Petőfi Népe, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-02 / 205. szám

1964. szeptember 2, szerda 3, oldat Társadalmi bíróságok A kiállítás főterének jobb sarkában, a Kohó- és Gépipari Minisztérium csarnoka mellett kapott helyet a mezőgazdasági újítások és találmányok pavi­lonja. A nyitást követő néhány nap alatt már sok ezren megfor­dultak itt. Vannak akik több­ször is vissza-vissza térnek, ce­ruzával, papírral a kezükben jegyezgetnek, tudakozódnak, műszaki leírásokat kérnek. Beszédes számok A pavilonba lépve ez a fel­írás fogad: „A dolgozók alkotó, feltaláló és” újító tevékenysége a mező- gazdaság technikai haladásának kiapadhatatlan forrása.” Shogy ez nem szólam, bizonyítják a tények: Az utóbbi három esztendő alatt — 1961—63-ban 15 987 be­nyújtott újításból 8243 újítást fogadtak el, ezekből eddig 6737- et valósítottak meg a gyakor­latban is a mezőgazdasági üze­mekben. Az újítók, a feltalálók, a jobbra, tökéletesebbre törek­vő falusi ezermesterek, barká­csolók, egyszerű mesterembe­rek és iskolázott szakemberek méltán lehetnek büszkék mű­veikre. Az újítóknak kijáró er­kölcsi elismerés, társadalmi megbecsülés nyilván újabb al­kotásokra ösztönzi valameny- nyiüket. Nem szűkölködött azonban társadalmunk az anyagi elis­meréssel sem: Három esztendő alatt 7 143 000 forintot fizetett ki a mezőgazdasági újítóknak, feltalálóknak. Amire szükség yolt... Az újítások, találmányok kö­zött elidőzve, dicséretet érde­melnek a rendezők is, hiszen nagy körültekintéssel válogat­ták ki a hétezer újítás közül a népgazdasági, üzemi szempont­ból legjelentősebbeket. Bent a pavilonban kilenc, a szabadté­ren öt csoportba osztották az anyagot. A látogatók tehát tér- belileg is együtt tanulmányoz­hatják a növénytermesztés, az állattenyésztés, a kertészet, az öntözéses gazdálkodás, az állat- egészségügy, a gépesítés, a gép­javítás és más területek újítá­sait, találmányait Néhány újítóval is találkoz­tunk. Készségesen, aprólékosan magyarázták el újításuk lénye­gét, elvét, gazdaságosságát. Lássunk csak néhány példát. Lassanként másfél évtizede, hogy libatenyésztésünk egy­helyben topog. Ennek egyik oka: a nagyüzemekben munka­igényessége miatt nem kifize­tődő a kézi libatömés. Ebből a kényszerűségből fakadóan szü­letett meg négy lelkes agrár­egyetemi szakember több éves munkája nyomán a nagyüzemi libatömőgép. Segítségével 20— 25 másodpercenként végezhető el egy liba. tömése. A falusi parasztasszonyok a megmond­Éjszakai műszak — Gyerünk, gyerünk! Mit ál­lunk ott, kérem! — Kurblizza be, ha olyan okos! Éppen a Kecskeméti Konzerv­gyár bejáratánál romlott el egy tehergépkocsi. Vezetője ide­ges, nagyot káromkodik. Belül a drótkerítésen motorok és ke­rékpárok százával. Igyekezné­nek kifelé. Műszakváltás van. Enyhén hűvös, csillagos augusztusi este. Pontosan tíz óra. Hosszas igazoltatás, várakoz­tatás után végre belül lehetek a gyár I. számú telepén. Elő­ször a konzervüzembe vezetnek. Krasznai Lajos műszakvezető rosszkedvűen fogad. — Rosszkor jött. Kevés a dol­gozó. Nézze, a másik szalagot nem tudom megindítani. A fel­öntőben még nagyobb a baj. hat ember közül öten hiányoz­nak. Mintha minden összeesküdött volna ellene, a működő szalag is leáll: elromlott a zárógép. Alig 'hogy megjavítják, itt a másik baj. A lábpedálosoknái felborult egy paradicsommal telt üst. Kikopott két foga a fogas­keréknek, senki nem tehet róla Készül a jegyzőkönyv. A mű vezetőt kérem, beszéljen valami a műszakjáról. Odavezet égj táblához, mutatja a termelési eredményeket. 