Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-02 / 153. szám

srrx. évf. 163. sz. Ara 60 fillér mi. jül. 2, csütörtök Kecskeméten rendezték meg a döntőbizottságok körzeti értekezletét- : ■ 1 ■M * * f <&­_ % * ; ^ Nyári mélyszántás A tavalyi késlekedés miatti károkból okulva az idén közvetlen a betakarítás után kezdték a nyári mélyszántást a harkakötönyi Mező Imre Termelőszövetkezetben. Az őszi árpa helyén így a 35—10 centis mélyszántásban rövidesen takar­mánykeverék „virul”. Hol van a határ? Tegnap délelőtt 10 órai kez­dettel Kecskeméten, a megyei tanács kultúrtermében rendez­ték meg a helyi döntőbizottsá­gok körzeti értekezletét, ame­lyen 45 döntőbíró vett részt. Az értekezlet elnökségében helyet foglalt: dr. Fűlőp László, a Központi Döntő Bizottság el­nöke, dr. Karátson László, dr. Majoros Richard és dr. Margitay Iván, a Központi Döntő Bizott­ság döntőbírója, dr. Cseh László, a megyei tanács vb titkára. A végrehajtó bizottság nevé­ben dr. Cseh László üdvözölte a körzeti értekezlet résztvevőit. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a megyei tanács figyelem­mel kíséri és nagyra értékeli a megyei döntőbizottság munká­ját, amely — mint mondta — sokat segit a vállalatok terv- és szerződési fegyelmének megszi­lárdításában és abban is, hogy a megyei beruházások a gazda­ságosság elvének figyelembevé­telével valósuljanak meg. Ezután dr. Fülöp László emelkedett szólásra. Köszönetét mondott a megyei tanács végre­hajtó bizottságának és a megyei döntő bizottság munkatársai­nak az értekezlet megrendezé­séért. Kiemelte, hogy ez a ta­nácskozás . jubileumi jellegű. Huszonötödször találkoznak a helyi döntő bizottságok képvi­selői azzal a céllal, hogy kicse­réljék tapasztalataikat és a gya­korlati munkájukkal összefüg­gő fontos kérdésekben egyez­tessék véleményüket. A továbbiakban arról beszélt, hogy a döntőbírók a jogszabá­lyok alapján döntenek a vitás fl Kozmosz-34. elindult pályáján MOSZKVA (TASZSZ) Szerdán a Szovjetunióban pá­lyájára vezérelték a Kozmosz—34 mesterséges holdat. A mestersé­ges hold fedélzetén űrkutató tudományos berendezést helyez­tek el. A Kozmosz—34 adatai: Kezdeti keringési idő': 90 perc. Apogeum: 360 kilométer. Perigeum: 205 kilométer. A pálya síkjának az egyen­lítő síkjával bezárt hajlásszöge: 64 fok 53 perc. A tudományos berendezésen kívül elhelyeztek a mesterséges holdon egy 19 995 megahertz frekvencián működő rádióadót a pályaelemek pontos mérésére és egy rádiótelemetrikus be­rendezést a műszerek és a tu­dományos berendezés által szer­zett adatok továbbítására. A szputnyikon elrendezett be­rendezések kielégítően dolgoz­nak, a földi koordinációs-számí­tóközpont feldolgazza az érkező adatokat. (MTI) kérdésekben, munkájuk azon­ban csak akkor lehet igazán eredményes, ha minden eléjük kerülő ügynek felfedik és mérle­gelik a mélyebb, gazdasági ösz- szefüggéseit is. Erre természete­sen csak azok képesek, akik alaposan ismerik gazdasági éle­tünket, Szükséges tehát, hogy a döntő bizottságok jogászai ál­landóan képezzék magukat. Ezt a célt szolgálja ez az értekezlet is. Dr. Karátson László ismertet­te azokat a kérdéseket, amelye­ket — a körzeti értekezletet megelőzően — a helyi döntő bi­zottságok jutattak el a Közpon­ti Döntő Bizottsághoz, azzal a kéréssel, hogy dolgozza fel eze­ket és tűzze a tanácskozás napi­rendjére. összesen 57 kérdéssel kapcso­latban fejtették ki véleményü­ket és hoztak elvi döntést a gyűlés résztvevői. A körzeti értekezlet a délutá­ni órákban is folytatta munká­ját. A háromnapos program — amely a keddi szakmai konfe­renciával kezdődött —, ma zá­rul. Az utolsó napon a beruhá­zási kérdéseket vitatják meg a helyi döntő bizottságok munka­társai. Magas Oktánszámú benzint előállító, automatizált üzem épül a Komáromi Kőolajipari Vállalat szőnyi telepén. Az au­tomatizálás szocialista termelő­viszonyok között nem okoz mun­kanélküliséget, ellenben ha­talmas méretekben fokozza a termelékenységet. A szőnyi üzem berendezését holland cég szállította. Hattagú holland szakcsoport irányítja a szere­lést is. A legkorszerűbb technológiá­val működő lepárló ez év szep­Már nem is tudom, hogyan * * került szóba az illető. Akkoriban lett tsz-elnök a har­madik faluban. A beszélgetők közül többen ismerték, még az előző hivatalából- Valaki meg­kérdezte: milyen ember? Erre aztán egy másik elme­sélte a következőket: Az új elnök nem költözött ki a városból. Ezt nem is vette zo­kon tőié senki.' Azt se, hogy be- rendeztetett magának egy