Petőfi Népe, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-05 / 208. szám

2. oldal 19(51. szeptember 5, szombat A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának válasza az SZKP Központi Bizottságának 1964. július 39-i levelére Szovjet csehszlovák közös nyilatkozat Hruscsov beszéde a nyilatkozat aláírásakor MOSZKVA. (TASZSZ) A Pravda közli Alvaro Cun- halnak, a Portugál Kommu­nista Párt főtitkárának vála­szát az SZKP Központi Bi­zottságának július 30-i levelé­re, amely a kommunista és munkáspártok nemzetközi ér­tekezlete összehívásának kér­désével foglalkozott. Alvaro Cunhal válaszában a Portugál Kommunista Párt Központ? Bi­zottsága nevében kijelenti: A központi bizottság 1963. augusz­tusában és 1964. áprilisában megtartott plénumán határo­zatokban foglalt állást egy ilyen értekezletnek a lehető legrövidebb időn való össze­hívása mellett. Mivel a testvérpártok abszo­lút többsége állástfoglalt az értekezlet összehívása mellett — folytatja Cunhal — egyet­len párt sem tagadhatja meg. hogy részt vesz a kommunisták nemzetközi tanácskozásán és az általános érdekeket jelentő RÓMA (MTI) Hat napon belül 3 olasz ejtő­ernyős halt meg hirtelen és minden nyilvánvaló ok nélkül. A halotti bizonyítvány szerint mindhárom fiatalember szívro­ham következtében vesztette életét. A rejtélyes halálozások nagy riadalmat keltettek az 'olasz közvéleményben, annál is in­kább, mert az utóbbi napokban 18 ejtőernyőst súlyos tünetekkel kórházba szállítottak. A katonai hatóságok azt állítják, hogy idegeredetű zavarok léptek fel problémák megvitatásában, ha valóban és őszintén törekszik a kommunista mozgalom egy­ségének megteremtésére. Alvaro Cunhal rámutat, a Portugál Kommunista Párt ha­tározottan állást foglal az olyan csoportosulások, amelyek de­mokratikus centralizmus elvé­nek megsértése útján, és sza- kadár tevékenység eredménye­képpen alakultak egyes orszá­gokban. A Portugál Kommunista Párt főtitkára hangsúlyozza: A nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalomban támadt nézet- eltérésekkel és nehézségekkel kapcsolatban a Portugál Kom­munista Párt úgy véli, hogy a kommunista és munkáspártok legfőbb erőfeszítéseinek arra kell irányulniuk, hogy elkerül­jék a szakadást mind nemzet­közi, mind országos méretek­ben és „a Portugál Kommunis­ta Párt ebben a szellemben tá­mogatja az SZKP javaslatait”. a 18 ejtőernyősnél társaik ha­lála miatt. Ez a magyarázat azonban nem elégíti ki a közvéleményt. Három vizsgálóbizottságot küld­tek ki az ügy tisztázására, az egyiket az igazságügyi szervek. Frugoni professzort is konzul­tációra hívták. Ügy látszik, hogy a rejtélyes halálozások oka rossz injekcióban keresendő, amellyel az ejtőernyősöket be­oltották. Kommunista képviselők inter­pellációt nyújtottak be a par­lamentben ez ügyben. Csehszlovákiai látogatásának kilencedik napján, pénteken délelőtt az N. Sz. Hruscsov ve­zette szovjet párt- és kormány- küldöttség Antonin Novotnynalc, a CSKP KB első titkárának, a köztársaság el,.őkének és más csehszlovák vezető személyisé­geknek a társaságában Brnóba utazott, ahol megtekintette a kapuit szombaton megnyitó nemzetközi vásárt. A szovjet delegációt Brnó ut­cáin hatalmas tömeg köszön­tötte. A szovjet vendégek és a kí­séretükben levő személyiségek a vásár megtekintése után visz- szatértek Prágába, ahol a dél­utáni órákban ünnepélyes ke­retek között aláírták a tárgya­lásokról készült közös közle­ményt. A nyilatkozat aláírásakor mon­dott beszédében Hruscsov beve­zetőül meleg szavakban emléke­zett meg arról a rendkívül szí­vélyes, igazán testvéri fogadta­tásról, amelyben a szovjet párt­ós kormányküldöttség tagjait Csehszlovákiában mindenfelől részesítették. Utalt arra. hogy minden kérdésben teljes az egyetértés és a nézetek egysé­ge a két nép között. Elmondotta, hogy a két