119 százalék. Az hatói, hogy mennyi időt és fá­radságot lehet ezzel megtaka­rítani. Mezőgazdaságunk köztudot­tan alkatrészhiányban szenved. Sokszor a legegyszerűbb alkat­részekhez sem lehet könnyen hozzájutni. Néhány gyakorlati szakemberünknek eszébe jutott: az olyan anyagokat, mint pél­dául a bronz, talán más, köny- nyebben hozzáférhető, olcsó anyaggal is lehetne helyettesí­teni? így esett választásuk a textil-bakelitre. Ma már 29 kü­lönféle traktoralkatrész készül ebből az olcsó, filléres anyagból. Ugyancsak a szükség hozta létre a műtrágyaőrlő gépet is. Az állami gazdaságok, terme­lőszövetkezetek ma még rak­tárak hiányában nem tudják mindig szakszerűen tárolni a műtrágyát. A nedvességtől egy tömbbe összeállt anyagot pedig fejszével szétverni költséges, hosszadalmas. Ezen segít az őr­lőgép. Ezt a hasznos masinát legtöbb gazdaságban házilag is elkészíthetik. Nem kell hozzá csupán egy kiöregedett kalapá­csos daráló, melyet traktorra szerelve bárhol — ahol a mű­trágyát tárolják — üzembe le­het állítani. Teljesítménye 30— 40 q műtrágyaőrlés óránként. Mérnökök, tervezők, gyárak kerestetnek... E néhány példa, s az egész újítási anyag is azt példázza, hogy mezőgazdasági nagyüze­meink, gépjavító állomásaink lelkes, gyakorlati szakemberei olyan gépeket, eszközöket hoz­nak létre, amelyekkel a mező- gazdasági gépjavító ipar eddig adós maradt. Ez pedig nagy ta­nulság. Örvendetes lenne, ha a mezőgazdaság egyszerű munká­sai mellett minél több gépészmér­nök, tervező, gépgyári szakem­ber tanulmányozná a bemuta­tót. Bizonyos, hogy jó néhány gondolatot ébresztenek az itt látottak. És az is bizonyosnak látszik, hogy egész sor olyan gép és technikai megoldás, gé­pi eszköz akad a csak itt lát­hatók között is, amelyek meg­értek a sorozatgyártásra. emberektől kérdezem. Elégedett velük. A szárítóüzemben Keller Ist­ván műszakvezető kalauzol.. Ki­fogyhatatlan lelkesedéssel beszél munkájáról. Tíz éve dolgozik a gyárban, s a gimnáziumi érett­ségi után levelező úton elvégez­te a technikumot is. — Azokat az árukat szárítjuk, melyeket nem lehet befőzéssel tartósítani: vöröshagyma, zeller, karfiol, burgonya, petrezselyem, sárgarépa. Büszkén mondja, hogy szárí­tott áruikat a világ minden tá­ján vásárolják. Legtöbbet az an­golok fogyasztanak belőle, de el­adnak Japánnak, Ausztráliának, Kanadának, Kubának, Hollan­diának, a Szovjetuniónak és Amerikának. A ihagymaszeletelőben a csí­pős szag könnyeket csal a sze­membe. Takács néni az egyik gép mellett jót kacag a síráso­mon. — Csak az első tíz percben csíp — vígasztal Keller István. Jó végre ismét kint lenni a csillagos ég alatt. Éjfél van. A három óriási kémény méltóság­teljesen pipál. A szél a város irányába tereli szeliden a fehér füstöt, mintha az alvó házakat akarná betakarni vele. Nincs idő sokat álmodozni. \utók, tolókocsik, villásemelők