Petőfi Népe, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-03 / 206. szám
Őszi mezőgazdasági munkák Ä mezőgazdaságban elvégzendő munkák legnagyobb része — a szántóföldeken és a kertészetekben egyaránt — az őszi hónapokra esik. Az évi gépi- és kézimunka-ráfordítások átlagosan a 60 százalékát az őszi időszak köti le. A növénytermelés évi brutto értékének a 65—70 százalékát képezik a betakarítandó növényféleségek, amelyekből egyébként az idén igen jók a terméskilátásaink. A jelentős területről várható nagyobb termést veszteségmentesen csak igen szervezett, tervszerű munkával lehet betakarítani. Ezen túlmenően a jövő évi termelést is az őszi hónapokban kell megalapozni. ' MEGFELELŐ LENDÜLETTEL A feladatok nagysága mezőgazdasági üzemeinkben a szervezett végrehajtás feltételeinek megteremtésénél — most, az előkészület időszakában — több igen fontos tényezőre, tennivalóra irányítja a figyelmet. Fontos, hogy a nyári nagy feladatok megoldásával a munka lendülete továbbra is megfelelő legyen. E munka jellegét is döntően az határozta meg, hogy a letakarítandó területre nyáron, ősszel vagy tavasszal kerül-e ismét valamilyen növényféleség Ezért történt meg még az aratási munkák előtt, májusban, júniusban az őszi kalászosok tábláinak kijelölése. Az akkori tervezések, elképzelések azonban különböző okok miatt módosultak. Ezért elsősorban szükséges a korábbi elképzelések ismételt felülvizsgálata és az esetleges módosítások ésszerű beillesztése az őszi feladatokba. A már letakarított területek soron következő munkáinak meghatározásához hasonlóan meg kell vizsgálni az egyéb, most betakaruló növények, elsősorban az őszi vetések előveteményeinek helyzetét is. E vizsgálat döntse el, hogy a betakarítást követően meglesz-e a lehetőség arra, hogy az őszi vetést, de az őszi mélyszántást is, optimális körülmények mellett tudjuk elvégezni. Alaposan meg kell vizsgálni azt is, hogy az üzem rendelkezésére álló gépi, fogat- és kézi erő maximális kihasználása hogyan valósítható meg. A számok tükrében csak néhány legfontosabb, a megye mezőgazdaságában ez év őszén elvégzendő feladatot mutatok meg. Így az őszi talaj-előkészítés 473 ezer, az őszi vetés 266 ezer holdon esedékes. Ezzel párhuzamosan 300 ezer hold termését kell betakarítani, amelyből legjelentősebb az összesen 185 ezer holdon termett kukorica. A 85 ezer hold szőlő várható termése 17 600, a gyümölcsösöké 2000 vagon. Emellett a forgatást 13 600, a szerves- és műtrágyázást 80 ezer, illetve 300 ezer holdon kell elvégezni. NE KAMPÁNYSZERŰEN A mennyiségi teljesítés mellett az idén ismételten előbbre kell lépni a munkák minőségében is. Ez mind a betakarításkor jelentkező veszteségekre, mind az elvégzendő talajmunkákra egyaránt vonatkozik. Nem biztos, hogy az időjárás ugyanolyan kedvező lesz, mint tavaly. Egyébként az elmúlt évi jó időjárás ellenére a kenyérgabona vetésének mennyiségi és határidőre történt elvégzésében is több-kevesebb minőségi hibát észleltünk. Az előirányzott őszi mélyszántást elvégeztük, de részben elmaradtunk e munkával párhuzamos szerves- és alapműtrágyázással, s a szántás minőségében is akadtak hibák. A tavalyi őszi szántóföldi munkát egy kissé a kampányszerűség jellemezte, amikor is az egyes feladatokra (betakarítás, kenyérgabona vetése, őszi mélyszántás) több helyen külön-külön kellett mozgósítani. KETTŐS ÉS NYÚJTOTT MŰSZAKBAN A sok közül melyek azok a feladatok, amelyek több figyelmet érdemelnek? A lényegében szeptember közepén kezdődő őszi főidényre ne húzódjanak el azok a munkák, amelyek időszaki sorrendben már eddig elvégezhetők.. Gondolunk itt a nyári idényt azonnal követő betakarításra (pl. fővetésű silókukorica), az aprómagvak esedékes cséplésére (pl. lucerna), de a talaj-előkészítésre is (a korábban letakarított előveteményű táblákon mind a vető-, mint a mélyszántás). A jelenlegi vetésszerkezetünk miatt csak a kenyérgabona egyharmadának kalászos az előveteménye. Az őszi takarmánykeverékek és az őszi árpa területeinek előveteményeivel együtt az összes őszi kalászosainknak csaknem a felét korán letakarításra kerülő növények