Petőfi Népe, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-02 / 205. szám
1964. szeptember 2, szerda 3, oldat Társadalmi bíróságok A kiállítás főterének jobb sarkában, a Kohó- és Gépipari Minisztérium csarnoka mellett kapott helyet a mezőgazdasági újítások és találmányok pavilonja. A nyitást követő néhány nap alatt már sok ezren megfordultak itt. Vannak akik többször is vissza-vissza térnek, ceruzával, papírral a kezükben jegyezgetnek, tudakozódnak, műszaki leírásokat kérnek. Beszédes számok A pavilonba lépve ez a felírás fogad: „A dolgozók alkotó, feltaláló és” újító tevékenysége a mező- gazdaság technikai haladásának kiapadhatatlan forrása.” Shogy ez nem szólam, bizonyítják a tények: Az utóbbi három esztendő alatt — 1961—63-ban 15 987 benyújtott újításból 8243 újítást fogadtak el, ezekből eddig 6737- et valósítottak meg a gyakorlatban is a mezőgazdasági üzemekben. Az újítók, a feltalálók, a jobbra, tökéletesebbre törekvő falusi ezermesterek, barkácsolók, egyszerű mesteremberek és iskolázott szakemberek méltán lehetnek büszkék műveikre. Az újítóknak kijáró erkölcsi elismerés, társadalmi megbecsülés nyilván újabb alkotásokra ösztönzi valameny- nyiüket. Nem szűkölködött azonban társadalmunk az anyagi elismeréssel sem: Három esztendő alatt 7 143 000 forintot fizetett ki a mezőgazdasági újítóknak, feltalálóknak. Amire szükség yolt... Az újítások, találmányok között elidőzve, dicséretet érdemelnek a rendezők is, hiszen nagy körültekintéssel válogatták ki a hétezer újítás közül a népgazdasági, üzemi szempontból legjelentősebbeket. Bent a pavilonban kilenc, a szabadtéren öt csoportba osztották az anyagot. A látogatók tehát tér- belileg is együtt tanulmányozhatják a növénytermesztés, az állattenyésztés, a kertészet, az öntözéses gazdálkodás, az állat- egészségügy, a gépesítés, a gépjavítás és más területek újításait, találmányait Néhány újítóval is találkoztunk. Készségesen, aprólékosan magyarázták el újításuk lényegét, elvét, gazdaságosságát. Lássunk csak néhány példát. Lassanként másfél évtizede, hogy libatenyésztésünk egyhelyben topog. Ennek egyik oka: a nagyüzemekben munkaigényessége miatt nem kifizetődő a kézi libatömés. Ebből a kényszerűségből fakadóan született meg négy lelkes agráregyetemi szakember több éves munkája nyomán a nagyüzemi libatömőgép. Segítségével 20— 25 másodpercenként végezhető el egy liba. tömése. A falusi parasztasszonyok a megmondÉjszakai műszak — Gyerünk, gyerünk! Mit állunk ott, kérem! — Kurblizza be, ha olyan okos! Éppen a Kecskeméti Konzervgyár bejáratánál romlott el egy tehergépkocsi. Vezetője ideges, nagyot káromkodik. Belül a drótkerítésen motorok és kerékpárok százával. Igyekeznének kifelé. Műszakváltás van. Enyhén hűvös, csillagos augusztusi este. Pontosan tíz óra. Hosszas igazoltatás, várakoztatás után végre belül lehetek a gyár I. számú telepén. Először a konzervüzembe vezetnek. Krasznai Lajos műszakvezető rosszkedvűen fogad. — Rosszkor jött. Kevés a dolgozó. Nézze, a másik szalagot nem tudom megindítani. A felöntőben még nagyobb a baj. hat ember közül öten hiányoznak. Mintha minden összeesküdött volna ellene, a működő szalag is leáll: elromlott a zárógép. Alig 'hogy megjavítják, itt a másik baj. A lábpedálosoknái felborult egy paradicsommal telt üst. Kikopott két foga a fogaskeréknek, senki nem tehet róla Készül a jegyzőkönyv. A mű vezetőt kérem, beszéljen valami a műszakjáról. Odavezet égj táblához, mutatja a termelési eredményeket. 119 százalék. Az hatói, hogy mennyi időt és fáradságot lehet ezzel megtakarítani. Mezőgazdaságunk köztudottan alkatrészhiányban szenved. Sokszor a legegyszerűbb alkatrészekhez sem lehet könnyen hozzájutni. Néhány gyakorlati szakemberünknek eszébe jutott: az olyan anyagokat, mint például a bronz, talán más, köny- nyebben hozzáférhető, olcsó anyaggal is lehetne helyettesíteni? így esett választásuk a textil-bakelitre. Ma már 29 különféle traktoralkatrész készül ebből az olcsó, filléres anyagból. Ugyancsak a szükség hozta létre a műtrágyaőrlő gépet is. