Petőfi Népe, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-12 / 188. szám

I oldal 1961. augusztus 12, szerda — FELSÖSZENT- IVÁNDN a községbe kihelyezett mezőgaz­dasági technikum hallgatói iskolai mun­kájának megkönnyí­tésére, a helyi műve­lődési ház matemati­ka, fizika és kémia szakkört szervez. — Bélyegkiállítás Madarason. Az önál­lóan működő madara- si bélyeggyűjtő klub első nagyszabású be­mutatójára készül. A bélyegkiállítást október 18-án, a község felsza­badulásának huszadik évfordulóján nyitják meg. 60 családi ház épül Lajosmizsén Lajosmizsén, a Vízgé­pészeti Vállalat dolgo­zói részére — az üzem építésével egyidejűleg 12 új családi ház is el­készül, melyekbe ősz- szel költöznek be a la­kók. Összesen 60 csalá­di házat kapnak majd a vállalat dolgozói. — Felújítják a Du­na menti halásztanyá­kat. A bajai Űj Élet Halászati Tsz vízterü­letén, a Duna és mel­lékfolyóinak partján 25 kis épületet tata­roznak. A halásztanyák a „víziemberek” máso­dik otthonai —. itt ké­szülnek fel a halfogás­ra, innen indulnak ki a „területre”. Befejeződött a barackszliret Megyénk híres ba­rackosaiban leérett az idei termés. A közös gazdaságokban és a háztáji kertekben 44 napon át tartott a ba­rackszüret. Ez idő alatt mintegy 2000 vagon kajszit szedtek le, és továbbítottak a fo­gyasztókhoz. Több mint 1700 vagonnal a MÉK és a földműves­szövetkezeti telepek vásárolták fel, a fenn­maradó mennyiséget pedig a helyi piacokon értékesítették. — 25 900 forint kár­térítést fizetett ki az Állami Biztosító özv. Reichel Györgyné, Kunbaja, Kossuth tér 33. sz. alatti lakosnak. Július 7-én — gyer­mekjáték következté­ben — kigyulladt Reichel Györgyné la­kóépülete és két mel­léképület, ám az ér­vényben levő épület- és háztartási biztosítás alapján, megtérült a jelentős tűzkár. — ELSZAPORlT­JÁK a németöves ser­téseket Kalocsa vidé­kén. A kalocsai Iszkra Termelőszövetkezet­ben ezekben a napok­ban ellenek a német anyakocák, s az idén már 300 németöves kismalacot nevelnek a környező tsz-ek ré­szére. Múzeumot rendeznek be Kalocsán Múzeummá alakít­ják át Kalocsán az 1. István Gimnázium épületének egyik le- válaszható szárnyré­szét. A főútvonalon el­helyezkedő épület­részben 12 kiállítási termet alakítanak ki. Itt kap helyet a város országos hírű bioló­giai és ásványtani gyűjteménye, egy te­remben pedig állandó kiállítás nyílik a vi­lághírű kalocsai nép­művészet legszebb al­kotásaiból. — TEGNAP DÉL­ELŐTT ülést tartott Kecskeméten a Kultu­rális Szemle Bács-Kis- kun megyei operatív bizottsága. A megbe­szélésen Gödöllői La­jos, a megyei KISZ- bizottság kultúrfelelö- se foglalta össze a kul­turális szemle múlt évi bemutatóinak ta­pasztalatait, amelyet a részve vők értékes észrevételekkel egészí­tettek ki. Az operatív bizottság ezután a kul­turális szemle ez évi programjának, lebo­nyolításának kérdései­ről tárgyalt. Országjáráson a dunaegyházi tsz tagjai A dunaegyházi Ha­ladás Tsz 130 tagja augusztus 17-én há­romnapos országjáró körútra indul. Elláto­gatnak Dunaújvárosba, Pécsre, Pécsváradra, Harkányba és Siklós­ra, és néhány nagy­üzemi gazdaság felke­resését is tervbe vet­ték. — A Kecskeméti Hűtőházban megkez­dődött a sárgadinnye­szezon. Az eredetileg tervezett mennyiséghez mérten körülbelül két vagonnal raktároznak el többet a téli hóna­pokra. A kellemes il­latú sárgadinnyét fel­szeletelt állapotban, cukrozott szirupban mélyhűtik. — AZ ÄLLAMI la­kásépítéseken kívül évenként átlagosan mintegy 