghazudtolva — vetekszik az ország hasonló feldolgozó telepeivel. Már Szentlászlói Lászlónak, a kombinát vezetőjének a szavaiból, s az általa közölt számokból is fogalmat alkothatunk a nem mindennapi méretekről. — Üzemünk teljesítőképessége egy idényben 40 ezer mázsa szőlő — mondja. — Az állami gazdaság 750 hold szőlőterületének a termését hozzávetőleg kétharmad-egyharmad arányban két segédüzem — a vaskúti, illetve a csátaljai — dolgozza fel. Ehhez hasonló a megoszlás, ha a fajtákat tekintjük. Mintegy 70 százalékban kadarka készül itt — héjon erjesztve —, a többi pedig fehér szőlő: ezerjó, olaszrizling és kövidinka. Egyébként ezer holdat tesznek ki a gazdaság újtelepítésű ültetvényei, amelyeknek egy csekély hányadáról az idén már szüretelünk is. Végigjárjuk a kombinátot. A feljáróhoz egymás után gördülnek oda a terméssel teli billenőplatós kocsik. Most éppen a Budafoki Szőlészeti Technikum diákjai vannak itt szakmai igyakorlaton, ők indítják el útjukra — szőlőlétől maszato- san, de a jól végzett munka pírjával arcukon — a fürtöket. A bolgár bogyó tógépekből, amelyek óránként ; negyedezer mázsa termést szabadítanak meg a kocsánytól, a kékszőlő a hatalmas erjesztőkbe kerül. Az erjesztésd folyamat három-négy napot vesz igénybe. A vörösbor egyébként az úgynevezett kör- fejtéses tartályokban készül, míg a fehér bort szikkasztásos, lételenítő eljárással állítják elő. A fehér szőlőt horizontálprés sajtolja, a kékszőlőfajtákat pedig a pneumatikus sajtók veszik „kezelésbe”. Két nyújtott műszakban összesen harmincán dolgoznak itt a szüreti idényben. Rajtuk kívül tíz állandó szakmunkás látja, el a borok szakszerű kezelését. Napjában másfél ezer mázsányi, különféle fajtájú szőlőt változtatnak musttá a feldolgozó üzem földszintjén és az emeleti részben elhelyezett gépsorok. Ami a tárolást illeti: a föld alatti, fahordós ászok pincében, hatezer hektolitert tudnak elhelyezni. A föld feletti, kondicionált — szabályozható hőmérsékletű — pince befogadóképessége pedig húszezer hektoliter. Ha ehhez hozzávesszük az erjesztő helyiség kapacitását is, akkor összesen 30 ezer hektoliter must, illetve bor biztonságos tárolása oldható meg a vaskúti üzemben. Végezetül még egy kérdés: Milyennek ígérkezik a hozam? — A vártnál magasabbnak — mondja Szentlászlói elvtárs. — Az elsőként megszedett 140 hold átlaga 40 mázsa volt. Ha minden rendben megy, a szüret befejezéséig a gazdasági tervet teljesítjük. Jóba Tibor Hagyománnyá válik A MÉK dunavecsei kirendeltségéről több hét óta rendszeresen exportra küldött vöröshagymának a túlnyomó része — eddig mintegy 80 vagon körüli mennyiség — Harta község szövetkezeti gazdaságaiból származik. A hartai tsz-ekben osztályozott és csomagolt hagymából egyébként összesen 200 vagonon felül vett már át a MÉK-telep. A vöröshagyma termesztése hovatovább hagyománnyá válik az említett közös gazdaságokban. A jövő évben már egyébként 100—100 holdról várnak termést. Az idei, 120 mázsa körüli termésátlag holdanként 20 ezer forintot meghaladó összegű bevételt hozott. Az idén’már a szükséges dug- hagymát is saját maguk termelték meg a közös gazdaságok. Nő a volánnál A Barnevál Kiskunhalasi Gyáregysége munkaerőhiánnyal küzd. Különösen férfi munkásból van kevés. Ezért igyekeznek a gyáregység vezetői megfelelő munkaszervezéssel átcsoportosítani a rendelkezésre álló