Petőfi Népe, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-12 / 188. szám
Mffusctus IS, raer<f» 3. «Ida! Kalocsa a népi önigazgatás útján „Végrehajtó bizottságunkat az a törekvés irányította, hogy saját munkájának biztonságosságát, a választókkal való szoros együttműködést és ezen keresztül az államigazgatási feladatokba való bevonását a lehetőségekhez mérten növelje, színvonalát emelje. Cgy érezzük, hogy ezen a területen komoly előrehaladást értünk el, hogy a tanácstörvényben biztosított jogkörünket, ha még nem is teljes egészében, de megközelítőleg el tudjuk látni.’* Így foglalta össze a megyei tanács végrehajtó bizottsága előtti számadást nemrégiben Kriston Ferenc, a Kalocsai Városi Tanács V. B. elnöke. Érdemes azonban megvizsgálni, mi rejtőzik a tárgyilagos szavak mögött. Az ütemesen fejlődő, szépülő járási székhely tanácsának végrehajtó bizottsága nyomban az MSZMP VIII. kongresszusa után hozzálátott a tanácsi munkára vonatkozó határozatok tanulmányozásához, s az azokból eredő feladatok gondos kimunkálásához. A megyei pártbizottság a múlt év március 6-án megtartott, a tanácsválasztások tapasztalait összegező, érékelő és a további tennivalókat megjelölő ülése határozatainak szellemében a Kalocsai Városi Tanács elsősorban ezzel a célkitűzéssel fogott munkához: Tovább szélesíteni a szocialista demokratizmust, a lakosság minél szélesebb rétegeit bevonni a közügyek intézésébe, következetes tudatossággal munkálkodni a népi önigazgatás kibontakoztatásában. A jelölő gyűlési javaslatok sorsa Foglalkozni a jelölő gyűlési javaslatokkal! — ez volt az alakuló tanácsülést követő első lépés. A szakigazgatási szervek által megvizsgált, véleményezett javaslatokat csokorba gyűjtve kapták meg a tanácstagok és adlak rá választ a lakosságnak. A 14. választási körzetben például Varga Péterné megtudta, hogy amint sikerül a szabadtéri színpadra székeket szerezni, az ott felszabaduló padokat kihelyezik a város különböző pontjaira, s jut belőlük a Petőfi Sándor utca 76—84 számú házak elé is. Varga néni idősebb társaival azóta már élvezi is a padok nyújtotta utcai pihenést. Csak egy kiragadott példa. De ugyanígy lehetne sorolni a jelölő gyűléseken elhangzott 321 javaslat közül a 241 közérdekű jelzés, kívánság teljesülését, illetve a rájuk adott választ. Az igazán alkotó és távlati kihatású munka azonban ezután kezdődött. A jelölő gyűlési javaslatok felhasználása nagyszerű alkalom volt a széles körű ismerkedésre, újabb és újabb segítőtársak bevonására egy olyan program kidolgozásához, amely évekre megszabja Kalocsa fejlesztési, ipartelepítési, is- kolakörzetesítési, egészségügyi stb. tennivalóit. így készült a hétéves program ... A tanácstagok, az állandó bizottságok által irányított, kiterjedt aktivista hálózat az egész várost átfogóan gyűjtötte a Kalocsa fejlesztésével kapcsolatos igényeket, javaslatokat. Lengyel István nyugalmazott tanár, a 7-es választó körzet tanácstagjának segítőtársa például az igények, s a társadalmi munka „kínálat” mellett nagyon precízen azt is számba vette, kik és miért nem ajánlanak fel társadalmi segítséget, s hogy például a területen kik az ellátástalanok, rokkantak stb. A családlátogatás mellett más módot is találtak a javaslatok gyűjtésére. A szolgáltatási igények felmérése például így történt: egy-egy aktivista — köztük a vb tagjai — ellátogatott az üzembe. Pár mondattal vázolta az ott dolgozó asszonyoknak, hogy a „második műszak” megkönnyítésére kereskedelmi, szolgáltatási hálózatfejlesztést tervez a tanács. Ez a terv azonban úgy lesz igazán teljes, ha a legérdekelteb- bek bevonásával készül. Gondolkozzanak, mi könnyítene gondjaikon. Javaslataikat vessék papírra, s dobják bele az üzemben e célra elhelyezett kis ládába. És gyűltek a javaslatok, életrevaló kezdeményezések, amelyeket — amikor a ládikóból kiszedték a céldulákat —, sokan még személyesen is kiegészítették. Így ment ez minden területen. A 80 választó kerületben 12 tanácstagi cssoport alakult, városrészenként, a nagyjából azonos adottságú, azonos fejlesztési feladatokban érdekelt, szomszédos tanácstagi körzetekben. A különböző városrészekre vonatkozó sok-sok javaslatot ezek a csoportok összegezték és hangolták egybe. A 6- os (újvárosi) tanácstagi csoportnál — amelynek Sági Jenő mérnök a vezetője —, öntevékenyen még egy távlati térképet is készítettek, megjelölve a megvalósítandó vásárcsarnokot, 16 