Petőfi Népe, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-08 / 210. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! iCVEI LAPJA Sürgeti az idő a tsz-épitkezések befejezését Eddig 36 szövetkezeti majort villamosítofiaiT ' o' Szeptembert mutat a naptár, nem egészen négy hónap van hátra az esztendőből. Ha azon­ban a szövetkezeti gazdaságok építkezéseire tényleg alkalmas időt vesszük számba, tulajdon­képpen ennél is kevesebb áll rendelkezésükre, hogy ez irányú tervüket teljesítsék. Ez a kö­rülmény is a termelőszövetke­zetek építkezéseinek mielőbbi befejezését sürgeti. Az idei évre tervezett létesít­ményeknek csaknem a felét a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat építi. Számos gazdaságban már befejeződtek a munkálatok. A jászszentlászlói Üj Barázda Tsz növendékmarha-istállóját, a lakiteleki Szikra és a szanki Pe­tőfi Tsz magtárát, valamint a vaskúti tsz-közi sertéshizlaló te­lep hasonló rendeltetésű épüle­tét már át is adták. A vállalat az idén 36 tsz-majorságot készí­tett elő a villamoshálózatba va­ló bekapcsoláshoz, de még 14 szövetkezeti központot kell fel­szerelnie az idén, s ebből még 11-hez nem fogott hozzá. (Az említetteken kívül az utóbbi Túl a hatvan vagonon A nemesnádudvari Kossuth Tsz-ben a közös gazdaság sa­ját építőbrigádja hozta létre a felvételünkön látható 700 négyzetméteres kombájnszé­rűt. A szövetkezet új létesít­ménye jó szolgálatot tett ara­tás idején. A kellően megszárított ga­bona tisztításával majdnetn teljesen végeztek, s folyama­tosan adják át a felvásárló vállalatnak. Eddig már több mint 60 vagonnal értékesítet­tek. Télen a gépeket tárol­ják majd a szín alatt. (Pásztor Zoltán felv.) napokban még hat tsz-központ villamosítását elvállalta a Solti Gépjavító Állomás is.) Az építkezéseket illetően is tapasztalható késlekedés. A vál­lalat nem kezdte meg a kecs­keméti Törekvés Tsz tehénis­tállójának és borjúnevelőjének a kivitelezését. Ezek idei elké­szülte, minthogy jelentősebb építkezésről van szó, eléggé re­ménytelennek látszik, s talán helye^bb is, ha helyette a vál­lalat olyan építkezéshez fog hozzá, amely bár csak a jövő évben lenne esedékes, de az idén már befejezhető. Alapvető cél ugyanis, hogy a várható őszi esők előtt, még ebben a hónapban tető alá hozzanak minden meg­kezdett épületet, s csak a belső munkák elvég­zése maradjon hátra. A Bács-Kiskun megyei Építő­ipari Vállalat az idén csak a tavalyról áthúzódott építkező-,, sek befejezését vállalta. Nagy­részt elkészítette a tiszakécskei és a kalocsai palántanevelő te­lepet, valamint a kunfehértói csibenevelőt, de ezek befejezé­se sem elhalasztható feladat. Nem mondhatunk sok jót a házilagos kivitelezésben történő építkezésekről. A bajai járás tsz-einek többsége ugyan elké­szítette hideglevegős szénaszárí­tóit, a felsőszentiváni Üj Élet Tsz majorságában is befejező­dött a vízhálózat megépítése — a kelebiai Vörös Csillag Tsz- ben azonban még nem fogtak hozzá a tervbe vett juhhodály és permetlétorony építéséhez. A kecskeméti járás több termelő­szövetkezeti csoportja — a la- josmizsei Kossuth, a kerekegy­házi Béke Tszcs — is késleke­dik a közös létesítmények kivi­telezésével. Vontatottan halad a lászlófalvi Üj Élet Tsz borjú­nevelőjének és a nyárlőrinci Petőfi Tsz növendókmarha-is- tállójának az építése is. A saját erőből történő beru­házások értéke egyenként sehol nem haladja meg a 300 ezer forintot, amiből következik, hogy viszonylag hamar, jól szer­vezett munka esetén pár hét alatt elkészíthetők. Most még van erre mód ott is, aljol nem fogtak hozzá a mun­kához. Csak a várakozáshoz, a halogatáshoz nincs percnyi idő sem. Különösen ott, ahol a góré megépítése hiányzik. Küszöbön álló gond ugyanis a kukorica jó termésének az elhelyezése. H. D. Megkezdődött az új tanév a megyei pártbizottság Marxista—Leninista Esti Egyetemén # Tegnap délután Kecskeméten, az Árpád Mozi bán tartották meg az MSZMP Bács-Kiskun megyei Eizottsága Marxista—Le­ninista Esti Egyetemének évnyitó ünnepségét, amelyen részt vett Glied Károly, a megyei pártbizottság titkára, Szabó Lajos, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályának a vezetője. Gyóni Lajosnak, az esti egyetem igazgatóhelyettesének megnyitó szavai után Pozsgay Imre, az esti egyetem igazgatója köszöntötte ünnepi beszédében a hallgatókat, majd továbbiakban a magas szintű ideológiai képzés jelentőségével foglalkozott. A most induló tanévben megyeszerte a Marxista—Leninista Esti Egyetemnek mintegy kilencszáz hallgatója van, százötven­nel több mint tavaly volt. A szakosítóra az