után vetjük, úgyszólván semmi akadálya nincs tehát annak, hogy ezeken a táblákon az őszi idény „előszakában” az összes talajmunkákat elvégezzük. Á tavaszi vetésű növények alá történő talajmunkának is — a korán letakaruló növények után — az egyharmada szintén elvégezhető ebben az időszakban. A szántógépeknek ugyanúgy a rendelkezésünkre kell állniok, mint később. Az időjárás szempontjából is hosszabbak és kedvezőbbek ezek a nyár végi, ősz eleji munkanapok, jobban megy, sőt valójában most kell, hogy menjen a gépek két és nyújtott műszakban való üzemeltetése. Ebben az időszakban kell tehát a teljes traktorosgárdát is kialakítani. akkor a további betakarítás és talaj-előkészítés*11 nyosan és párhuzamosan azokon a táblákon ? ,a*a* tódhat, amelyeken őszieket vetünk ° foIyta* JÖ VETŐMAGÁGYAT Az őszi vetőmagágy jó előkészítése az alapja a szaknóveUiésV|nlkn' biztositék;l a termésátlag munkálatai J°- v?tomaSágy készítésének munkálatait — az időjárási tényezők mellett __ dön to en az határozza meg, hogy az előveteményletakard í®sa, es az. optimális vetési időszak között hány nap áll lendelkezesunkre. Természetesen figyelembe kell venni ánano°tót 7 ÍC!',Ületének a letakarításkori kultúr- allapotat, a rendelkezésre álló erőinket is, „í a külön,böző adottságok miatt a jó vetőágy előkészítéséhez eltérő agrotechnikai műveletek, eljárá- s°k tehetsegeik, addig a cél mindenütt azonos még- pedig: a bjológiailag beérett vetőmagágy biztosítása. A megfelelő vetőmagágy biztosítása érdekében reálisan mérlegelendő — elsősorban a még jobb műszaki ellátottság (az alapvető munkák gépesítettek) mellett is _ ho gy a jónak vélt, de későn latakaruló és rossz kultúr- állapotú elővetemény után helyes-e úgy elvetni őszi kalászosainkat, hogy még az előírt agrotechnikai minimumokat sem tudjuk teljesíteni a talaj-előkészítés során. Ilyen esetekben — amit a gyakorlat is igazol — a szakszerűbb talaj-előkészítés döntőbb a terméseredmény alakulására, mint az elővetemény. A minőségi követelmények során jelentkező sok tényező közötti (elővetemény, talaj-előkészítés, talajfertőtlenítés, csávázás. megfelelő munkagépek, vetés stb.) fontos a vetőmag használati értékét — különösen az idén — kellő alapossággal megállapítani. Biológiai okok miatt igen sok helyen nagyon rossz az őszi kalászosok — főleg a búza — csírázási esélye. Márpedig — ha a sűrűvetésű növények vetésénél esetleg ez egy kissé furcsán is hangzik — csak a holdankénti optimális tőszám alapján remélhető jó termés! Hiába végzünk el minden egyéb munkát az előírtak szerinti ha az optimális tőszámot a kevés vetőmag miatt nem biztosítjuk, eleve lemondhatunk a nagyobb termésről* Csak jó csírázó magot vessünk tehát, és a vetési munkák ellenőrzése minden esetben térjen ki a folyóméterenkénti magmennyiség pontos megállapítására. Az őszi betakarítási, szántási-vetési feladatok végrehajtása végeredményben csak akkor mondható eredményesnek, ha a mennyiségi és a határidőre való teljesítés minőségileg is kifogástalan. Fenyvesi Károly megyei főagronómus A gyakorlat azonban más. Elsősorban a rossz útviszonyok miatt nem tudják megfelelően terhelni a vontatókat. Másodszor pedig gazdaságaink jelentős részében, így a csátaljai Űj Tavasz Tsz-ben is, a kapásnövények parcellázva vannak, és családi művelésre adták ki azokat. Ennek következtében sok esetben nem lehet a gépek teljes kapacitását kihasználni. A SZERVEZÉS CSÁTALJAI MÓDJA Csátalján ezért a következő megoldással dolgoznak. Általában úgy állapították meg egy-egy parcella nagyságát, hogy a rajta levő terményféleség átlagtermése egy, vagy két, esetleg három vontatóval elszállítható. A brigádokhoz beosztják a fogatokat is. Ezek szállítják el egy-egy parcelláról a gépi szállítás után visz- szamaradt termékeket; mivel a gépkapacitást nem tudnák lekötni (csak fél, vagy negyed teher volna), ezért azt fogatokkal helyettesítik. Követendő a szállítás Csátalján alkalmazott^ szervezési módja, amely szerint a kötöttebb talajokon, ahol az útviszonyok rosszabbak, fogatokkal történik a szállítás. A csátaljai tsz ennek köszönheti, hogy általában