Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-02 / 153. szám

3. oldal 1964. július 2, csütörtök Hruscsov Norvégiában Fellángoltak a harcok Cipruson Kongói helyzetkép Minősíthetetlen orvtámadás A SZOVJET kormány­fő háromhetes skandi­náviai kőrútjának utol­só állomásán Norvégiá­ban, egynapos látogatásra a fjordok fővárosá­ba, Bergen be utazott. Hruscsov látogatást tett az egyik legnagyobb hírű és nemzetközi kutató- intézetben, amely óceánográfiai és halászati ku­tatásokkal foglalkozik. A szovjet kormányfő megismerkedett a norvég halászok munkájával, majd a gazdag program lebonyolítása után re­pülőgépen Oslóba tért vissza. Mint már jelen­tettük norvégiai látogatásainak első napján je­lentős külpolitikai kérdéseket érintő beszédet mondott a szovjet küldöttség vezetője az oslói külügyi intézetben. Rámutatott többek között, hogy a szovjet kormány lankadatlanul törekszik a nemzetközileg ellenőrzött általános és teljes leszerelésre és rendkívül jelentősnek tartja a nemzetközi feszültség egyes gócainak és a há­borús veszély tűzfészkeinek felszámolását. Szor­galmazza a szovjet kormány az idegen terüle­teken elhelyezett támaszpontok felszámolását — mondotta Hruscsov, majd felhívta a figyelmet arra, hogy ha nyugati hatalmak e tekintetben nem hajlandók radikális megoldásra, a szovjet kormány abba is beleegyezne, ha kezdetben kölcsönösségi alapon csökkentenék az idegen te­rületeken állomásozó külföldi csapatok létszá­mát, s fokozatosan jutnának el teljes kivonásu­kig. Hangsúlyozta, hogy számos más_ területen is lehetőség kínálkozik arra, hogy lépésről lé­pésre kiszorítsuk állásaiból a hidegháborút, s erősítsük a békét, a népek biztonságát. Hrus­csov beszélt a két német állam közötti béke- szerződés megkötésének szükségességéről. Rá­mutatott, hogy a helyzet Észak-Európában ma lényegesen nyugodtabb mint a világ más pont­jain, hiszen sem Norvégia, sem Dánia nem en­ged atomfegyvereket tárolni és külföldi csapa­tokat állomásoztatni országa területén, nem haj­landó részt venni a sokoldalú atomerő létre­hozásában. A CIPRUSI görögök és törökök lappangó pol­gárháborúja ismét fellángolt Nicosiában, a ket­téosztott és felfegyverzett fővárosban. Szívósan védekeznek a törökök az észak-nyugati pax’t- vidéken, ahol a görög vezetők szerint török ha­jók fegyvercsempész-bázisokat tartanak fenn. Több ízben beavatkoztak a fegyveres ineiden­EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN sekbe az ENSZ-erők ala­kulatai is. A szigeten egyébként erős angol— amerikaellenes hangulat uralkodik. Az egyik lap azzal vádolja a két or­szág kormányát, hogy összeesküvést készít elő Makariosz kormányának megdöntésére, mialatt a ciprusi elnök Londonban tartózkodik a nem­zetközösségi értekezleten. Több helyen terror- cselekményekre és szabotázsakciókra is sor ke­rült. Felrobbantottak egy vízmüvet, mely angol katonai támaszpontot lát el ivóvízzel. A PARTIZÁNOK az elmúlt napokban újabb sikereket értek el Kongóban. A felszabadult te­rületek rádióállomásának közlése szerint meg­emlékeztek Kongó függetlenné válásának negye­dik évfordulójáról, és ennek kapcsán hangoz­tatták a nemzeti felszabadító bizottság tagjai, hogy a harcot továbbfolytatják a végső győze­lemig. A jelentések szerint Albertville csendes és nyugodt. A városban és környékén élő euró­pai telepesek életét semmi sem veszélyezteti. Kongóból eltávoztak az ENSZ-baderők utolsó egységei is. Ezzel kapcsolatban azonban egy újabb hír érkezett, mely arról számol be, hogy ugyanakkor több mint kétezer idegen személy maradt a városokban azon a címen, hogy az ENSZ polgári alkalmazottjai. Az ENSZ égisze alatt 