Petőfi Népe, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-14 / 241. szám

Földművesszövetkezetelnk a falu szocialista átalakulásáért Amikor falvaink szocialista átalakulásáról beszélünk, vall­juk be, még sok ember előtt nem teljesen tisztázott az a sze­rep, amit a földművesszövetke­zetek betöltenek e folyamat­ban. Pedig érdemes közelebb­ről elemezni munkájuk ilyen­irányú sajátosságait. Kezdjük talán azzal, hogy a földművesszövetkezetek mun­kája rendkívül sokoldalú poli­tikai és gazdasági szempontból. Bizonyításképpen elég talán ar­ra hivatkozni, hogy Bács-Kis­kun megyében az fmsz-taglét- szám eléri a 127 ezer főt, ami az összlakosságnak 21,7, a pa­raszti lakosságnak 36,6 százalé­kát teszi ki. A megye kereske­delmi forgalmának 50 százalé­kát ugyancsak az fmsz-ek bo­nyolították le az elmúlt évben. Az fmsz-ek tevékenysége azon­ban nem merül ki az áruköz­vetítésben. A mezőgazdasági termelés segítése, a termelvé- nyek felvásárlása, a különböző szolgáltatások vagy éppenség­gel a kulturális igények kielé­gítése legalább ilyen jelentős. Az életszínvonal emelésének szolgálatában Egyszóval: a falu és a város közötti lényeges különbség megszüntetéséért sokat tettek, és bizonyára sokat tesznek ez­után is az fmsz-ek. Gondol­junk csak arra, hogy például, amikor egy-egy városi színvo­nalú holtot létrehoznak a falu­ban, ez nemcsak a lakosság vá­sárlókedvére hat pozitívan, ha­nem népgazdasági szempontból is jelentős. Költség- és időmeg­takarítással is jár, hiszen az utazgatásra fordított időt szin­tén a termelő munkában tölt' heti a falusi ember. Az aratás és cséplés idején megszerve­zett mozgóboltok és büfék is segítették a könnyebb munka­végzést. Ha pedig önkiszolgáló boltot, vagy önkiválasztó áru­házát hoznak létre falun, az új fejlettebb kereskedelmi for­mákkal, az új iparcikkek hasz­nálatával való megismerkedés növeli az emberek kulturáltsá­gát, könnyíti) a háziasszonyok munkáját. S mivel nem lehet­séges minden faluban például külön GELKA-szerviz, vagy pa­tyolat-fiók szervezése, az fmsz gyűjti össze ezek részére a hi­bás tv-készülékeket, vagy a mosásra kerülő ruhaneműt — bővítve a kölcsönző, a szolgál­tató és közvetítő munka skálá­ját. Az fmsz-tagság munkájával, forintjaival szintén hozzájárul a falu fejlődéséhez. Az állan­dóan növekvő részjegybefizeté­sek nemcsak az áruvásárlás, hanem a kereskedelmi hálózat, a község fejlődése szempontjá­ból is fontos erőforrások* nem is beszélve a társadalmi mun­kavállalásokról, amikor a szö­vetkezeti tagok önként vesznek részt egy-egy bolt építésében, korszerűsítésében, vagy egyéb községfejlesztési munkákban. Ily módon segítette a lakosság például Ágasegyházán létrehoz­ni az ország legmodernebb fa­lusi áruházát, vagy az izsáki önkiválasztó áruházat. Ezek már elérik áruválasztékban, ki­szolgálásban, forgalomban az állami kereskedelem egységei­nek színvonalát. A falusiak megnövekedett igényeit elégí­ti ki az fmsz-ek szaküzletháló­zatának megszervezése is. Kulcskérdés: a tagság aktivizálása Tehát az emberek aktivizá­lása szempontjából is fontos szerepet töltenek be az fmsz- ek. A múlt évben például csak­nem 13 ezer esetben tartottak ellenőrzést a felügyelőbizott­sági tagok, segítve a közös va­gyon védelmét, a leltárhiány csökkentését. (Érdemes megje­gyezni: e tekintetben a múlt