Petőfi Népe, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-13 / 215. szám

A csatorna Tassnál kezdődik. Onnan szakad ki a Duna soroksári ágából, s nekinyújtózkodik a kunszentmiklósi szikeseknek. De míg odaér, kövér termőföldek táblái között halad el. Az ország legjobb szántóföldjei terülnek el itt... ,

Ezt az errefelé lakók mondják, s bizonyára igazuk van. De nem feledteti velük az idei esős nyár sem, hogy ha jön az aszály, megsül a kukorica, mielőtt csövet hozna, apró marad a krumpli, s ha a szárazság tikkasztó napja már májusban perzsel a táj fölött, akkor bizony kicsi és könnyű lesz a gabona kalásza is...

Pedig hát itt folyik a Duna — alig tíz-húsz kilométerre. Mégis, micsoda távolság ez akkor, amikor az esőtől terhes fellegek megjelennek a folyam fölött, füstölgő porzás jelzi a zápor hullását, s aztán — ott helyben le is hull mind. Gyakorta van ez így, hogy a „Duna lehúzza a esőt”.

Vannak tájai a földkerekségnek, alhol a víz értéke felér az aranyéval, ezüstével.

Ha átvitt értelemben is, valahogy ilyesféle tájnak számít a Kiskunságnak ez a vidéke. S közei is van itt a kincs, az embernek csupán ki kell nyújtania érte a kezét. Persze, ez nem olyan egyszerű.

A csatornaépítés gondolata már évtizedekkel ezelőtt felmerült, de az urak rendszerének a kisebb gondja is nagyobb volt a földek termőbbé tételénél. Aztán az ötvenes évek elejének „gyapotláza” ismét csak a jövő feladatává tette az öntözőrendszer létrehozását.

E „jövő” körülbelül egy évvel ezelőtt érkezett el. Nemcsak pauszpapírok kötegein, a tervekben, a Vízügyi Építő Vállalat Duna-parti építésvezetőségének térképén — hanem a valóságban is. Jöttek a vállalat munkásai földkotrókkal, dózerokkal, cölöpverőkkel és sok más berendezéssel, amire szükség van a nagy munka során. Nagy munka? Jelenleg a legnagyobb effajta létesítmény készül itt az országban! Méretei meghaladják a Tiszántúlon épülő Nyugati Főcsatornáét is. A csatorna hatvan kilométer hosszú leszi*,' Tasstól keleti irányba tart, s Kunszentmiklós közelében délnek kanyarodik; előbb a Bakér, a Kígyós-ér — e két ős Du- na-meder — nyomvonalát követi, majd Űjsolt, Szabadszállás, azután Solt és Fülöpszáilás között elhaladva Akasztónál csatlakozik a Dunavölgyi Főcsatornához. A rajta megépítendő műtárgyakkal együtt előreláthatólag 40 millió forintba kerül.

Az építés több lépcsőben — egyidejűleg több helyen folyik. Érdemes ellátogatni a különböző „arcvonalakra”. Sirkó Mihály, az építésvezető helyettese kalauzol bennünket.

■— Itt készül a duzzasztó zsilip — mutat a folyam elkeskenyedő ágára. Vasszerkezetek állnak ki a vízből. A cölöpverő ütemesen csattog. Rögzíteni keli a déli kapu betonalapját, nehogy a víz elmossa alatta az iszapot, s megdőljön a szerkezet. A gőzkalapács 45 mázsás fejét 80 centiről ejti le: egy ütés 24 ezer kilós. Ez a cölöpverő különben régi jószág, s történetéhez kalandos epizódok fűződnek. Majdnem tíz évvei ezelőtt a Nílus hídjának építésénél használták, ötvenhat október-novemberében, a szuezi válság napjaiban, bombatalálat érte a hajót, amelyen akkor mór hazafelé „utazott”. A hajó a Szuezi-csatorna fenekére süllyedt, de a válság elmúltával rakományával együtt kihalászták. A szerkezet így került ide, a Duna fűzbokrokkal borított partjára.

pillanatok... Beállítják a cölöpöt az országúti híd pilléréhez.

