Petőfi Népe, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-09 / 211. szám

Világ proletárjai, egyesül jsfeí l A'MA&VAR. SZOCIALISTA MVíOKÁSPArX BÄCS-KISKvIM MEGYEI LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM Ara 60 fillér 1964. SZEPTEMBER 9, SZERDA Erkölcsi bizonyítvány kis bikával v TI megyeszékhely <1EZ£T ■ I . ,, .. w hatarában (F. I.) Minden becsületes em­ber kényes erkölcsi bizonyítvá­nyára, hiszen az a büntetlen előélet törvényes bizonyítéka. S itt nemcsak arról van szó, hogy ne kerüljön 'összeütközésbe a törvénnyel. A munkáséletek leg­többje olyan foltot sem tűr el, amely messze esik a hivatalos erkölcsi bizonyítványtól, min­denféle tételes törvénytől. Mun­kájának becsületét, megbízható­ságát féltve őrzi mindenki. S nemcsak a magáét. A műhely, a gyár, a vállalat és a megany- nyi munkahely, sőt, a sokféle szakma mindegyike ad magára, jó hírére, egy szóval: becsületé­re. Mindennek számtalan meg­nyilvánulása közismert. Sokkal inkább kell beszélni viszont egy olyan jelenségről, amely meglehetősen csúnya folt­ként terpeszkedne sok-sok er­kölcsi bizonyítványon — ha ott egyáltalán helyet kapna. Ugyan­akkor hovatovább nem is te­kintik még csak kis hibának sem, sőt egyenesen a minden­napi munka egyik többé-kevés- bé kellemetlen mellékterméké­nek. Pedig többről, sokkal többről van szó, mint aminek látni szeretnénk. Nem kis pör- senés ez gazdasági életünk fel­színén, vagy egyszerűen a munkaközben kézre tapadt pi­szok, aminek lemosása után nyoma sem marad hátra. A „kis hiba”, amely szinte megszokott foltot hagy igen sok üzemünk, vállalatunk becsüle­tén, a döntő bizottsági ügyek garmada. Egy év leforgása alatt 82 ezer esetben kellett a kü­lönféle szintű döntő bizottsá­goknak állástfoglalniok, kötbért megítélniök. A megyei tanácsok mellett működő szervek majd 19 ezer üggyel foglalkoztak, a minisztériumok pedig 14 ezer­nél is többel. Ezek a számok önmagukban is jelzik a szerződésszegések, határidősértések, minőségi és egyéb sérelmek nagy arányát. Az, hogy a vitás ügyek ilyen méreteket öltenek, nem lehet véletlen műve. A sokféle ok közül, amely előidézőként sze­repel, elsők között szeretjei nyil­ván az a tarthatatlan nézet, amely nem lát semmiféle erköl­csi megbélyegzést egy-egy el­marasztaló döntésben. Mintha valóban mi sem történt volna. Tudomásul veszik a fizetendő kötbért, a hibás áru síállítá­sáért járó 5 százalékos bírságot. Sőt, nem marad el a hibás né­zet még hibásabb elvi indoko­lása sem: annak hangoztatása, hogy a döntéssel nem történik más, mint pénz áthelyezése az állam egyik zsebéből a másik­ba... Hamis érvelés ez. Csupán a felelősség takargatására alkal­mas, ideig-óráig. Hiszen az üze­mek, vállalatok nem zsebei, ha­nem termelő egységei álla­munknak. Szállítási szerződé­seik szinte legfontosabb részei a termelési tervnek. A megálla­pított időben és minőségben át­adott termékeket semmiféle pénzösszeg nem helyettesítheti a felhasználónál, s szinte jóváte­hetetlen a továbbgyűrűző kár; A Budapesti Orvosi Műszer­gyár például tízmillió forint ér­tékű készülék szállításával ké­sett. Különféle „objektív okok­ra” hivatkoztak. A döntő bizott­sági eljárás során fény derült arra, hogy az elmaradást az üzem mulasztásai okozták. A Kábelműveknél 57 milliós költ­séggel állítottak fel korszerű kábelgyártó gé^et. A nagytisz­taságú alumínium préstuskókat, ami a gép munkájához