Petőfi Népe, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-02 / 205. szám
2. oldal 1964. szeptember 2, szerda Mire nem adott választ Erhard ? Walter Ulbricht javaslatai Imperialista egységfront Afrika ellen ERHARD nyugatnémet kancellár hétfőn este rádióbeszédet mondott a második világháború kirobbanásának 25. évfordulója alkalmából. Beszédében kénytelen volt tekintetbe venni a népek, köztük a német nép forró béketörekvését. De, hogy mit tesz a bonni kormány e törekvés megvalósítása érdekében, Erhard nem ad ■ választ erre a kérdésre. Beszélt Németország múltja, vagyis a nácizmus — amely a világot az elmúlt háború szakadékéba taszította — „leküzdéséről”. Maga a nyugatnémet valóság cáfolja meg azonban azt a kijelentését, hogy az NSZK- ban nincs „revansizmus”. Éppen e napokban Nyugat-Németország sok városában gyűléseket, találkozókat tartanak az úgynevezett „tájegységek”, és a hitlerista Wermacht. egykori katonái. E találkozók részvevői azt bizonygatják, hogy joguk van a „keleti területekre” annak a müncheni egyezménynek az alapján, amely megnyitotta Hitler számára az agresszió útját. Bonn hivatalos képviselői nemcsak, hogy nem ítélik el ezeket a revansista igényeket, hanem rokonszenveznek is velük. Erhard beszédében számos rágalmazó kijelentést intézett a békeszerető Német Demokratikus Köztársaság címére. WALTER ULBRICHT, az NDK Államtanácsának elnöke kedden a Népi Kamara ülésén mondott beszédet a második világháború kitörésének 25. és az első világháború kezdetének 50. évfordulója alkalmából. Felhívással fordult a Hitler-ellenes koalícióban részt vett államok népéhez, parlamentjéhez és kormányához, törekedjenek arra, hogy végre sor kerüljön a német békeszerződés megkötésére, s ezzel biztosítva legyen a béke Európa szívében. A német béke- szerződést meg kell kötni, hogy szilárd gátat emeljenek egy harmadik világháború kirobbantásának útjába — mondotta Ulbricht. S ennek érdekében a következő javaslatot tette: A két német állam önkéntes nyilatkozattal kötelezze magát arra, hogy lemond mindenfajta nukleáris fegyverről; forduljon a potsdami szerződést aláíró négy hatalomhoz azzal a felhívással, tekintsék a két ország földjét atomfegyvermentes területnek és vonják ki a német területen állomásozó nukleáris fegyvereket; a két Németország jelentős mértékben csökkentse katonai költségvetését és a felszabaduló eszközöket fordítsa szociális célokra; a vitás kérdések rendezésénél mondjanak le az erőszak alkalmazásáról; a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai kössenek egymással megnemtámadási szerződést. Hangsúlyozta: Németország háború utáni fejlődésének csak egy útja van, a német békeszerződés megkötése, a háború maradványainak felszámolása, a két német állam konföderációjának megteremtésére, amely előkészíti az utat Németország újraegyesítésére. Ezzel összefüggésben Ulbricht megismételte azokat a javaslatokat, amelyeket Erhard nyugatnémet kancellárhoz intézett levelében kifejtett. A LONDONI Economist című hetilap, amely általában tőkés érdekeltségek politikai elképzeléseinek ad teret, két tervet ismertet legutóbbi számában a kongói válság „megoldására”. Az egyik terv szerint az Egyesült Államok „elnökletével és pénzügyi támogatásával” kell a nyugati hatalmaknak Csőmbe rendszerét konszolidálnánk. A látszat kedvéért azonban néhány — erre hajlandó — fekete afrikai országot is be kell vonniok a