Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-09 / 159. szám
, A Világ proletárjai, egyesüljétek! A MAGVAK. SZOC'AUISTA MUWKÁSPARJT BÄCS-IOSKVrtM MÉRVÉI LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM 4ra 60 fillér 1964. JÚLIUS 9, CSÜTÖRTÖK vgí v Ünnepélyesen fogadták a fővárosban a megye első újgabona-szállítmányát Tegnap délelőtt pontosan tizenegy órakor egymás után gördültek be a feldíszített Budapest-Ferencvárosi Malom udvarára azok a tehergépkocsik és vasúti vagonok, amelyek az első idei búzatermést szállították a fővárosba az ország különböző részéből. A Rákoshegyi Állami Gazdaság, a zsámbéki Üj Élet Tsz, a tápiószelei Tápió- menti Tsz és a ceglédi Vörös Csillag Te rm el őszövetkezet egy- egy teherautó új 'búzát küldött a budapesti malomba, Eács- Kiskun megyéből pedig a hartai Lenin Termelőszövetkezet két vagonnal szállított a főváros dolgozóinak. Az átadási ünnepségen megjelent Dergács Ferenc, az élelmezésügyi miniszter helyettese, Izinger Pál, a Földművelésügyi Minisztérium növénytermesztési főosztályvezetője, lgnácz Flórián, a Budapesti Malomipari Vállalat igazgatója, Sarok Antal, a Bács-Kiskun megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat igazgatója, valamint Harta község képviseletében Cláh Pál országgyűlési képviselő, a Lenin Tsz elnöke, Bíró Géza, a községi tanács vb-el- nöke. A hartai Lenin Termelőszövetkezet nevében Oláh Pál adta át a főváros lakosságának és a ferencvárosi malom dolgozóinak a megye első újbúzaszállítmányát. — Igen örülünk annak, hogy az elmúlt évvel szemben több mint kétszeresét tudjuk átadni az államnak kenyérgabonából, mint a múlt esztendőben. Tavaly ugyanis 18 vagon gabonát adtunk el az államnak, az idén pedig legalább 50 vagonnal! — hangoztatta. Beszéde után a többi gabonát átadó mezőgazdasági nagyüzem képviselője is üdvözölte a budapesti dolgozókat, majd Ig- nácz Flórián, a Budapesti Malomipari Vállalat igazgatója vette át az első új gabona-szállítmányokat a mezőgazdasági üzemek képviselőitől. Az ünnepségen felszólalt Dergács Ferenc élelmezésügyi miniszterhelyettes is, A kenyér- gabonatermelés ez évi nagy győzelme alkalmából további sikereket kívánt parasztságunknak a betakarítás hátralevő napjaira, valamint az ezt követő munkákhoz: Az őszi szántás—vetéshez, ami pedig már a a jövő évi bő termés alapját képezi. Az ünnepség után a malom dolgozói raktárakba szállították az új búzát, s hamarosan megkezdik a feldolgozásit. JSz 1964—65-ös tanév előkészítésén munkálkodnak Művelődésügyi tanácskozások Szerdán délelőtt Kiskunhalason adtak találkozót egymásnak a megye művelődésügyi vezetői, középiskolai igazgatók, s a megyei tánc- és honismereti szakbizottság tagjai. A Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. művelődési osztályának rendezésében délelőtt 9 órakor a Szilády Áron Gimnáziumban értekezleten vettek részt megyénk középiskolai diákotthonainak és kollégiumainak igazgatói, hogy megbeszéljék az 1964—65-ös tanév előkészítésének feladatait. A tanácskozáson megjelentek Barek István és Szilveszter Albert, a Művelődésügyi Minisztérium munkatársai. Az értekezletet Kádasi László, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője nyitotta meg és beszámolójában a középiskolai oktatás általánossá tételének kérdésével, valamint a munkára nevelésben megmutatkozott hibákkal foglalkozott. Utána Dr. Bognár Imre megyei középiskolás