Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-05 / 156. szám
>éi I Modem lakásba, modern bútorhoz készült ez a nemes vonalú, egyszerű váza, Gorka Lívia keramikus művész alkotása. Aratás — az orvos szemével Itt az aratás ideje. Néhány megszívlelendő jó tanáccsal szolgálunk azoknak, akik a tűző napsütésben végzik az „élet”, a termés betakarítását. Látszatra talán jelentéktelen apróságok, amikről írunk, de ha megfeledkezünk róluk, komoly bajoknak lehetnek a forrásai. A tűző napsütés ellen kalapot kell viselni. Ha széles a karimája, a tarkót és a nyak környékét is beárnyékolja. Ha elmulasztjuk fejünk védelmét, könnyen a napszúrás áldozatai lehetünk. Ez az orvosi beavatkozást igénylő kellemetlen betegség fejfájással, szemkáprázással, eszméletvesztéssel járhat. Addig is, amíg orvos látja a beteget, vigyük árnyékos helyre, és félig ülő helyzetben tegyünk a homlokára és a tarkójára hidegvizes borogatást. A nagy hőségben gyakran megszomjazunk. Az előrelá- tóak idejében gondoskodnak ivóvízről és arról is, hogy mindenkinek legyen külön pohara, bögréje. Évről évre több hűtőgép 125 ezer háztartásban véget ért a „ jégkorszak“ A tartós használati cikkek vásárlásában idén a hűtőszekrény vezet, messze maga mögött hagyva a többi háztartási gépet és a közlekedési eszközöket. A frizsider-vásárlás ugyanis több mint megkétszereződött tavaly óta. A hűtőszekrénygyártáshoz iparunk csak elég későn: 1957- ben kezdett hozzá. A belföldi ipar még 1962-ben is csak 17 ezret gyártott, de 1963-ban már 37 ezer fölé ugrott a termelés. Ez a gyors fejlődés az idén is folytatódott: eddig a két és félszerese az egy év előttinek és ha az emelkedés egész éven át ebben az ütemben folytatódik, az idei gyártás már nem sokkal marad a százezer mögött. A frizsider-vásárlás is csak tavaly indult gyors fejlődésnek. 1960-ig összesen kb 20 ezer — nagyobb részt külföldi — készüléket használtak csak a magyar háztartásokban. Pedig kereslet lett volna, de a kínálat még elég kicsi volt akkoriban. A fogyasztás akkor élénkült meg, amikor a hazai gyártás ezt lehetővé tette. — 1963-ban már csaknem 34 ezret adott él a kereskedelem, csaknem még egyszer annyit, mint az előző évben. Idén ugyancsak ugrásszerűen folytatódott a fejlődés: az év első harmadában közel 16 ezer család vett búcsút a jegestől és vásárolt magának hűtőszekrényt, amelyből ma már 125 ezer van használatban az országban. A frizsider — a technika mai fejlettsége mellett — hozzátartozik a kulturált életmódhoz, emberi szükségletté vált. Már csak ezért is értelmetlen az a különös szókapcsolat, amelyet egyesek alkalmaznak, elnevezvén a szocializmussal együtt járó, tőle elválaszthatatlan, minél nagyobb jólétre, való törekvést „frizsider-szocializmusnak”. Hisz e főleg nyáron nagyon hasznos és kényelmes háztartási gép munkát takarít meg a háziasszonynak, aki több napra főzhet előre. Anyagot is spórol, mert a megmaradt ételt nem kell kidobnia. Elsősorban1 azonban a család egészsége felett őrködik: frissen tartja az élelmiszereket, még a legnagyobb kánikulában is. Jelenleg az ország hárommillió háztartásának 4 százaléka rendelkezik hűtőszekrénynyel. Az életszínvonal-emelkedés nyomán mind több családnak telik