Petőfi Népe, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-27 / 200. szám
Óvjuk a társadalmi tulajdont A közös vagyon védelme megyénk felvásárló szerveinél A bíróságokon tárgyalt, s a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett kisebb, nagyobb bűncselekményék feltétlenül indokolják, hogy a néhány héttel ezelőtt megjelent és a megyei vendéglátó vállalat vagyonvédelmével foglalkozó cikkünket folytatva most megvizsgáljuk, mennyiben tesznek eleget a közös vagyon védelméről szóló előírásoknak a felvásárló szervek. Gondosabb őrzést, biztonságosabb tárolást A Bács-Kiskun megyei Rendőr-főkapitányságnak az 1963. évi állapotokat tükröző beszámolója szerint a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűn- cselekmények közül legtöbb esetben a lopás fordult elő. A gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat terhére a múlt évben elkövetett bűncselekmények 69,2 százaléka lopás volt. A MÉK- nél ez 36,3 százalékot tett ki. A számok arra figyelmeztetnek, hogy nagyobb gondot kell fordítani a biztonságos tárolásra, a termények gondosabb őrzésére. A MÉK-nél például egyes felvásárló telepek nincsenek megfelelő kerítéssel ellátva, oda bárki bemehet. De nemcsak ez utal a gondatlanságra, hanem az is, hogy sok esetben indokolatlanul késlekednek a feljelentéssel. Megújult a kecskeméti Arany János utcai fodrászüzlet. Az üzlet teljes átalakítása. korszerű berendezése mintegy 140 ezer forintba került. A fodrász ktsz tervei szerint még ez évben a Lestár téri és a vasútállomáson levő fodrászatot is felújítják. A lopásokon kívül jelentős, mintegy 29,5 százalék a sikkasztások aránya. Ezt a bűncselekményt csak az áru kezelésével megbízott, a vállalat alkalmazásában levő dolgozó követheti el. Leggyakoribb módja, hogy a felvásárlás során szándékosan rosszul mérlegelnek, s az így keletkezett többletet később valamilyen módon „kimentik”. Hozzá kell azonban tenni, hogy ez csak olyan helyen lehet elkövetni, ahol a bizonylati fegyelem laza. Így például a MÉK kiskunhalasi kirendeltségénél dolgozó Raby Lajos és Kiss András a múlt évben a barack- felvásárlás során rossz mérlegeléssel károsította meg a termelőket. Jelentős többlethez jutottak, amit egy harmadik személy nevére kiállított felvásárlási jeggyel „kimentettek”. Bűncselekményükkel 17 600 forint kárt okoztak a társadalmi tulajdonban. A bizonylati fegyelem lazasága — sikkasztás Külön kell beszélni az Állatforgalmi Vállalat terhére elkövetett sikkasztásokról. A múlt évben, de azelőtt is, előfordult, hogy a vállalattól szaporításra kölcsönzött tenyészkocát az illetők meghizlalták és levágták. A vállalat sérelmére a múlt évben elkövetett bűncselekményeknek 84,6 százalékát teszik ki az ilyen károkozások. Van azonban a közös vagyon dézsmálásának más módja is. Piukovics József, a bajai kirendeltség felvásárlója például 1962—63-ban a termelők által a vállalat részére leadott állatok ellenértékét felvette, s annak csak egy részét adta át a szerződőknek. így 1962. november 29-én Disztl Máté mátételki lakos 15 süldőt adott le, s Piukovics egy fillért sem továbbított a gazdának, hanem a 11 559 forintot zsebre tette. Ilyen és ehhez hasonló cselekményt többször elkövetett, s amikor termelők kérték a pénzt, azt állította, hogy most a vállalat nem tud fizetni. Piukovics két év alatt összesen 45 ezer forintot sikkasztott. Nem tudta volna ezt megtenni, ha szigorú bizonylati fegyelemmel dolgoznak az Állatforgalmi Vállalatnál, s ha a pénzkezelés nem ilyen laza. Egy káros szemlélet és következményei Szintén az ellenőrzés hiányosságának és a szabályok be nem tartásának következménye, hogy a Bácsbókodi Vaj üzem raktárosa 150 kiló vajat saját hasznára eladhatott és az üzemet 8400 forinttal megkárosította. A hanyagság ez esetben ott