Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-09 / 159. szám
1964. július 9, csütörtök S. oldal Hatvanhárom és fél millió forint exportáru A Kecskeméti Konzervgyár az év első felében 63,5 millió forint értékű árut exportált. Az áruk legnagyobb részét a Szovjetunióba és a népi demokratikus országokba szállították, a konzervküldemények mintegy 30 százalékát pedig a nyugati államok vásárolták meg. A baráti államokba legtöbbet gyümölcs- konzervből szállítottak, Anglia szárított zöldségféléből, Nyu- gat-Németország pedig dzsemből és befőttből igényelte a legtöbbet. A Kecskeméti Konzervgyár a hét elején megkezdte az uborka feldolgozását. Július hónapra 65 vagon uborka feldolgozását vették tervbe, melyből 55 vagon csemegeuborka készül. Az év végéig még mintegy Saját erőből Vigyázzunk a szalmára is! 14500 új otthont építenek Az Építésügyi Minisztérium építői para — az idén az előzetes adatok szerint — jobb eredményt ért el, mint a múlt év első felében, de az előirányzatot most sem teljesítette. A vállalatok tavaly ilyenkor csaknem 900 millió forint értékű munkával voltak adósak. Most viszont júniusban jelentősen túlteljesítették a havi előirányzatot. Ennek eredményeként az előző két hónapban keletkezett adósságból 56 millió forint értékű munkát törlesztettek és így már csak mintegy 130 millió forint a tartozás. Az év első hat hónapjában alig 5600 lakást adtak át a minisztérium vállalatai. Ez majdnem négyszázzal több, mint a múlt év első felében, de a feladatok túlnyomó része még hátra van. Az év végéig további mintegy 14 500 lakás építését kell befejezni, ami azt jelenti, hogy a júniusi eredményhez hasonlóan, a második fél évben már mindegyik hónapban csaknem 3000 lakást kell átadni. Saját erőből, jórészt bontási anyagok felhasználásával épül a császártöltési Felszabadulás Termelőszövetkezt 40 ezer férőhelyes csibenevelője. A termelőszövetkezet két kőműves tagja — Seibl Antal és Fridrich Tamás — és öt segédmunkás készíti az épületet, amelyet a tető lefedése után már ideiglenes nyári szálláshelyként be is népesítenek aprójószággal. VALLJUK MEG: a paraszti tudományok ábécéjében mostanáig sem kapott különösebben rangos helyet a mezőgazdaság egyik szerény terméke — vagy inkább mellékterméke — a szalma. A rangot, a törődést csaknem teljesen elhódította tőle a kalász, a féltve dédelgetett kenyérnekvaló. Ez rendjén is volna, ha ugyanakkor termelő- szövetkezeteinknek, népgazdagunknak nem okozna szinte évről évre visszatérő gondot ennek a szerény mellékterméknek a hiánya. De gondot okoz. Vagy azért, mert kevés termett, vagy azért, mert termett ugyan, de éppen az említett ok miatt nem takarították be időben vagy kellő gonddal a földekről. így aztán elbánt vele az időjárás, az őszi eső és gyakran ott rothadt meg, ahol a kombájn elhagyta, vagy jobb esetben a táblák szélén, hevenyészett kazlakban. Közben pedig sok termelőszövetkezet alomhiánnyal küzdött, hiába kért, mert nem kapott elegendő szalmát az ipar, nem is szólva a háztáji gazdaságokról, ahova sok helyen egy szál sem jutott. AZ IDÉN jó termésünk van. Becslések szerint szalmából is 8—10 millió mázsával számíthatunk többre, mint az elmúlt esztendőben. Indokolt tehát, hogy most, a nagy munka idején ne kerüljön a szalmával való törődés ismét csak a melTöbb mint négy hónapja már, hogy a Kunszentmiklósi Gépállomás egész napos üzemi értekezletén szót kért egy erőteljes, jól megtermett fiatalember: Gerébi Gyula, a gépállomás KISZ-szervezetének titkára, s a négy brigád, egyikének vezetője. Néhány szóval bejelentette, hogy a gépállomás 32 KISZ-istája a megye valamennyi traktorosát versenyre hívja. Ismertette a feltételeket, s megemlítette hogy reOpQPos aHEm A hanyagság ára... A Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrző Bizottság nemrégiben megvizsgálta néhány üzem anyaggazdálkodását. Megállapította, hogy számos vállalatnál az udvaron hever vagy a raktárban egymás hegyére-hátára hányva megy tönkre a drága félkész- vagy éppen készáru. Néhány példa: A Kalocsavidéki Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalatnál 6 vagon zakuszka bitumennel fertőződött a gondatlan tárolás miatt. A Bácsalmási Vegyesipari Vállalatnál szakszerűtlenül rakták össze a betonpaneleket. Következmény: 15 