A betonmeredélyről lenézünk a mélybe; ide-oda mozgó enyhe örvénylésre leszünk figyelmesek. Ott dolgozik Fenyvesi Antal — a búvár. A megerősítés előkészítése végett a kapu alapzatáról lefúvatja az iszapot. (Itt ugyanis a régi zsilip nagyszabású felújítása folyik.)

Népes a zsilip északi kapujakor a leveréshez új betoncölöpöt készítenek elő. A beállítása kézi erővel történik, s ez izgalmas munka, mivel a 22 mázsás oszlopot csak egyetlen kötéldarabbal erősítik a cölöpverő állványhoz ...

Korántsem ez az egyetlen műtárgy, amelyet el kell készíteni a csatorna fölött. Hasonló méretű hidat építenek a Kunszentmiklós és Tass közötti bekötő- útón, valamint a Kunszentmiklós—Dunapataj vasútvonalon.

Hcanokpuszta ... Találóbb elnevezést nem is kaphatott volna Kunszentmiklósnak ez a határrésze, ahol most a gépek dolgoznak. Fátlan, messzire belátható vidék, a homoksávokat szittyós, zsombékos mélyedések váltogatják. Szántóföldek táblái nyúlnak be a legelőre. Birkanyájak messzeségbe tűnő foltjai

látszanak

__ Jókora darab az

ős

i Kiskunságból. De a 20 kil )- méter hosszan kimélyített csatorna, mint ezüstszalag övezi már a tájat.

A közelben valóságos kis települést képeznek a lakó- és műhelykocsik. Az egyikben — az „irodában” — végre megtaláljuk Remecz János munkavezetőt. Tőle érdeklődünk a munkáról, a kilátásokról.

— Most, a kiskunsági csatorna építése óta, a második helyen táborozunk — mondja. — A harmadik már valószínűleg a végcél közeiében, Akasztónál lesz. A jövő év májusában szeretnénk odaérni.

összesen 17 géppel dolgoznak éjjel-nappal egyfolytában, eltekintve a pár órás karbantartástól. Huszonnégy óra alatt háromezer köbméter földet mozgatnak meg. A legnehezebb szakaszon túl vannak, innen már kizárólag a Kígyós-ér nyomvonalát követik. A csator• •• ■••• ••-m

volt, lapos, mintha valamikor megsérült vagy összeverték volna. A bokszmérkőzésekről készült filmeken lehet látni néha ilyen füleket.

Elköszöntek egymástól, Adam- czyk úr visszatért hivatalába, az őrnagy pedig a Seierczewski utcába, s egyenesen Kur ügyész szobájába ment.

— Amint látod — magyarázta barátjának — egy kicsit előbbre vagyunk. Az az ember, aki valószínűleg megtámadta KalinkowAit, egy volt bokszoló, vagy birkózó, egyszóval egy sérült fülű férfi. A merénylethez, ezt feltételezhetjük egy homokkal telt' kis zsákot használt, amellyel hátulról Kalin- kowski fejére ütött. Ezért nem találtunk vérnyomot. Most csak a merénylet végrehajtóját kell megtalálni.

— És mi van Macieszekkel? — kérdezte az ügyész. — Ha megtaláljuk Macieszeket, akkor megtaláljuk az embereit is.

— Lengyelországban az egész rendőrség most Macieszeket keresi. A hálókat kifeszítettük és a halnak, előbb, vagy utóbb bele kell futnia. Türelmeseknek kell lennünk, de közben, amint látod, nem pihennek, én megragadtam a cérnaszál másik végét. Lehet, hogy fordítva.

__ Türelmeseknek kell lennünk! Könnyű neked ezt mondani — aggódott az ügyész —

má

r reggel telefonáltak a főügyészségről.

— Telefonáltak a Külkereskedelmi Minisztériumból is — vetette közbe Wilska — kérdezték, hogy megkaphatják-e már a „Donau-bank” levelét.

— Ha még ujjlenyomat lenne, de egy fül! Mit kezdjünk egy füllel? Egyelőre a világ legóvatosabb rendőrsége sem kartoté- kozza a gonosztevők fülének alakját.