1500 családi házat építenek me­gyénkben. A két szoba összkomfortos, vala­mint három szoba össz­komfortos modern vil­lák a falvakban is új utcasorokat alkotnak. A helyi tanácsok eb­ben az évben 6500 épí­tési engedélyt adtak ki magánosoknak. Negyven évvel ezelőtt, 1924. augusztus 12-én halt * meg Bródy Sándor, a magyar polgári irodalom jelentős alakja, aki ko­moly jelentőséget tulaj­donított a szocialista munkásmozgalomnak. Vi­déki újságíró volt, amikor „Nyomor” című novellás- kötete ismertté tette az akkor alig 21 éves fia­tal Írót. Ezzel a köteté­vel, melynek hősei hús- ból-vérből való igazi munkásalakok, szegény­parasztok, a modern ma­gyar novellaírás egyik elindítója. Telve alkotó­kedvvel, egymás után ír­ta könyveit, drámáit és fejtett ki szerteágazó új­ságírói munkát. A natura­lizmus a magyar iroda­lomba leghatásosabban az ő munkája nyomán vo­nult be. A század elején vaskos havi folyóiratot adott ki „Fehér könyv” címmel. Később a „Jö­vendő” című hetilapban — amelynek társszerkesztője volt — Forradalom című állandó rovatban a mun­kásmozgalomnak és ko­ra társadalombírálatának adott hangot. — HATVANHÉT hold napraforgós ku­korica terméséből ké­szítettek silót a csi- kériai Üj Barázda Tsz- ben. A kitűnő takar­mányból a másodveté­sek besilózása révén egy számos állatra 10 köbméter mennyiséget biztosítanak a közös gazdaságban. Ritka ásványok Kazahsztánban Közép-Kazahsztánban öt mangántartalmú ritka ás­vány, a pirosmalit a fra.nl:- linit.a sailerit a penvitit, és satkinit lelőhelyeit talál­ták meg Dzsumart és Uskatin körzetében. Franklinitot eddig csak az Egyesült Államokban találtak, penvititot pedig cöak Japánban. Már csak 30 százalék van hátra Megyénk közös gaz­daságaiban a géppel, illetve a kézzel leara­tott gabona hetven százalékát csépelték el eddig. A tsz-ek gabo­naszérűin kora hajnal­tól késő estig 400 csép­lőgép veri a gabonát, s az előjelek szerint rövidesen befejeződik megyénkben a cséplés. Sarkkutatók „kosztosa“ a jegesmedve Váratlan vendége volt az Izvesztyija sziget sarki állomásának: egy jeges­medve. A medve ügyet sem vetett a sarkkutatók­ra, hanem egyenesen rá­vetette magát egy fókate­temre. Sem kiabálással, sem lövésekkel nem tud­ták elkergetni. Amikor megette a fókát, lefeküdt az állomás közelében. A sarkkutatók közelebb mentek hozzá, s akkor vették észre, hogy a medve nagyon le van gyengülve. Elhatározták, hogy segítenek rajta. Egy vastag fatönkhöz kö­tötték, s minden nap megetetik. A medve kezd erőre kapni és már meg­barátkozott a kutyákkal. Mihelyt megerősödik, sza­badon engedik. Táblát kötnek a nyakára, s fel­tüntetik rajta, hogy mi­kor és hol fogták el. — IZRAELI RÉGÉvSZEK a legapróbb részleteiben helyre akarják állítani Holon bibliai várost Eljárás a csaló ellen Pállá Gábor, Kis­kunhalas, Bodoglár 19. sz. alatti lakos ellen eljárás indult. Palla különféle fondorlatok­kal rendszeresen pénzt csalt ki Gábriel Gábor. Kiskunmajsa, Árpád­telep 29. sz. alatti la­kostól. A csaló, aki egyébként ötgyermekes családapa, a könnyen szerzett pénzt elitta. /MfMh A Kecskeméti Agrome­teorológiai Obszervató­rium jelenti: Augusztus 10-én a középhőméfséiU-et 17,7- (az ötvenéves átlag 21,3), a legmagasabb nap­pali hőmérséklet 21,0 Celsius-fok, a napsütéses órák száma 3 volt. Au­gusztus 11-én a reggel 7 órakor mért hőmérséklet 15,7, a délután 2 órakor mért hőmérséklet 18,8, a legalacsonyabb hőmérsék­let 14,8 fok, csapadék 0,1 mm. Várható időjárás szerda