Petőfi Népe, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-17 / 218. szám

Z. oldal 1964. szept. 17, csütörtök Tito elnök távirata a határról Joszip Broz Tito elnök a kelebiai határállomásról a követ­kező táviratot intézte Dobi Istvánhoz, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökéhez és Kádár Jánoshoz, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárához, a kormány elnökéhez: — Kedves elvtársak! Szeretném még egyszer kifejezésre juttatni köszönetünket az önök szép országában kellemesen el­töltött napokért és azokért a baráti és nyílt megbeszélésekért, amelyekéi folytattunk. — Rövid látogatásunk során meggyőződhettünk a magyar nép őszinte rokonszenvéről. Azzal a benyomással távozunk, hogy a szomszédos szocialista országaink együttműködésének távlatai valóban nagyok. Mindannyiunk nevében, akik az önök szívélyes vendéglátását élveztük, szeretnék ismételten őszinte köszönetét mondani az Elnöki Tanácsnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság kormányának és személyesen önöknek, kedves elvtársdk. — Kérem adják át a baráti magyar népnek legmelegebb üdvözleteinket. Őszintén kívánjuk, hogy a magyar nép a szocia­lizmus építésének nagy munkájában további sikereket érjen el, s tovább erősödjék országaink baráti együttműködése. (MTI) Szovjet—EAK tanácskozások Szerdán a Szovjetunió és az Egyesült Arab Köztársaság kor­mányküldöttségei találkoztak a Kremlben. A tárgyalások a két állam közötti együttműködés megszilárdításáról és továbbfej­lesztéséről folytak. A szovjet küldöttséget a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke, Nyi- kita Hruscsov, az Egyesült Arab Köztársaság küldöttségét Ali Szabri vezette. Az EAK minisz­terelnöke, a TASZSZ jelentése szerint, átnyújtotta a szovjet miniszterelnöknek Nasszer el­nök üzenetét. A barátság és a kölcsönös megértés légkörében lezajlott eszmecsere során a tár­gyalófelek megvitatták a Szov­jetunió és az EAK közötti át­fogó együttműködés fejlesztésé­nek kérdéseit és a mindkét fe­let érdeklő időszerű nemzetközt problémákat. • Ali Szabri és felesége szerdán ebédet adott Hruscsov és fele­sége, valamint Leonyid Brezs- nyev, Borisz Ponomarjov, to­vábbá szovjet személyiségek tiszteletére. Ali Szabri és kísérete a nap folyamán koszorút helyezett el a Lenin-mauzóleumban. AMERIKAI TANÁCSADÓK KONGÓBAN Na, ezeken legalább látjuk, milyen tanácsot fognak adni!!! Kubai ellenforradafmárok követték el a szeptember 13-i kalóztámadást WASHINGTON. (MTI) Minden valószínűség szerint kubai ellenforradalmárokat ter­heli a felelősség azért a kalóz- támadásért, amelyet szeptem­ber 13-án felségjel nélküli tor­pedónaszádok követtek el Ku­bától 60 kilométernyire egy já tékokat és textíliákat szállító spanyol kereskedelmi hajó el­len. Erre a következtetésre jut­nak azok a megfigyelők, akik jelen voltak az amerikai kül­ügyminisztérium sajtóértekez­letén, amelyen a támadás kö­rülményeiről és részleteiről volt szó. A bizonyítékokhoz tar­tozik, hogy — mint az AP hír- ügynökség jelenti — egy isme­retlen telefonáló a floridai Mia­mi egyik lapjának szerkesztősé­gével közölte: A támadást „a Titkos akciószervezet” elneve­zésű kubai emigráns csoport követte el és hasonlóképpen fog eljárni „minden Kubával kereskedő hajóval szemben”. A washingtoni sajtóértekez­leten elmondották, hogy a ha­jóhoz közeledő torpedónaszá­dok kis távolságról tüzet nyi­tottak. A golyók kioltották a kapitány és két tisztje életét, 8 matrózt pedig megsebesítet­tek. A sajtóértekezleten az ame­rikai külügyminisztérium kép­viselői kijelentették, hogy sem-. mit sem tudnak a kalózok nem­zetisége felöl. A TASZSZ tudósítója azon­ban rámutat: Washingtonban senki sem kételkedik, hogy a támadásban az ellenforradal­márok keze volt benne. Csu­pán égy kérdés marad még tisztázatlan: miként lehetséges, hogy a kubai légitérben felde­rítő tevékenységet végző ame­rikai repülőgépek és a sziget- ország körül ólálkodó ameri­kai hajók nem látták a táma­dást. Orkán pusztított a Ruhr-Vidéken BONN. (MTI) Szokatlanul heves orkán pusz­tított a Ruhr-vidéken. A he­lyenként 130 kilométeres sebes­séggel száguldó vihar a sűrűn lakott iparvidéken több milliós anyagi károkat okozott: Bochum- ban feldöntött egy 45 méter magas építődarut, Waltropban magával ragadott egy egész cirkuszsátrat, másutt háztető­ket sodort el, fákat tépett