idén újabb 50 sze­mély iratkozott be. Az idei tanévben 39 tanulócsoportban folyik a tananyag elsajátítása. Év végén 280-an végeznek az esti egyetem hároméves tagozatán, hetvenen pedig államvizsgáznak a szako­sítót végzők közül. A modern technika jelentősége az oktatásban Indul az iskolateievizió A tudományok rohamos fejlődése, az élet, a termelés igényei egyre nagyobb követel­ményekkel lépnek fel az isko­lával szemben. Az iskola a meg­növekedett igényeknek csak ak­kor tud eleget tenni, ha neve­lőink új és új módszereket al­kalmaznak, felhasználják a mo­dern technika nyújtotta oktatá­si segédeszközöket. E modern technikai eszközök sorában egy­re fokozódó jelentősége van az iskolatelevíziónak. Az adások si­kere döntő mértékben függ ne­velőinknek, tantestületeinknek, az iskolák igazgatóinak az isko- lateievízióról kialakult vélemé­nyétől, az iskolatelevízió hasz­nosságának felismerésétől, e fon­tos oktatási eszköznek a pedagó­giai munkában való megfelelő alkalmazásától. A Magyar Te­levízió az elmúlt tanév máso­dik felében sugárzott először kí­sérleti iskolai műsorokat. Eb­ben az évben folytatják a meg­kezdett munkájukat. Az a cél­juk, hogy sajátos eszközeikkel segítsék az iskolai oktatást, ne­velést. Műsoraik a pedagógusok munkáját kívánják segíteni, de nem mintatanítások, hanem közvetlenül a tanulókhoz szól­nak. Megyénkben is egyre in­kább tért hódítanak ezek az adósok. A megyei művelődési osztály az 1964—1965-ös tanévre — a már meglevőkhöz — het­vennyolc darab új készüléket vásárolt és osztott szét a járási iskolaigazgatóságok között. A Katona József Gimná­zium igazgatója — Mester Bar­nabás — a tavalyi tapasztalatok alapján így beszél: — Mi elsősorban a fizikai elő­adásokat tudtuk felhasználni. Levelező tagozatunk mellett a középfokú gépipari technikum esti tagozatai vették nagy hasz­nát ezeknek a műsoroknak. Nagy örömmel iktatjuk tanter­vűnkbe az idén induló angol előadásokat is. Szerintem az ide­gen nyelvű adásaik azért na­gyon jók — és főleg tanyákról bekerült elsőseinknek —, mert szemléltetően látva az eddig ta­nultak értékét a tanulók jobban meg fogják szeretni és érezni a nyelvek szépségét. Sajnos, elég kevés a középfokú adás és hiá­nyolom a német nyelvű adáso­kat is. Tapasztalataim alapján annyit tennék még hozzá, hogy az adások óraritmusa meglehe­tőse nehezen követhető a gya­korlatban ... Hortobágyi Lászlóné Ku­ruc téri általános iskola igaza- tóhelyettese: — Mi az idén kaptunk tele­víziót. Különösen kis első osztá­lyosaink környezetismereti órá­in, s a felső tagozatosok orosz óráin vesszük nagy hasznát. Az iskolatelevízió ebben az is­kolai évben kísérletképpen a pedagógusok továbbképzési gya­korlatát is segíteni kívánja. Egyre több pedagógus használja fel — korszerűségből és ered­ményességből következően — a televízió adta lehetőségeket. Ezért új továbbképzési adásaik célja: bemutatni, milyen felké­szültséget igényel nevelés és oktatás módszertani, valamint szakmetodikai tekintetben az adások beépítése a tanítási óra folyamatába. Milyen módszerek­kel lehet a kívánt mértékben biztosítani a tanulók aktivitá­sát? Hogyan készüljön fel, mi­lyen módszereket alkalmazzon a pedagógus az adásokat megelő­ző órákon, hogy az egyúttal biz­tosítsa az eredmény maximu­mát? Hogyan használják fel az adást közvetlenül követő tanóra­részt az ismeretek elmélyítésé­re? Hogyan állítsa be az adáso­kat az érzelmi nevelés követel­ményei sorába, a tanulók tan­terv által megkívánt fogalom- rendszerének megszilárdításába, az ismeretszerzés, jártasság-, készség- és képességformáló fo­lyamatába. November hónapban például a környezetismeret, ja­nuárban az Orosz nyelv a hato­dik osztályoknak című televízió- adások felhasználását helyszíni közvetítések formájában fogják bemutatni. A televíziós Oktatás sike­re az osztályban tanító pedagó­gusok és az iskolatelevízió sike­res együttműködésén múlik. A tv esti műsoridejében jelentkező Iskolatelevízió postája ez évben is rendszeresen beszámol majd az iskolában szerzett tapaszta­latokról, a program esetleges változtatásairól s más gyakorlati tudnivalókról. Továbbá tervbe vették még negyedévenként egy- egy módszertani vita megren­dezését is a pedagógusok közötti tapasztalatcsere élénkítése cél­jából. A gyümölcsöző együttműködés kialakulása nagyon kívánatos. Ezért pedagógusaink tgeyék ma­gukévá ez oktatási formát és észrevételeikkel segítsék kiala­kítani ezt a nagyon hasznos és eredményes kezdeményezést. P. Gy. XIX. ÉVFOLYAM, 210. SZÁM Ára 60 fillér 1961. SZEPTEMBER 8, KEDD1

Next

/
Thumbnails
Contents