Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-01 / 152. szám

Filc meg zabla Alig állunk meg a soltvad- kerti József Attila Tsz nagy eperfái alatt, odasiet hozzánk egy kék munkaruhás férfi. Egy pesti címet mutat, s kérdezi, hányadik kerületben van az a bizonyos utca és abban az a textilkereskedelmi vállalat, ahol még megpróbálják. Hogy mit? — Igen gyorsan szükségünk volna izzasztó filcre — közli se­besen. A lovak hátát kidör- zsóli a hátszij, a kápa, mert már rég tönkrementek as iz­zasztók. Én a szövetkezet szíj­gyártója vagyok, Hirsch András a nevem — nagy gondban va­gyunk, mi lesz a lovakkal? A betakarításban szükség lesz minden igaerőre. Mi lesz, ha mind több jószágnak kisebese­dik a háta? Próbáltunk izzasztó filcet venni Kecskeméten, Kiskunha­lason, Kiskörösön, sőt még Szolnokon is jártúnk érte, és a válasz az volt: „Momentán nincs.” , Most telefonálunk ennek a pesti cégnek; hátha ott lesz filc. A posta csak úgy kap­csolja — mert telefonszámot nem tudunk —, ha a kerületet is megnevezzük. A Bajcsy-Zsilinszky útról van szó. Mutatjuk az autótér­képet: V—VI. kerület. A szíjgyártó megköszöni — és tovább panaszkodik. — Kellene vagy húsz pár, 4 karikás zablavas is. Cfsak hetet kaptunk legutóbb. Miért nincs filc, zablavas? Elfelejtették va­lahol, hogy nemcsak teherau­tóink, vontatóink vannak, ha­nem még lovaink is szép szám­mal? Tsz-ünknek negyven pár. Valóban. Elfelejtette a keres­kedelem, hogy a lószerszámok „TMKt-munkájáhozr” is kell anyag? Meg hogy időnként is­mét „zabolázni” kell a lovakat? (t) Biztonság Aki nem tud úszni vegyen fel gumiövet — hasznos tanács ez a kicsiny strandolóknak. Ez a kislány is bebiztosította ma­gát, még a szárazföldön is úszo­tt vv el jós. Testvérvárosi Kedves levelet hozott a posta. Mihail hozovoj elvtárs, a Szimferopoli Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke írta ilyen meggondolással: Kecskemét és Szimfero- pol lakosainak barátságát testvérvárosi szerződéssel pe­csételtük meg. Következzen most már a behatóbb, szélesebb körű ismerkedés, s legyen egyik láncszeme a napsugaras Krím-félsziget fővárosának bemutatása. Am, beszéljen erről Lozovoj elvtárs levele. Az önök barátja — Szimferopol A Tanácsok Háza. Szimferopol főútvonala — Kirov körút. 5 házzal, valamint képtárral és tájmúzeummal rendelkezünk. Nagy gondot fordítunk fiatal állampolgáraink nevelésére. 3£ iskolában több, mint harminc­egyezer gyermek tanul, a há­rom bentlakásos iskolánkban pedig ezerháromszáz kisfiú és kislány gyarapítja ismereteit teljes állami ellátás mellett. A gyerekeknek ajándékozták a szimferopoliak a legszebb, leg­nagyobb parkjukat, ahol a gyermekmozin, vidámparkon, ál­latkerten kívül különböző sport- létesítmények állnak a x-endel- kezésükre. Vidámak és kíváncsiak a mi gyermekeink. Ök segítik a tu­dósokat, segítenek a mezőgaz­dasági munkásoknak, szépítik a tájat. Tavaly nyílt meg váro­sunkban a Szovjetunió legelső kis akadémiája: a „Kereső” Tagjai az ifjú csillagászok — akiknek sok érdekes felfedezés­ben volt részük, a matematiku­sok, kémikusok, történészek, biológusoké stb. Szimferopol a főiskolások vá­rosa. Minden ősszel, tanév kez­detén megtelnek a város utcái az orvosi, pedagógiai, mezőgaz­dasági főiskola hallgatóival, a közlekedési, kereskedelmi tech­nikumok és más speciális intéz­mények növendékeivel. A város neveli a gyárak és építkezések szakembereit. A laboratóriumokban szaka­datlanul folyik a tudományos munka. Ezt a Földtani Kutató Intézet, az Ukrán Művészeti és Építészeti Akadémia munkatár­sai, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának szeizmikus ál­lomása dolgozói és a főiskolák tanszékeinek tanárai végzik. A város klinikáin eredménye­sen alkalmazzák a technika és a kémia vívmányait. Az utóbbi két évben több, mint 8 millió rubelt fordítottunk az egészség­ügyre. Jelenleg tízezer ember­re több mint harminc egészség- ügyi dolgozó jut. Évente több ezer ember uta­zik