október végére, de november 10-re mindenféleképpen, befejezi valamennyi termény és termékféleség elszállítását, beleértve a kukoricaszár rendeltetési helyére történő szállítását is. Pedig Csátalja sincs viszonylag jobban gépesítve, mint a bajai járás többi szövetkezete. A csátaljai Üj Tavasz Tsz-nek nem kevesebb, mint 523 kh-ról kell a kukoricát betakarítania, ugyanakkor gondoskodnia kell 120 kh cukorrépa felszedéséről és elszállításáról, s ezzel egyidőben 60 kh burgonya, 60 kh napraforgó és 14 kh takarmányrépa felszedéséről és elszállításáról is. A feladat végrehajtására hat pótkocsi és 27 kettes lófogat áll rendelkezésükre. A járás többi termelőszövetkezetének a 17 777 kft közös vetésű kukorica és a 2974 kh cukorrépa elszállítására 298 pótkocsi áll rendelkezésére. Arányosítással látjuk, hogy a csátaljai tsz nincs előnyben az átlaggal szemben, csupán az említett szervezés biztosítja számára a munka gyors és jó minőségben történő elvégzését. MINÉL KISEBB KÖLTSÉGGEL A szállításokkal szembeni fő követelmény, hogy á teher minél kisebb költséggel jusson el rendeltetési helyére. A szállítási munka tényleges gazdaságosságát a megmozgatott anyag, egységnyi mennyiségére jutd szállítási költség nagysága fejezi ki. Végezetül, néhány szót a szállító járművek teljesítményének pontos méréséről is. A szállítások gazdaságosságának megbízható vizsgálatára nem alkalmas a tkm. A tkm-ben a szállítási távolság és a szállított teher szorzatában ugyanis a távolság és a teher égy- forma súllyal vesz részt az eredmény kialakításában.' Például 20 mázsa tehernek 1 km-re történő szállítása éppen úgy 1 tkm, mint egy mázsa tehernek 20 km-ra történő eljuttatása. Az egyik tkm-nyi szállítási munkateljesítményen belül azonban a megmozgatott anyag mennyisége között nagy a különbség. Gazdaságvezetőinknek, a termelőszövetkezeti szakJ embereknek pontos és elemző munká': kell végezniökl a szállítások gazdaságosságára és a szállítási kapacitás helyes kihasználására vonatkozóan. Az erre fordított számítás sok-sok ezer forintot takaríthat meg a termelőszövetkezeteknek, ami végső soron elősegítheti gazdasági megszilárdulásuk növelését, s ezzel együtt a népgazdaság számára is nagy értékeket ment meg. Dudás Antal a bajai járás főagronómusal Mélyszántás, a kettős műszak, nyár végi talajmunkák mélykúti Alkotmány Tsz-ben A mélykúti Alkotmány Termelőszövetkezet 6450 kh területen gazdálkozik. Ebből a közös szántóterület 4317 kh, a szőlő (új és régi telepítések) 750 kh, a gyümölcsös 112 kh. Ha e területi adatokat a taglétszámhoz (986) és főleg a dolgozók létszámához (780) viszonyítjuk, akkor világossá válik, hogy a szántóföldi kultúrák arányát úgy kellett kialakítanunk, hogy minél kevesebb munkát igénylő szántóföldi növények domináljanak. A szőlő és gyümölcskultúra a munkaerő jelentős részét egész esztendőben foglalkoztatja, leköti, A VETÉSSZERKEZET A szántóföldi kultúrák szerkezeti megoszlása: Megnevezés összes kh Megoszlás a szántó %-ában Kalászosok (kenyér-, takarmánygabona) 2150 49,8 Kukorica 840 19,5 Ipari növények 400 9,3 Évelő pillangósok 370 8,5 Egyéb egynyári keverék 400 9,3 Kertészet 157 3,6 4317 100 A vetésszerkezeti megoszlásból kitűnik, hogy nagy területen termeljük azokat a növényeket, amelyek nagy vízigényűek és vegetációs időszakuk azokra a kritikus napokra, hetekre esik, amikor nálunk kevés a csapadék. A termelőszövetkezet szakvezetői ezért a termelés biztonságossága érdekében a kapásnövények, de egyéb növények alá is, már a második éve mély- és mélyítő szántást alkalmaznak. Ennek köszönhető, hogy tavaly — öntözés nélkül — silókukoricából 200 kh átlagában 477, cukorrépából 100 kh átlagában 297 mázsa termett egy-egy holdon. Az ez évi várható eredmények is hasonló termésátlagokkal kecsegtetnek. A mély termőrétegű vályogtalajaink szántási mélysége 45—50 cm volt. SAJÁT ÉS GÉPÁLLOMÁSI GÉPEKKEL Nagy jelentőségűnek tartjuk a szántással kapcsolatban egyrészt az előző évtizedek alatt lemosott és fel* halmozódott tápanyagok feltárását és a felsőbb réte«i Kúpolják a 85 holdon termesztett kendert a csávolyi Egyesülés Tsz-ben.