évben második helyen végez­tek megyénk fmsz-ei országos viszonylatban.) Az ügyintézés­ben, a gazdálkodás irányításá­ban kollektíván részt vevő tag­ság a demokratikus centraliz­mus elvei szerint rendszeresen megtartott küldöttgyűléseken formál véleményt a gazdálko­dási, a kereskedelmi, a szolgál­tatási és egyéb tevékenység­ről-, , bírálataival, javaslataival is segítve a tervek teljesítését. A tapasztalatok azt mutatják: Ahol kielégítő az ez irányú szö­vetkezetpolitikai munka, ott ugrásszerűen javulnak a gaz­dasági eredmények is. Nincs ebben semmi csodálni való. A kettő törvényszerűen össze­függ, kiegészíti egymást. A tagság aktivizálása, alkal­massá tétele a gazdasági, poli­tikai feladatok végrehajtására, természetesen, nem valósulhat meg spontán módon. Ezért, mi­ként az elmúlt években, az idén is tanfolyamokat szerveznek az igazgatósági, a felügyelőbizott­sági tagok részére, akik nem­csak a vezetés, az önigazgatás, a gazdasági kérdésekben való jártasságot tanulják meg, ha­nem részt vesznek a feladatok meghatározásában, s megis­merkednek a végrehajtás mó­dozataival is, éppúgy mint az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekkel. Nagyszerű alkalom kínálko­zik erre az e hónap közepén kezdődő fmsz-küldöttgyűlések kapcsán is. A földművesszövet­kezetek e fórumokon értékelik eredményeiket, meghatározzák további feladataikat. Az idén például az előzetes tervek alap­ján több mint hétezer új tag­gal kívánják növelni az fmsz- ek taglétszámát, s 1,4 millió forinttal a részjegyalapot Bács- Kiskun megyében. Ezen túlme­nően 720 ezer társadalmi r$un- kaóra felajánlással segítik az fmsz-tagok a községfejlesztést, a kereskedelmi hálózatbővítést korszerűsítést. E mozgalomnak úgyszintén közérdekű pontja, hogy felszabadulásunk 20. év­fordulója tiszteletére több köz­ség fmsz-tagsága saját házának, portájának rendbetételét, szé­pítését, tatarozását is elhatá­rozta. Feladatuk fontos és sokoldalú E példák azt is igazolják: az fmsz-ek nem csupán kereske­delmi szerepet töltenek be a falu életében, sokkal többet annál. Az irányításukkal te­vékenykedő szakszövetkezetek és takarékszövetkezetek példá­ul — éppen az alapszabály sze­rinti működésük alapján — ugyancsak a közösségi munka, a szövetkezeti társulás szocia­lista formáit képviselik és erő­sítik. Egyéb fontos vonásait is ele­mezhetnénk még az fmsz-ek tevékenységének. Beszélhetnénk az egységes paraszti osztály ki­alakulásában betöltött szere­pükről, a munkás—paraszt szö­vetség erősítése, az emberek tudatának formálása, közössé gi nevelése, a korszerű agro­technikai módszerek elterjesz­tése, a falu kulturális felemel­kedése érdekében végzett mun­kájukról. Eshetne szó a helyi társadalmi és tömegszerveze­tekhez fűződő kapcsolatokról, a pártalapszervezeteik működé­séről, vagy a kereskedelmi há­lózatfejlesztés érdekében vég­zett munkáról — és így tovább. Ám, ha nincs is helyünk mind­ezzel részletesen foglalkozni, maga a felsorolás érzékelteti: az fmsz-ek vezetői, aktívái megtalálták azokat a módsze­reket, melyek szükségesek a mozgalom szövetkezetpolitikai céljainak eléréséhez. Képesek arra, hogy a jövőben még töb­bet tegyenek a falusi lakosság szocialista tudatának alakításá­ért, életszínvonalának javításá­ért, kulturális igényeinek ki­elégítéséért, egyszóval: pártunk