Petőfi Népe, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-17 / 218. szám
1964. szept. 17. csütörtök 3. oldal ARANVAT ÉRŐ MEZŐK — Az ország tőzegszükségletének mintegy a 40 százalékát mi elégítjük ki. Megyénkén kívül még öt másik megyébe, sőt esetenként a fővárosba is szállítanak innen tőzeget. Lápföldből és tőzegből évente ösz- szesen 30 ezer vagonnyit termelünk. E mennyiségnek a négyötöd része a keceli üzemből származik. Kétszázan dolgoznak ott, s ez a létszám az ötszörösét produkálja annak, amennyire a hatalmas arányú gépesítést megelőzően, kezdetleges módszerekkel kétszer ennyi ember volt képes. — Ezekkel a szavakkal igazított útba Szőnyi Pál, a Bács-Kis- kun megyei Tőzegkitermelő és Talajerőgazdálkodási Vállalat igazgatója. A tőle nyert adatok birtokában indultam el, hogy az 1300 hold kiterjedésű kincsesbányáról és az ott folyó munkáról írhassak. Diszktillep helyett — cilinderei maró Virágh Józsefnek, a keceli üzem technikusának és Zöldi Jánosnak, a vállalat munkaügyi előadójának kíséretében vágok neki a beláthatatlan, messzire nyúló tőzegmezőknek. — Világos, egészséges munkahely ez, nincs szükség szellőzőberendezésre — tréfálkozik az örökvidám munkaügyes. Jobbra-balra gépek mozognak és magasra halmozott tőzegkazlak sötétlenek. A területnek ez a része első látásra semmiben sem különbözik más mezőgazdasági tájaktól: fűvel benőtt mezőségnek hat. Pedig a talaj, amelyen járunk, már az értékes lápföldből áll. — A felszínen levő lápföld 30—35 centiméternyi, alatta pedig, mintegy 2 méter vastagságban tőzegréteg húzódik — magyaráz a technikus. — Eddig tárcsával, diszktillerrel marattuk fel a felső réteget. — És most? Nem felel, csak a távolba mutat, ahol sűrű fekete felhő kavarog, s közeledik egyre felénk. Mint egy komor forgószél. Pár perc múlva a technikus kézmozdulatára „lestoppol” mellettünk a DT—55—A típusú lánctalpas vontatta, cilinde- res talajmaró, az új szovjet gépsor egyik munkagépe. Bleszák István gépvezető május óta dolgozik vele. A gép körülbelül 5 kilométeres átlag- sebességgel halad és nyolcórás műszakban négy hektáron töri fel, 10—15 centiméter mélyen a lápföldet. Ezt a munka- folyamatot a „szalag” követi. A tőzeg-, illetve lápföldmező másik, már felmart részén vesz- szük szemügyre a 38 méter hosszú, önjáró rakodószalag munkáját. Bár kis híján hiába érkeztünk: a gép áll. — Elszakadt az ékszíjunk — mondja kesernyésen Döbrentei László gépkezelő. — Házilag, ideiglenesen, nagy nehezen összebarkácsoltuk. Indulhatunk. — S a tízfőnyi Tóth-brigád lapátolni kezdi a 80 méter széles területsávról a lápföldet a tovagördülő szalagra. Kombajnolt „gumiszőnyegen M Állandó készenlét „Teljes gőzzel” szedik a cukorrépát a tataházi Petőfi Tsz földjein. Nem csoda, ha a traktor vagy a munkagép olykor-olykor megrongálódik. Ez azonban nem fékezi a munka ütemét, mivel a gazdaság gyakorlott szerelői állandó készenlétben állnak az azonnali javításhoz. Legutóbbi ottjártunk alkalmával épp a répakiemelő egyik alkatrésze törött el. Rövid idő múlva azonban újból munkaképes volt a szerkezet. Felvételünk elkészültekor már az utolsó csavarokat húzta meg Tóth János és Reiter István* (Tóth Sándor felvétele.) Ez a művelet készíti elő a mezőt a következő munkafolyamathoz, amikor már a tőzeget marják, gyűjtik prizmába, majd a hatalmas, 12 köbméteres tartályú tőzegkombájnok nyelik magukba. E gépek óránként hozzávetőleg egy hektárról szedik fel a tőzeget, naponkénti teljesítményük pedig 16 vagon. Ott állunk, amikor az egyik „szörnyeteg” elindul a terepen. A talaj mint roppant gumiszőnyeg reszket a talpunk alatt, szinte süpped minden lépésünknél. A tőzegmezőt egyébként két méter mély árkok övezik és szelik át, szabályos rendszerben. — A víz levezetésére