majd az ilyen nagyobb összeget igénylő háztartási beruházásra, és ezt a törekvést egyrészt a gyorsan emelkedő belföldi gyártás is támogatja. (A kínálat most már ki tudja elégíteni a keresletet.) Másrészt az OTP-hi- tellevél akció, mivel a frizsider nem tartozik az olcsó cikkek közé. Egyelőre azonban még korántsem mondhatjuk el, hogy véget ért a „jégkorszak” a háztartásokban. Még sok jó és főleg olcsóbb frizsidert kell gyártania az iparnak és eladnia a kereskedelmnek, hogy éppúgy általánossá váljon ez a gép is a háztartásokban, mint a mosógép vagy a Ádám László A szomjúságot természetesen nem szabad mértéktelen ivással oltani. Különösen a hirtelen megivott hideg víz lehet káros. Rekedtséget, torokfájást és tüdőgyulladást is okozhat. Ajánlatos az ivás előtt kiöblíteni a szájat, majd apró kortyolgatással ízlelni a vizet. Ugyancsak kellemesen üdít az arc lemosása is. ' A gyakorlott aratók jól tudják, milyen fontos a lábbeli jó megválasztása. A leghelyesebb szellős bakancsot viselni, mely a boka tájékát is megvédi a friss tarló karcolásaitól. De nemcsak a saját egészségére kell ügyelnie a kaszásnak; arról sem szabad megfeledkeznie, hogy a nyomában serénykedő marokszedőt ne érje sérülés. A kaszát a sor végeztével a vállán, heggyel felfelé vigye. Különösen a. szederin- dás talajon veszélyes a bukdácsolás. A sok tüskés indát óvatosan el kell vágni, és letekerni a lábról. Megéri a párperces fáradságot, mert a kórházi naplók a megmondhatói, hogy a buktató gazok hány embert juttattak aratás idején a kórházba. A marokszedők munkája sem könnyebb az aratókénál, s ráadásul rendszerint nők végzik. Fárasztó munkájukat megkönnyíti, ha sarlót vesznek igénybe, mert minél mélyebbre hajolnak, annál többet szívnak be az érett, levágott szárak lehullott porából; ehhez a porhoz kórokozó gombák is keveredhetnek. A levágott gabonaszár sem veszélytelen, éles metszésfelületű, karcol és szúr. A bőrbe, a köröm alá jutott szálkát, szilánkot azonnal el kell távolítani, különben fertőzhet. Egy rövid írás keretében még a legfontosabb tanácsok sem férnek be. Aki egészségének védelmére körültekintően akar a mezőgazdasági munkák során eljárni, hasznosan forgathatja dr. Varsányi István „Egészséges falu” című füze- tecskéjét, mely a napokban jelent meg, és minden könyv- kereskedésben megvásárolható. dr. V. P. Befőzés MEGGYBEFŐTT. A szép, nagy szemű válogatott gyümölcsöt megtisztítjuk, tisztára mossuk. Üvegekbe rakjuk és cukorszírupot főzünk. Egy liter vízhez 70 deka cukrot veszünk. Lehűtve ráöntjük a meggyre úgy, hogy jól ellepje. Azonnal szorosan lekötözzük és 15 percig gőzöljük. A gőzölő edényben hagyjuk kihűlni és másnap szárazra törölve tesszük helyére. RÉTESMEGGY. A gyümölcsöt száradás után tisztára mossuk, kimagozzuk és zománcozott lábasba vagy porcelán tálba tesszük. Tíz kiló meggyhez 1 kiló kristálycukrot, 1 evőkanál szalicilt, 1 dl rumot, 2 szem összezúzott szegfűszeget, 1 csipetnyi törött fahéjat teszünk, az egészet jól összekeverjük. Letakarjuk és száraz, szellős, hűvös helyen 3 napig pihentetjük naponta egyszer fakanállal jól összekeverve. MÁLNADZSEM. A megtisztított és jól megmosott málnát sz»3rszitán . nyersen áttörjük. 