mutatkozik meg, hogy a raktáros az üzem által termelt vajat sokszor mérlegelés és bizonylat nélkül kapta meg. Ezzel aztán jóformán azt csinált, amit akart. A megyei rendőr-főkapitányság vizsgálatából kiderül, hogy egyes vállalatoknál az a káros és mélyen elítélendő szemlélet uralkodik, miszerint a jó szakembernek többet el lehet nézni. Sok; helyen — a felvásárló szerveknél, de máshol is szinte előszeretettel alkalmaznak anyag- és pénzkezelői minőségben olyan embereket, akik már büntetve voltak, s mert szakmailag képzettek, kisebb-nagyobb szabálytalanságot is elnéznek nekik. Ez egyáltalán nem szolgálja a társadalmi tulajdon védelmét. De az olyan eset sem, amely például a MÉK kiskunhalasi telepén történt a tavalyi szőlőszállítások alkalmával. „Elnézték”, hogy két gépkocsiról 17 mázsa hiánnyal rakják le az árut és semmiféle intézkedést nem tették, holott a bűncselekmény, vagy legalábbis a szabálytalanság nyilvánvaló volt. Mint utólag kiderült, azért mellőzték a kártérítési eljárást a kocsikísérőkkel szemben, mert akkor elmentek volna a kirendeltségtől. Ahol 800 ezer forintot „elnéztek“ Nem vall következetes vagyonvédelemre a Baromfiipari Országos Vállalat Kecskeméti Gyáregységénél alkalmazott gyakorlat sem, különösen ami az úgynevezett útközi apadó elszámolást illeti. A múlt évben a megengedettnél 800 ezer forinttal volt több ez az összeg, de semmiféle vizsgálat nem indult az okok felderítésére. A normán felüli apadásokat a felvásárlási osztály sorozatosan elfogadta és csak néhány esetben rendelt el vizsgálatot. A fentiekből ítélve joggal állapíthatjuk meg, hogy megyénk felvásárló szerveinél nincs minden rendben a közös vagyonvédelme, megóvása tekintetében. E vállalatok esetében is a bizonylati fegyelem lazaságával, hanyagsággal, nem egy esetben bűnös gondatlansággal találkoztunk. A rendőrség felderítette ezeket, s a felelősök ellen eljárás indult. A szocialista erkölcs azonban mindenképpen azt igényli, hogy maguk a dolgozók, az üzemek, vállalatok gazdái akadályozzák meg a népi tulajdon fosztogatását, a bűn- cselekmények elkövetését — a felvásárló szerveknél is. Gál Sándor Túlteljesítik bevételi terveiket a haiasl járás termelőszövetkezetei A mezőgazdaság helyzetéről tanácskozott a pártbizottság Tegnap, augusztus 26-án, az MSZMP Kiskunhalasi Járási- Városi Pártbizottsága kibővített ülésen tárgyalta meg a Központi Bizottság titkársága és a megyei pártbizottság határozata alapján a mezőgazdasági termelés helyzetét, a közös gazdaságok eredményeit, feladatait. Az értekezleten a pártbizottság tagjain kívül részt vettek a községi tanács vb-elnökei, a közégi pártvezetőségek titkárai, valamint a tömegszervezetek járási vezetői A párt-végreb aj főbizottság beszámolóját Horváth István, a járási-városi pártbizottság titkára terjesztette elő. Megállapította, bogy a közös gazdaságok dolgozói eredményesen munkálkodtak idei feladataik teljesítésén, a mezőgazdasági termelés fokozásán, az állatállomány gyarapításán. A gondos munka, az idejekorán való vetés, a megfelelő ta- lajelókészítés es nagyobb meny- nyiségű műtrágya felhasználása következtében kenyérfabonából 2.—3 mázsával többet takarítottak be a tavalyinál. Jelenleg jó ütemben halad a gabonafelvásárlás és az előirányzatot előreláthatólag már néhány nap múlva teljesítik a közös gazdaságok. Gondosan készülnek az őszi vetésre és betakarításra is. Előzetes számítások szerint a növénytermesztés és állattenyésztés idei bevételi tervét két-három százalékkal túlteljesítik a tsz-ek. A beszámoló ezután a gyenge minőségű homoktalajok megjavításának eddigi eredményeivel foglalkozott, majd a beruházási tervek megvalósítását elemezte. Erre a célra 130 millió forintot irányoztak elő és ebből 32 milliót gépesítésre fordítanak. A mezőgazdasági