estig: Erősen felhős idő, helyenként eső, a többfelé még erős északnyugati szél kissé mérséklődik. A nappali hőmérséklet 1—2 fokkal emelkedik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 21 —26 fok között. Lakodalmas konyha a művelődési otthonban Hercegszántón érdekes programra készült fel a mű­velődési otthon. A faluban az egybekelő fiatalok többsége már évek óta itt tartja a lakodalmát. Így évente 20—25 lagzit bonyolítanak le a művelődési ott­honban, amelyhez most százezer forintos költséggel jól felszerelt konyhát építettek. Az Ízletes tyúkhús­leves és a birkapaprikás ezentúl már nem a szabad­ban, hanem a művelődési otthon konyhájában, kilenc nagy tűzhelyen, s kilenc bográcsban készül majd. Az őszi lakodalmakhoz már készenlétben állnak a száz szór kipróbált „társadalmi” szakácsnők is. Vízszabályozóval látják el a tassi hajózsilipet A tassi hajózsilip vízszabályozó erőművét igen megrongálta az 1956. évi árvíz, s azóta megol­datlan a soroksári Duna-ág vízlevezetése és ha­jóforgalma. Most, az erőmű felújítása helyett magát a zsilipet látják el vízszabályozó beren­dezéssel. A hatalmas, távvezérlésű, úgynevezett billenőtáblát a napokban szerelik fel a GANZ- MÁVAG szakemberei. A billenőtábla 14 méter széles és 6 méter magas vasszerkezet, amelyet egy 70 tonnás emelőszerkezet mozgat. A vízsza­bályozó berendezés még ebben az évben elké­szül. Elhunyt Prohássha József fes tő mit vész Sikeres színházi premierek, hangversenyek végén hallható csak olyan tartós tapsvihar, amivel alig tíz napja Prohászka József kiállításának megnyitá­sán részvevők adóztak a Katona József Múzeumban bemutatott festmények alkotójának. Éppen ez a lelkes, elismerő szeretet és a tárlat rendkívül magas szín­vonala ösztönözte az illetékese­ket életművének fokozottabb megismertetésére, megbecsülé­sére. Már Baranyi Judit művé­szettörténész jelezte, hogy jö­vőre, nyolcvanadik születésnap­ját országos gyűjteményes ki­állítással köszönti a szakma, a nagyközönség. Kedden megrendülve értesül­tek tisztelői és barátai: Pr j- hászka József nincs többé. Élet­műve értékeléséhez hosszú idő kell, de az első pillanatok, az eddigi pályafutás vázlatos átte­kintése is meggyőz mindenkit arról, hogy kiváló embert, nagy művészt vesztett megyénk s hazai piktúránk. 1885. szeptember 22-én a Zemplén megyei Bodrogkisfalu- don született. Nehéz gyermek­sors után kőművesként kereste kenyerét. Egy Munkácsiról szó­ló könyv volt az a szikra, amtiy a régóta pislákoló vágyat ha­tározott akarássá, életprogram­má tüzesítette: festő lesz. A szí­nek tudója. A tehetség ez eset­ben kiváló szorgalommal páro­sult. Iparművészeti stúdiumok­kal kezdte, az anyag tisztelete egész életében végigkísérte. A fővárosban Balló Ede, majd Poór Bertalan tanítványaként fejlesztette mesterségbeli tudá­sát. A legjobbkor került Nagy bányára. A táj, az ember vég­telen szeretete, derűs, a nagy­bányaiak java termése között is méltán ékeskedő vásznakon ka­pott kifejezést. 1920: Pályafutásának jelentős állomása. Kecskemétre, a Mú- vésztelepre költözött. Révész Imre mellett elsősorban az ő si­kerei szerezték vissza a telep megtépázott hírnevét. Már 1923- ban, az Ernst múzeumban ki­állított képeivel elnyerte a fő­város nagydíját. Ettől kezdve rendszeresen jelentkezett buda­pesti tárlatokon. Kedvelt vendé­ge több külföldi kiállításnak is. Hosszabb tanulmányútokat tett. Szerencsés alkatánál fogva az új és új hatások egyéniségének csorbulása, szürkülése nélkül árnyalták, gazdagították piklú- ráját. 