— Érdemes lenne kikérdezni a büntetőbírókat — javasolta Wilska. — Talán ők megfigyelték ügyfelüknél az ilyen fület. Vagy a börtönőrség, vagy a rendőrök, azok. akik a leggyakrabban szállítják a rabokat a bíróságra. Ha az a pasas hivatásos bűnöző, akkor már biztosan volt kapcsolata a bírósággal, meg a börtönnel is.

— Ez nem vezet eredményre — fanyalgott az ügyész — tudom magamról. Olyan sokféle ügyben vádoltam már, de soha nem néztem meg, hogy a vádlottak füle mint lapul fejükhöz.

— Halina kisasszony ötlete nem is olyan rossz, mint gondolod — jegyezte meg az őrnagy. — Nem fogjuk megkérdezni a bírókat, meg az ügyészeket, de a rendőrök között lehet keresgélni. Hát igen — tette hozzá, s közben rágyújtott — mindenek előtt Kizlo ezrede'ü kell meghallgatunk, ö biztosan tud mondani valamit, ha a

fickót egyszer bejegyezték a rendőrségi krónikába. Még ma megkeresem az ezredest. Én ön mit csinál?

Wilska savanyú arcot vágott.

— Mindenekelőtt megmagyarázzuk, hogy Kalinkowski miért vitte haza az aktákat. Aztán elzavarjuk az újságírókat, akik; természetesen már megszagol- i ták, hogy nálunk valami nincs rendben és szüntelenül az ügyész úr nyakára járnak. Ezenkívül imponáló munkánk van: újraírunk mindent, ami az utolsó kötetben volt. Néhány perc múlva éppen Lisewskit vezetik fel a soron következő kihallgatásra. Tehát semmit sem csinálok, csak írok: írom a véget nem érő jegyzőkönyvet.

Lisewskit kihallgattad már a baleset óta? — kérdezte az őrnagy.

— Igen, tegnap. Ma csak befejezzük a vallomást. Különböző kérdéseket tettem fel neki. Lehet, hogy valóban semmit sem tud, vagy egyszerűen ügyesen színészkedik. Még csodálkozott is, hogy miért kérdem olyan dolgokról, amelyeket a korábbi kihallgatáson bevallott. Javasolta azt is, a „Budex”ból valakinek a nevére meghatalmazást állít ki, s így fel tudják venni a pénzt a ..Donau- h-mkban”. Közölte, számít ar- -a. hogv a bíróság ezt enyhítő körülménynek tekinti.

(Folytatása következik.)

Most még a bckaszittyó bokrai, pár év múlva már gazdag kukoricatáblák találhatók itt.

nak a környéke is. Már itt vannak a Ganz-MÁ VÁG szerelői, s a billenőkapu készítésén fáradoznak. A tervek szerint a duzzasztóműnek még ez év végére el kell készülnie. Hogy milyen célra szolgál? A vizet gyűjti össze, hogy az ide néhány száz méterre levő vízkivételi zsilip hét nyílásán1 ét természetes eséssel zúdulhasson a csatornába.

... Ha az autós Budapestről Baja felé tart, s az 50-es kilométerkő után megyénk területére „lép”, már az első kanyar után láthatja, hogy le kell lassítania, s a hídépítést az ideiglenes makadámúton meg kell kerülnie. Bár a majdani, 60 méter hosszú létesítményből egyelőre nem sok látszik. Négypil- léres lesz a híd, s ehhez 86 cölöpöt kell leverni.

Épp akkor érkezünk ide, amina szélessége magasabb terepen eléri a száz métert is. Elkészülte után több mint két méter mélységű lesz a vize. Most még csak a talajvíz csillog az árok legalján.

A jövő év őszére azonban már teljes díszében kiszélesedik a Kiskunság ezüstszalagja, rajta a karcsú betonhidak ékköveivel. Ez a szalag gazdagságot varázsol ide, élővé teszi a „holt vidéket”. A csatorna kihasználásával 32 ezer hold válik öntözhetővé, s gondolatban már üzemeket, nemzetközi bemutatótelepeket is terveznek ide. A Duna, ha magához is szippantja az esőt, az ember parancsának engedelmes- kedve, nagy területen szolgáltat éltető vizet.

Irta: Hatvani Dániel Fényképezte: Pásztor Zoltán

Csattog a gőzkalapács.

Feljött a búvár.