erőket, minden számításba jöhető munkaterületen nőkkel helyettesíteni a férfiakat. A gyárudvaron robogott el előttünk targoncájával Papp Gizella. Bár mindössze egy hónapja vezet, máris biztonságosan „vette a kanyart” a bontó üzem ajtaja előtt. Horváth János tanítómester felügyeletére már nem sokáig lesz szükség, aki társaihoz hasonlóan végleg átadhatja a volánt, és elfoglalhatja új munkakörét. — Három-négy ember megy... Én is beállók a gép mellé, mihelyt jtt végzünk... Oroszi elvtárs felvilágosít. — A harmatpermetező részleg önhibáján kívül elmaradt a tervvel. Későn kaptunk anyagot. A műszaki állományú dolgozók közül rtiintegy tizenöten társadalmi munkában segítünk nekik, munkaidő után ... Ellenszolgáltatás nélkül. Az üzem a harmadik negyedévben sem akar szégyent vallani... Érdekes ez a társadalmi munka is. Tavaly decemberben ugyancsak meg kellett nyomni a tempót. Lelkesítettem, agitáltam, hívtam az embereket, de akkor ment csak igazán a munka, mikor én is megfogtam a dolog végét... Fiatal vagyok párt titkárnak is, embernek is. Nincs sok tapasztalatom. Azt azonban még Pesten megtanultam öreg munkásoktól: „A jó kommunista nem az, aki mindjárt a pártba szalad, hogy bejelentse, milyen „rendszerellenesen viselkedik” valaki, mert nem ugrik a parancsszóra. Tessék szót érteni az emberekkel, győzzük meg a pár- tonkívülieket is céljainkról. Ne féljünk attól se, ha ellentmondanak. Vitatkozzunk, s ne sértődjünk meg akkor se, ha fejünkre olvassák, hogy egyben- másban nincs igazunk ...” De ne én beszéljek, saját dicsőségemre. Inkább az elvtársakat tessék megkérdezni, milyen itt a pártélet, Mintegy végszóra érkezik egy testes, szolid megjelenésű férfi. Kürthy László technológiai osztályvezető. Ö is egyik új tagjelölt. Tíz éve múlt, hogy itt dolgozik, tud összehasonlítást tenni, mi változott egy év alatt. Oroszi elvtárs magunkra hagy bennünket. A nyugodt műszaki vezető megfontoltan, tömören jellemzi a változást. — Az alapvető változás ott történt, hogy munkája után értékelik az embert. Az új párt- vezetőség erkölcsi súlyt adott a pártonkívüli gazdasági vezetőknek. Beszámoltatnak bennümset vezetőségi ülésen, taggyűlésen. Meghívnak minket, véleményünket kérik. Érezzük, hogy kollektív vezetés érvényesül. Az is jó mutatója a haladásnak, hogy a legutóbbi pártoktatási évet — hogy úgy mondjam ■— százszázalékosan befejeztük. Azelőtt évekig nem jutottunk el odáig a tanfolyamokkal, szemináriumokkal ... De majd folytatja Gigor elvtárs is— adja át a szót egy újonnan betoppant’ idősebb munkásnak, aki az utolsó mondatokat figyelemmel hair gáttá. Gigor István párttitkár- helyettes helyeslőn bólogat. Ezalatt egy komoly fiatalember is letelepszik mellénk a pártirodában. Dudás Árpád KISZ-tjtkár. Szintén tagjelölt. — hn is azért kértem most már a felvételemet, mert tapasztalom, hogy. komolyan vesznek bennünket. A párt- és gazdasági vezetés szívügye a fiatalság. Nemcsak a „termelőerőt” látják bennük, egyéni gondjainkkal is foglalkoznak ... Engem az is vonzott, mert most megfordítva látom azt a régi szóbeszédet, hogy „a párttagság előnyt jelent a boldoguláshoz”. Most az a párttag, aki tetteivel is rászolgál, többet vállal má- Azelőtt évekig nem jutottunk soknál, nemcsak saját érdekében. .. Oroszi Imre elvtárs bekukkant az ajtón. Örül, hogy eny- nyien összejöttünk. Ha már itt van, most előtte