tantermes iskolát stb., aszerint, ahogyan azt a lakosság kéri. Sőt, normajegyzék alapján, hozzávetőleges pontossággal azt is kiszámították, hogy melyik létesítmény menynyibe kerül. Hadd legyen köny- nyebb a dolog, a költségvetés iktatás, amikor fontosság, s az anyagi lehetőségek szerint sor kerülhet a megvalósulásra. Együtt az utca lakosságával Vagy itt egy másik példa: Adottságai folytán, ha rendezésére áldoznának valamit, Kalocsa legszebb utcája lehetne a Petőfi utca — hangzott a lakosság véleménye. A tanácstagi csoporton kívül a várospolitikai állandó bizottság is foglalkozott ezzel a javaslattal. És látni kellene az alapos részletességgel elkészített és rajzokkal is kiegészített tervezetet, amelyet Szamosvölgyi István állandó bizottsági tag (a Petőfi utcától távoleső tanácstagi csoport vezetője), és dr. Náray László orvos, az állandó bizottság mellett működő városfejlesztési szakbizottság tagja vetett papírra ilyen bevezetés után: „A jelen terv elkészítéséhez a városfejlesztési szakbizottság tagjai segítségül hívták az utca több lakóját és tanácstagját. Meghallgattak több javaslatot, s egyeztették azokat.” Hozzátartozik az iménti példához, hogy a Petőfi utca rendezését először Schnäbel Béla, a 14-es választó körzet lakója javasolta — annak idején, a jelölő gyűlésen. Megválasztása után a körzet tanácstagja — az illetékes szakosztály véleményezése alapján így válaszolt a felvetésre: „A 15 éves távlati tervben szerepel...” A tanácsülésen azonban ismételten felvetődött ez a kérdés, mígnem a testület így határozott: nézze meg az állandó bizottság! S íme, mit jelent a lakossággal való szoros együttműködés: Széles körű felmérés, alapos mérlegelés és vita után kész a terv, amelynek megvalósítását a városfejlesztés hétéves programjába iktattak. Hasonló módon elkészítve más résztervek is a város rendelkezésére állnak. Megannyi gondos alapossággal kimunkált részlete Kalocsa hétéves fejlesztési programjának, amelyet jól ismernek a város lakosai, S a program birtokában az. állandó bizottságok különböző <1 szakbizottságai, melyek a lakosság széles rétegeit felölelik, a munkatervben meghatározottak szerint vizsgálják, ellenőrzik az egyes feladatok végrehajtását, az intézmények, szervek, vállalatok munkáját. Megalapozottabb a döntés Ám, a lakosság részvétele az államigazgatási feladatok intézésében más módon is megnyilvánul Kjalocsán. Üj tartalmat adott az állandó bizottságok tevékenységének, hogy a tanács alakuló ülésének határozata szakigazgatási szervenként megszabta azokat az államigazgatási eljárásokot, amelyekben — elintézésük előtt — a szakosztály köteles áz áb véleményét kikérni. A társadalmi aktivistákból álló különböző szak- bizottságok a múlt évben például 223 véleménnyel segítették az igazgatási, gyámügyi, előadó stb. döntését, amely ezáltal megalapozottabbá vált. Töredékek ezek a Kalocsai Városi Tanács és a város lakosságának széles tömegeit felölelj, maga mellett tevékenyen felsorakoztatott aktivisták munkájának. De mint „cseppben a tenger” bizonyítják: Kalocsán a párt iránymutatásait okosan, megfontolt helyi politikával váltják aprópénzre. Hosszan lehetne taglalni még a városi tanács egészséges elgondolásait, törekvéseit, amelyekkel az államigazgatási feladatok egy részét társadalmasí- tani kívánja. Az általános iskolák tanulmányi felügyeletét például már ilyen módon látják el — nagyon hasznos tapasztalatokkal. A megyén túlról, több helyről is érdeklődtek már a kalocsai kezdeményezések, tapasztalatok iránt. Bizonyára hasznot hozó lenne, ha ilyen érdeklődés a megyén belül is megnyilvánulna. Perny Irén Szállítóeszköz — ócskavasból Jó ötletekért nem mennek a szomszédba a kecskeméti Petőfi Tsz vezetői és gazdái. Nemrégiben négy, kimustrált, régi típusú traktort vásároltak, amelyekből a közös gazdaság szerelőműhelyében két üzemképes erőgépet eszkábálnak majd ösz- sze. Ezek, ha a közúti forgalomban való részvételre alkalmatlanok is, a belső szállítások során még igen jó szolgálatot tesznek. Kapronczy Imre műhely- vezető és Barna József segéd- szerelő éppen a gépek üzemkészre alakításán fáradozik. Űjítómozgalom nak az elért megtakarítás 2—10 százaléka fizethető ki újítási díj gyanánt. Mégis a jelenlegi gyakorlat szerint —- országos átlagban — az elért megtakarítás 3—3,5 százalékát fizeti ki az újítóknak, akik joggal sérelmezik ezt. A jelenleg érvényben levő rendelkezések lehetővé