városunkból, tesz látogatást az ország különböző vidékein, vagy külföldön. A következő ilyen út júliusban Magyaror­szágra vezet. Nagy és Szép célok lelkesítik a mi dolgozóinkat. Azért ve­télkednek, hogy a kommunista munka, a rend, tisztaság, és a magas kultúra városává for­málják Szimferopolt. S ki-ki a maga munkaterületén, a leg­jobb képességeivel segíti e cé- 'ok mielőbbi valóra váltását. Mihail I.ozovoj, a Szimferopoli Városi Tanács V. B. elnöke Válaszol az illetékes Felülvizsgálták az aluljárót „Köszönettel vettük a Kecskeméti Konzervgyár dol­gozóinak a Petőfi Népében megjelent, az aluljáró hiá­nyosságairól szóló levelét, melyre az alábbiakban vála­szolunk: A cikk megjelenésekor a városi tanács vb építési és közlekedési osztálya — köz­lekedési és egyéb szempon­tok szerint — már vizsgála­tot folytatott az aluljáróval kapcsolatban. Ennek során megállapítottuk, hogy az aluljáró nappal kivilágítat- lan, falát a KPM Közúti Igazgatósága nem tartotta kellően rendben, felező, il­letve záróvonallal nincs el­látva. A felülvizsgálat alkalmá­val feltárt hiányosságok megszüntetéséről intézked­tünk. A Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalatnál megrendeltük az aluljáró nappali kivilágítását, s jú­nius 1-e óta már nappal is ki van világítva. A KPM Közúti Igazgatósága figyel­mét felhívtuk az aluljáró falának újrafestésére, illetve meszelésére. Ez is megtör­tént. Az aluljáró fedett részé­ben záróvonalat festettünk, míg a fedett résztől mintegy 30 méterre mindkét oldalon terelő vonallal láttuk el az útburkolat tengelyét. Egyben felhívtuk a rendőrség fi­gyelmét a gépjárművek el­lenőrzésére, hogy a záróvo­nalra vonatkozó közlekedési szabályokat betartsák. Megjegyzem, hogy a padka szegélyét az azonnali szeny- nyeződés miatt nem célszerű kifesteni, a szennyeződést viszont az aluljáró rossz szi­getelése miatt megszüntetni nem tudjuk. Az aluljáróban mindig jelentős vízmennyi­ség áll az útszegély mellett. A villamos berendezés el­avult* a DÁV szerint na­gyobb izzók üzembehelyezé­sét nem bírja el a hálózat. Állandó problémát okoz az izzók ellopása és kilövése a gyalogos aluljáróban. Javaslatot tettünk a rend­őrségnek az aluljáróban a kerékpáros közlekedés meg­szüntetésére és annak a gya­logos aluljáróba való tere­lésére oly módon, hogy ott gyalogosan tolják a kerék­párt. Gyöngyösi Imre osztályvezető” Megjegyzés: Kötelességünknek teszünk eleget, amikor a konzerv­gyári dolgozók nagyon is jo­gos bírálatára — az illeté­kestől érkezett — választ közöljük. De vajon minden vonatkozásában kielégítő-e ez a válasz? Mindenesetre kár, hogy a vizsgálatra csak egy tragikus eset nyomán került sor. És még egy: jó lenne a KPM Közúti Igaz­gatóságának véleményét is ismerni az üggyel kapcsolat­ban. Szerk. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja a Báes megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 17a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dfl 1 hónapra 13 forint Bács-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefoni U-85 Index; 35 083« exportálják gyártmányaikat. A: utóbbi munkáskollektívája volt az első, amely a mellékmunká­latok teljes gépesítésével fel­vette a harcot a selejt ellen. A mozgalmat Ivan Kovalenni kommunista üzemrészének dol­gozói, és Borisz Hán kommu­nista műszakja kezdeményez­ték. Tavaly 300 ezer rubellel növekedett a gyár termelése, a munka termelékenysége pedig 6 százalékkal nagyobb, mint amit a hétéves terv előirányoz. A textilgyár két kommunista munkásnője: Dupó és Teter az­zal a kéréssel fordult a párt­ós gazdasági vezetőkhöz, hogy emeljék a normákat. Az indít­ványt a gyár kollektívája el­fogadta, s ezzel a termelés meg­növekedett. Az egész országban felfigyel­tek az Elektromosgépek Gyára munkásának, Grigofij Jávorsz- kijnak felhívására: „Melletted nem lehet elmaradó!” Széles körűen bontakozott ki városunkban a kommunista munka mozgalma, amelyben majdnem hatvanezer ember vesz részt. 