összetört. Több száz mázsa cementet tett tönkre a talajvíz a Kecskeméti Vegyesipari Szolgáltató és Javító Vállalatnál az oldalfal nélküli barakkokban. Fémlemezeket, villanymotort és sole más drága anyagot tárol a Tiszakécskei Permetezőgép- gyár egy olyan területen, ahol a népi ellenőrző bizottság szerint „a népvagyon megőrzésének legminimálisabb feltételei sincsenek biztosítva”. Magyarán mondva: Csak az nem tulajdonít el innen valamit, aki nem akar. De sorolhatjuk a példákat tovább: Néhány helyen gyúlékony anyagokat halmoztak fel elmulasztva minden óvintézkedést. Van, ahol egy könnyen elmozdítható lemez helyettesíti az ablakot a raktáron, és van, ahol a sáros udvaron hever a készáru. „Objektív nehézségek ... Szűk a rakta rkapacitás... Van ugyan tárolóhelyünk, de korszerűtlen.” — mondják sokszor a felelősségre vont gazdasági vezetők. De így van-e vajon? Mindenki előtt ismeretes, hogy a termelés növekedésével párhuzamosan nem mindenütt épültek új raktárak. Az „objektív nehézség” kifejezés azonban mégsem bűvös lepel, amivel minden hiba letakarható. A kiragadott példák is azt bizonyítják, hogy számos üzemben felelőtlenül kezelik a népva- gyont. A meglevő tárolóhelyeket nem úgy használják fel, ahogy kellene, és nem valósítják meg azokat az apróbb változtatásokat sem, amelyek viszonylag kis beruházással biztonságosabbá tennék a raktározást. A termelési költségek legjelentősebb hányadát az anyag- költség jelenti. Amíg azoknak az anyagoknak az értéke is növeli a készáru előállítására fordított összeget, amelyek felhasználatlanul mennek tönkre, költség csökkentésről és olcsóbb termelésről aligha beszélhetünk. Ez pedig nemcsak a felelőtlen, hanyag dolgozókat érinti. Közös nagy háztartásunkat, a népgazdaságot ért károk mindannyiónk zsebét terhelik. Békés Dezső a vetélkedésben az általa vezetett Béke-brigád hét erőgéppel vesz majd részt. Felhívásuk azóta megyeszerte visszhangra talált. A tavaszi munkákhoz már a verseny ösztönző, mozgósító lázában fogtak hozzá. Most, amikor a vaia- mennyiüket még inkább próbára tevő gabonabetakarítás ideje is elérkezett, az elmúlt időszakra visszatekinteni, . annak eredményeit sommázni kerestük fel a brigád és egyben az ifjúsági szervezet vezetőjét. Ottlétünk alkalmával éppen bőségesen akadt ráérő ideje. A felázott gabonaföldek jó egynapos „pauzára” kényszerítették a gépállomás dolgozóinak többségét. — Külön ifjúsági brigádunk nincsen — ad magyarázatot kérdésünkre. — A fiatalok megtalálhatók mind a négy brigádban. Bár a verseny értékelésére majd csak év végén kerül sor, az eddigi eredmények ismeretében bizakodók vagyunk. KISZ- istáink az élen jártak a tavaszi feladatok elvégzésében, s ezzel előre lendítették brigádtársaikat is. Ezután előkerülnek feljegyzései, amelyeknek számadatai, százalékai meggyőzően tanúskodnak arról, hogy a társaikat megyeszerte versenybe hívó fiatal traktorosok átérezték: A kimondott szó, a vetélkedésre invitáló felhívás amennyire rangot ad, ugyanolyan mértékben kötelez is. A Béke-brigád eredményeire vagyunk elsősorban kíváncsiak, és nem is csalódunk. Hegedűs Sándor K—25-ös Ze- torján például az első félévben úgy érte el a 317 százalékot, hogy a vállalt 200 normálhold- nyival szemben csaknem három és félszer annyit teljesített. Ká lomista Sándor UTOS erőgépe is 626 normálholdnyi munkát végzett a tervezett 400 helyett. De Trepák Imre vagy Kálóezi Ferenc is közvetlenül mögöttük van a ranglistán. Tavaszi tervét a gépállomásnak mind a négy brigádia ‘ ' jesítette. S a Petőfi-brigádo! ahhoz, hogy 132 százalékos átlaggal első létig nejn kis mértékben. ÓIK. HARMINCKETTEN segítette hozzá a két KISZ-es; Baski József és váltótársa, Ka- nyik János. Lánctalpas DT-gé- pük a talajmunkákból 1090 nor- málholdnyit „evett meg'.’