teszik, hogy az újítók kísérleti, illetve megvalósítási szerződésben állapodjanak meg a feltételekről az újításra igényt tartó vállalattal. Vitás esetben az újítónak módja van fellebbeznie a szakszervezethez vágj' a bíróságnál keresnie (és megtalálnia) az igazát. Az újítók mozgalmának jelenleg éppen az az egyik legnagyobb hátráltatója, hogy a munkaköri kötelesség kérdésében — a legtöbbször és leg- gj'akrabban vitatott probléma eldöntésében — a jelenlegi jog- gyakorlat szerint a bíróság nem illetékes. De nem tartható az sem egészségesnek, hogy a gazdasági vezetők hovatovább már majdnem minden jelentős újítási díj megállapítását a bíróságokra hárítják. Az újítók és feltalálók mozgalmának eredményeit, sikereit, az újítók tevékenységét ismeri az egész ország. Nehézségeik pedig nem ismeretlenek az illetékes szervek előtt. Jelenleg az Országos Találmányi Hivatal gondozásában kidolgozás alatt van az újítókra és feltalálókra vonatkozó legújabb rendelet. Ez a rendelet előreláthatólag az említett problémák közül sokat megszüntet. A készülő rendelet- tervezetnél minden valószínűség szerint figyelembe veszik az olyan javaslatokat, mint például az újítási díj megállapításánál a 6 százalékos középarány kimondása. Az a javaslat is nagy érdeklődésre tart számot az újítók körében, amelyben a munkaköri kötelesség — fogalma nak új értelmezéséről lesz szó. E szerint nem a rendeletben fogják meghatározni a munkaköri kötelesség fogalmát, hanem a vezetők kötelessége lesz ennek meghatározása a helyi vi- szonjmk figyelembevételével. — Fzen túlmenően pedig — az eddigi gyakorlattól eltérően — vita esetén a bíróság jogkörébe fog tartozni a munkaköri kötelesség kérdésének eldöntése is. Az újítókra és feltalálókra vonatkozó legújabb rendelet előreláthatólag még az idén megszületik. Az újítók és feltalálók mozgalma azonban addig is — a jelenleg érvényben levő rendelkezésekre támaszkodva — továbbfejlődik és érezteti kedvező hatását népgazdaságunk minden területén. Tokár Péter / Az Újítok és feltalálók mozgalma hazánkban az idén lépett történetének tizenhatodik esztendejébe. A megtett utat jelzi, hogy az elmúlt több mint másfél évtized alatt népgazdaságunk különféle területein több mint másfél millió újítási javaslatot valósítottak meg. Az így elért gazdasági eredmény, illetve többlettermelési érték meghaladja a 17 milliárd forintot. Üjítómozgalmunk fejlődését talán két számmal lehetne legjobban jellemezni. A mozgalom kibontakozásának évében — 1948. évben — a dolgozók 35 ezer újítási javaslatot nyújtottak be, a múlt esztendőben már több mint 252 ezret. A szóbanforgó időszak alatt nemcsak a népgazdaság, hanem az újítók is megtalálták számításaikat, mert eddig több mint egymilliárd forint újítási díjat fizettek ki az alkotó dolgozóknak. Az újítók és feltalálók mozgalmában jelentős ösztönző erőnek bizonyult az is, hogy sok újító és feltaláló részesült tevékenységéért a Kossuth-díjban, kormány- és kiváló újító kitüntetésben. Hazánkban — átlagosan — évente csaknem 2000 találmányra adnak Szabadalmat. (Ebből 5—600 külföldi bejelentés.) Hazai feltalálóink tevékenysége nyomán egy-egy találmány átlagosan másfél millió forint hasznot eredményez a népgazdaságnak. Több olyat is említhetünk közülük, amely világviszonylatban is kiemelkedő műszaki értéket képvisel. Ilyen például a Heller—Forgó-féle hőkicserélő berendezés, amelyből már a Szovjetunióban, Angliában és máshol is többet felépítettek, vagy építenek. Hasonló nagyjelentőségű volt az a találmány, amely az Almásfüzitői Timföldgyárban született. Itt a kohómérnökök és a vegyészmérnökök egy kis csoportja megoldotta a bauxit folyamatos feldolgozásának módszerét. Ezért a találmányért 9 mérnök 1 millió 800 ezer forint díjat kapx>tt. Az újítók és feltalálók mozgalma azonban ma még sok gonddal küzd. Az idén megrendezett újítók és feltalálók tanácskozásain több észrevétel és javaslat hangzott el az újítókra és feltalálókra vonatkozó ren- delkezéseek módosítására. Így szabatosabban kellene körülírni az újítás fogalmát, jobban tisztázni kellene a munkaköri kötelesség meghatározását, a tervezői és vezetői munkakörben tevékenykedő dolgozók részvételének feltételeit az újítómoz- galomban. Továbbá az is gondot jelent, hogy a műszaki és gazdasági vezetők jelenleg bátortalanok az újítási díjak mértékének megállapításánál. Mint ismeretes — az ide vonatkozó rendeletek szerint — az újítók