1 liter léhez 50 dkg cukrot véve zománcozott lábosba tesz- szük és gyakori kevergetés mellett jól beforraljuk. Próbát veszünk és ha megkocsonyásodik, előmelegített üvegekbe tesszük, másnapig hagyjuk jól kihűlni, s ha kissé megbőrösö- dött a teteje, jó szorosan lekötözzük. STRANDON Az idén a strandokat a végletes fürdőruhák uralják: vagy egybeszabott lastexbe préselik magukat a lányok, vagy a bikini néven szereplő kétrészes fürdőruhát hordják. Mindkét formában találunk kivetnivalót. Az egyre zsugorodó, a szabályszerű bikininél jóval kisebb, kétrészes napozók már ízléstelenek. Legfeljebb az egészen fejletlen kislányok hordhatják, de rajtuk sem szívesen látjuk. A teltkarcsú, de különösen a telt és húsz éven felüli nőkön már gusztustalanok. Némelyik bikinit viselő nőn a legnagyobb „ruhadarab” a napszemüveg és az újmódi kötött fejkendő. Az egybeszabott fürdőruhák viszont majdhogynem alkalmatlanok a napozásra, annyira kis bőrfelületet hagynak fedetlenül. Akár a trikó, akár az NDK-lastex vagy hazai gumírozott fürdőruhák a kényelmetlenségig zártak. Napozáshoz megfelelnek, de úszáshoz kényelmetlenek az olyan fürdőruhák, melyeknek tartópántja a vállon halad át. A legcsinosabbak, legízlésesebbek és egyben legpraktikusabbak, s nem utolsósorban a legolcsóbbak a karton fürdőruhák, amelyek jól alkalmazkodnak a divathoz. Az idei fürdőruhákhoz végképp nem stílusos a románo- san kötött kendő. Nem szépek a vízben az átlátszó sapkák sem, s bár a hagyományos úszósapkák eléggé ormótlanok, még mindig csinosabbak és praktikusabbak. Tanácsunk az, hogy választás előtt alaposan fontoljuk meg, mi illik legjobban életkorunkhoz, alakunkhoz; inkább kevésbé divatosak legyünk, de sohasem ízléstelenek! Divaljelenlés a rózsanemesite telepről „Az idei szezonban az üzletek nagy választékban árusítják a lemodernebb, az új divatnak megfelelő rózsákat.” Milyen meglepő ez a mondat, — csak akkor tűnne természetesnek, ha az utolsó szó „ruha” vagy „cipő” lenne. Pedig a rózsa éppen úgy, vagy legalábbis majdnem annyira divatcikk, mint az öltözködés vagy a lakásdíszítés kellékei. A hazai rózsadivatot Buda- tétényben, a Kertészeti Kutató Intézetben tervezik. Legfőbb mestere — művésze dr. Márk Gergely, akinek 60 új hibridje áll hivatalos fajtaelismerés előtt. A rózsanemesítő persze nem divattervező, •hanem tudományos kutató; új fajtái elsősorban gazdasági-termelési követelményeket elégítenek ki. De meg kell felelniük a mindig változó ízlésnek is, amit — akárcsak a divattervezők — részben éppen ő maga irányít. Több mint egy évszázaddal ezelőtt terjedtek el Európában, s így nálunk is a nagy, telt, gömbölyű virágú rózsák, s mindössze három színük volt ismeretes: a fehér, a piros és a rózsaszín. Az illatot csak az 1920-as évektől kívánták meg, de akkor is csak a nagy virágú tearózsáknál, s abban az időben „lépett be” egy új szín: A sárga. Ma változatosabbak a színek és a formák is. De ezeket — szintén éppen úgy mint az öltözködésben — nem egyszerűen a divattervező, azaz a rózsanemesítő ötletei alakítják, hanem az általános életkörülmények, a célszerűség követelményei is. A modern lakások, bútorok kisebbek, — így tehát az azokat díszítő rózsa is kisebb, virágja karcsú, hosszúkás. Az