Petőfi Népe, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-23 / 197. szám

í. oldal 1964. augusztus 23, vásárnál* Rómába szállították Togliatti koporsóját Szombaton búcsúztatták a Krímben Palmiro Togliatti földi maradványait. Nyikita Hruscsov ésazSZKP, a szovjet kormány más vezetői, Togliatti özvegye és leánya, va­lamint Luigi Longo, Alesandro Natta és Togliatti más harcos­társai, akik betegsége idején a Krímben tartózkodtak, össze­gyűltek a szimferopoli repülő­téren, hogy végső búcsút vegye­nek az elhunyttól. N, Sz. Hruscsov majd Luigi Longö rövid beszédet mondott, majd a repülőgép Palmiro Tog­liatti koporsójával elindult Ró­ma felé. A repülőgépen, amely Pal­miro Togliatti földi maradvá­nyait szállítja Rómába, az SZKP Központi Bizottságának a te­metésre utazó küldöttsége Is he­lyet foglal. A szovjet delegációt Leonyid Brezsnyev. az SZKP Központi Bizottságának elnökségi tagja és titkára vezeti. Szombaton délután 16,10 óra­kor Róma Ciampino repülőte­rén leszállt az az IL—18 típusú repülőgép, amely a pénteken el­hunyt Palmiro Togliatti holt­testét szállította Szimferopolbó! az olasz fővárosba. A repülőté­ren mintegy kétezer főnyi, vö­rös és fekete lobogók alatt fel­sorakozó tömeg fogadta az Olasz Kommunista Párt elhunyt fő­titkárét. Jelen volt az OKP ve­zetőségének, a Központi Bizott­ság tagjainak többsége. A Rómába vezető út mentén százak sorakoztak fel, míg az OKP római központjában fekvő székháza előtt tízezrek álltak sorba, hogy bejegyezzék nevü­ket a gyászkönyvbe. Olaszország gyászolja Togliattit Az Unité szombaton 12 ol­dalas különkiadásban méltatta Palmiro Togliatti harcos életét és munkásságát, s ismertette a világ minden tájáról érkezett részvéttávíratok szövegét. Az Avanti és a Paese Sera ugyancsak különkiadást jelen­tetett meg, és részletesen fog­lalkozik Togliatti munkásságá­val. Az Olasz Szocialista Párt — a kommunista párthoz hason­lóan — úgy rendelkezett, hogy a gyász jeléül a párt valameny- nyi szék házán eresszék félár- bócra a lőbogókat. Az olasz hatóságok, a minisz­tériumok legnagyobb része rész­vétét fejezte ki az Olasz Kom­munista Pártnak Togliatti el­hunyta alkalmából. Több táv­irat méltatja az CKP elhunyt főtitkára munkásságának nagy jelentőségét Olaszország, sőt az egész világ történelme szem­pontjából. Részvéttáviratokat intéztek az OKP vezetőségéhez az ország pártjai. Ezenkívül táviratok, le­verek és telefonüzenetek tízez­rei érkeztek a Togliatti halálát követő első 12 órában az CKP székhazához. D Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének ünnepi ülésszaka Románia felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából szombaton ünnepi ülésszakot tartott a Román Népköztársa­ság Nagy Nemzetgyűlése. A színpadi emelvényen fog­laltak helyet a párt és1 a kor­mány vezetői, a szocialista or­szágokból meghívott párt- és kormányküldöttségek vezetői. Az első sor közepén foglalt he­lyet Gheorghe Gheorghiu-Dej és Ion Gheorghe Maurer, míg tőlük jobbra és balra Anaszlasz Mikojan, illetőleg Lt HsZicn-ni- en ült. Stefan Voitec elnök délelőtt 10 órakor nyitotta meg ez ülést. Miután üdvözölte a megjelent képviselőket, a baráti országok küldötteit, a bel- és külföldi meghívottakat, megadta a szót Gheórghiu-Dejnek. A Román Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, az Államtanács elnöke egy­órás beszédében áttekintette a Román Népköztársaság húsz­éves fejlődését. Felidézve