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek ma még raktárak hiányában nem tudják mindig szakszerűen tárolni a műtrágyát. A nedvességtől egy tömbbe összeállt anyagot pedig fejszével szétverni költséges, hosszadalmas. Ezen segít az őrlőgép. Ezt a hasznos masinát legtöbb gazdaságban házilag is elkészíthetik. Nem kell hozzá csupán egy kiöregedett kalapácsos daráló, melyet traktorra szerelve bárhol — ahol a műtrágyát tárolják — üzembe lehet állítani. Teljesítménye 30— 40 q műtrágyaőrlés óránként. Mérnökök, tervezők, gyárak kerestetnek... E néhány példa, s az egész újítási anyag is azt példázza, hogy mezőgazdasági nagyüzemeink, gépjavító állomásaink lelkes, gyakorlati szakemberei olyan gépeket, eszközöket hoznak létre, amelyekkel a mező- gazdasági gépjavító ipar eddig adós maradt. Ez pedig nagy tanulság. Örvendetes lenne, ha a mezőgazdaság egyszerű munkásai mellett minél több gépészmérnök, tervező, gépgyári szakember tanulmányozná a bemutatót. Bizonyos, hogy jó néhány gondolatot ébresztenek az itt látottak. És az is bizonyosnak látszik, hogy egész sor olyan gép és technikai megoldás, gépi eszköz akad a csak itt láthatók között is, amelyek megértek a sorozatgyártásra. emberektől kérdezem. Elégedett velük. A szárítóüzemben Keller István műszakvezető kalauzol.. Kifogyhatatlan lelkesedéssel beszél munkájáról. Tíz éve dolgozik a gyárban, s a gimnáziumi érettségi után levelező úton elvégezte a technikumot is. — Azokat az árukat szárítjuk, melyeket nem lehet befőzéssel tartósítani: vöröshagyma, zeller, karfiol, burgonya, petrezselyem, sárgarépa. Büszkén mondja, hogy szárított áruikat a világ minden táján vásárolják. Legtöbbet az angolok fogyasztanak belőle, de eladnak Japánnak, Ausztráliának, Kanadának, Kubának, Hollandiának, a Szovjetuniónak és Amerikának. A ihagymaszeletelőben a csípős szag könnyeket csal a szemembe. Takács néni az egyik gép mellett jót kacag a sírásomon. — Csak az első tíz percben csíp — vígasztal Keller István. Jó végre ismét kint lenni a csillagos ég alatt. Éjfél van. A három óriási kémény méltóságteljesen pipál. A szél a város irányába tereli szeliden a fehér füstöt, mintha az alvó házakat akarná betakarni vele. Nincs idő sokat álmodozni. \utók, tolókocsik, villásemelők innek-mennek körülöttünk Izerféle zaj, nyüzsgés, mozgás, lázas cselekvés. Számomra érthetetlen és idegen organizmus az egész gyári világ. Köd, gőz, Nagyüzemi libatömőgép. Bíró András SZOCIALISTA államunk demokratizmusának mind' szélesebb körű kibontakozását példázzák a több éve működő társadalmi bíróságok, amelyek révén az állampolgárok közvetlenül is bekapcsolódnak a hatalom gyakorlásába, a közügyek intézésébe. E bíróságok igen fontos szerepet töltenek be a dolgozók nevelésében, a közerkölcs alakításában, a munkafegyelem megszilárdításában, s a szocialista együttélési szabályok érvényre juttatásában. Az MSZMP VIII. kongresz- szusa iránymutatásának megfelelően az 1962. évi 24. sz. törvényerejű rendelet új, szélesebb alapokra helyezte a társadalmi bíráskodás intézményét. Az említett jogszabály kimondja, hogy a társadalmi bíróságok fő feladata a dolgozók öntudatosabb munkára, fegyelemre való nevelése, a társadalmi tulajdon fokozottabb védelme. — Igaz, hogy elsősorban kisebb jelentőségű ügyek elbírálása tartozik hatáskörükbe, de ha figyelembe vesszük, hogy országosan az elmúlt évben 6 ezer, megyénkben pedig 356 ilyen ügyet tárgyaltak a társadalmi bíróságok, nyilvánvalóvá válik jelentőségük, működésük fontossága. Éppen ez indokolja, hogy elemezzük, mennyiben állnak hivatásuk magaslatán a társadalmi bíróságok megyénkben, hogyan működik a megye különböző üzemeiben, vállalatainál, szerveinél létrejött 107 társadalmi bíróság. NEM VITÁS, hogy egyes helyeken igen komoly eredmények mutatkoznak. Így például az ÉM Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalatnál az elmúlt évben 15 ügyet tárgyaltak, de nem sokkal maradt el mögötte a Kiskunsági Állami Erdőgazdaság társadalmi bírósága sem, ahol ugyancsak 1963-ban 12 ügyben hoztak döntést. Sajnos, nemcsak eredményekről, de fogyatékosságokról is számot kell adnunk. Már az a tény, hogy egy-egy bíróságra éves átlagban három tárgyalás jut, nem megnyugtató adat. Ehhez feltétlenül köze van annak is, hogy a „hivatásos” bíróságok nem fordítanak elég gondot