kül­döttség a következő kérdéseket vitatta meg: A két. párt és a két ország baráti kapcsolatai­nak további fejlesztése, a jelen­legi nemzetközi helyzet, a kom­munista világmozgalom egysé­gének megszilárdítása. Megelégedéssel állapította meg, hogv a Csehszlovák Kommunis­ta Párt következetesen harcol a proletár nemzetköziség elvei­nek győzelméért, nagymérték­ben hozzájárul a szocialista kö­zösség és az egész kommunista világmozgalom egységének meg­erősítéséhez. A két ország to­vábbra is harcolni fog a bé­kéért, a békés együttélés el­veinek alkalmazásért. — Ellenezzük azokat a mód­szereket, amelyeket a háború és béke kérdéseiben a kínai sza- kadárok próbálnak reánk kény­szeríteni — folytatta Hruscsov. — olyan állításokig süllyedtek, hogy a termonukleáris háború nem is veszélyes, s hogy a vi­lágháborús romokon az embe­rek majd egy új civilizációt te­remtenek. Ez a kalandorság út­ja, amelynek alapja: nem hisz­nek a nép erőiben, a szocializ­mus erőiben. A marxistáknak, a leninistáknak harcra kell moz­gósítaniuk a népeket az agresz- szív imperialista erők ellen. A béke és a szocializmus erői ké­pesek megvédeni a világbékét, megakadályozni a termonukleá­ris világháborút. Meggyőződé­sünk, hogy a szocializmus győ­zedelmeskedni fog a tőkés rend­del folytatott békés gazdasági versenyben. A szovjet kormányfő ezután rámutatott, hogy az imperialis­ták minden módon igyekeznek kiaknázni a kínai vezetők sza- kadár cselekményeit. Az, hogy az amerikai imperialisták akti­vizálódtak Délkelet-Ázsiában. fegyverrel törtek a Vietnami Demokratikus Köztársaságra, beavatkoznak Laosz belügyeibe, arra vall, hogy ellenfeleink igye­keznek kiaknázni a kínai sza- kadárok akciói által előidézett nehézségeket. Hruscsov szólt arról, hogy az elmúlt időszak értékeléséhez és az új feladatok kidolgozásához szükség van a marxista-leni­nista pártok nemzetközi érte­kezletére. A testvérpártok több­sége megérti az értekezlet szük­ségességét, egyes pártok veze­tői azonban eléggé furcsa mó­don foglalnak állást ebben az ügyben. — A Kínai Kommunista Párt vezetői hosszú ideig úgy tüntet­ték fel önmagukat, mint akik kezdeményezik a kommunista és munkáspártok értekezletének mielőbbi összehívását. Most azonban, amikor a kínai veze­tők megérezték, hogy a marxis­ta—leninista pártok felismerték az ő szakadár elgondolásaikat és nagyhatalmai törekvéseiket, 180 fokos fordulatot hajtottak végre. — Egyre világosabbá válik, hogy a pekingi szakadárok szét­zilálni igyekeznek a kommunis­ta és munkásmozgalmat, nem csekély segítséget nyújtanak a nemzetközi imperializmusnak. Nem véletlen, hogy a burzsoá propaganda oly tevékenyen tá­mogatja azoknak a rágalmazó irományoknak a terjesztését, amelyeket a szakadárok írnak össze az SZKP és a többi test­vérpárt ellen. — Kinek használ ez? — kér­dezte Hruscsov, majd rámuta­tott, hogy mindez, csak a leg­szélsőségesebb amerikai kato­nai klikknek, a nyugat-német­országi militarista, revansvágyó erőknek kedvez. Jellemzőnek nevezte, hogy Nyugat-Német- országban be van tiltva a kom­munista párt, a kommunistá­kat üldözik és bebörtönözik, a kínai rágalmazó irományokat pedig szívesen sokszorosítják és terjesztik. — Most, amikor már konk­rét javaslatok megvitatása fo­lyik az értekezlet összehívásáról, a kínai vezetők azt állítják, hogy a tanácskozás útja szaka­dékba vezet. — Miért változtattak takti­kát? Azért, mert időt akarnak nyerni a kommunista világmoz­galomban végzendő szakadár akcióikra, meg akarják terem­teni támaszpontjaikat, amelyek felhasználásával aztán dezorga- nizálhatnák és befolyásuknak rendelhetnék alá a testvérpár­tokat. — A testvérpártok egyes ve­zetői, akiket aggaszt a kínai vezetők által teremtett helyzet, kétségüket nyilvánítják afelől, hogy hasznos lenne-e a mai fel­tételek között a kommunista és munkáspártok