szo­bát, persze a tsz költségén. Üs­se kő, nem elveszett pénz az azért. Ébresztőórát is vásárolta­temberében kezdi meg a pró­baüzemeltetést. s a következő évben már 150 ezer tonna ki­váló minőségű benzint állít elő. Magyarország növekvő autó- és autóbuszforgalma mindenkép­pen szükségessé tette ezt a be­ruházást, amely működése ré­vén igen gyorsan amortizálódik. Képünk két magyar szakmun­kást ábrázol. Már eltanulták a hollandoktól az úgynevezett elő- köszörüléses hegesztő módszert. í«.) tott, mert odáig nem szokta meg a koránkelést. Am még ez se lett volna hiba, ha nem ragasz­kodik hozzá, hogy a 130 forin­tos helyett a legdrágábbat ve­gyék meg neki 400 forintért. De már ez szemet szúrt. El­kezdtek pusmogni az emberek, ki is mondták a szentenciát ha­mar: „Olyan ember ez, akinek közpénzen semmi sem drága.” Vajon mende-monda, plety­kálkodás-e, ha az emberek az ilyesmit megjegyzik? És joguk van-e ítélni belőle­Mert alapjában véve túlzás lenne messzemenő következteté­seket levonni egy ilyen apró­ságból. Hiszen az elnök még csak szabálytalanságot se köve­tett el. Semmiféle vizsgálat ezért el nem marasztalhatná. Most mégis bizalmatlanok irán­ta. Ha pedig hibát vét, rámond­ják majd mindjárt: Mit is vár­hattunk az ilyentől!... Mégsem jogtalan az ilyesféle ítéletalkotás. Ha csak egyetlen esetről van szó, egyetlen hibá­ról vagy tévedésről, azt az em­berek úgyis szívesen és hamar elfelejtik, ha ellenében jó és okos tettek sorakoznak- Csak­hogy nagyon sok példa van rá, mennyire megmutatkozik egy ember jelleme az ilyen apró ön­zésekben. Aki nem veti meg a kis előnyöket, az a tapasztala­tok szerint könnyebben letér az egyenes útról, később nagy dolgokban, is. Mert megszokja, hogy más elbírálás alá esik mint mások, hogy neki több jár, vagy legalábbis mindennek a java jár. Így tágul a lelkiisme­rete, míg el nem jut odáig, hogy nem tud többé különbséget tenni a „nem szép, de meg nem is szabálytalan ’ és a „még sza­bályba nem ütköző, de már er­kölcstelen” között. M agyon egyszerű lenne he- " lyesen megítélni az em­bereket, ha a tisztességtelen ember mindig törvénytelenséget is követne el. Csak hát csupán a törvényeket, rendelkezéseket betartani és erkölcsösnek lenni — különösképpen pedig kom­munista módra, tehát társadalmi felelősségérzettől áthatottan er­kölcsösnek lenni — nem ugyan­az. A mi társadalmunkban a bűnnel határos: az önzés, a hiúság, a kényelmesség. Ezek a tulajdonságok szinte észrevét­lenül roncsolják az emberek jellemét. -. A hivatal vagy vál­lalat vezetője siet* hazaugrik ebédelni a közületi kocsin. Ki­nek lehetne kifogása ez ellen? De ha mindennap autó megy érte, s autó hordja a feleségét a piacra bevásárolni, s ha a kö­zületi kocsin jár vasárnap ki­rándulni? — Becsületes dolog ez? Akkor is, ha senki se mer szólni ellene? ... Az emberek nálunk többnyi­re nagyon jól meg tudják álla­pítani, hogy mi helyes és má nem. Fejlett igazságérzetük van, főképp amióta helyreállí­tottuk a törvényességet és kö­vetkezetesen gyomlálgatjuk a közéletben fellelhető vadhajtá­sokat. Lehet, hogy egyénileg nem mindig alkotnak helyes véleményt valakiről az embe­rek, de a kisebb-nagyobb kö­zösségek igen, s ítéletük meg­bízható. r Éppen ezért nemcsak ter­“■ mészetes, hanem helyes is, hogy a beosztottak, a ki­sebb-nagyobb közösségek tagjai véleményt formálnak- A veze­tőnek biztos iránytűje lesz, ha ismeri az emberek véleményét önmagáról és . a munkájáról. Természetesen ne a „hírhozók­tól”, besúgóktól remélje meg­tudni, hanem olyan légkört ala­kítson ki maga körül, ahol bát­ran elmondhatja véleményét akárki, ahol a jó szándékú szót mindig meghallgatják. A vilá­gért sem akarom ezzel azt mondani, hogy a vezető mindig a közhangulathoz igazodjon, s ne legyen önálló véleménye. Szó sincs róla. A vezető azért vezető, mert felelős nemcsak önmagáért, hanem az irányítása alá rendeltekért is. Tudjon ön­állóan dönteni, tegyen mindig meggyőződése, felelősségérzete szerint — de soha ne legyen rest meghallgatni és soha ne be­csülje le mások véleményét. I egfőképpén pedig ne ■" higgye, hogy neki többet szabad, hogy ő más elbírálása alá esik. Egyebekben az emlí­tett határvonal nem valamiféle rejtett mezsgye, amelyről soha­sem tudhajta az ember, hogy mikor lépi át. A közelébe se kerül az, aki kiveti magából az önzést, a dölyföt és a hiúságot, aki soha nem téveszti szem elől, hogy vezetőnek lenni nem kiváltság, hanem megtisztelte­tés és a köz szolgálata. Mester László ;

Next

/
Thumbnails
Contents