1928-ban a Férfiarckép című alkotásáért kapott László Fülöp díjat. Pár esztendő múl­tán a Ballá Ede nagydíjjal is kitüntették. Hívták külföldre, ahol ünnepelt, befutott arc­képfestőként élhetett volna. S lankadatlan buzgalommal dol­gozott a felszabadulás után is, egészen a legutolsó napokig. Ha valaki, hát ő méltán mondhat­ta: igaz szépségeket fakasztó művészetével a népet szolgálta. Holtai Nándor Harminchétezer köbméter földet mozgatnak meg Gyors ütemben javítják a Tisza alpári védőgátját Augusztus eleje óta dózerek és földgyaluk motorzúgásától hangos az alpári Tisza-part. A most békésen hömpölygő nagy folyó, a tavaszi áradások ide­jén, a község határában mint­egy tíz helyen törte át a több méter magas védőgátat, és nyolcezer hold területet borí­tott be. Ahol nem történt gát­szakadás, ott is erősen megron­gálódott a védőfal. A vízügyi igazgatóság és a helyi vízgazdálkodási társulat dolgozói most gyors ütemben javítják a Tisza alpári védőgát­rendszerét. A legnagyobb gát­szakadás helyén — mintegy 158 méteres szakaszon — például két földgyalu munkálkodik. Itt a víz — amellett, hogy szinte elsöpörte a gátat — öt méter mélységben kimosta az altalajt. Az erő- és munkagépek a ti­zenhárom és fél kilométeres al­pári védgátszakasz kijavítására körülbelül harminchétezer köb­méter földet mozgatnak meg, s a szakadásokat szeptember 15-ig megszüntetik. Az ősz folyamán negyven víz­ügyi dolgozó kezd hozzá a gát­rendszer további felújításához, s a munkákat a fagy beálltáig elvégzik. Miéri- halt- meg a dada? Történetek Bródy Sándorról N egyven esztendővel ezelőtt egy forró augusztusi napon hunyta le örökre szemeit Bródy Sándor, a századforduló körüli idők egyik legnagyobb magyar íróegyénisége. M öveiben bátran bírálta a korabeli magyar társa­dalom életét, ha a tudatos for­radalmi álláspontig nem is ju­tott el. Sándor bá’-ról számos érdekes história, derűs történet maradt az utókorra. Kevesen tudjáK, hogy Bródy Sándor orvosnak készült. Szülei a híres páduai orvosi fakultáson akartak fiuk­kal egy félévet hallgattatni. Bródy összecsomagolta holmijait és el is indult messze Padovába. Egy hónap múlva anzixkártya érkezett tőle szíve itt hagyott bálványához, ezzel a szöveggel: Itt vagyok a híres padovai egyetemen. Kezét csókolja, Abbázia, 1885. október 28. Bródy Sándor Az irodalommal kapcsolatosan első lépéseit különböző erdélyi lapoknál tette meg, majd Ko­lozsvárt volt szerkesztő. Ekkor történt, hogy hónapos szobájába egy hajnalon — déli egy óra volt —. kétségbeesetten kopog­tatott be a mosónője: — Jaj, nagyságos úr, nagy bajban vagyok! Az uram beteg, vért köp, a háziúr meg felmon­dással fenyeget a hátralékos lakbér miatt... Bródy Sándor fölült az ágy­ban: — Szóval egy kis pénzmag kellene? Mi? Sajnálom, ebből magamnak is vékonyan van. Ekkor felderült a szerkesztő úr arca: — Hanem tudja, mit? Vegye ki a szekrényemből a szmokin­gomat, próbálja jól eladni es boldoguljanak a kapott pénzzel, ahogyan lehet... 1 902-ben jelent meg színpa­don „A dada” c. színműve melyben az író eredeti elgondo­lása szerint a leány meghal a darab végén. Ám Ditrói Mór, a Vígszínház igazgatója aggódva vakarta meg az orrhegyét a da­rab elolvasása után. — Édes Sándorkám. Kár ám ezt a derék, becsületes leányzót megölni. j NAPTÁR 1964. augusztus 12, szerda. Névnap: Klára. Napkelte: 4 óra 35 perc. I Napnyugta: 19 óra 2 perc.

Next

/
Thumbnails
Contents