Petőfi Népe, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-06 / 209. szám
Z. oldal 196-1. szeptember 6, vasárnap Az NSZK és a kelet-nyugati kapcsolatok Amerikai gondok Dél-Vietnamban Nyugati zsarolás Ciprus ügyében AZ ELMÚLT hét legérdekesebb külpolitikai eseménye: A nyugatnémet kormányzat hivatalosan nyilvánosságra hozta, hogy a közeljövőben meghívják Bonnba Hruscsov miniszterelnököt. A bonni szélsőségesek, élükön Krone miniszterrel, és a háttérben is aktív Adenauerral, élénken ellenzik a kelet—nyugati közvetlen eszmecseréket, mert úgy érzik, hogy a tárgyalások gyengítik a hidegháborús pozícióikat. A meghívás azonban azt tükrözi, hogy Bonnban erősödtek a reálpolitikai elképzelések. Nyilvánvalóan jelentős szerepet játszott a döntésben az a körülmény is, hogy a Német Szövetségi Köztársaság nem akar lemaradni a szocialista országokkal való gazdasági kapcsolatokért folyó versenyben. Idegesíti a vezető nyugatnémet politikai és nagytőkés köröket, hogy amíg Bonn és Párizs között fokozódó elhidegü- lés tapasztalható, addig a szovjet—francia viszony javulását tükröző jelenségek észlelhetők. A „szokatlanul meleg és szívélyes hangú”-nak minősített múlt heti Hruscsov—de Gaulle táviratváltás fényében növekednek a közeljövőben kezdődő szovjet—francia gazdasági megbeszélések eredményességének kilátásai. A francia ipar a szovjet megrendelések vonatkozásában köny- nyen előnybe kerülhet a nyugatnémet vállalatokkal szemben. Az amerikai körök is nyugtalanul figyelik a Szovjetunió és a nyugat-európai országok között erősödő gazdasági kapcsolatokat. „A nyugati hitelnyújtás ellen emelt korlátok letörésének oka abban található, hogy hanyatlik Amerika politikai befolyása az európai kontinensen” — panaszkodik augusztus 29-i számában a New York Herald Tribune. AZ AMERIKAI gondok azonban legsúlyosabban továbbra is Dél-Vietnamban jelentkeznek. Az imperialista- és diktatúraellenes megmozdulások hatására az amerikaiak betegség ürügyén átmenetileg kivonták Saigonból Khanh tábornokot. Dél-Vietnamban azonban nehéz megbízható helytartót találni, és Khanh amerikai megbízói állandóan olyan államcsínytől rettegnek, amelynek, nyomán, pép vágyát legalább részben kifejezésre juttató semleges irányzatú kormány kerül hatalomra Dél-Vietnamban. A keEGY H ÉT Á KÜLPOLITIKÁBAN délyek látszólagos lecsillapodása után a „megviselt idegzetű” Khanh tábornok visszatért Saigonba és újból átvette kormányfői tisztségét. Megbízóitól nyilvánvalóan olyan tanácsokat kapott, hogy ne élezze a helyzetet, hanem tegyen megnyugtató ígéreteket. A visszatérése utáni első minisztertanács nyomán ígéretek hangzottak el, hogy szabadon bocsátják az utóbbi hetekben letartóztatott buddhistákat és megszüntetik az üldözésüket. Ígérik a gyűlölt katonai junta feloszlatását is, és azt, hogy a helyébe tizenöt tagú bizottság lép, amelyben képviseletet nyernének Dél-Vietnam jelentősebb politikai csoportjai. Az ígéreteket azonban — előre megmondhatjuk — nem fogják betartani. A semlegességet követelő és a szennyes háború befejezését kívánó erőket az amerikaiak továbbra is csak a legszigorúbb terroruralommal tudják fékentartani. NEM TÖRTÉNT lényeges előrehaladás az elmúlt hót során Ciprus kérdésében sem. Ciprus ügyét elősegítő találkozó jött létre Makariosz és Nasszer között. Az Egyesült Arab Köztársaság elnöke a találkozó során támogatásáról biztosította Makarioszt. A nyugati hatalmak titokban tovább bíztatják a törököket a Ciprus elleni akcióra. Így akarják zsarolni a ciprusiakat, hogy fogadják el a NATO szempontjából legkedvezőbb megoldást nyújtó Acheson-tervet. A NATO semmiképpen sem akarja kiengedni a markából ezt a fontos támaszpontot. Sőt, úgy fest, hogy a NATO zsarolása Ciprus mellett most már Görögországot is határozottabban célba veszi. A Görögország ellen intézett török határsértésekkel és a török—görög háború veszélyének felidézésével arra akarják rábírni a görög kormányt, hagyja cserbe Makarioszt és fogadja el az Acheson-tervet. Kérdés, lesz-e elég állhatatosság a görög kormányban, hogy ellenálljon ennek a zsarolásnak? Az amerikai elnökválasztási kampány elmúlt hete viszonylag csendes volt. Mindkét párt a választási hadjárat taktikájának kidolgozásával foglalkozott. Johnson Humphrey-vel a birtokán tanácskozott, Goldwater pediga tengeren