Petőfi Népe, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-04 / 207. szám

Ahová nem fut el as autóbusz Évente kétezer kilométert gyalogol a tanyai kisdiák A „Gyalogolni jó” jelszót év­tizedekkel ezelőtt adományoz­ta Móricz Zsigmond az egyik novelláskötete címéül. Igaz, ott inkább kijelentésként, mint kérdésként merült fel, de még­is ez jutott eszembe, amikor a télen — útban egy-egy vidéki település felé — aktatáskás kis­diákokat láttam baktatni az országút mentén. Legnehezebb télen Az egyik alkalommal Solt határában kucsmás fiúcska ál­lította meg gépkocsinkat. Az átfázott gyerek elmesélte, hogy naponta nyolc kilométert gya­logol oda-vissza, csak azért, A törvényesség érdekében Egy tsz-tagot a szövetkezet fűrészüzemében munkája köz­ben halálos baleset ért. Az SZTK az elhunyt családjának kifizetett társadalombiztosítási szolgáltatások visszafizetéséért a szövetkezet ellen fizetési meg­hagyást bocsátott ki. Indokul arra hivatkozott, hogy a halá- ' los balesetet az óvórendszabá­lyok megszegése okozta, és ezért a tsz felel. A szövetkezet a fi­zetési meghagyás hatályon kí­vül helyezéséért pert indított. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság ,elé került, amely a keresetet elutasítot­ta. A határozat indokolása sze­rint. , a balesetelhárításról szóló rendelkezéseket a mezőgaz­dasági szövetkezetekben is végre kell hajtani. Ezért a tsz-elnökök kötelesek gondoskodni a balesetelhárítás megszervezéséről, az ellenőrző bizottságoknak pedig figyelem­mel kell kísérni ök, hogy a ren­delkezéséket betartják-e. Ebben az esetben kiderült, hogy a ha­lálos balesetet okozó körfűrész az óvórendszabályokban előírt védősisak helyett csak védőle­mezzel volt ellátva, holott a szükséges védőberendezés mind­össze pár száz forintba kerül, tehát beszerzése nagy anyagi megterhelést nem jelentett vol­na. Ezért az özvegyet és az ár­vát megillető járadékot a tsz az SZTK-nak visszafizetni tar­tozik, Legfelsőbb Bíróság a keresetet a következő indokolással utasí­totta el: — A bíróság előtt keresetet lehet indítani a kilépéssel, át­lépéssel, a tagsági viszony meg­szüntetésével, vagy a kizárással kapcsolatos vagyonjogi igényről döntő közgyűlési határozat el­len, kivéve a földjelölés tárgyá­ban hozott határozatot. A közgyűlés döntése ellen 30 nap alatt lehet jogorvos­lattal élni. Ennek a határidőnek elmulasz­tása kizárja, hogy a közgyűlési határozatot perrel támadhassák, meg. A volt tag pedig a határidőt elmulasztotta, mulasztását iga­zolni, kimenteni nem tudta, ezért keresetet nem indíthatott. • Nagyon sok per származik abból, hogy a szövetkezetek nem tartják be az írásbeli szer­ződésekre vonatkozó előíráso­kat. Ez történt a következő perben is. Egy szövetkezet baromfineve­lési szerződést kötött. Nem tel­jesítette, ezért kötbér fizetésért per indult ellene. Az ügyben hozott törvényességi határoza­tában a Legfelsőbb Bíróság a következőket szögezte le: — A szerződést a szövetkezet elnöke egyedül írta alá. Írás­beli kötelezettség vállalásához azonban az elnök mellett még egy vezetőségi tag aláírása is szükséges; A mezőgazdasági szövetke­hogy ő már ne legyen analfa­béta, mint a szülei. yA legnehezebb télen, ami- kór kerékpárral sem tudjuk megközelíteni az iskolát..