vállalkozásba, mindenekelőtt a partizánok elleni közvetlen katonai akciókba. Ha az afrikai államok — a többség előrelátható vonakodása, sőt tiltakozása esetén — nem lennének erre kaphatók, akkor európaiakból kell ütőképes idegenlégiót szervezni Csőmbe megmentésére — hangzik az Economist másik javaslata. Az elmúlt napok híreiből látható, hogy a londoni lap másik terve tulajdonképpen már megvalósult. Hiszen például Albertville-t már a zsoldosok vezetésével foglalták vissza Csőmbe alakulatai. Köztudottá vált az is, hogy a Dél- afrjkai Köztársaság, valamint Dél-Rhodesia és Kongó között valóságos légihíd épült ki, amelyen a két fajvédő államban toborzott zsoldosokat szállítják Csőmbe megsegítésére. Az Economist cikkéből az imperialista hatalmak minden eshetőségre felkészült tervszerű és összehangolt eljárására lehet következtetni. Ennek az egységes nyugati vállalkozásnak a méreteiről és jellegéről két másik londoni lap, a munkáspárt centrumának, illetve balszárnyának véleményét tükröző Tribune és New Statesman azt írja, hogy egy újabb nemzetközi konfliktus elemei halmozódnak fel Kongóban. A munkáspárti fórumok szerint az új helyzet legveszélyesebb vonása az, hogy a dél-afrikai és a dél-rhodesiai fehér lakosság többsége elérkezettnek látja az időt a fekete afrikai nacionalizmus elleni általános támadásra. Magyarán: katonai szövetséget akarnak összehozni a két említett fasiszta rezsim, továbbá a portugálok, valamint a saját népét eláruló Csőmbe és esetleg még néhány hozzá hasonló figura részvételével. Az afrikai egységszervezetnek Kongó ügyében a közeljövőben összehívott értekezlete nemcsak arra hivatott, hogy elszigetelje a kongói békediktátort, hanem arra is, hogy megtegye a szükséges intézkedéseiket valamennyi független afrikai ország védelmére. EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN Cabot Lodge „felvilágosító“ turnéjának utolsó állomásán — Londonban LONDON (MTI) Butler brit külügyminiszter kedden délben ebéden látta vendégül Henry Cabot Lod- ge-ot, majd a külügyminisztériumban tárgyalt az amerikai elnök különmegbízottjával a vietnami helyzetről. London az utolsó állomása Lodge kéthetes nyugat-európai kőrútjának, amelynek során „megmagyarázta” az Egyesült Államok NATO-partnereinek az észak- vietnami kikötők ellen intézett amerikai légitámadás „politikai hátterét”. A Times megjegyzi: Johnson elnök roppant fontosnak tartja, hogy a Tonkini-öbölben alkalNEW YORK. (MTI) Az ENSZ közelmúltban kiadott néprajzi évkönyvének adatai szerint a Föld lakosságának lélekszáma 1962 közepén elérte a 3,1 milliárdot. A Föld lakóinak száma évente 2,1 százalékkal növekedik. Az adatok tanúsága szerint a Kínai Népköztársaság a földkerekség legnépesebb országa. Lakóinak száma 670 millió. Utána következik India 449, a Szovjetunió 221, az Amerikai Egyesült Államok 187, Indonézia 98, Pakisztán 97, Japán 95, Brazília 75, Nyugat-Németország 55 és Nagy-Britannla 53 millió lakossal. E tíz országban él az emmazott „megtorlás” indítékai kellő megértésre találjanak európai szövetségeseinél. A tekintélyes londoni lap nem titkolja, hogy Lodge-nak csupán a beidegződött „atlanti szolidaritás” szokásos szóvirágjait sikerült összegyűjtenie nyugateurópai felvilágosító turnéja során. — A legtöbb NATO-ország, Franciaország kivételével, nyilvánosan együttérzéséről biztosította ugyan Washingtont, de magánbeszélgetésekben kifejezték nyugtalanságokat amiatt, hogy