fogom szavukon az új tagjelölteket. — Amit eddig hallottunk, aszerint minden nagyon jól megy. Nincs azért olyan terület, áhol előbbre is lehetne menni? Kürthy László rögtön reagál. — Először is: lészögezzük, hggy amit elmondtunk, igaz. Persze, van min javítani... A párttitkár felé fordul, úgy mondja. — Nem eléggé lelkesítünk eredményeinkkel, nem népszerűsítsük kellően a jó munkásokat ... Negyedévenként értékeljük ... A hangos híradó nagy- néha szól... Aztán például szoktatok-e beletekinteni a szocialista brigádnaplókba, jegyeztek-e be valamit? A párttitkár vitakészen szól közbe. — Ne haragudj, ez a szak- szervezet dolga, Ha mindent ue* Takarékossági hónap A népesség-szaporulattal — ez világviszonylatban is értendő — nem tudott lépést tartani a lakásépítés. Napjainkban a biztos fedél éppúgy kincseket ér Angliában, az Egyesült Államokban, vagy Franciaországban, mint például Magyarországon. Hogy kerül a csizma az asztalra? — vagy pontosabban — milyen kapcsolatban van a takarékossági hónap — amire az írás címében utaltunk — a lakásépítéssel? Az .idei takarékossági hónap — melyet novemberben tartanak megyénkben — különösen a magánerőből történő lakás- építkezéseket kívánja elősegíteni. A takarékbetétben összegyűjtött pénz ily módon való hasznosítását a megyei te aács és a takarékossági albizottság tájékoztató kiadásával is segíti, ami a különböző családi és társasházépítési akciók pénzkölcsön-módozatait tartalmazza. Érdemes megvizsgálni Bács- Kiskun megye takarékossági mozgalmának fejlődését. Amíg 1958-ban 53 ezer betétkönyvben 87 millió forintot tartalékolt a lakosság, addig jl- ben 74 ezer betétkönyvben 234 millió, 1964-ben pedig 103 ezer betétkönyvben szeptember 30-ig 692 millió forintot tartottak nyilván. Vagyis ebben az esztendőben a hat év előttihez képest megkilencsze- reződött a betétállomány. S ez hasznos a betétkönyvtulaj- donos számára, aki három-öt százalék kamatot élvez a pénzéért, és jelentős a népgazdaságnak is, mivel így lehetőség nyílik arra, hogy a lakosság által tartalékolt összeget a társadalom és az egyén számára is hasznos létesítmények finanszírozására ideiglenesen felhasználják, Természetesen a betétállomány emelkedésével a takarékosság a lakásépítések terén is megmutatkozik. Megyénkben 1961-ben 1355, 1963-ban 720, 1964-ben 760 teljes egészében saját erőből készült ház épült, az CTP-kölcsönnel felépített lakások száma pedig 1961-ben 559, 1963-ban 746, 1964-ben 813 volt. A központi gondolatról, egy világszerte égető gond hazai enyh ítésének egyik lehetőségéről beszéltünk az előbbiekben, melyet — ez nyilvánvaló kém kellene csinálni, négy párttitkár se volna elég ... Kürthy nem hagyja magát. — Hallgass meg, én kezdtem el. Igazad van, de ti is megtehetitek időnként... Az is igaz, hogy a párttagság jelentős hányada nemigen végez pártmunkát. Van jó pár tevékeny aktívátok, azokat mozgatjátok szívesebben, mert... — Akkor tedd hozzá, hogy a szakszervezet is többet segíthetne, mert mi elfáradunk — céloz valamire Oroszi elvtárs. Meg azt is vedd figyelembe, hogy a mi üzemünk még nem ipari bázis, sokan — nemrég még a mezőgazdaságban dolgoztak, egyszerűbb pártmunkának, mint a sajtóterjesztés, is örülnünk kell. Gigor István is beleavatkozik. — Igaza van Kürthy elvtársnak, helyes ötleteket ad, de van amiről nem tud ... Legutóbb számoltattuk be a