— mesélte az egyik gyerek. „Hiá­ba integetnek ezek a csöppsé­gek az úton robogó kocsiknak'/ bizony ritkaság, ha egy-egy megáll...” — mondta a közel­múltban az egyik külterületi pedagógus ismerősöm. Megrázó dokumentumok ezek a tanyavilág életéből. Viszont a pedagógusok el mondták azt is, hogy ezek az apró emberkék viszonylagosan kevesebbet hiányoznak az is­kolai órákról, mint a városok­ban, községekben élő társaik. Vajon mit tesznek a külön­féle intézmények és szervek, vagy egyáltalán mit lehetne tenni, hogy valamilyen formá­ban megkönnyítsük a tanyai iskolások bejárását? Egyre több iskolát körzetesí- tenek, s egyes helyeken a ter­melőszövetkezetek, állami gaz­daságok fogatokkal „szedik össze a távolabbi települések gyermeklakóit, s% viszik az is­kolába. Ez nagyon helyes kez­deményezés. Sajnos, nem min­denhol tartják ezt még szív­ügyüknek a helyi vezetők, il­letve a nagy távolság miatt ez nem is oldható meg mindenütt. Ezeken a helyeken pedig nincs más lehetőség, mint az autó­busz ... Hatezer külterületi gyerek utazik — és akik lemaradnak Az Autóközlekedési Vállalat iskolaév kezdete előtti tájékoz­tatásából kitűnik, hogy me­gyénkben mintegy hatezer kül­területen lakó gyereket szállí­tottak az 1963—64. évben na­ponta iskolába az autóbuszok. Az idei esztendőben is — ha­sonlóan a múlt évihez — Solt- vadkert, Jánoshalma, Kiskun­félegyháza, Kalocsa és Ho­mokmégy környékén menet­rend-módosításokkal „igazít­ják” a buszok indulását a ta­nulmányi időhöz. De, mint az AKÖV illetéke­sei elmondták, válságos a hely­zet Kecel környékén és a bajai járás területén. Bács-Kiskun megyében még manapság sincs megoldva 2500 kisdiák iskolába szállítása. A vállalat kocsipark­ja nem tudja kielégíteni a meg­levő igényeket, s így csupán a menetrendek módosítása jelent valami csekély enyhítést. Évek óta visszatérő problé­ma megyénkben az autóbusz­hiány. S a Közlekedési- és Pos­taügyi Minisztérium — sajnos TT- az, utóbbi esztendőben, a ítérideltíezésre álló' új autó- ■b.uszállományból vajmi keve- . sét juttatott Bács-Kiskun me- :gyj6rrék:., Róluk is essék szó! A tizenöt éves alkotmányunk minden magyar állampolgár számára biztosítja a tanulás­hoz való jogot, de társadalmi rendszerünk gondoskodik az ehhez szükséges anyagi eszkö­zökről is. Évente sok millió forintot áldoz államunk a köz­oktatás fejlesztésére. Egymás után létesülnek a tanyai kollé­giumok, korszerűsítik az isko­lákat, jobb kivitelű, tanulást elősegítő szemléltető eszközök­kel szerelik’ fel az oktatási in­tézményeket. Viszont még min­dig kevés szó esik napjainkban azokról az emberpalántákról, akik forró napsütésben, eső­ben, hóban, fagyban, szélben — évente 15Ó0—2000 kilométert baktatnak a tudományáért. Igen, elérkezett végre már az az idő, amikor rajtuk is hathatósabb módon kellene se­gíteni. A Bács-Kiskun megyei tanyai iskolásoknak sürgősen szükségük lenne nyolc-tíz isko­lai autóbuszra. Mert ugyan „gyalogolni jó” — de, hogyha átázik a csizma, átnedvesedik a kabát, akkor ez sem olyan „ké­nyelmes”, s főképp egyáltalán nem egészséges! K. M. Abszolút fordítás Fárasztó dolog a tolmácso­lás, ezt csak az tudja, aki már próbálkozott ezzel a mesterség­gel, vagy tanúja volt annak, hogy az élő beszédet fordító hogyan igyekszik átültetni oly­kor még a megmagyarázhatat­lan szöveget is. Mert a közna­pi szó még hagyján, de amikor ipari és mezőgazdasági szakki­fejezések röpködnek a levegő­ben, ez a legnehezebb. Nos, néha humoros epizódjai is akadnak ennek az alkalmi, s ezúttal amatőr foglalkozásnak, amit a szimferopoli vendége­ink ittjártakor volt alkalmam tapasztalni. A búcsúbeszédeket, a láto­gatás tapasztalatait mondták el a jelenlevők. A városi pártbi­zottság