értekezlete — folytatta Hruscsov. — őszintén szeretnék megakadályozni a szakadást, és megtalálni az egy­ség útját. Látják, hogy a kínai vezetők provokatív szakadár- tevékenységet űznek, de vala­hogy így gondolkoznak: A ja­vasolt értekezlet nem vezet az egységre, mert nézeteltérések jöttek létre a kínai szakadárok, illetve a marxista—leninista ál­láspontot képviselő testvérpár­tok között. Ezek az elvtársak azt javasolják, hogy egyelőre ne hívjuk össze az értekezletet, hanem végezzünk előzetes mun­kát, megkísérelve az összes pár­tok álláspontjának közelebb ho­zását. — Szép óhajok ezek, de ho­gyan valósíthatók meg? Az ál­láspontok közelebb hozásához az kell, hogy találkozzunk, to­vábbá jóakaratra, a nézetelté­rések áthidalásának igényére van szükség. De hiszen ismere­tes, hogy a Kínai Kommunista Párt vezetői nem akarnak a né­zeteltérések leküzdésének útjára lépni. A KKP és az SZKP kép­viselőinek találkozóin a kínai vezetők mindent megtettek a viszony kiélezésére. Nem akar­ták becsületes vitában tisztázni, miben állnak a valódi nézetel­térések, hanem durva szitkozó- dásba kezdtek. Az úgynevezett vita, amelyet a kínai vezetők a testvérpártokra kényszerítettek, egyáltalán nem vita, hanem szi­tok-átok az SZKP ellen, a szov­jet népek ellen, a többi testvér­párt ellen. Az is látnivaló, hogy a KKP vezetői régen áttették az ideológiai nézeteltéréseket a kínai—szovjet államközi kap­csolatok területére. A dolog odáig fajult, hogy a kínai veze­tők már területi igényeket is támasztanak. — Nyilvánvaló, hogy ilyen feltételek között az egyetlen ésszerű és helyes megoldás: Ül­jenek össze mindazoknak a test­vérpártoknak a képviselői, akik a nemzetközi kommunista moz­galom sorainak egybeforrasztá- sát kívánják — mondotta Hrus­csov, majd hangoztatta, hogy következetes marxista—leninista munkára van szükség az egység érdekében, mozgósítani kell a forradalmi erőket az osztályel­lenség ellen. Le kell leplezni a szakadárokat, mégpedig nem szitkozódással — amire a pe­kingi vezetők és bizonyos bűn­társaik szakosodnak —, hanem a forradalmi tanítás alapján, a tények talaján. — A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja ismételten javasolta a KKP vezetőinek: Ha nem akarják az értekezlet összehívá­sát, akkor hát szűntessük meg a nyilvános vitát, folytassunk konzultációkat, amint ez test­vérpártokhoz illik. De a kínai vezetők ezt is elutasították. Sőt, csak fokozták kirohanásaikat az SZKP és a többi testvérpárt el­len. A pekingi vezetők egész cikksorozatot közöltek, amely­ben a különböző országok kom­munista pártjait támadták. — Hisszük, hogy az összes igazi marxista—leninista pár­tok, az összes forradalmi erők leküzdik a szakadárok által elő­idézett nehézségeket, egyesítik erőfeszítéseiket a szocializmus, a kommunizmus nagy művének győzelméért vívott harcban. A Szovjet és a Csehszlovák Kom­munista Párt — amint erre a közös nyilatkozat is rámutat — határozottan elítéli a KKP ve­zetőségének a kommunista vi­lágmozgalom egysége ellen irá­nyuló veszélyes és tűrhetetlen frakciós tevékenységét. Hruscsov befejezésül méltatta a csehszlovák népnek az or­szág építésében elért nagy ered­ményeit, majd újabb sikereket kívánt a csehszlovák dolgozók-, nak és éltette a megbonthatat­lan szovjet—csehszlovák barát­ságot, a béke és a szocializmus világméretű diadalát. (MTI) Újabb berlini egyezmény előtt? Malaysia a BT összehívását kérte Ciprusi események E HÉTEN mór har­madszor találkozott egy­mással az NDK kormá­nyának és a nyugat-ber­lini szenátusnak a megbízottja. Tavaly decem­ber óta nem került sor hasonlóan gyakori meg­beszélésekre az utazási engedélyek ügyében. Most azonban szerdán, csütörtökön, és pénteken is összejött Wendt államtitkár és Horst Korbert szenátusi tanácsos, az NDK kormánya, illetve a nyugat-berlini szenátus