innek-mennek körülöttünk Izerféle zaj, nyüzsgés, mozgás, lázas cselekvés. Számomra ért­hetetlen és idegen organizmus az egész gyári világ. Köd, gőz, Nagyüzemi libatömőgép. Bíró András SZOCIALISTA államunk demokratizmusának mind' szé­lesebb körű kibontakozását példázzák a több éve működő társadalmi bíróságok, amelyek révén az állampolgárok köz­vetlenül is bekapcsolódnak a hatalom gyakorlásába, a köz­ügyek intézésébe. E bíróságok igen fontos szerepet töltenek be a dolgozók nevelésében, a közerkölcs alakításában, a munkafegyelem megszilárdítá­sában, s a szocialista együtt­élési szabályok érvényre jutta­tásában. Az MSZMP VIII. kongresz- szusa iránymutatásának meg­felelően az 1962. évi 24. sz. tör­vényerejű rendelet új, széle­sebb alapokra helyezte a tár­sadalmi bíráskodás intézmé­nyét. Az említett jogszabály kimondja, hogy a társadalmi bíróságok fő feladata a dolgo­zók öntudatosabb munkára, fegyelemre való nevelése, a társadalmi tulajdon fokozot­tabb védelme. — Igaz, hogy el­sősorban kisebb jelentőségű ügyek elbírálása tartozik ha­táskörükbe, de ha figyelembe vesszük, hogy országosan az elmúlt évben 6 ezer, megyénk­ben pedig 356 ilyen ügyet tár­gyaltak a társadalmi bírósá­gok, nyilvánvalóvá válik je­lentőségük, működésük fontos­sága. Éppen ez indokolja, hogy elemezzük, mennyiben állnak hivatásuk magaslatán a tár­sadalmi bíróságok megyénk­ben, hogyan működik a megye különböző üzemeiben, vállala­tainál, szerveinél létrejött 107 társadalmi bíróság. NEM VITÁS, hogy egyes he­lyeken igen komoly eredmé­nyek mutatkoznak. Így pél­dául az ÉM Bács-Kiskun me­gyei Építőipari Vállalatnál az elmúlt évben 15 ügyet tár­gyaltak, de nem sokkal ma­radt el mögötte a Kiskunsági Állami Erdőgazdaság társa­dalmi bírósága sem, ahol ugyancsak 1963-ban 12 ügyben hoztak döntést. Sajnos, nemcsak eredmé­nyekről, de fogyatékosságok­ról is számot kell adnunk. Már az a tény, hogy egy-egy bíróságra éves átlagban há­rom tárgyalás jut, nem meg­nyugtató adat. Ehhez feltétle­nül köze van annak is, hogy a „hivatásos” bíróságok nem fordítanak elég gondot a tár­sadalmi bíróságok segítésére, füst, paradicsom- és hagyma- szag gomolyog és keveredik a nyári éj finom illataival. Az alvó város jut eszembe a kazánház előtt. Ott tízezrek igaz és mély ólmukat alusszák, míg itt tel­jes tempóval dolgoznak. — Itt aztán nem fáznak!? — kiáltok oda a félmeztelenül la­pátoló fűtőnek. — Nem ám, nyolcszáz fok van odabenn — mutat a kazán bel­sejébe. Nyolc kazán eszi, falja a szenet. De a szén bizony néha gyengébb minőségű. Ez a fűtő legnagyobb keserűsége. A jó szén fél boldogság az igazi fű­tőnek. Hirtelen egyet gondolok, s elkérem a lapátot tőle, hadd legyek fűtő egy-két percre. — Nem úgy — szól rám mo­solyogva. — Kifordítani a lapá­tot s szétteríteni a szenet! — .Igen ám, de akkor köze­lebb kell állni. — Azért kell nekivetkőzni! — veszi ki nevetve kezemből a la­pátot. Nem látok álmos embert se­hol, pedig mór két óra is elmúlt. A savanyítóüzemben a hámo- zatlan paradicsom készül a sza­lagon. A szalag végén a záró­csoport dolgozik. Messziről lát­szik, hogy jó kedvük van. A berakóasszonyok munkáját nézem. — Hány üveget rak be egy dolgozó a nyolc óra alatt? — Nagyon változó — feleli Tarjányi Mária átvevő. — Van; aki háromszázat, van, aki hét-, nyolcszázat. munkájuk megjavítására. 