Petőfi Népe, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-03 / 206. szám
le. Így is a homoki borsó adta az idén a legnagyobb! zöldtermést, kh-anként 73 mázsát. Ez a mennyiség a napraforgó és a homoki borsó együttes termésének csak az 58 százaléka, tehát gazdaságosabb a keverékvetés. A kilenc hüvelyes társítás nélküli zöldtermését összehasonlítva a napraforgó közöttivel, a Violetta borsó termése mutatja a legkisebb csökkenést. A kilenc hüvelyesből ebben az évben, a kedvezőtlen homokon a homoki borsó, továbbá a szegletes ledne- kek, és a Violetta borsó szolgáltattak legtöbb magtermést. Igen jelentős a barna és a kedvezőtlen homokok magtermése közötti különbség, ezért a magra termesztést a gazdaság kedvezőbb homokjain kell eszközölnünk. A korán vethető napraforgós takarmányhüvelyesek izdaságosságát növeli, hogy június derekától másodvetésre rendelkezésre áll a termőképesebbé vált talaj. Késő tavasszal, május első felében vethető a homok egyik legbiztosabb növénye, a homoki bab. Ebből a Szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben megjavított anyagot találtuk tavaly a legjobbnak. Jobb homokon kukoricával, silányabbon napraforgóval vethetjük. A pillangósoknak tehát nagyobb a jelentősége a homokon, mint amilyen szerepet kapnak. Karoljuk fel jobban őket és akkor a fehérjét nemcsak megfelelőbb arányban tartalmazza szálastakarmányunk, hanem nagyobb mennyiségben is, és egyben javítjuk homokjaink termőképességét a többi növényeink előnyére. Dr. Vezekényl Ernő mezőgazdasági tudományok kandidátusa Holdanként 3 mázsa műtrágyát szórnak a felszántott tarlóba a kisszállási Búzakalász Tsz-ben. A kenyérgabona vetésének megszervezése Az őszi vetések előtervét termelőszövetkezeteink az éves termelési tervükben szerepeltetik. A kenyér- gabona vetése nem lehet azonban kampánymunka. A terméshozamok növelése csak olyan részletesen kidolgozott vetésterv alapján biztosítható, amely összhangban van az üzemek őszi betakarítási, trágyázási, talaj- munka-tervével. A kalászosok részaránya az összes közös szántóhoz viszonyítva jelentős. Üzemenként ez differenciálódik, általában azonban 45—60 százalék. Emiatt elkerülhetetlen, hogy kalászos kalászost kövessen. Nem biztosíthatjuk az őszi búza számára az ideális előveteménye- ket (hüvelyesek, kender, korán betakarításra kerülő kapások, takarmányok), mert ezek területe nem éri el az őszi búza vetésterületét. Éppen ezért fokozottabb gondossággal kell a talaj-előkészítést végezni azokon a táblákon, ahol az őszi búza másod- és harmadrendű elővetemények után (kalászosok, késői kapások stb.) kerül magágyába. Megfelelő agrotechnikával azonban megszüntethető a rossz elővetemény hatása. ÜLEPEDETT MAGÁGY A kalászos elővetemény esetén biztosítani kell, hogy a vetés idejére ülepedett magágy álljon rendelkezésre. Ilyen szabad terület rendelkezésre áll, csak a talajelőkészítő gépeket úgy kell csoportosítani, hogy elsődlegesen ezek a területek kerüljenek megművelésre. Ha a tervezésnél nem vettük figyelembe, hogy kalászos kalászost követ három-négy éven keresztül, akkor most táblacserével kell elérni azt, hogy olyan területre kerüljön a vetés, ahol az előző évben nem kalászos volt az elővetemény. (Kivételt képeznek a rozsot monokultúrában termelő üzemek e területei.) Ha kalászos volt az elővetemény, feltétlenül el kell végezni a talaj fertőtlenítést a csócsárló kártételének I megelőzésére, kh-anként 40—60 kg 10 százalékos HCH- val vagy 140 kg Aldrinos szuperíoszfáttal. Biztosítani kell, hogy a porozás után a HCH bedolgozása azonnal megtörténjen, mert a HCH gamma-izomer hatóanyaga a napfény hatására elbomlik, és utána csak a hatástalan talkum marad vissza. Vetés előtti munkával kell a talajba dolgozni a vetéstervben előirányzott és táblánként differenciált műtrágyát is. Kalászos elővetemény esetén a nitrogén- műtrágya bedolgozása elsőrendű fontosságú a gyökérés szalmamaradványok elbontásának meggyorsítása érdekében. Kukoricát csaknem minden üzem jelentős területen termeszt, különösen, ha figyelembe vesszük a háztáji területeket is, amelyeknek a 90 százaléka kukorica. Emiatt elkerülhetetlen, hogy kukorica után ne következzen őszi vetés., A kiskunhalasi járás termelőszövetkezetei az őszi búza megtervezett területein előveteményként a tavaszi hibridkukorica vetőmagkeretből a rövidebb tenyészidejű MV-40-es, MV-48-as fajtákat termesztették, hogy a kukorica betakarítása az optimális vetési idő előtt befejezést nyerjen. Most ősszel azokat a kukoricatáblákat kell elsőnek letakarítani, amelyekre őszi búza kerül. A betakarításnál ügyelni kell arra, hogy a csőtörést