helyzetének Oláh György, termelés megvitatása után nemzetközi munkásmozgalom és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről tájékoztatta a pártbizottságot. Nagy József A japánival egyenértékű a hasai termés Külföldre szállították a magnóikul! görögdinnyét A világpiacon is delikatesz- nek számító magnélküli görögdinnyéből az idén közel haríninc mázsa termett a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kecskeméti gazdaságának négyholdas parcelláján. A három-négy kilogrammos átlagsúlyú, érett gyümölcsök szedését a hónap elején kezdték meg, s a mintegy 10—11 százalék cukortartalmú ínyencségeket az idén Angliába és Nyugat-Német- országba exportálták. Japán és amerikai kutatások alapján, hazánkban Kiss Árpád, az intézet igazgatóhelyettese 1960-ban kezdte meg a magnélküli görögdinnye meghonosítását az alföldi homokon. A kezdetben mintegy 40 különféle hagyományos dinnyéből bonyolult vegyi úton előállított poli- cloridokat, a kísérlet során visszajuttatta az eredeti törzs- növénybe, s az így előállított gyümölcsökből — ugyancsak biokémiai műveletekkel — „érlelte” a magnélküli, zöldhéjú dinnye vetőmagjait. A múlt nyáron a japán „asa- hi” és az amerikai ,.su garbaby” hagyományos dinnyékből nyerték az ez évi termés vetőmagját. A szüretkor végzett vizsgálatok, elemzések bebizonyították, hogy a hagyományosnál nagyobb cukortartalmú különleges dinnye jó termést hoz a homokos talajon is, és egyenértékű a Japánban termelt „testvérével”. A magnélküli dinnye alapanyagának előállítása és termelése nagyon bonyolult, komoly szaktudást igényel, amellett tízszer drágább, mint a legjobb külföldi magot termő dinnyefajta. így, a Duna—Tisza közi Mezőgazdaság Kísérleti Intézetben a jövő esztendőben is csak körülbelül húsz holdon termelik majd ezt a külföldön keresett különlegességet. Egzotikus jövevényeket várnak a kiskunsági halak Angolnát és kínai növényevő halat telepítenek a Petőfi* és a Kunfehér-tóba a melegégövi különleges víziA ponty, süllő, fogas, csuka, harcsa és egyéb édesvizet kedvelő hal tenyésztése mellett ebben az évben egzotikus halfajták telepítését vette tervbe az ország legnagyobb halnevelő és értékesítő közös gazdasága, a bajai Űj Élet Halászati Termelőszövetkezet. A soltvadkerti Petőfi-tó, és az alföldi szikesek szívében lévő Kunfehér-tó vizében az ősszel 5600 angolnát engednek szét. A Tihanyi-tónál és a Balatonban végzett kísérletek bebizonyították, hogy a kitűnő húsú angolna kellőiképpen alkalmazkodik a közép-európai vízviszonyokhoz, amellett közel sem igényes fajta. Évek óta sok gondot okoz az állóvizek tisztítása, a haszontalan növényvilág „felszámolása”. A Halászati Termelőszövetkezetek Központi Intéző Bizottsága által végeztetett kísérletsorozat eredményeképp az idén közel tízezer előnevelt kínai növényevő halat telepítenek a Petőfi-és a Kunfehér-tóba és a Ferenc- csatorna egyik bolt ágába. Ezek állatok, amellett, hogy pusztítják az állóvizek hínárjait, fogyasztásra is kiválóan alkalmasak. Az ázsiai vizekben 25—30 kilóra is megnövekvő halak — az eddigi tapasztalatok alapján — a közép-európai klíma alatt mindössze 3—5 kilóra gyarapodnak csupán. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megye) Bizottsága és a megye) tanács lapja. Föszerkeszt5: dr. Weither Danjel. Kiadja a Bács megye) Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István Igazgat- Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácshá? Szerkesztőségi telefonközpon 26-19. 25-16. Szerkesztő olzottság: 10-38 Vidéki lapok: 11-22 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/ Teleíon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál ét kézbesítőknél. előfizetési dll I nőnapra 13 forlm Bács-KÍskun megye) Nyomda V Kecskemét - Telefon: 11-81 Indes: 2t oss, *v