szakszervezeti titkárt, mit végzett az elmúlt időszakban? Számonkér- tük párttagjainktól, hogyan foglalkoznak az emberekkel? A három legfrissebb tagjelölt azóta jelentkezett... Folyik a vita, mindenki lelkesen „benne ^an”. Még az ajtón túl is folyatják, mikor alkonyaikor indulnak — társadalmi munkára. Tóti» István — csak rendszeres takarékoskodással lehet elérni. Túl a megyei tanács végrehajtó bi- ■zottságának és a takarékossági albizottságnak az elképzelésén, se szeri se száma azoknak az álló- és fogyóeszközöknek, melyeknek vásárlására is költi majd a lakosság az C'TP-nél összegyűjtött pénzt. Persze, a hasznosításra váró összegek célszerű fel- használása egyénenként különböző. Viszont a lehetőségekhez mérten a takarékossági napok előkészületei során — a társadalmi és tömegszervezeteik által szervezett takarékossági ankétokon — a. spórolt pénz helyes hasznosítása is napirendre kerül. A takarékossági napok megrendezésében jelentős szerepet vállaltak a tanácsi szervek, a népfrontbizottságok, a r ita- nács és a KISZ. A programból kiemelkedik az a mintegy 60 — takarékossággal foglalkozó — szellemi vetélkedő, melyeket október és november folyamán tartanak megyénkben. Ezenk;vül a már említett ankétokat szinte minden községben megrendezik, az iskolákban pedig november 1-én osztályfőnöki óra keretében méltatják a takarékos- sági hónap jelentőségét. Megemlékezünk még a takarékossági mozgalom országosan is „első fecskéjéről”, \ askút községről, ahol 1957- ben már szervezetté tették a takarékosságot. A korábbi és a jelenlegi takarékossági helyzet együttes elemzéséből nyilvánvalóvá válik, hogy a betétállomány ilyen nagyarányú növekedését a nyugodt politikai légkörön túl, az életszínvonal emelkedése és a pénz értékállósága, az árszínvonal tartós stabilitása eredményezte. S minthogy a lakosság személyi takarékossága elsőrendű gazdaságpolitikai kérdés is, így a takarékossági hónapok alatt, de utána is, szükséges az államigazgatási szervek, a társadalmi és tömegszervezetek takarékosságra nevelő tevékenysége. K. M. 850 hold csemegeszőlőt telepítenek Tavaly ősszel, az őszi telepítések során a csemegeszőlő vesszőit 150 holdon rakták a földbe a mélykúti Alkotmány Tsz gazdái. Ez év őszén, valamint jövőre még nagyobb arányban telepítenek csemege- szőlőt. Most a gazdaság bo- rotai üzemrészében 300 és a mélykúti határban száz holdon ültetik el az Afuz Ali, a Kocsis Imre, a Szőlőskertek királynéja, s az egyéb csemegehibrideket. Ehhez a talajt már teljesen előkészítették a Kiskőrösi és a Kiskunhalasi Gépállomás lánctalpas egyengető!, forgató ekéi. A jövő évben tovább folytatódik a csemegefajták telepítése, a tervek szerint 300 holdon. A gazdaság a saját törzstelepén elszaporított hibrid fajtákat használja fel a telepítésre, azokat, amelyeket a Szőlészeti Kutatóintézet Mathiász János telepéről — Katonatelepről —, hoztak. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a telepen kinemesített legújabb hibrideket elsőnek az országban Mélykúton használják fel nagyüzemi ültetvény létesítésére. Az új fajták oltványainak további elszaporítására is gondol a szövetkezeti gazdaság. Ez három év múlva már mintegy ötmillió forint jövedelemmel növeli a közös bevételt. Az év- tjzed végére pedig jelentős mértékben járul hozzá az ország csemegeszőlő-ültetvényeinek szaporító anyaggal való ellátásához