parasztpolitikájának megvaló­sításáért. Bubor Gyula Szilveszterezzen Moszkvában, Varsóban, Prágában, Weimarban vagy Lipcsében Mit tervez az „Expressz“ az év hátralevő részében Az „Expressz” Ifjúsági és Diák Utazási Iroda szervezésé­ben jelentős számú fiatal uta­zott megyénkből ebben az év­ben is külföldre. S az érdeklő­dés továbbra is nagy. Kecskeméten, a megyei KISZ- bizottságon kérdésünkre elmon­dották, hogy október 22-ig fo­gadnak el jelentkezést a no­vember 2-án kezdődő, 12 napig tartó Moszkva—Leningrad— Moszkva körútra, melynek rész­vételi díja költőpénzzel együtt 2303 forint. December 24-től— január 5-ig tart és ugyancsak zsebpénzzel 2380 forintba kerül az előző útiránnyal megegyező szovjetunióbeli út, melynek ki­emelkedő programja lesz a Moszkvában eltöltendő Szilvesz­ter. Jelentkezési határidő: no­vember 24. Az „Expressz” jóvoltából ösz- szesen 1302 forintba kerül a „prágai szilveszter”, de a de­cember 29-én kezdődő és január 3-án befejeződő csehszlovákiai út, természetesen, más élmé­nyeket is ígér. Erre a turnusra december 6-ig fogadlak jelent­kezést. Aki Varsóban kívánja tölteni a szilvesztert, az december 5-ig jelentkezhet a december 28-tól január 5-ig tartó lengyelországi körútra, melynek részvételi dí­ja összesen, tehát zsebpénzzel együtt, 2240 forint. S hogy tel­jes legyen a híradásunk,'külön- külön említsük meg az 1634 fo­rintba kerülő, két NDK-ba in­duló „szilveszteri turnust” is. Egyik december 28-án, a másik december 29-én kezdődik, s mindkét út nyolc napig tart. Az előző csoport Weimarban, az utóbbi Lipcsében tölti az év utolsó napját. Két nyolcnapos utat szervez még ezenkívül az „Expressz” 1964-ben, személyenként 1604 fo­rintos költséggel. .Az egyik no­vember 21-én, a másik novem­ber 29-én kezdődik, a jelentke­zési határidő pedig október 25, illetve november 4. Ezek tehát az „Expressz” ad­ta utazási lehetőségek. Az utaz­ni akaró fiatalok az itt közölt határidők betartásával, Kecske­méten, a megyei KlSZ-bizot.t- ságon jelenthetik be szándéku­kat. Félezer paprikaszüretelő Bátya község régen is, most is fűszerpaprika-termeléséről hí­res. Joggal, hiszen két termelőszövetkezetében — a Piros Arany­ban és a Haladásban — az idén is 415 holdon termesztették a fontos fűszernövényt. A Piros Arany Tsz 255 hold paprikatermő területéről a napokban befejezett első szedés alkalmával holdan­ként^ átlagosan 30 mázsa termést takarítottak be. s a második szedésből is még mintegy 10—15 mázsát várnak holdanként. A Haladás öntözött fűszerpaprikája már az első szedéskor 45 má­zsával fizetett holdanként. Ez a szövetkezet különben húszezer láda paprikát tárol, s feldolgozva adja majd át a kalocsai átvevő­telepnek, s ezáltal is nagyobb jövedelemhez jut majd a tagság. Egyébként a két termelőszövetkezetben mintegy ötszázan sze­dik a parikát, s bevonják e munkába a családtagokat is. Este, a házaknál a paprika felfűzésével foglalatoskodik a falu apraja­tt agy ja. Miskei Jánosné UTCAI BAZÁR A mostani giganti­kus tevékenységnek, alkotó munkának, szépre, jóra törekvés­nek az előjelei már nyolcvan esztendővel ezelőtt is termettek kedves virágokat. Csak­hogy azok a törekvé­sek úgy aránylottak a mai fejlődés mene­téhez, mint a csigabi­ga igyekezete a gyors­vonat sebességéhez. A legszámottevőbb cse­lekedet az volt, ami­kor a szerényen