Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-09 / 159. szám

Z. oldal 1964. július 9, csütörtök Ellentétek árnyékában Párizs elégedetlen... Dél-vietnami helyzetkép HEVES VITÁK, éles ellentétek árnyékában nyílt meg a londoni nemzetközösségi értekez­let. A főbb kérdések, melyekről tárgyalni fog­nak: Dél-Rhodesia ügyében az afrikai kormány­fők a többség uralmának azonnali bevezetését követelik. j3rit Guayana további sorsának meg­vitatása is napirenden szerepéi, s emellett min­den bizonnyal szóba kerül, hogy Angjia jelen­legi kereskedelmi és segélypolitikája nem elégíti már ki a fejlődő nemzetközösségi országokat. Erőteljesen jelentkezni fog minden valószínűség szerint az apartheid-ellenes mozgalom szava. Az erről szóló emlékirat az összes dél-afrikai po­litikai foglyok azonnali szabadon bocsátását kö­veteli és a Dél-Afrikába irányuló fegyverszállí­tások beszüntetését. Egyes nemzetközösségi ta­gok javasolni fogják, hogy vitassák meg a faj­üldöző dél-afrikai kormány elleni gazdasági szankciók bevezetését is. Válságba került tehát a brit kormány nemzetközösségi politikája. Bel­politikái síkon a konzervatívok hevesen támad­ják a kormányt és Dél-Rhodesia hathatós támo­gatását követelik. Ez pedig a választások előtt Home miniszterelnök számára rendkívül kedve­zőtlen, hiszen a közvélemény egy része a sziget- országban sem nézi jó szemmel a szélsőséges fajüldözés durva megnyilvánulásait. Ha mégis nyíltan Dél-Rhodesia mellett kellene síkraszáll- ni a konzervatívok nyomására, ez a nemzetkö­zösség széthullásához vezethet. Dél-Rhodesia vi­szont azzal a javaslattal fog fellépni, hogy szer­vezzék át a nemzetközösséget mégpedig úgy, hogy zárják abból ki Ghánát és Indiát is. A FRANCIA kormány nincs megelégedve de Gaulle és kísérete nyugat-németországi látoga­tásának eredményeivel. Ez a következtetés von­ható le de Gaulle tájékoztatásügyi miniszteré­nek nyilatkozatából, melyben beszámolt a fran­cia minisztertanács keddi üléséről. A francia küldöttség tagjai — mondotta a miniszter — hangsúlyozták Bonnban, hogy Nyugat-Németor- szág részéről bizonyos késlekedés és ingadozás mutatkozik a Francia- országgal való együttmű­ködés fejlesztése terüle­tén. Bizonyos vonatkozá­sokban nézeteltérésekről is lehet beszélni a két ország között. Nem tudnak például megállapod­ni a fegyvergyártás tekintetében. Hasonló ellen­tétek találhatók pénzügyi és gazdasági kérdé­sekben is, így a mezőgazdaság vonatkozásában Erhard — mint ismeretes — Dániába utazott de Gaulle-val folytatott tárgyalásai után. Távol­létében a CDU franciabarát szárnya azonnal tá­madásba lendült. Adenauer és Strauss Bonnban tárgyal a követendő stratégiáról. Erhard ugyanis síkraszáll a szélesebb körű nyugat-európai ösz- szefogásért, s szorgalmazta az együttműködést az Anglia vezette szabad kereskedelmi társulással is. Ennek jegyében került sor a dániai látoga­tásra. Erhard állásfoglalását azonban Adenauer kihívásnak tekinti a maga és de Gaulle azon elképzelésével szemben, hogy előbb a francia— nyugatnémet egységet kell összekovácsolni. SZÁMOS saigoni amerikai tanácsadó meg van győződve arról — állapítja meg az amerikai saj­tó —, hogy a partizánok elleni győzelemhez fel­tétlenül az eddigieknél erőteljesebb általános „mozgósításra” van szükség. Ez a véleménye egyébként Taylor tábornoknak is, Amerika új dél-vietnami nagykövetének. Különösen a Me- kong-folyó deltavidékén