tanfelügyelő a gyakorlati tapasztalatok alapján elemezte az elmúlt tanév eredményeit. Az értekezlet a résztvevők hasznos vitájával zárult. A városi művelődési ház, klubszobájában a megyei népművelődési tanácsadó táncszak- i bizottsága ülésezett. H. Béres Erzsébet, a művelődési ház vezetője, megyei táncszakreferens beszámolt az 1963—64-es művelődési évadban végzett munkáról. Beszámolója után a bizottság tagjai megvitatták a megye táncmozgalmának jelenlegi helyzetét, Vincze Miklós tánctanár ismertette a táncoktatás fejlődését gátló nehézségeket, majd összeállították a szakbizottság munkatervét. Befejezésül Sütő Anna megyei művészeti előadó tartott előadást a társastáncoktatás időszerű kérdéseiről. Ugyancsak a művelődési házban tartottak értekezletet a megyei honismereti szakbizottság tagjai, amelyen részt vett Szamosfalvi Imre, a megyei népművelési tanácsadó vezetője. A bizottság tagjai foglalkoztak a honismereti mozgalom jövő évi feladataival, melyek között legfontosabb tennivalóként szerepelt a járási honismereti szakbizottság megalakítása. A járási bizottságokban egyrészt egyéni kutató munkát végeznének a tagok, másrészt lehetőség nyílna központi feladatok megoldására, megyei jelentőségű munka végzésére is. Az értekezlet a bizottság tagjainak értékes javaslataival ért véget. Mind több helyen fejeződik be az aratás Sok a géphiba Kiskunhalason Zöldül a másodvetés Csikérián Körkép a gabonabetakarításról A KISZ II. kongresszusa előtt Ifjúsági brigádok versenye az iparban Nemrégiben végrehajtó bizottsági ülésen vitatta meg a KISZ megyei bizottsága az iparban tevékenykedő ifjúsági brigádok munkáját. Az első kongresszus óta eltelt időszakban megyénk ifjúmunkásai beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, lehet számítani a fiatalok munkájára. 1964-ben a különböző, az iparban kezdeményezett termelési mozgalmakban 5116 személy vesz részt, vagyis 1890-nel több. mint az elmúlt évben. Örvendetes, hogy nemcsak KISZ-tagök, hanem a szervezeten kívüli fiatalok is egyre nagyobb számban, munkájuk jelentőségének tudatában, felelősséggel kapcsolódtak be a versenybe. Most, amikor II. kongresszusára készül a KISZ, újra minden szem a fiatalok felé fordul. Éx'ezzék át a KISZ-isták a kongresszus jelentőségét, és teljes erejükkel, tudásukkal vállaljanak részt a munka versenyekből. Tudatosítsák a taggyűlések, brigádértekezletek résztvevőivel a cél fontosságát és nagyszerűségét. Széles körben ismertessék meg a „Szakma ifjú mestere”, a „Kiváló ifjú mérnök, technikus” cím elnyerésének feltételeit, keltsék fel az alkotóvágyat, az új iránti érdeklődést. Igen fontos tényező az ifjúsági brigádokban végzett munka. A megyében jelenleg 226 ilyen brigád dolgozik 2421 taggal. Közülük nem egy célul tűzte ki, hogy elnyeri a „Szocialista munka ifjú brigádja” címet. Mindezen felül igen fontos cél a szervezeti élet megjavítása. Tegyük színesebbé, elevenebbé és tartalmasabbá a KISZ- életet, ami természetesen nem könnyű, de nem is lehetetlen. Minden erőnket arra kell fordítanunk, hogy tökéletesen helyt álljunk a munkában, tanulásban. S. E. Aratás. Bármerre is járunk a határban, az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, tszcs-k, szakszövetkezetek földterületein, mindenütt kombájnok, aratógépek vagy csillogó kaszapengék vágják a.sárguló gabonát. Szerkesztőségünkben tegnap bizony nehéz napja volt a