ki, járműveket döntött fel, és meg­rongálta a villamosvezetékeket. A vihar következtében sok em­ber megsérült, öt személy pedig életét vesztette. séget tulajdonít a gyarmatosítás alól felszabadult és a független nemzeti fejlődés útjára lépett országokkal való együttműködés sokoldalú fejlődésének. Ezek az országok a békés egymás melíett élés politikájának aktív harcosai. Mind két fél úgy véli, hogy az el nem kötelezett or­szágok állam- és kormányfői­nek belgrádi konferenciája po­zitívan járult hozzá a békés egy­más mellett élés politikájának megerősödéséhez, a gyarmati rendszer megszűnési folyamatá­nak meggyorsításához, és a fej­lődésben levő országok önálló­sulásához. A két fél kifejezi azt a mély meggyőződését, hogy a közeljövőben megrendezésre ke­rülő kairói konferencia ugyan­csak jelentősen hozzájárul mind­ehhez. A két küldöttség pozitívan ér­tékeli az Egyesült Nemzetek Szervezete kereskedelmi és gaz­dasági fejlesztési konferenciájá­nak munkáját és eredményeit. A két fél nagy jelentőséget tulajdonít az Egyesült Nemze­tek Szervezete szerepének és te­vékenységének és úgy véli, fel­tétlenül szükséges, hogy ez a szervezet teljes egyetemességre tegyen szert, alapvető szerveinek szerkezete pedig alkalmazkod­jék a világban végbemenő vál­tozásokhoz. A látogatás folyamán Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkára és Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségének főtitkára, valamint munkatársaik kicserél­ték nézeteiket a nemzetközi munkásmozgalom helyzetéről. — Megállapították, hogy a békéért és aktív békés egymás mellett élésért folytatott harc szoros összefüggésben áll a haladó tár­sadalmi áramlatokkal, emiatt káros minden olyan kísérlet, amely a békéért folytatott har­cot mesterségesen el akarja vá­lasztani a szocializmusért foly­tatott harctól. A két fél meg­győződése szerint elengedhetet­lenül szüksége^, hogy minden kommunista és munkáspárt, minden szocialista ország a ma­ga részéről teljes mértékben já­ruljon hozzá a nemzetközi mun­kásmozgalomban keletkezett ne­hézségek leküzdéséhez. Ezzel kapcsolatban úgy vélik, hogy minden békeszerető és haladó erőnek határozottan fel kell lép­nie a dogmatikus, a békés egy­más mellett élést veszélyeztető politikával szemben. Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársa­ság elnöke, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségének főtitká­ra meghívta Dobi Istvánt, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnökét és Kádár Já­nost, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkárát, a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kormány elnökét, hogy tegyenek látoga­tást a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaságban. A meg­hívást örömmel elfogadták. szeptember hó 15. napján. JOSZIP BROZ TITO, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége főtitkára. megfelelő állami szervek és tár­sadalmi szervezetek közvetlen érintkezése útján a jövőben is fejlesztik. A megbeszélések folyamán a küldöttségek nagy figyelmet for­dítottak a jelenlegi nemzetközi helyzet megvizsgálására. Meg­elégedéssel állapították meg, hogy nézeteik minden alapvető kérdésben azonosak vagy közel állnak egymáshoz. A két fél értékelése szerint az utóbbi években csökkent a nem­zetközi feszültség és az általá­nos nemzetközi helyzet kedve­zőbbé vált. Az atomkísérletek részleges betiltásáról szóló moszkvai egyezmény megkötése óta — aminek éppen most volt első évfordulója — más részleges megállapodások is születtek. A két fél úgy véli, hogy elsőrendű jelentőségük van azoknak az erőfeszítéseknek, amelyeknek célja, hogy további konkrét in­tézkedések " foganatosításával folytatódjon és megszilárduljon a feszültség enyhülésének meg­indult folyamata. A felek különösen pozitívan értékelik a Szovjetunió és más szocialista országok békére irá­nyuló kezdeményezéseit és hang­súlyozzák a Szovjetunió és az USA között az utóbbi időben megkötött egyezmények jelentő­ségét. Az utóbbi időben a világ egyes területein — a Tonkini- öbölben, Cipruson, Kongóban stb. — komoly válságokra ke­rült sor, amelyek kiélezték a helyzetet a világ e térségeiben és negatív következményekkel jártak. Itt mindenekelőtt a reak­ciós erők nyomásáról van szó, amelyek nem mondanak le a más országok belügyeibe való beavatkozásról és arra töreksze­nek, hogy erőszak