szolgálnak ezek a csatornák. — A levezető árkok összes hossza 45 kilométer. Szivattyúval emeljük át belőle a vizet a közelben vonuló Dunavölgyi Főcsatornába. Van még egy másik „rendszere” is a keceli üzemnek: a kisvasúti sínhálózat, amely — kitérőkkel, hurkokkal tarkítva — 21 kilométer hosszúságban viszi hátán a csillesort. A 6—7 méter magasra tornyozott kazlakból a csillékbe rakott szerves anyagot a vasúti rakodóhoz továbbítják. Napi 90 vagon A közeli gazdaságok nagy része egyébként — s ez jelentősen tehermentesíti a nem egyszer akadozó, vagonhiány- nyal küszködő vasúti szállítást — saját fogataival, vagy gépvontatta pótkocsijaival jön a helyszínre az értékes talajjavítóért. A tőzeg egy része műtrágyával keverve, dúsítva kerül forgalomba. A dúsítás úgy történik, hogy a tőzeget megdarálják, s minden 100 mázsát 2,8 mázsa műtrágyával kevernek össze. Napjában — az öttagú szovjet gépcsoport, illetve a négy kombájn segítségével — 90 vagonnyit termelnek itt csupán tőzegből. (Természetesen megfelelően száraz időben.) — Évtizedekig.bőséges meny- nyiségű lápföldet, tőzeget szol- álltat még a keceli üzem — mondják kalauzaim. — S évről évre újabb lelőhelyekre bukkanunk, amelyeket már a közeljövőben szintén bekapcsolunk a termelésbe. Hiszen talán sehol sincs ekkora szükség a mi „termelvényeinkre”, mint éppen megyénkben. Az új szőlők, gyümölcsösök telepítésénél, s a már meglevő kultúrák talajerejének pótlása végett is minden eddiginél nagyobbak az igények. A tőzeget találó elnevezéssel „fekete aranynak” is nevezik. S a keceli mezők bőséggel ontják ezt a mezőgazdaságunk számára oly fontos, kincset érő anyagot. Jóba Tibor Készülnek a KISZ-kongresszusra a bácsalmási fiatalok A tervek teljesítésére, selejtcsökkentésre, anyagtakarékosságra tettek vállalásokat az ifibrigádok Amint közeledik a KIS? VI. kongresszusa, úgy válik egyre élénkebbé Bácsalmáson a Kommunista Ifjúsági Szövetség alapszervezeteinek tevékenysége. A községben működő 12 KISZ-szervezet 550 tagja főleg a termelésben való helytállással akar a kongresszus sikeréhez hozzájárulni. A fiatalok közül az év eleje óta 297-en vesznek részt a munkaversenyben. Hiba azonban, hogy míg az elmúlt évben négy ifjúsági brigád nyerte el a szocialista címet, addig az idén egy brigád sem nevezett be a címért folyó mozgalomba. Ezért azonban nem a fiatalok a hibásak, hanem a gazdasági vezetők, akik nem teremtették meg erre a feltételeket. Egyre szélesebb körben bontakozik ki az ipari és mező- gazdasági üzemekben a K1S?- kongresszus tiszteletére indított munkaverseny, amely a jelek szerint pótolja a termelési mozgalmak eddigi hiányosságait. A munkásfiatalok közel hatvan százaléka tett máris vállalást. A Vegyesipari Vállalatnál és a DÁV-nál egy-egy új ifjúsági brigád alakult. A ruhaüzemekben lelkes hangulatú KISZ- taggyűlés zajlott le. Az ifjúsági szervezet minden tagja vállalta, hogy a második félévi terv ráeső részét legalább egy százalékkal túlteljesíti. Javítják a kezük alól kikerülő termékek minőségét, a selejtet a minimálisra szorítják le, s nagyobb gondott fordítanak a baleset elleni védekezésre. A ládaüzem ifjúmunkásai a minőség javítására, társadalmi munkában pedig a vállalat környékének csinosítására, rendbentartására tettek felajánlást, és elhatározták, hogy négy ifjúsági brigádot alakítanak. Az AKCV-nél dolgozó fiatalok 5 százalékos üzemanyag- és — három hónap alatt — ötezer forint értékű alkatrész-megtakarítást tűztek célul. Nincs hiány a lelkesedésből a termelőszövetkezeti fiatalok között sem. A Petőfi Tsz-ben a KÍSZ-tag- gyűlés után ifjúsági silózó brigádot alakítottak, és száz hold kukorica jó minőségű lesilózá- sát vállalták. Felajánlották ezenkívül, hogy ezer mázsa cukorrépát munkaidejükön túl