hajó- kázva gyűjtött erőt á hét végén meginduló Felavatták néphadseregünk új tisztjeit Szombaton az Egyesített Tiszti Iskolában ünnepélyesen felavatták néphadseregünknek azokat az új tisztjeit, akik a katonai diploma mellett felsőfokú technikusi, vagy tanári oklevelet is szereztek. Az avató ünnepségen megjelent Pap János, a Minisztertanács elnök- helyettese, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Benkei András belügyminiszter, Pataki László, a KISZ Központi Bizottságának titkára. Ott volt a néphadsereg tábornoki és. parancsnoki karának számos tagja, a Honvédelmi, a Belügy- és a Művelődésügyi Minisztérium több vezető beosztású munkatársa. Részt vettek az ünnepségen a társ fegyveres testületek képviselői felső- és középfokú oktatási intézmények vezetői, gyárak, üzemek küldöttei, valamint az új tisztek hozzátartozói. — Ott voltak az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet csapatok parancsnokságának magas rangú képviselői is. A honvédelmi miniszter parancsának felolvasása után Pesti Endre vezérőrnagy, az Egyesített Tiszti Iskola parancsnoka üdvözölte néphadseregünk új tisztjeit és köszönetét mondott mindazoknak, akik hozzájárultak az új tisztek eredményes kiképzéséhez. A vezérőrnagy szavaira az újonnan avatottak nevében Szabó Miklós hadnagy vála- szblt, majd az ünnepség a felsorakozott egységek díszmenetével ért véget. Ezután az új tisztek és az avatáson részt vett vendégek tiszteletére az iskola parancsnoksága díszebédet adott, amelyen Pap János, Czinege Lajos és F. K. Moruscsak szovjet altábornagy pohárköszöntőt mondott. (MTI) H bonni kormány válasza A bonni külügyminisztérium szombaton hozta nyilvánosságra annak a Moszkvában átnyújtott jegyzéknek a szövegét, melyben a bonni kormány válaszolt a szovjet kormány július 11-i jegyzékére. A szovjet jegyzék — mint ismeretes — rámutatott a tervezett sokoldalú atomhaderő felállításának veszélyére. A bonni kormány válaszában hangsúlyozza, hogy továbbra is kitart a sokoldalú atomhaderő terve mellett, s igyekszik annak jelentőségét csökkenteni azzal, hogy azt hahgoztatja: A sokoldalú atomhaderő „sokoldalú ellenőrzés” alatt állna és így nem lehetne „nemzeti vagy agresszív célok érdekében visszaélni vele”. A válaszjegyzék végül azt hangoztatja, hogy a bonni kormány teljesen tisztában van egy nukleáris háború borzalmaival, éppen ezért az az álláspontja, hogy a fennálló vitás kérdéseket békés úton kell megoldani. Ugyanakkor a jegyzék ismét kifejezésre juttatja a bonni kormánynak azt az eddigi merev álláspontját, hogy csak akkor hajlandó együttműködni a kollektív biztonság és a leszerelés problémájának megoldásában, ha előbb a Bonn által követelt módon rendezik a német kérdést. Meghalt Elizabeth Gurley Flynn Szombaton Moszkvában súlyos betegség után elhunyt Elizabeth Gurley Flynn, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának elnöke. Az SZKP Központi Bizottsága mély gyásszal értesíti Elizabeth Gurley Flynn haláláról a Szovjetunió kommunistáit, valamennyi állampolgárát. A Központi Bizottság Szuszlov vezetésével bizottságot hívott létre a temetés megszervezésére. Az elhunytat Moszkvában, a Szakszervezetek Házának oszlopcsarnokában ravatalozzák fel szeptember 7-én. Joszip Broz Tito és felesége Magyarországra látogat Dobi Istvánnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, és Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Magyar Népköztársaság kormánya elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Joszip Broz Tito elvtárs, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára és felesége. (MTI) Hruscsov elutazott Prágából PRÁGA (MTI) A szovjet párt- és kormányküldöttség, amely N. Sz. Hrus- csovnak, az SZKP KB első titkárának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének vezetésével tíznapos látogatást tett Csehszlovákiában, szombaton reggel elutazott Prágából. A prágai utcákon, s a repülőtérhez vezető útvonalon ezrek sorakoztak fel a kedves vendégek búcsúztatására. Hruscsov először elbúcsúzott a csehszlovák vezető személyiségektől, majd a himnuszok elhangzása után a prágai diplomáciai testület tagjaitól, a csehszlovák főváros lakosaitól. Ezután Antonin Novotny lépett a mikrofonhoz és mondott rövid beszédet. Hangsúlyozta, hogy a csehszlovák nép mindenkor megőrzi a szovjet