alkalmazásá­val kényszerítsenek ki egyolda­lú döntéseket. A két fél úgy véli, hogy a né­met kérdés rendelésénél a két német állam létezésének fényé­ből kell kiindulni. A két fél megállapítja, hogy a leszerelés továbbra is a mai világ rendkívül akut és sürgős problémája, és hogy az eddigi tárgyalások nem vezettek lénye­gesebb előrehaladáshoz. Ezért feltétlenül szükséges fokozott erőfeszítéseket tenni, hogy az általános és teljes leszerelés kér­désében a nézetek közeledjenek egymáshoz és konkrét egyezmé­nyek jöjjenek létre. Ezen álta­lános cél felé való haladásban jelentős szerepet játszhatnak az olyan fokozatos és részleges le­szerelési intézkedésekre vonat­kozó egyezmények, amelyek a jelenlegi feltételek között reáli­sak és megvalósíthatók. Ide tar­tozik olyan intézkedések elfoga­dása, mint például az atomfegy­verkészletek befagyasztása Kö- zép-Európában, atommentes öve­zetek létesítése a világ külön­böző részein. A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság nagy jelentő­Kelt Budapesten, az 1964. évi i DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke. KÄDÄR JANOS, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága első titkára, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Dobi Istvánnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága első titkárának, a magyar forradal­mi munkás-paraszt kormány elnökének meghívására 1964. szeptember 11—16-ig hivatalos látogatáson a Magyar Népköz- társaságban tartózkodott Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság el­nöke, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetségének főtitkára és felesége. A Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság elnöke és munkatársai Budapesten és Du­naújvárosban ipari és mezőgaz­dasági üzemeket, valamint kul­turális intézményeket tekintet­tek meg. Joszip Broz Tito elvtárs ta­lálkozásai az ipari és mezőgaz­dasági üzemek kollektíváival és a meglátogatott helységek la­kosságával meleg és szívélyes légkörben folytak le, ami a ma­gyar és a jugoszláv nép baráti kapcsolatainak meggyőző bi­zonysága, - } A látogatás folyamán Buda­pesten megbeszélésekre került sor. A megbeszélések szívélyes ba­ráti légkörben a kölcsönös meg­értés szellemében folytak le. Mindkét fél megelégedéssel állapította meg, hogy Kádár Já­nos és Joszip Broz Tito elvtár­sak 1963 szeptemberében Kara- gyorgyevóban történt találkozá­sa óta a magyar—jugoszláv kap­csolatok kedvezően fejlődtek. A felek egyetértettek abban, hogy kétoldalú együttműködé­sük további bővítése érdekében folytatni kell a két ország fe­lelős funkcionáriusainak érint­kezését és találkozásait, vala­mint a két ország társadalmi, politikai és kulturális szerveze­tei és intézményei közötti szoro­sabb kapcsolatok megteremté­sét. Mindkét fél megállapította, hogy a gazdasági együttműkö­dés különösen tavaly és az idén fejlődött, mégpedig nemcsak az árucsereforgalom volumene, ha­nem az együttműködés olyan új formái tekintetében is, amelyek a gazdasági tevékenység úgy­szólván minden területét ma­gukban foglalják. Az eddigi fejlődésben különö­sen pozitív szerepe volt az 1963 márciusában aláírt egyez­mény alapján létrejött magyar —jugoszláv gazdasági együtt­működési bizottságnak. — A vegyesbizottság érintkezéseket kezdeményezett gazdasági szer­veink és más intézményeink, valamint szakembereink között, ami a két ország gazdasági le­hetőségeinek kölcsönösen jobb megismerését eredményezte. — Ilyen módon létrejött a kölcsö­nös érdekeken alapuló gazdasá­gi együttműködés szilárdabb fel­tétele. Ebből kiindulva a küldöttsé­gek kicserélték nézeteiket a gaz­dasági kapcsolatok számos olyan kérdéséről, amely mindkét or­szág számára fontossággal bír és hangsúlyozták, hogy szükség van: — a hosszú lejáratú áru­csereforgalmi megállapodás elő­készítésére és megkötésére; —■ a minél szélesebb körű együtt­működés kialakítására a villa- mosjenergiai ipar, a gépgyártás, a kohászat, a vegyipar és más iparágak területén. Megállapították, hogy a kul­túra, a tudomány, a sport, a konzuli és egyéb kapcsolatok terén az eddigi együttműködés gyümölcsöző és eredményes volt. Egyetértettek abban, hogy ezt a Magyar—jugoszláv közös nyilatkozat Josxip Bros Titánok, a Jugoszláv Szoeii lista Szövetségi Köztársaság elnökének a Magyar Népköztársaságban telt látogatásáról

Next

/
Thumbnails
Contents