az Egyesült Államok a háború kiterjesztésének gondolatával foglalkozik. beriség kétharmada. Területüket tekintve a legnagyobb államok: a Szovjetunió, Kanada, a Kínai Népköztársaság, az Egyesült Államok, Brazília, Ausztrália, India, Argentína, Szudán és Algéria. Sorrendben a legnagyobb város: Tokió 8,6 millió lakossal. A világ második legnagyobb városa New York, ahol 7,78 millió ember él. Utána sorrendben következik: Sanghaj 6,9, Moszkva 6,32, Bombay 4,42, Peking 4, Chicago 3,55, Kairó 3,41, Rio de Janeiro 3,22, Tiencsin 3,22, Leningrád 3,18, London 3,17, Sao Paulo 3,16, Osaka 3,15 és Mexico 3 millió lakossal. Újságíró-delegáció utazott Jugoszláviába Kedden magyar újságíró-delegáció utazott Jugoszláviába a két újságíró-szövetség közötti egyezmény alapján. A delegáció vezetője Várnai Vilmos, a Magyar Rádió ágit. prop. főosztályának vezetője. Tagjai: Benkő Károly, a Fejér megyei Hírlap főszerkesztője és Lend- vai Vera, a Népszava munkatársa. (MTI) Polaris-rakéiák a Csendes-óceánon MOSZKVA. (MTI) A japán kormány, figyelmen kívül hagyva a japán nép békevágyát, teljesítette Washington régi óhaját, októberben már amerikai atom-tengeralattjárók jelennek meg japán kikötőkben. Az erre vonatkozó bejelentéssel egy időben a Csendes-óceánon megjelentek a Polaris-raké- ták, s éppen az idén ősszel — mint a Pravda tokiói tudósítója írja — kell megalakulnia az úgynevezett 15. tengeralattjáró hajórajnak, amely az Atlantióceánon tevékenykedő 14. és 16. hgjórajhoz hasonlóan, hét atomtengeralattjáróból áll majd. mindegyiken 16 Polaris-rakétá- val. A japán kormány befejezett tények elé állította az ország közvéleményét, de a japán dolgozók már készülnek arra, hogy erélyes tiltakozó akciókkal elhárítsák hazájukról ezt az újabb fenyegető veszélyt. 3,1 milliárd ember él a Földön Az ENSZ demográfiai évkönyvének adatai a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe A gyarmati sors évszázadai után, tizenkilenc évvel ezelőtt, 1945. szeptember elsején kiáltotta ki Vietnam népe történelmének első demokratikus államát. A Távol-Kelet egyik legtöbb gyarma'*;, megpróbáltatást elszenvedett népe indult el ezen a napon az új élet felé vezető úton. Vietnam népe — a kommunisták vezetésével — már a második világháborút megelőző években szabadságharcot vívott a francia gyarmatosítók ellen, akik egész In- dokínát uralmuk alatt tartották. A szabadságharc fegyvereit 1940-től a japán hódítók ellen kellett fordítaniok, akik a francia kolonialisták helyére akartak lépni. S bár a háborúban összeomló Franciaország képtelennek bizonyult gyarmati pozíciónak megtartására, a japánok soha, egy percre sem tudtak berendezkedni az országban, mert a vietnami nép, félelmet nem ismerve, minden eszközzel harcolt ellenük. A világháború befejezésének szinte másnapján újból megjelentek a francia gyarmatosítók, hogy Vietnamot, s egész Indökínát visszahajtsák a gyarmati igába. Elkezdődött korunk egyik legkegyetlenebb gyarmati háborúja, amelyet — a világ valamennyi impe- rialistá hatalmának támogatásával — a francia imperializmus indított. A független állam megalakulását, s a szabad társadalom megteremtését jelző vörös lobogókat ismét a forradalmi hadseregnek. s a partizánoknak kellett kézbe venniök: Hét és fél évig tartott a küzdelem, míg 1954-ben, Dien Bien Phunál a franciák döntő vereséget szenvedtek, s távozni kényszerültek Délkelet-Ázsiából. A D;en Bien Phut követő genfi