kellett, a Tatabányai Alumíniumkohó nagyrészt selejtesen szállította; ezért a nagyértékű gép nem dolgozhatott és a múlt évben húszmillió forint értékű kábel szállítása maradt el. Kell-e további példákat idéz­nünk annak igazolására, hogy semmiféle „zseb”-elmélet nem helyettesítheti az elmaradások, a sok selejt és hiba megszün­tetését? A legtöbb helyen mégis az a gyakorlat, hogy a szállítási szer­ződések megsértésének ügyét a jogi osztályok, levelezések és viszontperelések ügyének tekin­tik, az okok nyílt és széles körű vizsgálati! helyett. Persze, ez szorosan összefügg két tényező­vel is. Az egyik az anyagi kár viszonylag könnyen elsimítható- ságával. Azzal, hogy a viszony­lag kis kötbérösszeg terheit könnyedén viseli és rejti el egy- egy nagyobb üzem számvitele. S mindenesetre kényelmesebben, mintha a dolgozók elé kellene állni a történtekkel. Másrészt pedig a nyílt kiállás elkerülhetetlenné teszi a felelős- ségrevonást is. Ezzel viszont a legkényesebb ponthoz értünk; szinte mozgató rugójához mind­annak, amiről eddig beszéltünk. Á legritkább esetek közé tar­tozik, hogy a vállalatok felelős­ségre vonnák és a kötbérfizetést előidézőket kártérítésre is köte­leznék. A kohó- és gépipari döntő bizottság 18 KGM-válla- latnál megállapította egy vizs­gálatnál, hogy kilencnél egyál­talán, vagy csak rendszertelenül került sor felelősségrevonásra. A Legfelsőbb Ügyészség a külke­reskedelem szerződéseit ellenőr­ző vizsgálata szerint abban az időben egyetlen külkereskedel­mi vállalatnál akadt példa köt­bér miatti kártérítés érvényesí­tésére. Pedig ha sikerülne közüggyé tenni a gyárat joggal sújtó dön­tő bizottsági határozatok elem­zését, elejét lehetne venni an­nak a jelenségnek is, amelyet leginkább a „kéz kezet mos” közmondással jellemezhetünk. Ugyanis szó sincs arról, hogy minden szerződésszegés, minő­ségrontás a törvényszabta úton döntő bizottság elé kerülne. Az a lehetőség, amely a vállalatok közös megegyezését biztosítja a . szerződési vitákban, gyakran megalkuvássá válik. A jelenték­telen kötbér elengedése vagy a vétkesség elfogadása gyakran jelentős károk elmélyítéséhez, elmarasztalásra váró hibák köl­csönös elnézéséhez vezet. összefoglalva tehát azt mond­hatnánk: Ne tűrjük el üzemünk, vállalatunk „erkölcsi bizonyít­ványán” sem a íoltokaü.. Az őszi munkák egyik leg­fontosabbikát, a kalászosok ve­tését szorgalmasan végzik a kecskéméti Vörös Csillag Tsz- ben. A rozs földbe juttatását jól előkészített, 26—32 centi mélyen szántott és holdanként 350 kiló vegyes műtrágyával „megsózott” talajon hétfőn kezdték meg, s összesen 380 holdon két héten belül elvetik a homok kenyérgabonáját. Az elmúlt hét péntekén hozzáfog­tak a több mint másfél száz holdra kerülő őszi árpa vetésé­hez is, s az 1-es számú üzem­egység területére eső 89 hol­don tegnap este már pontot tettek e munka végére. A 300 holdon termesztendő búza „előveteménye” kukorica és cukorrépa, s ezek betakarí­tása után látnak neki a ke­nyérgabona elvetésének, amit a terveik szerint október 20-ig fejeznek be. Kizárólag az in­tenzív Bezosztáját vetik, mivel ez a búzafajta az idén is 17,2 mázsa átlagterméssel fizetett. Első képünkön Ferkó István és Szentpéteri Sándor, a közös gazdaság traktorosa, illetve egyik gazdája látható, amint „megpakolják” a műtrágyaszó­ró tartályát — a másik felvé­telünk a szántást végző Gömö- ri Jánost, a Kecskeméti