egyik munkatársa, aki végig fáradhatatlanul és hiba nélkül fordította egész héten át a vendégek és vendéglátók szavait, egy pillanatra másfelé figyelt, vagy talán a reflexei mondták fel a szolgálatot. Tény, hogy miután figyelmesen meg­hallgatta a küldöttség vezetőjé­nek egyik mondatát, odafor­dult a megyei pártbizottság el­ső titkárához és neki tolmá­csolta — de ugyancsak oroszul, amit a szovjet vendég mondott. Kitört a nevetés természe­tesen, s ez nem is ártott már, hiszen egy kis élénkséget vitt a komoly szövegbe, a jelenle­vők elgondolkozó hangulatába. (T—1.) Okulásul szolgálhat... A közelmúltban — Bácsalmá­son — szemtanúja voltam egy olyan esetnek, amelyből majd­nem szerencsétlenség szárma­zott: A Kossuth és Holló utca sarkán, a betonút előtt meg­álltam, hogy megvárjam, amíg egy Tataháza felől közeledő motorkerékpáros elhalad előt­tem. Amikor a motoros az em­lített utcasarokhoz ért, vala­honnan a hátam mögül az egyik házból váratlanul egész falka liba repült az úttestre, alig pár méterre a gyorsan közeledő jármű elé. A motor vezetője erősen fékezve — inkább az út melletti árkot választotta „kitérőül”, mintsem beleroban­jon a libákba. Csak lélekjelen­létének és ügyes „lav írozásá­nak” köszönhette, hogy komo­lyabb baja nem történt. De kérdem én: vajon a köz­forgalmú utak (ez esetben a bácsalmási betonút) libalege­lők? Korántsem! Nagyon jó lenne, ha az illetékes hatósá­gok végre kellő eréllyel intéz­kednének, hogy a községeken áthaladó, mindig forgalmas út­vonalakon, vagy azok mentén semmiféle jószág ne lehessen szabadon. Okulásul szolgáljon a fentebb említett eset. Oláh József E ácsalmás Egy tsz-tag kilépett a szövet­kezetből. Elhatározását a köz­gyűlés tudomásul vette, és úgy határozott, hogy a bevitt négy holdért földjáradékot fizet. A volt tag pert indított és kérte a bíróságot, kötelezze a szövet­kezetei bevitt földje vagy ha­sonló minőségű föld kiadására. A járásbíróság a keresetnek helyt adva kötelezte a szövet­kezetét, adjon ki azonos értékű földet. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkeszt 5: ár. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó vállalat Felelős kiadd: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskeméti Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19; 23-1«. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22 Kiadóhivatal: Kecskeméti Szabadság tér 17a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hőnapra 13 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85 fndes: 21 |65a . zet nevében kötelezettség­vállalásra az elnök csak a közgyűlés által erre kijelölt vezetőségi taggal együtt jo­gosult. Ebből következik, hogy a me­zőgazdasági tsz-ekkel kötött ál- latnevelésii és hizlalási szerző­dés csak akkor érvényes, ha az elnök és a kötelezettségválla­lásra jogosult tag kötötte meg. Az elnök egymagában erre nincs feljogosítva: (Ebben az esetben a szerződést a vezető­ségi tag később sem írta alá, sőt azt a közgyűlés sem hagyta jóvá, tehát érvénytelen. Ér­vénytelen szerződés után köt­bér sem igényelhető. Tehát a kötbérfizetési kötelezettség nem állapítható meg. H. E. Készülnek a szüretre Készülnek a szüretre a ne­mesnáci udvari pincesoron. Ké­pünkön Klem Gáspár és Witt- mann János, a Hosszúhegy! Ál­lami Gazdaság itteni üzemré­szének kádárai javítgatják a kádakat. A 30 hektós edények szétszikkadt dongáit ügyes kéz­zel rögzítik a helyükre. . (Pásztor Zoltán felvétele.) \

Next

/
Thumbnails
Contents