1153 műhely, részleg, műszak, illetve brigád nyerte el a Kommunista kollektíva cí­met. Több mint tízezer em­ber pedig a Kommunista Mun­ka Élmünkása megtisztelő cím birtokosa. A Szovjetunió déli elektromos hálózatába kapcsolódva műkö­dik a Szimferopoli Lenin Ener­giamű, amely az egész Krím- félsziget elektromos energiáját biztosítja. Üj gyártmányokat készít a Műanyaggyár. Kémikusaink jól megtanulták a fenoplasztok, aminoplasztok, polietilén, po- lisztirol feldolgozási technoló­giáját. Sokat dolgoznak a társadalmi munkásaink. A városi pártbi­zottság mellett, társadalmi ala­pon tevékenykedik a Technika nagy orosz színész: Mihail Zet­kin játékát. Jelentősek Szimferopol forra­dalmi hagyományai. Itt robban­tak ki először a politikai felke­lések. A helyi bolsevik szerve­zetek összeköttetésben álltak a jaltai, szevasztopoli, keresi és feodoszijai munkásszervezetek­kel. A város gyors ütemű fejlő­dése a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom győzelme után kezdődött meg. A második vi­lágháborút megelőző húsz év alatt a lakosság száma megkét­szereződött. A Nagy Honvédő Háború idején katonavárossá vált Szimferopol. Abban az időben sokan beálltak partizán­nak, hogy a szovjet föld meg­károsításáért így üssenek vissza a fasisztáknak. A háború befe­jezése után ezek az emberek a békés építőmunkával váltották fel a harci fegyvereket, s túl­zás nélkül mondhatjuk, hogy városunk újjászületett. Aki utol­jára tíz évvel ezelőtt járt Szim- feropolban, ma rá sem ismer. Több mint száz üzemmel ren­delkezünk. Soknak termékei a Szovjetunió határain túl is is­mertek. A szocialista országok­ban jó hírük van a Kujbisev Gyárban készülő konzervdoboz- gyártó automata-vonalaknak. — Nemrégiben ebben a gyárban készítették el a Vosztok nevű automata-zárógépet, amely két és félszer felülmúlja az eddigi automaták teljesítményét. Egy perc alatt 250 konzervdobozt .zár le. Nagy előnye ezenkívül, Évenként, amikor beköszönt a tavasz, megtelnek a vonatok, a közlekedési utak és a repülő­gépek. Délre, a Krím-íélsziget- re siet több ezer pihenésre vá­gyó. Bárki legyen is, aki a me­leg tengerpartra igyekszik, nem kerülheti el Szimferopolt, a krími terület adminisztratív, ! ipari és kultúrközpontját. Aránylag fiatal, nem egészen kétszázéves a mi városunk. 1784. február 7-én határozták el Krím felépítéséit a novoro- szijai fejedelem, Potyomkin tá­bornok javaslatára. A területi központ ekkor kapta a Szimfe­ropol nevet, ami görögből for­dítva gyűjtővárost jelent, a ha­szon városát. Sok-sok év telt el a névadás óta, de jobb elnevezést ma sem lehetne kitalálni. Szimferopol, természeti fekvésének jóvoltá­ból is gyűjtője a félsziget útjai­nak, iparának, kereskedelmé­nek. Hosszabb-rövidebb ideig itt élt, dolgozott több tudós, ku­tató, író, társadalmi személyi­ség. 1830. szeptemberében át­utazott városunkon az orosz nép nagy költője: Puskin, aki itt­létét verseiben is megörökítet­te. Egyik legforgalmasabb ut­cánk az ő nevét viseli. Gogol 1895-ben járt városunkban. — Visszarion Belinszkij, a nagy orosz kritikus, a szimferopoli színházban tekintette meg a hogy alkatrészeinek száma fe­leannyi, mint a korábbi auto­matáké. Az Orvosi Műszer-, Gumija­vító-, és a Mezőgazdasági Gép- alkatrész Gyárak ugyancsak Fejlesztésének Tanácsa. Ez a tanács határozza meg az egyes új technológiai folyamatok be­vezetését, az üzemek automati­zálását, korszerűsítését. Társa­dalmi munkásainak gondoskod­nak a gyerekek neveléséről, a vái’os utcáinak tisztaságáról, az emberek egészségéről. A gyors ütemű fejlődés mel­lett azonban semmi sem válto­zott meg annyira, mint a szim­feropoli lakásviszonyok, az ut­cák, terek, parkok. Az elmúlt öt év a város rekoxxstrukciójá- nak, emeletes házak építésének ’ ideje volt. A régi típusú kis házak helyén ma 4—5 emeletes házak állnak. 1963-ban 1800 csa­lád költözött új lakásba. Egy orosz és egy ukrán szín-

Next

/
Thumbnails
Contents