Gép­állomás ifjú traktorosát eke­igazítás közben ábrázolja. Az 1965—66. évi tervelőirányzatok, a tanulóifjúság nevelése a megyei tanács végrehajtó bizottságának napirendjén Szeptember 25-én megyei tanácsülés A megyei tanács végrehajtó bizottsága keddi ülésén először a Kalocsai és a Dunavecsei Já­rási Tanács Végrehajtó Bizott­ságának a gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetek­kel kapcsolatos irányító és se­gítő tevékenységét vitatta meg. Ezután került sor az 1965—66. évi mezőgazdasági, termelési, beruházási és felvásárlási terv megtárgyalására. A mezőgazda- sági tervezés során ez évben első ízben került sor két eszten­dő tervfeladatainak meghatáro­zására. Ezzel a második ötéves terv záró és a harmadik ötéves terv első évének feladatait egymással szoros összefüg­gésben rögzítette az előter­jesztés. A terv elkészítésénél az előző évek termelési és felvásárlási tapasztalataiból indultak ki. A tervszámokat irányszámként já­rásokra és városokra bontották. Az irányszámok kialakításánál figyelembe vették a járások és városok főbb termelési sajátos­ságait. A legfőbb szerződéses növények termesztését általában 3—4 járás területére koncent­rálták. Az állatállomány-fejlesztés tervezésénél figyelembe vet­ték szintén a tájegységeket. A sertéstenyésztés fejlesztését például a Duna mentére és a megye déli részére irányozták elő nagyobb mértékben. A következőkben a megyei ta­nulóifjúság politikai és világ­nézeti nevelésének helyzetéről szóló jelentés megvitatására ke­rült sor. Az előterjesztés felett élénk vita alakult ki, ami jól bizonyítja, hogy a tanulóifjú­ságunk nevelése rendkívül bo­nyolult feladat, és sokat kell tenni a politikai és a világnéze­ti nevelés további javítására. Különösen az iskolai KISZ- szervezetek munkáját kell a továbbiakban nagyobb mér­tékben segíteni. Végezetül a megyei tanács végrehajtó bizottsága bejelenté­seket tárgyalt, majd határoza­tot hozott a harmadik negyed­évi rendes tanácsülés összehí­vására. A tanácsülés szeptem­ber 25-én lesz, amelyen meg­vitatják az idei mezőgazdasági* termelési, beruházási és felvá­sárlási tervek első félévi telje­sítését, valamint az 1965—66. évi tervelőirányzatokat. Aranyérme! kapott két magyar laboratórium A Labor Műszeripari Válla­lat és a Műszer- és Irodagép Értékesítő Vállalat kedden dél' előtt sajtótájékoztatót rendezett az Országos Mezőgazdasági Ki­állítás nemzetközi műszerpavi­lonjában. Serstenmayer Sándor, a La­boratóriumi Felszerelések Gyá­rának főmérnöke elmondta, hogy a magyar műszereknek mintegy 30 százalékát a pavi­lon egyik helyiségében beren­dezett komplett laboratóriumok keretében mutatják be. A két laboratórium 144 műszere — kivéve két NDK-beli mikrosz­kópot — hazai gyártmányú, s már valamennyi sorozatban, ^lleive megrendelés szerint.egye­dileg is készül. A zsűri egyéb­ként mindkét lalaoratóriumot aranyéremmel tüntette ki. Az önállóan bemutatott hazai műszerek között sok a telje­sen új konstrukció. Ezek közül is kiemelkedik a Magyar Op­tikai M űvekben készült, s a maga nemében az egész világon egyedülálló derivatográf, amely egyidejűleg méri és rögzíti a vizsgált minta súlyának, hő­tartalmának és hőmérsékleté­nek változását és a súlyválto­zás sebességét. A kiállításon első ízben mutatnak be a me­zőgazdaságban használatos su­gárzó anyagok mérésére alkal­mas műszepkeí; (MTU

Next

/
Thumbnails
Contents