800 pedagógus, 600 szerződéses szakértő, több száz rendőr és több mint kétszáz admi­nisztratív munkát végző tisztviselő működik Kongó területén. A SPANYOL Kommunista Párt lapja, a Mun­do Obrero beszámol azokról a manőverekről, melyeket a nemzetközi kommunista mozgalom szakadására törekvő kínai vezetők kezdemé­nyeztek az illegalitásban élő spanyol kommu­nisták ellen. A cikk hangoztatja, hogy a kínai vezetőknek a nemzetközi kommunista mozga­lom és az SZKP ellen irányuló tevékenysége már túllépte a politikai és ideológiai vita ke- teit. Közelmúltban például több koholt okmányt jelentettek meg, melyek súlyos károkat okoznak a nehéz körülmények között harcoló Spanyol KP-nak. Rendszeres támogatást nyújt a Kínai Kommunista Tárt Központi Bizottsága pártelle­nes irományok kiadásához és terjesztéséhez. A Mundo Obrero az effajta tevékenységet orvtá­madásnak minősíti és síkraszáll a kommunista és munkáspártok nemzetközi értekezletének ösz- szehívása mellett. Egységesen rendezték a keresztből és az asztagból történő kombájncséplés munkadíját Módosult a „tarlóprémium“-elszámo!ás Olcsóbb lett a kétmenetes aratás Hírek sorokban HELSINKI. Helsinkiben értekezletet tart az európai rádiószövetség (Euro- vizió—EMU) és a nemzetközi rádió- és televíziószervezet, az OIRT. Olaf Rydbeck, az EMU- elnöke kijelentette, a közös ér­tekezlet célja a műsorcsere megteremtése a két szervezet között. Az OIRT küldöttségének szóvivője hangsúlyozta, hogy a tanácskozások „konstruktívak” voltak. (AFP) NEW YORK. Britt Sullivan 29 éves ameri­kai úszóbajnoknő a napokban kísérletet tett az Atlanti-óceán átúszására. Kísérlete tragikusan végződött: Egynapos úszás után nyomtalanul eltűnt az óceán­ban. Sullivan egy kisebb hajóval a nyomában vágott neki Európa partjainak. Már az első napon egy könnyen végzetessé válható cápakalandban volt része. Mi­után megmenekült a ragadozó­tól, kísérőhajója előre futott, hogy néhányszáz méter után be­várja. Sullivan azonban nem jutott el a hajóig. Az amerikai partvédelmi szer­vek minden felderítése ered­ménytelen maradt. Sullivannak héthónapos kislánya volt. (TASZSZ) LONDON. Egy londoni árverésen 3200 fontot fizettek Beethoven egy hangjegyes kéziratáért, amely nem is a nagy zeneköltő eredeti szerzeményét, hanem öt skót népdalnak zongorára, hegedűre és gordonkára hangszerelt fel­dolgozását tartalmazza. Beethovennek ».halhatatlan kedveséhez”, Brunswick Teréz- hez írt egyetlen levele 1200 font­ért kelt el. (MTI) Mikojan visszatért Dja karfába Anasztasz Mikoján, a szovjet Minisztertanács első elnökhe­lyettese, Jáva és Báli szigetén tett látogatása után Bandung- ból szerdán visszatért Djakar- tába. A szovjet parlamenti kül­döttség csütörtökön fejezi be indonéziai látogatását. Tito nagygyűlésen találkozott Varsó népével VARSÓ (MTI) Tito elnök a keddi napot az olsztyni vajdaságban pihenés­sel töltötte. Ez alkalommal a jugoszláv vendéget megláto­gatták Wladyslaw Gomulka, Józef Cyrankiewicz. Edward Cohab, Adam Rapaczki és Pjotr Jarozsewicz, a Lengyel Egyesült Munkás Párt és a kormány ve­zetői. Tito és kísérete szerdán reg­gel visszatért Varsóba. Délután a Kultúra és Tudomány Palo­tájában nagygyűlésen találko­zott Varsó népével. KGST-tanácskozások Csehszlovákiában PRÁGA. (MTI) A KGST gépipari állandó bi­zottsága befejezte nyolcnapos tanácskozását Brnóban. Az ülés­szakon Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársa­ság, Románia és a Szovjetunió képviselői vettek részt. Az állandó bizottság kidol­gozta és jóváhagyta a gépipari termékek legfontosabb fajtáiban a tájékoztatási és számítási mérlegek elemzését 1970-ig. Megvitatták a