néphez fűződő őszinte barátságát. Ez feltétele további szocialista fejlődésünknek és a kommunizmusba való átmehetnek. Jelentős és termékeny tárgyalásokat folytattunk, amelyek kétségkívül tovább erősítik együttműködésünket a poltikai, gazdasági és kulturális élet minden területén, s elmélyítik pártjaink marxista— leninista egységét, ami a békéért, a szocializmusért és a kommunizmusért folytatott harc fő feltétele. Novotny után Hruscsov lépett a mikrofonhoz. Hangsúlyozta, hogy a találkozásokról és a tárgyalások eredményeiről a közös nyilatkozat ad számot. Teljes egyetértés, a nézetek teljes azonossága mutatkozott meg minden megvitatott kérdésben, nézeteink, pártjaink, kormányaink kapcsolatai a kölcsönös bizalmon, a testvéri barátságon és a sokoldalú együttműködésen alapszanak. Cnökkel együtt büszkék vagyunk azokra az eredményekre, amelyeket a csehszlovák nép új életének építésében elért — mondotta. — Legyenek meggyőződve arról, hogy a Szovjetunió mindig önökkel együtt lesz. A nagy Lenin zászlaja alatt szilárdan haladunk együtt tovább közös célunk, a szocializmus és a kommunizmus építésében — hangsúlyozta végül Hruscsov. Eduardo Frei Chile elnöke Eduardo Freit, a keresztény- demokraták jelöltjét választották 6 évi időtartamra Chile elnökévé. A 46 éves szenátor Chile egyik jelentős, népszerű jogásza, eddig ellenzékben volt. A kereszténydemokraták élén megbélyegezte az eddigi elnök Alessandri és konzervatív-liberális tömbje reakciós politikáját, amely az infláció révén, a feudális nagybirtok konzerválásával és az amerikai bányamonopóliumok érdekeinek kiszolgálásával egyre nehezebb életkörülményeket kényszerí- tett az elégedetlenkedő népi tömegekre. Frei reformköveteléseit a katolikus egyház — amelynek nagy a befolyása Chilében — támogatta. Arra számított, hogy a népi akciófrontba tömörült baloldal befolyásának növekeHruscsov miniszterelnök várható látogatása áll a nyugatnémet közvéleméy érdeklődésének előterében BONN. (MTI) Dobsa János, az MTI tudósítója jelenti: Amióta Bonnban bejelentették, hogy rövidesen hivatalos meghívást küldenek Moszkvába és felkérik Hruscsov miniszter- elnököt, hogy Adenauer 195J. évi moszkvai útjának viszonzására, látogasson el Bonnba, a nyugatnémet közvélemény érdeklődésének előterében természetszerűen a szovjet miniszter- elnök' várható látogatása áll. A látogatás pontos dátuma ugyan még nem ismeretes, mert azt még a hivatalos meghívás elküldése előtt a szokásos diplomáciai csatornákon át fogják tisztázni, politikai körökben azonban — az előzetes puhatolózások erdményeként — immár befejezett ténynek tekintik, hogy a szovjet miniszterelnök „előreláthatóan a jövő év elején” ellátogat majd Bonnba. A bonni politikai pártok vezetői egyöntetűen üdvözölték és „jó hírnek” nevezték, hogy Hruscsov miniszterelnök ellátogat majd Bonnba. Természetesen, nem hiányoznak az olyan kísérletek sem, hogy különböző irreális követelések hangoztatásával igyekezzenek megrontani a találkozó légkörét. Azokban a felelősen gondolkozó politikai körökben azonban, amelyek kezdettől fogva támogatták a Hruscsov—Erhard-találkozó tervét, e zavaró kísérletekkel szemben rámutatnak arra: Természetesen nem szabad azt várni, hogy a találkozó során úgyszólván egy csapásra megoldják a vitás problémákat. A látogatástól nem szabad „csodákat” remélni, inkább arról van szó, hogy végre egy kezdő lépést tegyenek a problémák megoldása felé vezető úton és így csökkentsék az Európa szívében fennálló feszültséget. désével szemben ez hatásos elv lesz. Frei programjára, ami legalább is az ígéreteket illeti, nem mondhatjuk, hogy „jobboldali” lenne. Az antikommu- nizmus ócska gebéjét ugyan a választási harcban ő is megEduardo Frei a pénteken megtartott elnökválasztáson 1 185 793 szavazattal győzött. Salvador Allende (Népi Akciófront) 827 324 szavazatot kapott. nyergelte, mert biztosítani kívánta a konzervatív és liberális szavazókat is magának, de ugyanakkor figyelemre méltó változásokat is javasolt. Frei reformprogramja — amennyiben nem marad csupán választási ígéret — kétségtelenül előrehaladást jelent Chile életében, ám az országot továbbra is az eddigi társadalmi berendezkedés útján tartja és igyekszik feltartóztatni a szocialista irányba mutató, egyre elengedhetetlenebbül szükséges alapvető változásokat.