értekezleten az imperialista hatalmaknak — bár fogcsikorgatva — de enged- niök kellett; Vietnam északi felében, a Vietnami Demokratikus Köztársaságban elkezdődhetett az újjáépítés, és a szocializmus alapjainak lerakása. Délen azonban az amerikaiak léptek a franciák örökébe, s életre erőszakolták a nép által soha el nem ismert, úgynevezett Vietnami Köztársaságot. Katonai hídfőállássá építették ki ezt az országrészt a térség valamennyi népe és állama, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, Laosz és Kambodzsa ellen. Miközben a Vietnami Demokratikus Köztársaság, az egész szocialista tábor segítségével, sikeresen haladt előre a szocializmus építésének utján, Dél-Vietnam népe megint fegyverfogásra kényszerült. Hallatlan áldozatokat követelő küzdelem ez, amely azonban minden amerikai beavatkozás ellenére a győzelem felé vezet: megdőlt a Diem-rezsim, megpec '' ’ el te az új diktátor, Khanh Hatalmát is, s a partizánok ellenőrzik az ország nagyobbik felét. A féktelen amerikai szol- dateszka néhány héttel ezelőtt már úgy akart kiutat találni reménytelen helyzetéből, hogy megtámadta a Vietnami Demokratikus Köztársaságot is. A tizenkilenc év alatt nemcsak a demokratikus Vietnam ért el szép sikereket, hanem a világ hatalmi viszonyai is gyökeresen megváltoztak. A szocialista országok határozott kiállása meghátrálásra kényszerítette az amerikaiakat. Nemzeti ünnepén te'jes szolidaritásunkról biztosítjuk Vietnam hős népét, s kívánjuk. hogy példamutató sikereket érjen el hazája felvirágoztatásában, s a harcoló országrész mielőbbi teljes felszabadításában. (H. .n Magyar államférfiak üdvöslő távirata HO Fl MINH elvtársnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökének, a Vietnami Dolgozók Pártja elnökének, PHAM VAN DONG elvtársnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének HANOI Kedves Elvtársak! A Vietnami Uemokiatikus Köztársaság megalakításának 19. évfordulója, a vietnami nép e nagy nemzeti ünnepe alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, valamint az egész magyar nép es a magunk nevében is köszöntjük önöket és a testvéri vietnami népét. Üdvözöljük vietnami testvéreinkben a harci társakat, akik szilárdan védelmezik hazájuk szabadságát az amerikai imperialista agresszióval szemben, s lankadatlanul küzdenek az egész vietnami nép szabadságáért, az 1954. évi genfi egyezmények megvalósít::sáé~t. őszinte Örömmel töltenek el bennünket a szódul izmus építésében elért nagyszerű eredményeik. A Magyar Népköztársaság az önök igazi barátja, osztozik gondjaikoan és örömeikben. Nagy mmzeti ünnepükön további sikereket kívánunk önöknek és a testvéri vietnami népnek országuk építésében, Vietnam egyesítéséért folyó küzdelmükben. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke Péter János külügyminiszter ugyancsak táviratban fejez.<r ki jókívánságait Xuan Thuy-nak, a Vietnami Demokratiku- Köztársaság külügyminiszterének. A KISZ Központi Bizottsága ez évforduló alkalmából táviratban üdvözölte a Vietnami Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságát. Magyar katonai küldöttség érkezett a Német Demokratikus Köztársaságba Borbándi János vezérőrnagy, honvédemi miniszterhelyettes vezetésével hétfőn magyar katonai küldöttség érkezett a Német Demokratikus Köztársaság fővárosába. A küldöttség az NDK nemzeti néphadseregének a honvédelemmel kapcsolatos tapasztalatait fogja tanulmányozni. (MTI)