tagállamok gép­ipari együttműködésének külön­böző kérdéseit, s nagy figyel­met szenteltek a gépipar fej­lesztését szolgáló 1966-tól 1970- Ig terjedő tervek összehangolá­sának. Prágában befejezte egyhetes tanácskozását a KGST közle­kedési állandó bizottságának vasúti munkacsoportja. A ta­nácskozáson Bulgária, Csehszlo­vákia, Lengyelország, Magyar- ország, a Német Demokratikus Köztársaság. Románia és a Szovjetunió, továbbá a szocia­lista országok közös állandó bi­zottságának képviselői vettek részt. Az ülésszakon napirenden sze­repelt a vasúti teherkocsik szabványosításának és a moto­ros, illetve villanymozdonyok tipizálásának kérdése is. Jóvá­hagyták a személy-, illetve te­herforgalom gyorsítására irá­nyuló javaslatokat. (MTI) A gabonabetakarítás meg­gyorsítása és a lehető legkisebb szemveszteség érdekében kívá­natos, hogy a termelőszövetke­zetek széles körűen alkalmaz­zák a jelenleg ismert legfejlet­tebb gabonabetakarítási mód­szert, a kétmenetes — úgyneve­zett osztott — aratást. A gabo­nák állapota — sűrűsége és szármagassága — kitűnő lehe­tőséget ad e módszer alkalma­zására. A Földművelésügyi Miniszté­rium anyagilag is érdekelté tet­te a gazdaságokat a kétmenetes aratás nagyobb arányú alkalma­zásában azzal, hogy a rendre- aratás és rendfelszedés holdan- kénti együttes díját 180 forint­ról 160 forintra csökkentette. Még kedvezőbben állapították meg a kétmenetes aratás díjté­telét a gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetek számára. Az ilyen közös gaz­daságokban kétmentes mód­szerrel, 130 forintért takaríta­nak be egy-egy hold gabonát. A hegyes, szikes, vagy homok­területen gazdálkodó termelő- szövetkezetek részére pedig még ennél is olcsóbban, holdanként mindössze 95 forintért végzik el a gépállomások ugyanezt a munkát. A múlt évinél lényegesen ma­gasabb szalma miatt módosítot­ta a minisztérium a tarlóma­gassági prémium elszámolását is. A kévekötő-aratógéppel, va­lamint az egy menetben, kom­bájnnal történő aratás esetében megszüntette a múlt évben ér­vényben levő háromféle tarló­magasságot. Az idén az emlí­tett gépekkel és módszerrel vég­zett aratás esetén egységesen 10—20 centiméterben állapítot­ták meg azt a tarlómagasságot, amelyért a kombájnvezetők, il­letve az aratógépet vontató traktorvezetők részére holdan­ként 1,50 forint prémiumot szá­molnak el. Rendrearatás esetén a maximális tarlómagasság 15 —20 centiméter, a kifizetendő prémium pedig holdanként 1 forint. A kévekötő-aratógéppel és kézzel levágott gabonák gyors cséplése előreláthatóan szüksé­gessé teszi majd, hogy az aratás befejezése után a gabona egy részét keresztből, vagy asztag- ból kombájnnal csépeljék el. A keresztből és asztagból történő komba j ne séplésre a korábbi években központilag megálla­pított díjtétel nem volt. Az ilyen munka díját a gép- és gépjavító állomások helyileg ál­lapították meg. A most kiadott rendelkezés szerint mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek ré­szére a keresztből történő kom- bájncséplés díját holdanként 120 forintban állapították meg. A gazdaságilag meg nem erő­södött termelőszövetkezetek a kétmenetes aratáshoz hasonlóan ezt a munkát is olcsóbban — holdanként 100 forintért — vé­geztethetik el. A hegyes, szikes, vagy homokos területen gazdál­kodó gyenge termelőszövetke­zetekben pedig mindössze 76 fo­rintért’csépelik el a kombájnok egy-egy hold termését. A ter­melőszövetkezeti csoportok és egyszerűbb mezőgazdasági sző­Kétheti „tűzszünet" Floridában A floridai St. Augustine vá­rosban négytagú közvetítő bi­zottságot alakítottak, amelynek az lesz a feladata, hogy meg­kísérelje rendezni a néger