meg­húzódó avult városhá­za omlatag testébe mart az izmos mun­káskezek markolta csákány, hogy létrejö­hessen az alföldi vá­rosokban szinte egye­dülállóan szép alko­tás, a kecskeméti ta­nácsháza, a nagyszerű — Lechner Ödön és Pártos Gyula állal ter­vezett — épület, mely­nek közgyűlési termét ma is sokan megcso­dálják. A tanácsháza előtti tér akkor még be volt építve. A Kossuth-szobor he­lyén tömör üzletházak Ilyen volt régen Séta Kecskemét jövőjében címmel már szá­mos tudósítást közöltünk, nem az irrealitás, ha­nem nagyon is a valóság talaján állva, tervező­ink munkájába belekukkan tva. E hálás és nép­szerű témával párhuzamosan most szeretnénk néhány olyan képet is felvillantani, amelyek megyeszékhelyünk régi arculatát mutatnák be mindazoknak, akik már nem emlékezhetnek erre. A teljesség igénye nélkül ezúttal Hajnal József elvtárs, a nyolcvanadik életévében járó veterán újságszérkesztő tollából közlünk vissza­pillantást, bemutatva, hogyan is nézett ki Kecs­kemét központja két-három emberöltővel ez­előtt. álltak ódon falaikkal, amelyeket le kellett bontani, mert nem volt tér, nem volt le­vegő, s a monumen­tális épületnek nem volt rálátása. A mostani áruházzal szembeni térségen ak­kor még keskeny si­kátort képeztek a kü­lönféle üzletek, boltok; az úttest nem volt szélesebb, mint a mostani keramit út, amely a Kéttemplom- köz — illetve Barát Nem valami felemelő látvány ez az utcai „kiállítás”, amelyet hetipiaci napokon Kiskunfélegy­háza főterén lehet megcsodálni a vas-műszaki bolt előtt. Meg­értjük, hogy szükség van az árukinálatra, de ez a módszer kissé idejétmúlt, s a tetejébe még a közlekedést is akadá­lyozza. Csodáljuk, hogy a ható­ságoknak eddig még nem szúrt szemet. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. , Kiadja a Báes megyei Lapkiadó Vállalat elelős kiadó: Mezei István igazgat' Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38 V-idékl lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: n-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. ófizetési dij ■ hónapra 13 forlm Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85. Index; 25 065. gyér volt, én legalább is mindig üresnek lát­tam. Ezután egy rövidáru üzlet következett, majd a Gyenes-féle fűszer- kereskedés. A sarkon ; ■patika volt, majd a háztömb kapuja kö­vetkezett, s végül a nagytemplom felé né­zett egy fűszeres bolt. Ez az egész eltűnt — tér lett belőle, hogy ■ rálátást adjon a való­ban impozáns tanács- I házának és helyet a mostani Kossuth-szo- \ bornak. Aki napjainkban, az öszidő kellemes per­ceit kihasználva, a tér padjain üldögél, ta­lán nem is gondolja, hogy bontani is kel­lett valaha ennek a látványosságnak a ked­véért, . csakúgy, mint manapság, amikor az öreg „Don-kanyart” egyenesítgeti a várost rendező kéz — s emel oda majd hatalmas házakat sőt házsoro­kat, lakhelyül a mai, nemzedéknek I Hajnal József j utca — felé halad, de ebben még a járda is bennfoglaltatott. A háztömbnek a Rákóczi út felöli sarkán volt egy cukrászda, előtte egy kb négy négyszö­gölnyi „kert helyiség”, egy zöldre mázolt ro­zoga pad, egy kecske­lábú ingadozó asztal Egyedüli ékessége, a bejáratnál virító haj­nalka-virág volt, amely majd minden tanyai ház előtt megtalálha­tó. A forgalma igen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents