Petőfi Népe, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-28 / 201. szám

O'iM Világ proletárjai, egyesüljétek! ,A MA&YAR SZOCIALISTA «WWIC/iS?ÄR.T BACS“ K'SKt/IM MERVE! LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 201. SZÄM Ara 60 fillér 1964. AUG. 28, PÉNTEK Csökkent a selejt — kevesebb as üresjárat —------------------------------------------------------------------------------------­Le ndlileíes munkaverseny a vasipari üzemekben A Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének Bács-Kiskun megyei Bizottsága értékelte a megye vasipari üzemeiben folyó munkaverseny első félévi ered­ményeit. Megállapította, hogy az előző évekhez viszonyítva to­vább erősödött a versenymoz­galom, újabb brigádok, üzem­részek tettek felajánlást a szo­cialista cím elnyeréséért, egyre több műszaki és adminisztratív dolgozó vállalja valamelyik munkacsapat patronálását. Értékes felajánlások szület­tek, különösen a termelési költségek csökkentésére, a selejtmentes termelésre. Mindez meghozta gyümölcsét, de az elért eredmények még nem kielégítőek. Számos üzem­ben ugyanis nem fejlődik, szé­lesedik a kívánt mértékben a versenymozgalom, és ez jórészt annak tulajdonítható, hogy az ottani szakszervezeti bizottsá­gok még mindig nem végzik kellő odaadással a szervezést. Néhány vállalat, így például a Kecskeméti Reszelőgyár, a Kis­motor és Gépgyár Bajai Gyár­egysége el sem készítette ha­táridőre az első félévi verseny- értékelést. A bizottsághoz érkezett jelen­tések azt mutatják, hogy az üzemekben az egyéni verseny- forma egyre inkább háttérbe szorul, pedig a szocialista cí­mért küzdő brigádok a dolgo­zóknak csak a kisebbik hánya­dát tömörítik. Sablonosság is tapasztalható az üzemi szakszer­vezeti bizottságok versenyszer­vező és értékelő munkájában. A megyei bizottság üzemen­ként is megvizsgálta a verseny­mozgalom első félévi eredmé­nyeit. Értékelésében első helyen említi a Ganz Villamossági Művek Bajai Készülékek Gyárát, ahol évről évre szép eredmé­nyeket szül a mozgalom. Az első fél évben 17 munka­csapatba tömörülve a gyár 221 dolgozója folytatott versenyt a szocialista cím elnyeréséért, il­letve megtartásáért. Termelési vállalásaiknak az első fél évben maradéktalanul eleget tettek a munkacsapatok, a társadalmi munkából azonban némi lema­radás tapasztalható. Követendő példaként említhetjük, hogy az üzem dolgozói az első fél évben műhelyenként tanulmányozták a veszteségidők alakulását. Az illetékes osztályok azonnal meg­tették a szükséges intézkedése­ket, és ennek nyomán nagy­mértékben csökkent a termelés­ből kiesett órák száma. Jórészt a lendületes munka­versenynek köszönhető, hogy az anyagellátási nehézségek ellené­re termelési tervét 102,2 száza­lékra, exportelőirányzatát pedig 103,6 százalékra teljesítette a gyár. Csaknem nyolcezer vagon gabonát veitek át eddig a felvásárló telepek Megfelelő vetőmagot cserélhetnek közös gazdaságaink NÉHÁNY ELSZÓRT tanyasi terület kivételével megyeszerte befejeződött a cséplés. Ezért is érdeklődtünk a Gabonafelvá­sárló és Feldolgozó Vállalat ve­zetőitől: Hogyan haladnak a ga­bona átvételével. Elmondták, hogy eddig csak­nem nyolcezer vagon kenyér- és takarmánygabonát vettek át, a vállalat telepein. A teljesítés­ben kiemelkedőek a dunavecsei, a kiskunhalasi járás, valamint Kiskunfélegyháza város szövet­kezeti gazdaságai. NEM ROSSZ az átadás üte­me a kecskeméti járásban sem. Három község — Orgovány, Izsák, Jakabszállás — gazdasá­gai máris túlteljesítették átadá­si tervüket. A járásból a terv­ben előírt mennyiségnél előre­láthatólag mintegy húsz vagon­nal több gabonát adnak át. A jó összképen nem ront az sem, hogy Ágasegyháza, Hetényegy- háza, Kerekegyháza és Ladány- bene gazdaságaiban az átlagos­nál nagyobb mennyiségű gabo­na vár még átadásra. A ter­melőszövetkezeti csoportokban a gabona áruhányadának aránya nem marad alatta a termelőszö­vetkezeti szintnek, ami bizo­nyítja, hogy az alacsonyabb tí­pusú gazdaságokban is példá­san szervezték meg az értékesí­tést. A tszcs-k az átadott gabo­na egy részét már közös terü­leten termesztették, a terv tel­jesítéséhez hiányzó mennyiséget pedig az egyéni művelés alatt álló táblákról pótolták. Nagy a lemaradás a gabona átadásában a kiskőrösi járás kö­zös gazdaságaiban. A cséplés ütemében sem álltak az első helyen, arra viszont, hogy a ter­vezett mennyiségafek még csak mintegy a felét értékesítették — nincs elfogadható indok. A SZÖVETKEZETI gazdasá­gok cséplési eredményeinek ösz- szesítése egyébként még folya­matban van. Az őszi vetések ideje azonban rohamosan köze­leg, s ezzel kapcsolatban szük­séges, hogy minden gazdaság ellenőriztesse: a saját termésű vetőmagjának megfelelő-e a csí­rázóképessége. Az Állami Vető­mag Felügyelőség kecskeméti kirendeltsége már egyenként felhívta a gazdaságokat, hogy vetőmagjukból küldjenek be mintát próbacsíráztatásra. Ez a felhívás azonban mindeddig nem sok eredménnyel járt. ÜGY VÉLJÜK, a megfelelő vetőmag földbe juttatásának fontosságát nem szükséges kü­lön hangsúlyozni — ez érdeke minden gazdaságnak. Ami pe­dig a jó vetőmagot illeti, eb­ből — csere ellenében — min­dén igényt kielégít a Gabona­felvásárló és Feldolgozó Válla­lat. Mezőgazdaságunk új seregszemléje Évről évre visszatérő gond a Zománcipari Művek Kecskemé­ti Gyáregységében a munkaerő- hiány. Éppen ezért különösen fontos itt az, hogy megfelelő munkaszervezéssel minimálisra csökkentsék a veszteségidőket. Ez a munkaverseny egyik cél­kitűzése is. Az első fél évben a gyáregység dolgozói a munka­idő 95 százalékát használták M ami — az üzem adottságait fi­gyelembe véve — jónak mond­ható. — Nem kevesebb, mint 52 brigád folytatott munka­versenyt a ZIM-ben az első fél évben, a szervezési munka szépséghi­bája viszont az, hogy az egyéni versenyformát teljesen elhanya­golták. Különösen szép ered­ményt értek el az üzem dolgo­zói az első fél évben a selejt- csökkentés, minőségjavítás és az anyagtakarékosság terén. „Selejtmentes termelés” — ez a felajánlás szerepel csaknem minden brigád naplójában az első helyen a Rádiótechnikai Gyár Kecs­keméti Gyáregységében. Érthető ez, hiszen a magneto­fongyártásnak nincs nagy múlt­ja Kecskeméten, az üzem — zömmel fiatal — dolgozóinak az idei év első hónapjaiban a tavaly gyártott hibás készülé­kek kijavítása adott munkát. A nehézségek ellenére az üzem teljesítette első félévi termelési tervét. Az eredmény kivívásá­ban oroszlánrésze volt a mun­kaversenyben résztvevő 12 bri­gádnak. A megye vasipari üzemei — amint a jelentés mutatja — biztató lendülettel dolgoztak az első fél évben. Számos üzem­ben azonban jócskán akad pó­tolnivaló. A Kiskunfélegyházi Vegyigépgyár csaknem 6 száza­lékkal maradt el első félévi ter­melési előirányzatától. Bár a felajánlások a szokás szerint év elején születnek, arra még most sincs késő, hogy a szak- szervezeti bizottságok a terme­lésnek azokra a területeire kon­centrálják a munkaversenyben rejlő energiát, ahol a legna­gyobb szükség van rá. B. D. Nagyhírű és folyamatosan gazdagodó mezőgazdaságunk új seregszemléje megkezdő­dött. Ma megnyílnak a 65. mezőgazdasági kiállítás és vásár kapui, hogy a látoga­tók százezrei elé tárják azo­kat az eredményeket, ame­lyekkel szerényen, de joggal és a jövőt szolgáló bizalom­mal dicsekedhetünk. Az új kiállítás három héten keresz­tül tanítani, lelkesíteni, ta­pasztalatokban gazdagítani, s hasznosan szórakoztatni fog­ja a látogatók nagy tömegét — érdeklődőket és szakem­bereket egyaránt. A kiállítás szervezői — új életünk íratlan törvényeinek megfelelően — nem a csil­logó látványosság „szempont­jait” követték. Nem elkápráz­tatni akartak, nem elképesz­teni egyedülálló rekordok­kal. Arra törekedtek, hogy a kézzelfogható valóság mutat­kozzék be a látogatóknak. A vásár kiállító pavilon­jaiban különféle termékeivel a magyar szocialista, nagy­üzemi mezőgazdaság mutat­kozik be. Nem az egyes gaz­daságok kiemelkedő eredmé­nyeivel akar hatni, hanem a fejlődés átfogó bemutatásá­val. És éppen ezzel mutathat előre, a fejlődés további út­ján. Egészen bizonyos, hogy mind a látogatók, mind pedig a bírálók szóvá tesznek majd bizonyos „negatív” jelensége­ket is, amelyek mezőgazda­ságunkban helyenként fellel­hetők. Nem kétséges azon­ban, hogy pozitívumok hat­nak elsősorban. A legújabb termelési eljárások bemuta­tásáról van szó. Azokról a hatékony eljárásokról, ame­lyek részleteiben is megér­demlik a teljes figyelmet, és a készséget a jó példa köve­tésére. A központi cél, hogy a közönség — de a szakem­berek is — megismerjék a szocialista mezőgazdaság ered­ményeit. Feltárulnak itt a 1""- célszerűbb növénytermesztés állattartás, munkaszervezés, üzemszervezés „titkai”. Az eredmények és a módszerek tanulmányozása alkalmas ar­ra, hogy jelentős mértékben növelje a magyar falvak né­pének szaktudását. Ez pedig a nemzeti és egyéni boldo­gulást egyaránt szolgálja. A kiállítás kiválóan alkal­mas arra is, hogy tovább építse a falu és a város kö­zösségi érzését, a munkás- paraszt szövetséget. Az ered­mények szemléltetően bizo­nyítják, hogy a párt és a kor­mány mezőgazdasági politi­kája helyes. Bizonyítják to­vábbá, hogy a magyar mező- gazdaság nincs egyedül, ami­kor újabb és újabb eredmé­nyekért harcol. Az ipari mun­kásság a legkülönfélébb esz­közökkel támogatja. A gé­pektől a műtrágyáig, a hasz­nálat célját szolgáló iparcik­kektől a kulturális eszközök­ig. Derekasan kiveszi ebből a munkából a részét a ma­gyar tudomány is. Nemcsak gazdag szakkönyvsorozatot bocsát a mezőgazdaság dolgo­zóinak rendelkezésére, ha­nem — folyamatos kísérletei­vel — munkamódszereket is. A 65. mezőgazdasági kiállí­tás — felszabadulásunk óta a tizedik — az eddigiekhez mérten mondanivalójában és területének nagyságában egy­aránt kibővült. Gazdagodott nemzetközi jellege is. Jelent­keztek produktumaikkal a baráti országok, továbbá gé­pekkel és berendezésekkel ti­zenkilenc nyugati cég. Mint­egy ötszáz mezőgazdasági gé­pet tanulmányozhatnak a lá­togatók. A mezőgazdasági műszerek sokasága, a szak­könyvkiállítás, a borverseny 1200 féle bora, a mezőgazda- sági újítók 150 újítása, mind­mind a tanulságok egész so­rával szolgál. Külön és rend­kívüli érdeklődésre tarthat számot az állattenyésztési be­mutató. Ez az állattenyésztés legkülönfélébb ágazatairól ad képet. Az új kiállítás minden ed­diginél színesebb, gazdagabb és érdekesebb. Híven tükrö­zi azt a nagyszerű teremtő lendületet, amely a mai ma­gyar falvakban tapasztalható. Képet ad az új típusú, egyre szélesebb látókörű, céltudatos mezőgazdasági munkásokról! vezetőkről és fizikai dolgo­zókról egyaránt. Az eredmé­nyek összességét áttekintve sok tsz-gazda büszkén álla­píthatja majd meg, hogy a nagyüzemi gazdálkodás kere­teiben megsokszorozódtak a képességei. A magyar mun­kások, dolgozó parasztok és alkotó értelmiségiek összefo­gásának sikereiben új és em­lékezetes esemény a 65. me­zőgazdasági kiállítás. Gördíthető hajtatóház Már az Országos Mezőgazdasági Kiállításon látható annak a 400 négyzetméteres gördülő hajtatóháznak egy részlete, amelyet a Kecskeméti Fém- és Vasipari Ktsz gyárt. Nagy előnye az új konstrukciónak — a régi, helyhez kötött hajtatóházakkal szem­ben —, hogy a megerősödött, kiültethető palánták fölül a sínekre helyezett hajtatóházat egyszerűen átgördítik az újabb 400 négy­zetméteren palántázásra előkészített területre. Ezt a műveletet öt-hat ember könnyedén elvégzi, ugyanis a három méterre egy­mástól földbe ásott betonoszlopokra szerelt görgőkön simán fut a növényház. Áprilisban például a salátáknak már nem kell fe­dés, a hajtatóházat átgördítik a paradicsom-, majd később a pap­rikapalánták fölé. Ugyanakkor megtakarítást jelent a vándorol- tatási lehetőség a költséges földcserével szemben is. Képünkön: Bajza József hegesztő és Tóth István géplakatos a gördíthető alu- míniumvázas hajtatóház szerelését végzi.

Next

/
Thumbnails
Contents