. A kimutatás szűkszavúan csak eny- nyit mond: 207 százalék. E szám mögött hónapok szorgos, megfeszített munkája az „aranyfedezet”. — Jól hajtanak a fiúk — mondja Gerébi, s ez a véleménye vonatkozik a verseny egyéb kiegészítő feltételeire, az üzemanyag-takarékosságra, vagy a szocialista emberhez méltó magatartásra is. Egyedül az ő brigádja mintegy 6—7 mázsa üzemanyagot takarított meg az üresjáratok kiküszöbölésével, a tartályok maradéktalan kihasználásával. Most, alig hogy lezajlott az első „felvonás”, a verseny kezdeti szakasza, máris a nagy erőpróba dandárjában vannak. — Harminckettejük közül tizenegyen ülnek kombájnra. Kezdő, újonc nincs közöttük. Mindegyikük kombájnolt már s épp ezért a gyakorlat nyugodtságával. az eddigi tapasztalatok birtokában nyomják majd meg az arató-cséplő gép indítógombját. Kezdetnek jó ómen volt a hó eleji gépszemle, amelynek során — az előkészített 41 kombájn és a tízegynéhány aratógép felülvizsgálása után — az igazgatóság képviselői a legjobb véleménnyel voltak. Az igazi vizsgára tehát most kerül sor amikor 11 111 holdon marnak a vágószerkezet fémfogai a zizzenő gabonákba. E munka négyötöde a kombájnotokra vár, de ott találiuk a Kunszentmiklósi Gépállomás fiait azon a majdnem két és fél ezer holdon is, amelyen az erőgépekhez csatolt kévekötő- és rendrearatógépek kaszálnak majd. IVem csupán a kilátásba helyezett, s a jó minőségű munkát megillető jutalom vonzza és ösztönzi őket. A verseny legfőbb motorja az a becsülendő szándékuk és igyekezetük, hogy a nyári hajrában legalább olyan mértékben állják meg helyüket, mint tették azt az idén tavasz- szal. Jóba Tibor lékes tennivalók sorába. Közös gazdaságainknak a gabonabetakarításra vonatkozó intézkedési tervében (legalábbis többségükében) szerepel egy-két mondat a kombájnszalma lehúzásáról és kazlazásáról, de hát nem mindegy az, hogy erre mikor kerül sor! S most nem elsősorban az időjárás szeszélyeire gondolunk — remélhetőleg az őszi esők még jóval odébb vannak — hanem olyan nagyon is közeli és sürgető tennivalóra, mint például a tarlóhánlás. Hogyan lehetne azt időben elvégezni, ha a tarlón ott áll még a kombájnszalma? Vagy akárcsak arra a körülményre, hogy két-há- rom nap után is elveszti síkosságát a tarló, így a szalma lehúzása aztán már lényegesen nagyobb erőt követel; ugyanakkor lényegesen több marad a tarlók között, a földeken. HA MINDEHHEZ hozzászámítjuk az időjárás esetleges szeszélyeit (ami a szalmában, különösen az ipari célra szántban mindenképpen minőségromlást okoz), akkor nyilvánvaló, hogy a szalmabetakarítás szerves része a gabonabetakarításnak. Azok járnak el helyesen, akik a kombájn után legkésőbb három napon belül megkezdik a tarlóról a szalmalehúzást és ezzel egy időben munkához látnak a kazlazók is. — Ugyancsak helyes és követendő azoknak a termelőszövetkezeti vezetőknek a példája, akik — szem előtt tartva a háztáji állatállomány alomszükségletét is — mindjárt a termőhelyen, még a kazlazás megkezdése előtt kiadják a tagoknak az őket megillető mennyiséget. VÉGEZETÜL hadd hívjuk fel a termelőszövetkezetek figyelmét arra is, hogy az idén az eddigieknél több szalmát vár tőlük az ipar. Az országnak mind nagyobb mennyiségű papírra van szüksége, amihez természetesen egyre több alapanyag kell. Egyre több szalmát igényel a mezőgazdasági termékek csomagolása is. Éppen ezért az ipari célra megfelelő szalma (a 7 súlyszázaléknál kevesebb pelyvát, töreket tartalmazó szalmáról van szó) minden egyes mázsájáért kereken 100 forintot fizetnek az átvevő szervek, vagyis csaknem egy fél mázsa búza árát. Sőt, az ipari célra átadott szalma minden mázsája után húsz kilogramm műtrágya is megilleti a termelő üzemet. Mindenképpen kifizetődő tehát, ha a közös gazdaságok jobban vigyáznak a szalmára. A korábbi éveknél kicsivel több gondossággal az idén elérhetjük, hogy legyen elegendő alomszalma a közös állattenyésztéshez, jusson a háztáji jószágoknak is, és legyen kellő mennyiségű nyersanyag a szalmafeldolgozó iparnak. S. J. Húszezer szakember „tanúim ányútját“ szervezik meg az Országos Mezőgazdasági Kiállítás szakmai hetén Az augusztus végén megnyíló 65. Országos Mezőgazdasági Kiállítás, sok érdekes újdonsága, látványossága mellett, elsősorban oktató, ismeretterjesztő jellegű lesz. Fő célja, hogy megismertesse a szakemberek széles körét a mezőgazdasági termelés korszerűsítéséhez legfontosabb új módszerekkel, eszközökkel, technológiákkal. Ezt a célt szolgálja a kiállítás utolsó hetében, szeptember 14. és 19. között megrendezésre kerülő szakmai bét is, az első ilyen jellegű rendezvény a hazai kiállítások történetében. A szakmai héten mintegy 20 000 termelőszövetkezeti és állami gazdasági vezető, brigád- gádvezeiő és más szakember látogatását szervezik meg.
