Petőfi Népe, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-09 / 211. szám
Világ proletárjai, egyesül jsfeí l A'MA&VAR. SZOCIALISTA MVíOKÁSPArX BÄCS-KISKvIM MEGYEI LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM Ara 60 fillér 1964. SZEPTEMBER 9, SZERDA Erkölcsi bizonyítvány kis bikával v TI megyeszékhely <1EZ£T ■ I . ,, .. w hatarában (F. I.) Minden becsületes ember kényes erkölcsi bizonyítványára, hiszen az a büntetlen előélet törvényes bizonyítéka. S itt nemcsak arról van szó, hogy ne kerüljön 'összeütközésbe a törvénnyel. A munkáséletek legtöbbje olyan foltot sem tűr el, amely messze esik a hivatalos erkölcsi bizonyítványtól, mindenféle tételes törvénytől. Munkájának becsületét, megbízhatóságát féltve őrzi mindenki. S nemcsak a magáét. A műhely, a gyár, a vállalat és a megany- nyi munkahely, sőt, a sokféle szakma mindegyike ad magára, jó hírére, egy szóval: becsületére. Mindennek számtalan megnyilvánulása közismert. Sokkal inkább kell beszélni viszont egy olyan jelenségről, amely meglehetősen csúnya foltként terpeszkedne sok-sok erkölcsi bizonyítványon — ha ott egyáltalán helyet kapna. Ugyanakkor hovatovább nem is tekintik még csak kis hibának sem, sőt egyenesen a mindennapi munka egyik többé-kevés- bé kellemetlen melléktermékének. Pedig többről, sokkal többről van szó, mint aminek látni szeretnénk. Nem kis pör- senés ez gazdasági életünk felszínén, vagy egyszerűen a munkaközben kézre tapadt piszok, aminek lemosása után nyoma sem marad hátra. A „kis hiba”, amely szinte megszokott foltot hagy igen sok üzemünk, vállalatunk becsületén, a döntő bizottsági ügyek garmada. Egy év leforgása alatt 82 ezer esetben kellett a különféle szintű döntő bizottságoknak állástfoglalniok, kötbért megítélniök. A megyei tanácsok mellett működő szervek majd 19 ezer üggyel foglalkoztak, a minisztériumok pedig 14 ezernél is többel. Ezek a számok önmagukban is jelzik a szerződésszegések, határidősértések, minőségi és egyéb sérelmek nagy arányát. Az, hogy a vitás ügyek ilyen méreteket öltenek, nem lehet véletlen műve. A sokféle ok közül, amely előidézőként szerepel, elsők között szeretjei nyilván az a tarthatatlan nézet, amely nem lát semmiféle erkölcsi megbélyegzést egy-egy elmarasztaló döntésben. Mintha valóban mi sem történt volna. Tudomásul veszik a fizetendő kötbért, a hibás áru síállításáért járó 5 százalékos bírságot. Sőt, nem marad el a hibás nézet még hibásabb elvi indokolása sem: annak hangoztatása, hogy a döntéssel nem történik más, mint pénz áthelyezése az állam egyik zsebéből a másikba... Hamis érvelés ez. Csupán a felelősség takargatására alkalmas, ideig-óráig. Hiszen az üzemek, vállalatok nem zsebei, hanem termelő egységei államunknak. Szállítási szerződéseik szinte legfontosabb részei a termelési tervnek. A megállapított időben és minőségben átadott termékeket semmiféle pénzösszeg nem helyettesítheti a felhasználónál, s szinte jóvátehetetlen a továbbgyűrűző kár; A Budapesti Orvosi Műszergyár például tízmillió forint értékű készülék szállításával késett. Különféle „objektív okokra” hivatkoztak. A döntő bizottsági eljárás során fény derült arra, hogy az elmaradást az üzem mulasztásai okozták. A Kábelműveknél 57 milliós költséggel állítottak fel korszerű kábelgyártó gé^et. A nagytisztaságú alumínium préstuskókat, ami a gép munkájához