1963- ban mindössze hét ügyet ad­tak át megyénk bíróságai az üzemeknél működő bíróságok­nak. Az együttműködés eddi­gi módján tehát feltétlenül ja­vítani kell. A támogatás hiá­nya leginkább a tanácsadás­nál, a tapasztalatok megbeszé­lésénél mutatkozik. DE GOND VAN a társadal­mi bíróságok megalakításával és tényleges működésével is. Bár a dolgozók létszáma meg­haladja a százat — eddig1 nem alakult ilyen bíróság a Bajai Faárugyárban, a Vendéglátó Vállalatnál Kiskunhalason stb. Az arányokat tekintve igaz, hogy a megyei szint jobb, mint az országos, de 18 száza­léka még mindig nem műkö­dik a már megalakult társa­dalmi bíróságoknak. KÉTSÉGTELEN, hogy az új szervezetnek még nincs megfe­lelő tapasztalata a tárgyalások levezetésében. Az is igaz, hogy alaposan meg kell gondolni, milyen ügyet vigyenek a dol­gozók nyilvánossága elé. Mind­ez azonban nem gördíthet aka­dályt működésük elé, mert a társadalmi bíróságok nevelő ereje, visszatartó hatása vitat­hatatlan. Létjogosultságát bi­zonyítja, hogy akikkel már foglalkozott, többségük jó út­ra tért. Egyes vezetők népsze­rűtlen feladatnak tartják a társadalmi bíráskodást, s ép­pen ezzel válnak népszerűt­lenné, mert az elmaradottabb emberek és nem a kollektíva többségének véleményét teszik magukévá. Ezek a bíróságok ugyanis nem a megszégyení­tés, hanem a nevelés szándé­kával állítanak valakit a kö­zösség elé. , A FEJLŐDÉS SORÁN a bí­róságok szerepét sok tekintet­ben a társadalmi bíróságok veszik át, s a szakszervezetek­nek — amelyek e bíróságok gazdái — kötelességük, hogy éljenek jogaikkal. De ezen túl a vezetők erkölcsi kötelessége is, hogy komolyan vegyék a társadalmi bíróságokat. Együt­tes érdekünk, hogy az ügyek helves megválasztásával, ne­velő szándékú • tárgyalásokkal ott is megkezdjék munkáju­kat a dolgozóknak e válasz­tott szervei, ahol eddig még nem ismerték fel jelentősé­güket. Gál Sándor — Ki a legügyesebb? — Domokos Ilona, az a sárga kendős kislány. Egy perc múlva már őt kér­dezem. — Hogy csinálja ezt? Nevet. — Hát... Csinálom. — Mennyit keres? — A múlt hónapban 1670 fo­rintot. Míg beszél, közben a keze egy pillanatra sem áll meg. Tovább kíváncsiskodom. — Mire költi a pénzt? — Eddig a szüléimét segítet­tem, építettek. De most a taka­rékba rakom. Havonta ezer fo­rintot. — A férjlhezmenésre készül? — Arra is — feleli, és össze­nevetnek Marikával, akinek ugyanolyan barna a szeme, mim az övé, s ugyanígy emészti a kíváncsiság: mit céloz ez a be­szélgetés? Közben észrevétlenül ideér a hajnal. A munka tempója, a doj- gozó emberek látása nem engedi hogy elálmosodjam. Hatkor jör az újabb műszakváltás, hogy ne álljon itt bent sohasem a. mun ka, a gyorsan rohanó időnek minden pillanata ki legyen hasz­nálva. Amikor már kívül kér ül ten: és jó messze vagyok a gyár- visszanézek. Csupán a kéményen intenek felém. De most már is­merősen,- .Varga Mihály LIBATÖMÖGÉP, MŰTRÁGYAÖRLÖ» BAKELIT CSAPÁGY ÉS TÁRSAI... Tanulságos séta a mezőgazdasági újítások, találmányok között

Next

/
Thumbnails
Contents