nyomon kövesse a szárletakarítás, majd a műtrágyaszórás és késedelem nélkül a talaj munka, mert ebben az időszakban már kevés idő áll rendelkezésre a talaj ülepedésére és a beérlelésre. A MŰTRÁGYA MENNYISÉGE A műtrágyaadágok megállapításánál differenciálni kell a táblák között. Figyelembe kell venni a tápanyag-ellátottságot. az előveteményt és a vetésre kerülő búza fajtáját. A rendelkezésre álló készletből elsősorban az őszi búzák, ezek közül is az intenzív fajták műtrágyaigényét kell kielégíteni. A hazai búzafaj iák alá legalább 100—120 kg foszfort, 50—60 kg kálit és 80—100 kg nitrogént kell kh-anként biztosítani. Az intenzív búzák magasabb termőképessége csak jobb tápanyagellátással érvényesül. Emiatt alájuk táblánként’ differenciálva kh-anként 180—200 kg foszfort, 80—100 kg kálit és 150—200 kg nitrogénműtrágyát adagoljunk. Az utóbbinál figyelemmel kell lenni a hatóanyag-tartalomra. (A fenti adatok 20,5 százalékos N-hatóanyag-tartalmú műtrágyára vonatkoznak.) A talaj előkészítésénél alapul kell venni a talaj- viszonyokat, a tápanyagellátást, az előveteményt, az előző évi mélyművelést stb. A tervszerűen végzett mélyművelés minden üzemben gazdaságos, helytelen azonban ugyanazt a táblát évről évre 30—40 cm mélyen szántani. Az előző évben mélyen művelt területen diszktillerrel, amennyiben nem gyomos a terület, tárcsával is készíthetünk jó magágyat. Bármilyen talajművelő eszközt használunk is, utána a talajt le kell zárni. Szántás után tömöríteni kell. Különösen fontos ez a munka a később lekerülő elővetemények utáni szántásnál. A keltő tömörítés hiányában (amit gyakran látni), az erőgép és vetőgép nyomában zöldell a vetés, a gépnyomok között pedig itt-ott csírázó gabonaszemeket találni. A ROZS A kiskunhalasi járás kenyérgV ‘csterületének mintegy 40 százaléka rozs. Fog1 nk hát külön e kenyérgabona-féle talaj-előkés? A rozs még igényesebb a talaj tségére, mint a búza, ezért elsősorban ott, ahf tkultúrás termesztése folyik, haladéktalanul el ke,i végezni a vetőszántásokat. Jó eredményeket értek el a balotai és a zsanai termelőszövetkezetek azzal, hogy az elmúlt év nyarán, júliusban és augusztusban a rozs alá 30—35 cm mély vetőszántássaí művelték meg talajt. Ugyancsak eredményesen alkalmazta a borotai Béke Tsz a Duna— Ti**a közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet által kidolgozott napraforgó-zöldtrágyázási módszert a rozs monokultúrában való termeléséhez. Az őszi vetéseknél legyünk igényesek a talaj munkák minőségére. A jól elvégzett talajmunkával biztosíthatjuk a gépi betakarítás egyik előfeltételét. A vetési idő megállapításánál sokszor az üzemek szakvezetői a késői időpont mellett döntenek, holott az optimális időben végzett vetés biztonságosabb és magasabb hozammal fizet. Ezt a sokéves gyakorlat igazolja. Az őszi búzák vetésének végső határideje október 31, az intenzív búzádé október 20. A rozs szeptember 30-ig vethető eredményesen. Az a tény, hogy tízévenként 2—3 esetben a késői vetés is sikerül, nem indokolhatja annak helyességét. A jó vetés előfeltétele a megfelelő minőségű vetőmag. Központi készletből, vetőmag felúj-tására, minden évben a vetésterület 20—22 százalékára fémzárolt magot biztosítunk a járás tsz-einek Feladatuk, hogy, a magot olyan táblába vessék — a kultúrmag fertő- zöttségének elkerülése végett —, ahol nem kalászos volt az elővetemény. Ezek a táblák biztosítják a tsz-ek jövő évi vetőmagellátását. A fémzárolt vetőmag csiraképessége garantált. Ä saját előállítású vetőmagnál el kell végezni a tisztítást és a próbacsíráztatást. A csíráztatási próbákat házilag is elvégezhetik a tsz-ek, de erre a célra rendelkezésükre állnak az Országos Vetőmagfelügyelőség megyei kirendeltsége és a gépállomási kislaborok. A VETŐMAG MENNYISÉGE Használati értékének a megállapítása után határozzuk meg a vetőmag kh-ankénti mennyiségét, az alkalmazni kívánt csíraszám figyelembevételével. A 100 százalékos csíraképességű vetőmagból az 1 kh-ra elvetendő mennyiséget táblázatunk mutatja: Faj Fajta 1 m2-en Magszám 1 folyók méteren megnevezése db 10,5 12,5 cm sortávolság esetért Rozs 430—480 42—48 52—56 Búza: Bánkúti 1201. 480—520 50—58 61—65 Fertődi 293. 500—600 53—63 62—75 Bezosztája 1. 650—670 68—70 81—84 Csak az ismertetett adatok figyelembevételével tudjuk biztosítani a reálisan elvetendő magmennyiséget,1 Vetéskor tehát emeljük ki a csoroszlyát és ellenőrizzük! a folyóméterenkénti magmennyiséget. Az alsó csírázás! határérték 30 százalék. Ilyenkor a csíráz**’ ' ’*kI Naponta 15 vagon silókukorica gépi betakarítását végzi el a Kunfehértói Állami Gazdaság négy dolgozója. 5