kellett, a Tatabányai Alumíniumkohó nagyrészt selejtesen szállította; ezért a nagyértékű gép nem dolgozhatott és a múlt évben húszmillió forint értékű kábel szállítása maradt el. Kell-e további példákat idéznünk annak igazolására, hogy semmiféle „zseb”-elmélet nem helyettesítheti az elmaradások, a sok selejt és hiba megszüntetését? A legtöbb helyen mégis az a gyakorlat, hogy a szállítási szerződések megsértésének ügyét a jogi osztályok, levelezések és viszontperelések ügyének tekintik, az okok nyílt és széles körű vizsgálati! helyett. Persze, ez szorosan összefügg két tényezővel is. Az egyik az anyagi kár viszonylag könnyen elsimítható- ságával. Azzal, hogy a viszonylag kis kötbérösszeg terheit könnyedén viseli és rejti el egy- egy nagyobb üzem számvitele. S mindenesetre kényelmesebben, mintha a dolgozók elé kellene állni a történtekkel. Másrészt pedig a nyílt kiállás elkerülhetetlenné teszi a felelős- ségrevonást is. Ezzel viszont a legkényesebb ponthoz értünk; szinte mozgató rugójához mindannak, amiről eddig beszéltünk. Á legritkább esetek közé tartozik, hogy a vállalatok felelősségre vonnák és a kötbérfizetést előidézőket kártérítésre is köteleznék. A kohó- és gépipari döntő bizottság 18 KGM-válla- latnál megállapította egy vizsgálatnál, hogy kilencnél egyáltalán, vagy csak rendszertelenül került sor felelősségrevonásra. A Legfelsőbb Ügyészség a külkereskedelem szerződéseit ellenőrző vizsgálata szerint abban az időben egyetlen külkereskedelmi vállalatnál akadt példa kötbér miatti kártérítés érvényesítésére. Pedig ha sikerülne közüggyé tenni a gyárat joggal sújtó döntő bizottsági határozatok elemzését, elejét lehetne venni annak a jelenségnek is, amelyet leginkább a „kéz kezet mos” közmondással jellemezhetünk. Ugyanis szó sincs arról, hogy minden szerződésszegés, minőségrontás a törvényszabta úton döntő bizottság elé kerülne. Az a lehetőség, amely a vállalatok közös megegyezését biztosítja a . szerződési vitákban, gyakran megalkuvássá válik. A jelentéktelen kötbér elengedése vagy a vétkesség elfogadása gyakran jelentős károk elmélyítéséhez, elmarasztalásra váró hibák kölcsönös elnézéséhez vezet. összefoglalva tehát azt mondhatnánk: Ne tűrjük el üzemünk, vállalatunk „erkölcsi bizonyítványán” sem a íoltokaü.. Az őszi munkák egyik legfontosabbikát, a kalászosok vetését szorgalmasan végzik a kecskéméti Vörös Csillag Tsz- ben. A rozs földbe juttatását jól előkészített, 26—32 centi mélyen szántott és holdanként 350 kiló vegyes műtrágyával „megsózott” talajon hétfőn kezdték meg, s összesen 380 holdon két héten belül elvetik a homok kenyérgabonáját. Az elmúlt hét péntekén hozzáfogtak a több mint másfél száz holdra kerülő őszi árpa vetéséhez is, s az 1-es számú üzemegység területére eső 89 holdon tegnap este már pontot tettek e munka végére. A 300 holdon termesztendő búza „előveteménye” kukorica és cukorrépa, s ezek betakarítása után látnak neki a kenyérgabona elvetésének, amit a terveik szerint október 20-ig fejeznek be. Kizárólag az intenzív Bezosztáját vetik, mivel ez a búzafajta az idén is 17,2 mázsa átlagterméssel fizetett. Első képünkön Ferkó István és Szentpéteri Sándor, a közös gazdaság traktorosa, illetve egyik gazdája látható, amint „megpakolják” a műtrágyaszóró tartályát — a másik felvételünk a szántást végző Gömö- ri Jánost, a