szállítanak az átvevő helyre. A Táncsics Tsz-ben a munkaszüneti napokra ifjúsági szállító és rakodó brigádok alakultak. Az állattenyésztésben dolgozó fiatalok a tej termelési terv 2 százalékos túlteljesítését, s a baromfielhullás 2 százalékos csökkentését vállalták. Bácsalmáson az eddigi tapasztalatok alapján előreláthatóan az iparban dolgozó fiatalok 83, a termelőszövetkezetiek 70 százaléka- kapcsolódik be a kongresszusi munkaversenybe. Molnár József 1200 hektár új telepítés Év vége a mezőgazdaságban Erdészeteink ezekben a hetekben már „év végi műszakot” tartanak; gazdasági évük ugyanis szeptember 30-án befejeződik. Megyénk túlnyomó részén — több mint százezer holdnyi területen — a Kiskunsági Állami Erdőgazdaság fejti ki sokoldalú termelési tevékenységét. Elsőrendű feladatai közé tartozik az erdők felújítása, újak létrehozása, illetve a fásítás, valamint az úgynevezett erdőhasználat: A vágásra érett faállomány kitermelése, majd feldolgozása. Ami az erdészetek 2925 hektáros erdősítési tervét illeti, azt a vége felé közeledő gazdasági évben, a pótlásokat is beleszámítva, 3194 hektárra teljesítik. Ebből 1165 hektár az új erdő. A különbözetet kitevő rész — a felújítás, illetve pótlás — az elmúlt esztendők meglehetősen aszályos időjárása miatt ilyen nagymérvű. Jelentős feladat a faállomány ápolása is, amelynek során tízezer hektárnyi erdőt kell évente négy-öt ízben megkapálni, nyesni. Ehhez nagy mennyiségű kézi munkaerőre van szüksége az erdőgazdaságnak. Megnehezíti helyzetét, hogy a nagyarányú iparosítás, valamint a szőlő- és gyümölcsöstelepítések tetemes munkaerőt vonnak el. Ennek ellenére nincsen ápolatlan erdeje, a szokásos négysze- rivel-ötszörivel szemben azonban több helyütt csak egyszer- kétszer tudták a kapálást elvégezni. A lezáruló évben összesen 90 ezer köbméternyi fatömeget termeltek ki, ami e tekintetben fejlődést jelent. Ebből 52 ezer köbméter az ipari, 13 ezer a tűzifa, hétezer köbméter pedig tuskó. A kitermelt ipari fából ötezer köbméter került a fűrészüzemekbe, nyolcezer köbméternyit a bútorgyártásban használtak fel. A papír- gyártás céljaira alkalmas famennyiség 10 ezer köbméter volt, az erdőgazdaság saját üzemei pedig 18 ezer köbmétert dolgoztak fel bányafának, szőlőkarónak stb. Amíg a múlt gazdasági évben csupán elenyésző mértékben került sor exportszállításra, az idén már a papírfából kitermelt 10 ezer köbméternek csaknem a kétharmad részét szállították külföldre. Az erdészetek 10 saját feldolgozó üzemében a tavalyi 5400- zal szemben most 7500 köbméter szőlőkarót készítettek. Parkett lécet két évvel ezelőtt még egyáltalán nem gyártottak, az idén viszont már 170 köbmétert adtak át belőle az iparnak. Bányadorong és deszka nyolcezer köbméter mennyiségben került ki az erdőgazdaság fagyártó üzemeiből. Tsz-szerfás garnitúrának, épületanyagnak 700 köbméter fát dolgoztak fel. (A. megnövekedett kereslet miatt a jövő évi termelés a kétszerese lesz e mennyiségnek.) A jól bevált motorfűrészekből 39 könnyítette a vágási munkákat. Az elkövetkező évben a gépeket illetően minőségi változásra van kilátás: számbelileg nem növelik ugyan a gépállományt, de nagyobb teljesítőképességű motorfűrészeket állítanak munkába. A dolgozok szociá!ic ellátottságának javulását érzéke’te- ti, hogy munka- és védőruha' beszerzésére 300 ezer forinttá- ‘öbbet fordítottak, mint ké éve. Ugyancsak a munkakörü’- mények könnyítésére szolgál ~ dolgozóknak a munkahely gépkocsin történő szállítás" amelynek költségeire az em' tett időszakhoz képest az ide a hatszoros összeget fordítottá: A kétségtelenül fennálló nehézségek ellenére^ a Kiskunsá Állami Erdőgazdaság erdész'! a százmillió forintot jóval me haladó éves termelési tervük szeptember végéig teljesek J. T.