Románia náború utáni helyzetét, Gheorglvu De; a hallgatóság nagy tapsa köze­pette jelentette ki. hogy a Szov­jetunió bár maga is szükséget szenvedett, a román nép segít­ségére sietett. Ez a segíiség nagv szerepet játszott Romania újjáépítésében. Beszéde további részében ki­jelentette: Románia állhatatos békepolitikát folytat. A szocia­Ciprusról — Ciprus nélkül Tizenötmillió márka Dél-Vietnamnak Amerikai „segélypolitika“ Kongóban A SOKAT szenvedett szigetország, Ciprus fon­tos határkőhöz érkezett. Makariosz érsek, ciprusi kormányfő segélykérésére válaszolva a Szovjet­unió kormánya világpolitikai jelentőségű nyi­latkozatban leszögezte: Amennyiben a köztársa­ság területét külföldi fegyveres invázió éri, a Szovjetunió segítséget nyújt a Ciprusi Köztár­saságnak ahhoz, hogy megvédje szabadságát és függetlenségét a külföldi intervencióval szem­ben. Ez az állásfoglalás alapvetően változtatott a szinte teljes védtelenségre kárhoztatott sziget- ország nemzetközi helyzetén. Ciprus nelyzete az elmúlt hetekben, de különösen ,az augusztus ele­jén végrehajtott török légitámadás után, roha­mosan romlott. Törökország készenállt arra, hogy egy adott kedvező pillanatban a ciprusi hadszíntéren és Ciprus vizein vívjon háborút — NATO-szövetségese, Görögország ellen — a cip­rusi nép rovására, a szigetország birtoklásáért. Az Egyesült Államok és Anglia lázas tevékeny­séget folytatnak, Jiogy a ciprusi kérdést kivon­ják az ENSZ hatósugarából. Washingtonban és Londonbart már eredménytelennek könyvelték el az ENSZ közvetítő tevékenységét, és egy kül­ügyminiszteri értekezlet összehívását kezdték előkészíteni. Mi sem jellemzőbb, mint az, hogy erre az értekezletre Ciprust meg sem akarták hívni. A NYUGATI HATALMAK kétségbevonták a ciprusi kormánynak azt a jogát, hogy segítsé­gért forduljon más szuverén kormányokhoz és nemzetközi szervezetekhez. Washingtonban és Londonban szemérmetlen nyíltsággal taglalják az ENSZ megkerülésének módozatait. A ciprusi kor­mány feje fölött, és annak megkerülésével nyil­vános vitát folytatnak a ciprusi kérdés megol­dásának különböző változatairól. Ezek a válto­zatok — bár részleteikben eltérnek egymástól — egy, a nyugati hatalmak szempontjából alapvető kérdésben, azonosak. Ez a kérdés Ciprus NATO- támaszpontté változtatása. Mind az amerikai, mind az angol terv erre iráhyul. Ezért róják fel Londonban és Washingtonban Makariosz vétkéül azt, ami legnagyobb erénye, hogy Cip­rus teljes szuverenitásának elismeréséért küzd. A szovjet kormány nyilatkozata erőteljes tá­mogatást nyújt Ciprus harcához, szuverenitásá­nak elismeréséhez. Makariosz érsek Hruscsov szovjet kormányfőhöz intézett táviratában hang­súlyozza: „Az Ön nagy országának jóindulata és erőteljes támogatása alapján népem bízik abban, hogy sikeresen fogja befejezni Igazságos harcát, amelyet a telje? függetlenségért, és azért a jogért vív, hogy magá dönthessen sorsáról.” A szovjet kormány figyelmeztetése az agresszor EGY H ÉT A KÜLPOLITIKÁBAN címére rendkívül érté­kes szolgálatot tett Cip­rus és a nemzetközi bé­ke ügyének. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK továbbfolytatja délkelet-ázsiai provokációs tevékenységét. A Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen inté­zett légitámadás után Washingtonban lázas te­vékenységet kezdtek két irányban: egyfelől gyors ütemben megerősítik Dél-Vietnam katonai ere­jét, újabb amerikai „tanácsadók” és hadianyag odairányításával. Az elmúlt napokban több száz amerikai katonai „tanácsadó” érkezett az ország­ba, és a legközelebbi hetekben további négyezer amerikai katona érkezését várják. Ezzel a Dél- Vietnamban működő amerikai intervenciós had­erő létszáma meghaladja majd a húszezret. — Ugyanakkor Johnson elnök megbízásából Cabot Lodge volt saigoni amerikai nagykövet európai körúton mozgósítja a NATO-szövetségeseket az indokínai háborúban való közvetett részvételre. Több mint jellemző, hogy Cabot Lodge akciója elsősorban Bonnban talál visszhangra. Míg Pá­rizsban és a NATO tanácsülésén szkeptikusan fogadták az Egyesült Államoknak azt a felhívá­sát, hogy a NATO-szövetségesek támogassák a katonai kudarcokat szenvedő dél-vietnami rend­szert, a bonni kormány elhatározta, hogy tizen­ötmillió márkás hitelt nyújt Dél-Vietnamnak. A dél-vietnami helyzet legfőbb jellemzője mégis az, hogy a szabadságharcosok folytatják sikeres akcióikat, helyenként erősen megközelítették Saigont és nap nap után vereségeket mérnek a kormánycsapatokra és az amerikaiakra. KONGÓBAN széles arcvonalon folyik a nyílt külföldi beavatkozás. Már több mint negyven amerikai csapatszállító repülőgép áll Csőmbe rendelkezésére. — Amerikai kezdeményezésre Csőmbe különböző afrikai államokhoz fordult, közöttük Etiópiához, Nigériához és Zanzibárhoz azzal a kéréssel, hogy csapatokat bocsássanak a szabadságharcosok elleni irtóháborúhoz a Kon­gói Központi Kormány rendelkezésére. A dél­afrikai kormány nyolcvan repülőtisztet irányí­tott Leopoldville-be, hogy az amerikai repülő­gépeket bevessék a dzsungelháborűba. Wilson amerikai külügyminiszter-helyettes, aki Leopold- ville-ben Csombéval tárgyalt az amerikai „se­gélypolitika” lebonyolításáról, távozása alkalmá­ból kijelentette, hogy az Egyesült Államok haj­landó finanszírozni az afrikai országok által esetleg Csőmbe rendelkezésére bocsátott csapa­tok fenntartásának költségeit. Kongóban talán még nagyobb súllyal, mint az ENSZ csapatainak beavatkozása előtt, került napirendre az ország újabb gyarmati leigázásának veszélye. lista országokkal való barátság cs szövetség a Román Népköz- társaság külpolitikájának meg­ingathatatlan alapja. Romániá •ovábbra is hozzájárul a szo­cialista országok és a nemzet­közi kommunista mozgalom egységének erősítéséhez, az 1957-es és 1960-as Moszkvai Nyilatkozatok szellemében — hangsúlyozta Gheorghiu-Dej, maid e szavakkal fejelte be beszédét: A Román Népköztár­saság erejébe és jövőt Eormáüó hatalmába vetett hittel indul neki fofináTása harmadik évti­zedének Gheorghiu-Dej beszéde után Stefan i'or.ec elnök javaslati­ra a jelenlevők néma 'alá' ás­sál adóztak a most elhunyt Pai­ne ro Togliatti emlékének. Ezután e 13 szocialista or­szágtól éi kezeit párt- é.- kor­mány küldöttségeinek vezetői üdvözölték a nemzetgyűlést. Magyar államférfiak üdvözlő távirata Románia felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából Gheorghe Gheorghiu-Dej Elvtársnak, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Első Titkárának, a Román Népköztársaság Államtanácsa Elnökének é? Ion Gheorghe Maurer Elvtársnak, a Román Népköztársaság Minisztertanácsa Elnökének. BUKAREST Kedves Elvtársak! A román nép nagy nemzeti ünnepe, a hit­lerista megszállás és a fasiszta iga alól történt felszabadulás 20. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Forra­dalmi Munkás-Paraszt Kormány, az egész magyar nép éc a ma­gunk nevében üdvözletünket küldjük önöknek és a testvéri ro­mán népnek. Húsz évvel ezelőtt a felszabadító szovjet hadsereg győzelmes csapatai Románia földjére léptek. Román hazafias erők, a kom­munista párt vezetésével megdöntötték az Antonescu-féle fasiszta diktatúrát, s a szovjet katonákkal vállvetve harcoltak a hitlerista megszállók kiűzéséért hazájukból. A felszabadult Románia népe saját kezébe vette sorsa irányítását, s megnyílt az ország szocia­lista fejlődésének útja. A felszabadulás óta eltelt két évtizedben a román nép sike­resen lerakta a szocializmus alapjait, kiemelkedő eredményeket ért el a gazdaság, a kultúra és az életszínvonal fejlesztésében. Ezek a nagyszerű eredmények örömmel töltik el Románia min­den igaz barátját, így a magyar népet is. A szocializmus eszméi, a közös elvek és célok, a közös út egybeforrasztanak bennünket. Pattjaink, országaink, fejlődő együttműködése megfelel a két nép és valamennyi szocialista ország, úgyszintén a nemzetközi kom­munista mozgalom érdekeinek. Nagy ünnepük alkalmából szívünkből kívánunk sok sikert a testvéri Románia népének a szocialista társadalom teljes felépi* lésében. Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke. Az évforduló alkalmából Péter János külügyminiszter távirat­ban fejezte ki jókívánságait Corneliu Manescunak, a Román Nép- köztársaság külügyminiszterének. A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa a Román Szakszervezetek Központi Tanácsához, a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség a Román Ifjúmunkás Szövetség Központi Bizottságához küldött üdvözlő táviratot. (MTI) írjunk együtt újságcikket Hí az érdekes Bácsalmáson? — Tízezer, de régi terület­egység visszacsatolására számí­tunk — Bácsszöllősre gondo­lok — s akkor tízegynéhány ezerre futunk fel. — Eddig milyen művelődési ház volt? — A régit le kellett zárni. Életveszélyes bent tartózkodni. — Annyira tönkrement? — Kérem, Buda Gábor me­gyei vb elnökhelyettes elvtárs legutóbbi látogatásakor nem kockáztatta meg, hogy bemen­jünk. Ez valóban döntő érv. — A világítás! — kezdi a má­sik hírt Horváth Pál vb-tltkár. — Nagyszabású villányvilá- gítási programunk van, de most elakadtunk — veti közbe Kiss Sándor, de máris visszaveszi tőle a szót a titkár. — A Kossuth utca egyrésze, a Rákóczi út végig, ugyanúgy a Damjanich út is fénycsővilá­gítást kap az eddigi utcák után. A tokok, tartók elkészültek már, higanycsöre viszont hiába várunk. — Mióta? — Nyolc hónapja. A vb-elnö* — Ha újságírók lennének, mit írnának meg községükről. Mi most érdekes Bácsalmáson? A furcsa kérdés a községi ta­nácsházán hangzott el. Kiss Sándor vb-elnökhelyettes és Horváth Pál vb-titkár a „tisz­teletbeli újságíró”. A beszélge­tés közvetlen színhelye: egy va­lóságos kerekasztal szomszéd­sága. Az elnökhelyettes máris fogalmaz. — Egyik érdekesség a műve­lődési ház sorsa. A Népszabad­ság írt a tervezés körüli gon­dokról. Erről csak annyit: Az új terv Szegeden készül. Egy valóságos kultúrkombiná- tot akarunk. Ez a következök-i bői állana: 400 személyes film­színházból, kultúrteremből, ahol színielőadást, táncmulatságot egyaránt rendezhetünk, külön táncteremből, 40 ezér kötetet befogadó könyvtárból, szakkö­ri helyiségekből. 7 és fél — nyolcmilliós költ­ségre gondoltunk. A helykijelö­lés megtörtént, már folynak az előmunkálatok a terepen. — Mennyi a község lélekszá- ma?

Next

/
Thumbnails
Contents