a társadalmi bíróságok segítésére, füst, paradicsom- és hagyma- szag gomolyog és keveredik a nyári éj finom illataival. Az alvó város jut eszembe a kazánház előtt. Ott tízezrek igaz és mély ólmukat alusszák, míg itt teljes tempóval dolgoznak. — Itt aztán nem fáznak!? — kiáltok oda a félmeztelenül lapátoló fűtőnek. — Nem ám, nyolcszáz fok van odabenn — mutat a kazán belsejébe. Nyolc kazán eszi, falja a szenet. De a szén bizony néha gyengébb minőségű. Ez a fűtő legnagyobb keserűsége. A jó szén fél boldogság az igazi fűtőnek. Hirtelen egyet gondolok, s elkérem a lapátot tőle, hadd legyek fűtő egy-két percre. — Nem úgy — szól rám mosolyogva. — Kifordítani a lapátot s szétteríteni a szenet! — .Igen ám, de akkor közelebb kell állni. — Azért kell nekivetkőzni! — veszi ki nevetve kezemből a lapátot. Nem látok álmos embert sehol, pedig mór két óra is elmúlt. A savanyítóüzemben a hámo- zatlan paradicsom készül a szalagon. A szalag végén a zárócsoport dolgozik. Messziről látszik, hogy jó kedvük van. A berakóasszonyok munkáját nézem. — Hány üveget rak be egy dolgozó a nyolc óra alatt? — Nagyon változó — feleli Tarjányi Mária átvevő. — Van; aki háromszázat, van, aki hét-, nyolcszázat. munkájuk megjavítására. 1963- ban mindössze hét ügyet adtak át megyénk bíróságai az üzemeknél működő bíróságoknak. Az együttműködés eddigi módján tehát feltétlenül javítani kell. A támogatás hiánya leginkább a tanácsadásnál, a tapasztalatok megbeszélésénél mutatkozik. DE GOND VAN a társadalmi bíróságok megalakításával és tényleges működésével is. Bár a dolgozók létszáma meghaladja a százat — eddig1 nem alakult ilyen bíróság a Bajai Faárugyárban, a Vendéglátó Vállalatnál Kiskunhalason stb. Az arányokat tekintve igaz, hogy a megyei szint jobb, mint az országos, de 18 százaléka még mindig nem működik a már megalakult társadalmi bíróságoknak. KÉTSÉGTELEN, hogy az új szervezetnek még nincs megfelelő tapasztalata a tárgyalások levezetésében. Az is igaz, hogy alaposan meg kell gondolni, milyen ügyet vigyenek a dolgozók nyilvánossága elé. Mindez azonban nem gördíthet akadályt működésük elé, mert a társadalmi bíróságok nevelő ereje, visszatartó hatása vitathatatlan. Létjogosultságát bizonyítja, hogy akikkel már foglalkozott, többségük jó útra tért. Egyes vezetők népszerűtlen feladatnak tartják a társadalmi bíráskodást, s éppen ezzel válnak népszerűtlenné, mert az elmaradottabb emberek és nem a kollektíva többségének véleményét teszik magukévá. Ezek a bíróságok ugyanis nem a megszégyenítés, hanem a nevelés szándékával állítanak valakit a közösség elé. , A FEJLŐDÉS SORÁN a bíróságok szerepét sok tekintetben a társadalmi bíróságok veszik át, s a szakszervezeteknek — amelyek e bíróságok gazdái — kötelességük, hogy éljenek jogaikkal. De ezen túl a vezetők erkölcsi kötelessége is, hogy komolyan vegyék a társadalmi bíróságokat. Együttes érdekünk, hogy az ügyek helves megválasztásával, nevelő szándékú • tárgyalásokkal ott is megkezdjék munkájukat a dolgozóknak e választott szervei, ahol eddig még nem ismerték fel jelentőségüket. Gál Sándor — Ki a legügyesebb? — Domokos Ilona, az a sárga kendős kislány. Egy perc múlva már őt kérdezem. — Hogy csinálja ezt? Nevet. — Hát... Csinálom. — Mennyit keres? — A múlt hónapban 1670 forintot. Míg beszél, közben a keze egy pillanatra sem áll meg. Tovább kíváncsiskodom. — Mire költi a pénzt? — Eddig a szüléimét segítettem, építettek. De most a takarékba rakom. Havonta ezer forintot. — A férjlhezmenésre készül? — Arra is — feleli, és összenevetnek Marikával, akinek ugyanolyan barna a szeme, mim az övé, s ugyanígy emészti a kíváncsiság: mit céloz ez a beszélgetés? Közben észrevétlenül ideér a hajnal. A munka tempója, a doj- gozó emberek látása nem engedi hogy elálmosodjam. Hatkor jör az újabb műszakváltás, hogy ne álljon itt bent sohasem a. mun ka, a gyorsan rohanó időnek minden pillanata ki legyen használva. Amikor már kívül kér ül ten: és jó messze vagyok a gyár- visszanézek. Csupán a kéményen intenek felém. De most már ismerősen,- .Varga Mihály LIBATÖMÖGÉP, MŰTRÁGYAÖRLÖ» BAKELIT CSAPÁGY ÉS TÁRSAI... Tanulságos séta a mezőgazdasági újítások, találmányok között