van szükség erősítésre, hiszen a saigoni rendszer ennek a vidéknek mindössze hat százalékát tudja ellenőrizni, és teljesen a partizánok az urai a helyzetnek. Szé­les körben tárgyalnak arról is, hogy valamelyik amerikai tábornok parancsnoksága alá helyezik a dél-vietnami hadsereget. Sajtótudósítók beis­merik a helyzetet látva, hogy Washington a dél­vietnami bábkormányon aligha segíthet. A ka­tonák igen fáradtak, kiképzetlenek és maguk sem hisznek a győzelemben. Nem véletlen, hogy naponta kerül sor tömeges dezertálásra. Napi­renden van az is, hogy amerikabarát csapatok tagjai egyszerűen kiszerelik éjszaka a bombázó­repülőgépekre felfüggesztett bombákat, hogy ne tegyenek kárt a lakosságban. EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN---------.'"WAV- -,-r. 1 ■, 11 ■ "" ■' Né met robbanécmy«§ot hoztak felszínre a sumavai Ördög-tő mélyéről Fogadás a Kremlben a katonai akadémiák végzett növendékei tiszteletére Hruscsov beszéde Néhány nappal ezelőtt Cseh­szlovákiában, a nyugatnémet határ mentén fekvő Sumava- hegység két tavában, a Fekete­tóban (Cerny-tó) és az ördög­tóban (Certovo-tó) a búvárok titokzatos ládákat és egyéb hol­mikat találtak. Azóta már gyors ütemben folynak a munkálatok a rejtélyes holmik kiemelésére. A búvárok és tűzszerészek elő­ször az ördög-tóban kezdték el munkájukat. Sikerült négy lá­GENF (MTI) Hírügynökségi jelentések sze­rint Görögország D. Nikola-’ei- zisz belgrádi nagykövetet jelöl­te ki képviselőjének a genfi megbeszélésekre. Mint ismere­tes, Genfben tanácskozások in­dulnak azzal a céllal, hogy ren­dezzék a ciprusi viszályt. A ciprusi kormány nem vesz részt a tanácskozásokon. Maka- riosz elnök kedden este Nico­siában nyilatkozatot tett közzé és ebben rámutatott, hogy Cip­rus álláspontja ismeretes: A genfi tanácskozások nem ve­zethetnek célra, sőt megvan az a veszély is, hogy a ciprusi Indonéz kormányküldöttség utazott Moszkvába Subandrio, Indonézia első miniszterelnök-helyettese és külügyminisztere kíséretével szerdán repülőgépen elindult Djakartából a Szovjetunióba. Subandrio elutazása előtt a repülőtéren kijelentette, azért utazik Moszkvába, hogy foly­tassa azokat a tárgyalásokat, amelyek lezajlottak Sukarno el­nök és Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsánk első elnök- helyettese között Indonéziá­ban; dát kiemelni, amelyekben ki­sebb dobozokban robbanóanyag volt elhelyezve. Izgalmas és nehéz munka után a tűzszeré­szek veszélytelenítették a do­bozokat, majd az ezt követő vizsgálat után kétséget kizáróan megállapították, hogy a ládák közül kettőben német trotil volt elhelyezve, a másik két ládá­ban pedig különleges robbanó­anyag, amelynek összetételét most vizsgálják. kérdés kikerül az ENSZ hatás­köréből. Ankarai jelentés szerint a török parlament kedden zárt ülést tartott, s ezen Inönü tö­rök miniszterelnök háromórás beszámolóban tájékoztatta a képviselőket Washingtonban, Londonban és Párizsban foly­tatott tanácskozásairól. Soldwater jelölése bizonyosnak látszik WASHINGTON. (MTI) öt nappal a köztársasági párti elnökjelöltet megválasztó San Franciscó-i konvenció (or­szágos jelölőkongresszus) meg­nyitása előtt a Goldwater je­lölését ellenőrző republikánus vezetők a jelek szerint már csak a csodában bíznak. Scran­ton pennsylvániai kormányzó­nak, Goldwater ellenjelöltjének támogatói nyíltan kijelentik: Már csak abban reményke­dünk, hogy a konvención „va­lami történni fog, ami meg­akasztja Goldwater jelölését”. Hogy azonban mi történhet, azt maguk sem tudják. Egyes számítások szerint az arizonai szenátor 710 szavazat­ra számíthat. Az elnökjelöltség megnyeréséhez 655 delegátus szavazata szükséges. Az amerikai választások ki­menetelét sohasem lehet elő­re látni. A meglepetés lehető­ségét tehát ezúttal sem szabad kizárni. A külső jelekből ítél­ve azonban Goldwater jelölése bizonyosnak látszik. Az SZKP Központi Bizottsá­ga és a Szovjetunió Miniszter- tanácsa szerdán a Kremlben fo­gadást adott a szovjet katonai akadémiák idén végzett növen­dékei tiszteletére. A megnyitó beszédet Grecs- ko marsall, a honvédelmi mi­niszter első helyettese mondta. Utána Hruscsov szólalt fel. Hruscsov rámutatott arra, hogy . bizonyos enyhülés mutat­kozik a nemzetközi feszültség­ben. — Amikor azt mondom — folytatta —, hogy mi ellenezzük a háborút, akkor az agresszív hódító háborúkra gondolok. — Vannak azonban más háborúk is, nemzeti felszabadító hábo­rúk, amelyeket az elnyomott né­pek vívnak elnyomóik, a gyar­matosítók és az imperialisták ellen. Az ilyen háborúkat mi igazságos, szent háborúnak tartjuk. Támogatjuk azokat a népeket, amelyek fegyvert ra­gadnak és így védelmezik füg­getlenségüket és szabadságukat. A szovjet kormányfő megál­lapította, hogy még sok nem­zetközi feszültséggóc van, — Mi üdvözöljük az ázsiai, afrikai és latin-amerikai népek felszabadító harcát — mondta Hruscsov, majd kijelentette, hogy a Szovjetunió Dél-Viet- nam és Dél-Korea népeinek har­cát is támogatja. Ismételten hangsúlyozta, hogy a Szovjet­unió rokonszenvet érez azon arab népek iránt, amelyek nem­zeti érdekeik védelmére keltek és függetlenségük megszilárdí­tásáért küzdenek. A Szovjetunió együtt érez Észak-Kalimaníán (Észak-Borneó) népeinek felsza­badító harcával is, s az Indoncz és más népekkel egyetemben Londonban 1964. július 8-án kez­dődött meg a jelenkori történelem egy sajátos nemzetközi politikai tö­mörülése a (volt Brit-) Nemzetkö­zösség vezetőinek értekezlete. Kilenc domíniumot, hat köztársa­ságot, két monarchiát (Nagy-Bri- tannia és Észak-Xrország Egyesült Királysága, valamint Malaysia), to­vábbá az Uganda Államot magába tömörítő különös nemzetközi egye­sülés a Nemzetközösség, amelynek szimbolikus leje Nagy-Britannia uralkodója. Résztvevői politikai füg­getlenségük kivívása előtt a Brit Impériumhoz (a Föld leghatalmasabb gyarmatbirodalmához) tartoztak kü­lönböző függőségi területek — a legtöbbször gyarmatok — formájá­ban. A szövetség kialakulása az első világháború utáni évekkel kezdődik. A hadi konjunktúra következtében ugyanis több brit terület, mint Ausztrália, Kanada, Üj-Zéland gaz­daságilag rendkívül megerősödik és nagyfokú politikai önállóságra tö­rekszik. Az impérlum szétbomlásá­nak megakadályozására, gazdasági és politikai befolyásának megőrzé­se érdekében, Nagy-Britannia az 1926-os londoni konferencián formai­síkraszáll a Malaysiával kap­csolatos neokolonialista tervek ellen. Hruscsov ezután arról beszélt, hogy az Egyesült Álla­mok jogot formál Kuba szuve­renitásának megsértésére és be­hatol Kuba légiterébe. Nem le­het elfogadni ezt a politikát, mert ez ragályos példa lehet az agresszív erők számára a világ más részeiber). Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió szívesen látja a cip­rusi kérdés megoldását a görö­gök és törökök közötti barátság alapján. — A német békeszerződés hiánya és a háború befejezése utáni problémák rendezetlensé­ge következtében veszélyes nemzetközi feszültséggóc áll fenn Európa szívében — jelen­tette ki ezután Hruscsov. — E térségben nagy mennyiségű had­erő és fegyverzet összpontosul. Ezért a Szovjetunió halasztha­tatlan feladatnak tartja a béke- szerződés megkötését a két né­met állammal, és a nyugat-ber­lini kérdés ennek alapján való megoldását. Emlékeztetett arra, hogy tíz évvel ezelőtt szükségessé vált a szovjet hadiflotta fegyverzeté­nek átalakítása. Meg kellett te­remteni az atom-tengeralattjáró flottát — mondotta. A Szovjet­unió az utóbbi években létrehoz­ta stratégiai nukleáris rakéta­haderejét, amely a Föld bármely pontján megsemmisítő módon vághat vissza az ellenségnek, ha az háborút idéz elő. Hruscsov kijelentette: Minden támadási kísérlet a Szovjetunió ellen ugyanúgy dicstelenül és szégyenletesen végződhet, mint ahogyan Hitler számára végző­dött, de ennél rövidebb idő alatt. lag is létrehozza a Brit Nemzetkö­zösséget, melyben az egykori gyar­matosító hatalom maga. köré tömö­rítetté az úgynevezett „fehér domí­niumokat”. Azokat a területeket, ahol (Írország kivételével) az ősla­kosság a gyarmatosítási Időszak alatt és annak következményeként jóformán teljesen kipusztult, vagy pedig a kormányzat már teljesen a betelepült európaiak kezén (pl. Dél-afrikai Unió) összpontosult. öt évvel később a Westminstert statútum (alapszabály) az új poli­tikai szövetséget törvényerőre emeli, s az 1932-ben létrehozott sterling blokk, valamint a legnagyobb ked­vezmény elvén nyugvó (preferenciá- lis) vámrendszer pedig hatékony gaz­dasági eszközökkel összeforrasztja. A politikai szövetség szerkezetében lényeges változás csupán a máso­dik világháború után, a nemzeti függetlenségi küzdelem világméretű fellendülése eredményeként követ­kezik be. A Nemzetközösség nevé­ből törlik a „Brit.” szót, s India, Pakisztán, Ceylon felvételével meg­indul a teljes gyarmati sorban tar­tott, döntően színes bőrű lakosságú tagállamok belépése. 1947 óta nap­jainkig összesen 13 új tagállammal gyarapszik a Nemzetközösség, de kilép belőle Írország, az afrikai és ázsiai szövetségi tagok nyomására a faji diszkriminációs belpolitikát ölytat-5 Dél-afrikai Unió (mely ki- álása előtt államformát változtat ■s a Dél-afrikai Köztársaság nevet eszi fel), valamint még a függet­lensége elnyerésének évében Eurma. A Nemzetközösségnek jelenleg ti­zennyolc politikailag független, ál- lamjogilag egyenrangú tagországa van. Gazdaságilag fejlett és fejlődő­ben levő, külpolitikailag elkövetett, valamint pozitív semlegesség! poli­tikát folytató államokat egyaránt magába tömörit. Tagországainak földrajzi elhelyezkedését mellékelt térképünk ábrázolja. Jelmagyarázat: 1. Teljes jogú tag­államok — a hozzájuk kapcsolódó függőségi területek nélkül — 1964 júliusában. 2. A belépés éve. 3. Az eredeti alapító tagok, az ún. „fehér domíniumok”. 4. Tagállamok do- míniumi státusszal. A brit uralkodó egyúttal az illető ország államfője is, de nem mint Nagy-Britannia ki­rálynője, hanem mint pl. „Kanada királynője”. Az uralkodónőt képvi­selt a főkormányzó. 5. Malaysia fö­derációs monarchia. 6. Tagállamok köztársasági államformával és Ugan­da Állam. 7. Volt tagországok. 8. A felvétel és a kiválás éve. A ciprusi kormány nem vesz részt a genfi tanácskozásokon U Nemzetközösség életrajza

Next

/
Thumbnails
Contents