Kecskeméti Gépállomás ifjú traktorosát ekeigazítás közben ábrázolja. Az 1965—66. évi tervelőirányzatok, a tanulóifjúság nevelése a megyei tanács végrehajtó bizottságának napirendjén Szeptember 25-én megyei tanácsülés A megyei tanács végrehajtó bizottsága keddi ülésén először a Kalocsai és a Dunavecsei Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának a gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetekkel kapcsolatos irányító és segítő tevékenységét vitatta meg. Ezután került sor az 1965—66. évi mezőgazdasági, termelési, beruházási és felvásárlási terv megtárgyalására. A mezőgazda- sági tervezés során ez évben első ízben került sor két esztendő tervfeladatainak meghatározására. Ezzel a második ötéves terv záró és a harmadik ötéves terv első évének feladatait egymással szoros összefüggésben rögzítette az előterjesztés. A terv elkészítésénél az előző évek termelési és felvásárlási tapasztalataiból indultak ki. A tervszámokat irányszámként járásokra és városokra bontották. Az irányszámok kialakításánál figyelembe vették a járások és városok főbb termelési sajátosságait. A legfőbb szerződéses növények termesztését általában 3—4 járás területére koncentrálták. Az állatállomány-fejlesztés tervezésénél figyelembe vették szintén a tájegységeket. A sertéstenyésztés fejlesztését például a Duna mentére és a megye déli részére irányozták elő nagyobb mértékben. A következőkben a megyei tanulóifjúság politikai és világnézeti nevelésének helyzetéről szóló jelentés megvitatására került sor. Az előterjesztés felett élénk vita alakult ki, ami jól bizonyítja, hogy a tanulóifjúságunk nevelése rendkívül bonyolult feladat, és sokat kell tenni a politikai és a világnézeti nevelés további javítására. Különösen az iskolai KISZ- szervezetek munkáját kell a továbbiakban nagyobb mértékben segíteni. Végezetül a megyei tanács végrehajtó bizottsága bejelentéseket tárgyalt, majd határozatot hozott a harmadik negyedévi rendes tanácsülés összehívására. A tanácsülés szeptember 25-én lesz, amelyen megvitatják az idei mezőgazdasági* termelési, beruházási és felvásárlási tervek első félévi teljesítését, valamint az 1965—66. évi tervelőirányzatokat. Aranyérme! kapott két magyar laboratórium A Labor Műszeripari Vállalat és a Műszer- és Irodagép Értékesítő Vállalat kedden dél' előtt sajtótájékoztatót rendezett az Országos Mezőgazdasági Kiállítás nemzetközi műszerpavilonjában. Serstenmayer Sándor, a Laboratóriumi Felszerelések Gyárának főmérnöke elmondta, hogy a magyar műszereknek mintegy 30 százalékát a pavilon egyik helyiségében berendezett komplett laboratóriumok keretében mutatják be. A két laboratórium 144 műszere — kivéve két NDK-beli mikroszkópot — hazai gyártmányú, s már valamennyi sorozatban, ^lleive megrendelés szerint.egyedileg is készül. A zsűri egyébként mindkét lalaoratóriumot aranyéremmel tüntette ki. Az önállóan bemutatott hazai műszerek között sok a teljesen új konstrukció. Ezek közül is kiemelkedik a Magyar Optikai M űvekben készült, s a maga nemében az egész világon egyedülálló derivatográf, amely egyidejűleg méri és rögzíti a vizsgált minta súlyának, hőtartalmának és hőmérsékletének változását és a súlyváltozás sebességét. A kiállításon első ízben mutatnak be a mezőgazdaságban használatos sugárzó anyagok mérésére alkalmas műszepkeí; (MTU