megbízottja. A tárgya­lásokon a legtöbb kérdésben már megegyezés született, úgyhogy egyes sajtó vélemények szerint ha a még függőben levő kérdéseket megoldják, illetve tisztázzák a nézeteltéréseket, akkor az újabb berlini egyezmény aláírásával, akár órá­kon belül is számolni lehet. A két német állam közötti kapcsolatok megélénkülése szoros össze­függésben van Walter Ulbricht ismeretes javas­lataival, melyek a nemzetközi közvélemény előtt bizonyítják, hogy a Német Demokratikus Köz­társaság a békés közeledés útját igyekszik to­vábbra is egyengetni. Megfigyelők szerint azon­ban néhány fontos kérdésben a megegyezés még megoldatlan. A Német Demokratikus Köztársa­ság kormánya például ragaszkodik hozzá, hogy mint karácsonykor is történt, Korbert tanácsos ne mint magánszemély, hanem mint a nyugat- berlini szenátus tárgyalásokra felhatalmazott képviselője írja alá az esetleg megkötendő egyez­ményt. Bonn azonban attól tart, hogy ez a nem­zetközi porondon növelné -az NDK értékét, s ezért, bár semmi beleszólása nincs a dologba a nemzetközi megállapodások szerint, eddig meg­akadályozta, hogy az aláírás ilyen hivatalos for­mát öltsön. A nyugati fél ugyanakkor azt kí­vánja, hogy ne szerepeljenek azok a meghatá­rozások az egyezmény szövegében, melyek az NDK-ban használatosak. így ne említsék az NDK fővárosát ebben a minőségben, hanem csak Kelet-Berlin megjelöléssel. Nyugat-Berlin- ről szólva ugyanakkor azt szeretnék, ha azt egy­szerűen Berlinnek írnák. A nyugati fél tehát saját egyoldalú véleményét akarja rákényszerí­teni tárgyalópartnereire. Közismert, hogy Ber­lin a Német Demokratikus Köztársaság főváro­EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN sa. A demokratikus né­met állam léte pedig egy­re több nemzetközi fórum előtt nyer elismerést. MALAYSIA a Biztonsági Tanács sürgős össze­hívását kérte, jelenti az AP és a Reuter — az­zal vádolva Indonéziát, hogy agressziót követett el „békés szomszédja ellen”. Malaysia ENSZ- képviselője erről szóló memorandumát azzal in­dokolja, hogy szeptember 2-án állítólag felfegy­verzett indonéz ejtőernyős csoport szállt le Ma­laysia déli területén. A kormány egyébként rendkívüli ülést hívott össze, majd elrendelte az ország területén a rendkívüli állapotot. Ezzel kapcsolatban az indonéz külügyminisztérium közleményt adott ki, amely leleplezi Malaysia mesterkedéseit és tényekkel bizonyítja, hogy az állítólagos agressziót Kuala LUmpurtban talál­ták ki. Az Egyesült Államok djakartai nagykö­vete hosszabb megbeszélést folytatott Johnson elnökkel, majd közölték, hogy rövid idő múlva visszatér állomáshelyére. INÖNt) török miniszterelnök legutóbb rádió­beszédben foglalkozott a ciprusi fejleményekkel. Tendenciózusan úgy igyekezett feltüntetni a helyzetet, mint hogyha a feszültség oka a cip­rusi kormány és Makariosz elnök álláspontja lenne. Kifogásolta, hogy Görögország támogatja Ciprust és figyelmeztetett rá, hogy ez .háborúra is vezethet a két ország között. Kiprianu cipru­si külügyminiszter Athénbe érkezett, hogy újabb megbeszélést kezdjen a görög vezetőkkel. Ezzel kapcsolatban a nemzetközi sajtó sokat foglal­kozik Papandreu Ciprushoz intézett levelével. Ebben azt a kívánságát fejezte ki a görög kor­mány elnöke, hogy Ciprus ne kezdjen egyoldalú elhatározás alapján katonai műveleteket. Hozzá­tette azonban, hogy ez egyáltalán nem sérti Ciprus politikai kezdeményezési jogát, az termé­szetes, hogy az ország bármilyen tárgyalásokat folytathat más országok kormányaival, amelyek segítségére lehetnek ügyeinek rendezésében. Kip­rianu ezzel kapcsolatban sajtóértekezleten mon­dotta el, hogy a görög kormány sosem tett olyan lépéseket, melyeknek értelmében korlátozná Ciprus jogát a politikai kezdeményezésekhez. Re'télyes körülmények között meghalt 3 olasz ejtőernyős

Next

/
Thumbnails
Contents