épületeken, belső helyiségekben újabban kedveltek az úgynevezett nyugtató színek, így tehát divatosak a rószáknál is. A kék kivételével a színskála minden színe megtalálható már, főleg a paszteil-árnyala- tok és a „tiszta” színek keverékei: a geránium- és a narancspiros, a barackrózsaszín és a fréz különböző fokozatai. Az új magyar fajtajelöltek egy része is ezeket a színeket képviseli, de mi — akárcsak az öltözködésben — mértéktartóak vagyunk, nem követjük a divat pillanatnyi szélsőségeit. „Virágnyelven” ez azt jelenti, hogy az új rózsák között sok a piros és a bordó, mert kevert színekkel nem lehet sokáig fenntartani egy fajtát, de a „klasszikus” vörös rózsa — mindig „divatos” marad. Első három rajzunkból húsz éven aluli, karcsú, de nem sovány olvasóink meríthetnek ötletet; a negyedik rajzunkon látható dressz már „ápol és eltakar”, csontosabb alkatúnk is hordhatják; az ötödik kénünkön szereplő fürdőruha kor- és súlyhatár nélkül viselhető. Az utolsótól viszont a kövérek tartózkodjanak, de negyvenéves korig még a teltkarcsúaknak is jól áll. Téli holmik tárolása ILYENKOR érkezik el az ideje annak, hogy a háziasszony gondosan átnézze egész háznépe ruhatárát, s eltegye télire a nyáron nem használatos holmikat. Ez két okból is előnyös: így tágasabb helyet tudunk biztosítani nyári ruháinknak, a télieket meg jobban megóvhatjuk, megkímélhetjük. Elsősorban a ,,fő ellenség”, a moly ellen . . . Ajánlatos hát, hogy minden háztartásban legyen egy olyan szekrény vagy legalább láda, mely nyáron a téli, télen a nyári holmik tárolására alkalmas. A SZEKRÉNYT (vagy ládát) mindenekelőtt alaposan ki kell takarítani, még pedig legjobb terpentines ruhával (a terpentintől irtózik a moly). Jó, ha ki is béleljük újságpapírral — csak arra kell ügyelni, hogy az újság 2—3 hetesnél ne legyen régebbi. A friss nyomdafesték ugyanis szintén terpentint tartalmaz. Ebbe a szekrénybe vagy ládába kizárólag tiszta holmi kerüljön. A ruhákat, kabátokat — vasalódeszkára fektetve — kívül-belül alaposan ki kell kefélni, esetleg porolni is. De ha már ilyen erőteljes beavatkozásra szánjuk el magunkat, porolónkat előzőleg vonjuk be valamilyen p-.ha anyaggal, hogy ne ejtsünk kárt a szövetben, szőrmében. A zsebeket fordítsuk ki — különösen a férfiruhák zsebeit — és tisztítsuk meg a lerakodott portól, dohány morzsaléktól. A megtisztított ruhákat, kabátokat akasszuk szorosan egymás mellé, vagy szépen kisimítva helyezzük egymás fölé, ha ládánk van. A szekrény aljára kerüljenek az ugyancsak megtisztított téli sálak, sapkák, pulóverek. A hócipőket is teljesen tisztán szabad csak eltenni, a gumit ajánlatos a lemosás után glicerinnel bekenni, hogy puha, rugalmas maradjon. Az újságpapír-csomagolás ezeknek sem árt, hiszen a bélésük posztó — molyok csemegéje. VÉGÜL borítsunk le minden holmit egy tiszta lepedővel, s már le is zárhatjuk a szekrényt vagy ládát. A nyár folyamán ne bolygassuk, legközelebb októberben, az első hűvös napok beálltával nyissuk csak ki. Ilyenkor alapos szellőztetés és átvasalás után használatba vehetjük a jól megóvott ruhákat, kabátokat. A megürült szekrény vagy láda pedig befogadhatja a hasonló gondossággá! elrakott nyári holmikat.