la­kosság és a hatóságok ellenté­teit. Amint erről már hírt ad­tunk, St. Augustineban hetek óta brutálisan letörik az egyen­jogúságot követelő néger meg­mozdulásokat. Martin Luther King, a polgárjogi mozgalom egyik vezetője kéthetes „tűzszü­netet” hirdetett. Közölte, ez idő alatt nem szerveznek nagyobb tüntetéseket, hogy alkalmat ad­janak a közvetítő bizottság munkájának megkezdésére. A bizottság tagja mák nevét titok­ban tartják. Még mindig nincs semmi hír arról a három fiatal polgárjogi önkéntesről, aki tíz nappal ez­előtt Mississippiben eltűnt. vetkezetek számára ugyanennek a munkának a díját 168 forint­ban állapították meg. Az asztagból kombájnnal tör­ténő cséplés munkadíját vala­mennyi termelőszövetkezet, ter­melőszövetkezeti csoport és egy­szerűbb mezőgazdasági szövet­kezet részére egységesen az el­csépelt és tisztított termény sú­lyának 4,5 százalékában szab­ták meg. A keresztből kombájnnal vég­zett cséplés, valamint a két­menetes — osztott — aratás ese­tén a kicsépelt és tisztított ga­bona 4,5 százalékát — vámke­resmény címén — természetben kell kifizetni. A természetbeni vámkeresmény beleszámít a munkadíjba. (MTI) Hagyományliszielet A július a hagyományok sza­pora emlegetése közben köszön­tött be a bonni államban és Nyugat-Berlinben is. Ami az NSZK földjét illeti, ott München­ben esett szó a múltról és a tegnap emlékeinek kötelező tisz­teletéről. Münchenben (aki eb­ben a városban kezdte politi­kai pályáját, egy Hitler nevű volt őrvezető, aki a húszas évek elején azzal aratta a legtöbb tapsot a füstös sörcsarnokok­ban, hogy a Vilmos császári mi­litarista Németorszáz katonai hagyományainak kötelező tisz­teletéről beszélt) Franz Jozef Strauss, a bonni ultrák egyik vezetője hevesen támadta Hey nyugalmazott al tengernagyot, aki nemrégiben Meplezte a Bundeswehrben uralkodó porosz és náci szellemet. Strauss éles hangon magyarázta, hogy a „Bundeswehrnek meg kell őriz­nie a bevált hagyományokat, mert egyetlen hadsereg sem le­het meg tradíciók nélkül.” De az úgynevezett hagyomá­nyok emlegetése nyomta rá a bélyegét a nyugat-berlini Bun- desversammlungra, az elnök­választó testület ülésére is. Em­berei a legdurvább revansista „hagyományok”-ra emlékeztető módon egy olyan épületben ülé­seznek, amelynek homlokán ez a felírás: „kelet-poroszország,i csarnok”. Mintha csak igazolni akarnák, hogy minden fogad­kozás, ünnepélyes és kevésbé ünnepélyes nyilatkozat ellenére is, a nyugatnémet állam hiva­talos testületéi újra meg újra kiállnak a hitleri reich politiká­ja, a „Grosz Deutschland” ha­tárainak követelése mellett. S vajon nem a hagyományok megható tiszteletéről tanúsko­dik-e az is, hogy az NSZK elnö­kéül jelölt (s megválasztott) Heinrich Lübke még a múltjá­val is mindenképpen simulni akar a tradíciótisztelet e meg­ható egységéhez? Ugyanis, amíg az úgynevezett „kelet-poroszországi csarnok” hadsoraiban Lübkére adják voksaikat a kereszténydemokra­ta és szociáldemokrata képvise­lő urak, néhány kilométerrel arrébb, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában, Ber­linben egy teremben, a legfel­ső ügyészség épületében ott lát­hatók azok az okmányok, ame­lyek bizonyítják, hogy Heinrich Lübke Hitler idején a Gestapo besúgója volt. Túlságosan gyakran emlege­tik a tradíciókat, a múltat Bonnban is, Nyugat-Berlinben •s. A múlthoz hozzátartozik azonban az is, hogy a revansiz- mus mindig tragédiákba von­szolta a német népet, s hozzá­tartozik az is, hogy a porosz és náci hagyományokkal büszkél­kedő vagy kissé foltos múlttal rendelkező politikusokat min­dig utolérte a jól megérdemelt, hagyományos végzet.

Next

/
Thumbnails
Contents