telefonügyeletesnek. A megye különböző pontjairól jelentkeztek a tudósítóink, s diktálták az aratás eredményeit. Ebből állítottuk össze az itt következő megyei körképet. MEDÄRD nap óta talán szerda volt az első olyan nap, amikor nem áztatta eső a kiskunhalasi határt. Az egy-két órás viharok pedig megnehezítették az aratásban serénykedő emberek és gépek munkáját. A halasi Új Élet Termelőszövetkezetben, a gabona beérése óta egy kombájn, két kévekötőaratógép és 34 aratópár dolgozik. Idáig 158 holdat arattak le. Sajnos, a Kiskunhalasi Gépállomástól kapott két kévekötőgép, aratógép az eltelt tizenhat nap alatt összesen 40 holdon végezte el az aratást, annak ellenére, hogy egy-egy gép napi normája 10—15 hold gabona levágása és kötése lenne. A szembeötlő rossz eredményt az okozta, hogy a gépállomásról érkezett két gép már. az első nap elromlott, s újból csak szerda reggel volt használható. A kiskunhalasi Vörös Szikra Tsz-nél is géphiba késleltette a gabonabetakarítást. A helyi gépállomástól bérbe vett kombájn itt is az első napokban elromlott, s a javítás után csak kedden, a déli órákban tudott hozzákezdeni a korábban levágott 70 hold rozs és a 70 hold őszi árpa „felszedéséhez” és csép- léséhez. A kiskunhalasi Paprika Antal Termelőszövetkezetből viszont már sokkal kedvezőbb aratási képet jelentett tudósítónk. Rózsa Mihállyal, a közös gazdaság elnökével folytatott beszélgetése során megtudta, hogy a tavasszal vásárolt két kévekötőaratógépük csak az esőzések idején szorult a gépszínbe. A tsz földjeiről már 180 holdon levágták, sőt el is csépelték a gabonát. A KISKUNFÉLEGYHÁZI járás és város közös gazdaságainak határában 30 ezer holdról — az összes gabonaterületnek mintegy háromnegyed részéről — vágták le eddig a kalászosokat, Az őszi árpa mindenütt a magtárakban, vagy legalább is a keresztekbe rakott kévék kalászaiban pihen. A gépek már többnyire a búzatáblákban dolgoznak, a kézi munkaerőket pedig a rozstáblákra összpontosították. A szerdai nappal három községben — Kömpöcön, Csólyos- páloson és Szánkon — tíz termelőszövetkezetben és tszcs-ben teljesen befejezték az aratást. Járásszerte vetik a tarlókba a másodnövényeket. Kömpöcön például — ahol szinte elsőként fejezték be az aratást — 400 holdnyi gabonaföldet vetnek be csalamádéval, s más rövid tenyészidejű takarmánynövénynyel. AZ ELMÚLT hetekben a bácskai földek is sok esőt kaptak, ami megnehezítette az aratást. A bácsalmási közös gazdaságokban jelenleg hat kombájn és két aratógép dolgozik. A négy bácsalmási termelő- szövetkezetben már befejezték az árpa aratását, s hozzákezdtek a kövér kalászú búza levágásához. Szerda délutánig a községben levő gabonaterület 33 százalékán, 1062 holdon végeztek az aratással. CSIKÉRIÁN is befejezték az őszi árpa aratását. Az Üj Barázda Termelőszövetkezet egykori gabonaterületén pedig már zöldell a másodvetés. A beültetett tarlók terméséből a közös gazdaság és a háztáji gazdaságok állatállományának takarmányszükségletét fedezik. A kopolyai vasútállomással szemben a kiskunhalasi Vörös Október Tsz területén kapta el a szemfüles riporter azt a pillanatot, amikor a gőzmozdony és az ekét vontató erőgép találkozik. A K—25-ös Zetor az rpatarlót hántja éppen, s mellette a síneken, gőzfelhőt lövellve dübörög el az expressz. A onatablakból kipillantó utasok íostanában lépten-nyomon zemtanúi lehetnek ennek a gabonabetakarítást követő fontos
