Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-05 / 156. szám
Egy hete fejeződött be az izgalmas, meglepetésekben bővelkedő tavaszi forduló a labdarúgó-pályákon. A labdarúgók azonban — a szokástól eltérően .— nem pihennek. Megindultak a Nyári Kupa küzdelmei, és két hét múlva ismét bajnoki pontokért folyik a küzdelem. Bár a Dózsa szerepléséhez fűzött vérmes reményeink nem váltak be, alapjában véve megelégedéssel szemlélhetjük az NB II. Keleti csoportjában kialakult sorrendet. A Kecskeméti Dózsa labdarugó-csapata a 3. helyen áll, a 2. helyezettnek csupán gólaránya jobb, s a csapatban vezető Jászberény is csak egy ponttal vezet előttük. Hogyan vélekedik erről a Dózsa edzője, Dragollovich Gyula? — Az NB II. Keleti csoportjának erőviszonyait tekintve a Kecskeméti Dózsának három pont előnnyel vezetnie kellene a tabellán — mondja az edző. — A csapat, sajnos, pontot vesztett itthon olyan mérkőzéseken, mint a K1STEXT, a Jászberény, vagy a Vasas Izzó elleni volt. Pedig ezeknek a sorsát a kezünkben tarthattuk volna, az ellenfél túlzott lebecsülése az oka, hogy nem hagytuk el győztesen a játékteret. Mivel volt megelégedve a forduló során és mivel nem? — A csapaton meglátszott a lelkiismeretes téli felkészülés, a gondos alapozás. Az erőnléttel egyetlen mérkőzésen sem volt baj, a fiúk legtöbbször végig „hajtani” tudtak. Amin sürgősen változtatni kell, az a gólképesség. Sajnos, az egyetlen Szappanoson kívül nincs az akciókat befejező csatárunk. Ez volt az oka annak is, hogy mindig új belső hármasokkal próbálkoztam, de így az összeszokottság hiánya érződött a mérkőzéseken. Félidő Mit vár az őszi fordulótól? — Jobb játékot és további jó szereplést. A nehezebb ellenfelekkel idehaza mérkőzünk, s ez nagy előny. Valószínűleg rendelkezésünkre áll már Berán és Peller is. Velük sokkal ütőképesebb lesz az együttesünk. Nyerhet-e bajnokságot a Dózsa? — A csapat tudása megüti azt a mértéket, ami az NB II. megnyeréséhez szükséges. Ehhez természetesen az kell, hogy ne forduljanak elő olyan kisiklások, mint a tavasszal. A másik fontos feltétel: A csapatrészek közti összhang fokozása. Ki- [ egyensúlyozottabbnak kell lennie a játékosok egyéni teljesítményeinek is, csak akkor számíthatunk az első helyre. Két hét múlva újra bajnoki pontokért indul a küzdelem. Reméljük, hogy a tavaszi saezon tapasztalatait levonták a Dózsa háza táján és az őszi forduló során hasznosítani is fogják. Mindenesetre a Dózsa- szurkolók nagy várakozással tekintenek az évad folytatása elé, hiszen csapatuk ismét „bajnokságközeiben” van. Jó lenne, ha ezt a lehetőséget nem szalasztanák el, hiszen volt már olyan eset, hogy a várva várt bajnokság az utolsó pillanatban csúszott ki a kezükből. Kelemen Gábor Megfeledkeztek róla ? Nemesnádudvaron a művelődési ház udvarán egy „igazi” nagygolyós tekepálya építését kezdték meg. Elfogyott a pénz — elmaradt a társadalmi munka. Mint ahogy képünkön látható, most csak egy-két kiselejtezett pingpongasztal szomorkodik a tető alatt. Pedig úgy hallottuk — már az üveg oldalfalak is készen állnak. Ha elkészül — komoly versenyekre is alkalmas lesz a pálya. — De elkészül-e valaha — kérdezik Nemesnádudvaron a sportolni vágyó fiatalok? Szabó — Pásztor Ússóiskola Kecskeméten Kecskemét város úszósportjának fejlesztése érdekében a Kecskeméti Vízmű SK úszó- szakosztálya úszóiskolát indít az úszni tudó 7—11 éves fiúk és leányok részére július 7-től, keddtől kezdődően. A foglalkozásokat naponta 9 —11-ig tartják a Széktói strandfürdőben. Jelentkezés az oktatás megindulásakor, kedden reggel 9 órakor a Széktói strandfürdőben. A jelentkezőknek csak az uszodabelépőt kell megfizetni. Országos bajnokok Iskolások labdajátéka Nagy sikerrel fejeződtek be a kiskunfélegyházi iskolák labdajátékbajnokságai. A fiú kézilabda-bajnokságot a Bajcsy iskola nyerte a József Attila és a Petőfi ált. iskola csapatai előtt. A lányok bajnokságában a Kossuth utcai iskola végzett az első helyen, míg Kiskunma jsa csapata a harmadik lett. Labdarúgásban ugyancsak a Bajcsy iskola csapata lett az első, míg a második helyet a Petőfi ált. iskola, a harmadikat a Szabadság téri iskola szerezte meg. Gyorsabban, magasabbra, erősebben ! Színek az olimpiák történetéből CITIUS, ALTIUS, FORTIUS Az 1800-as években számos kísérlet történt az olimpiai játékok felújítására. Végül Pierre de Coubertin francia báró sok-sok küzdelem után célhoz ért. A sporttörténetben híres sorbonne-i értekezleten (amelyre Coubertin meghívta az egri reáliskola igazgatóját, Kemény Ferencet is) 1894 június 16-án megalakult a tizenkét tagú Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Az első olimpia helyéül Athént jelölték ki. A bizottság elfogadta az olimpiai zászlót, és a játékok jelszavát. A zászló: fehér alapon öt kör, az öt földrészt jelképezi. A kék Európát, a fekete Afrikát, a sárga Ázsiát, a zöld Ausztráliát, a vörös pedig Amerikát. A jelszó: Citius, al- tius, fortius — gyorsabban, magasabbra, erősebben! MINDEN KEZDET NEHÉZ A görögök lelkesen fogadták a kezdeményezést, de amikor Coubertin meglátogatta őket, rossz benyomásokat szerzett. Nyoma sem volt az előkészületeknek, sőt az akkori kormány le akart mondani a rendezés jogáról. A francia báró ekkor levelet irt Kemény Ferencnek, és megkérdezte: Nem rendez- nénk-e meg Budapesten az 1896- os olimpiát, a milleniumi ünnepek ’.ereiében? A kormány három hónapig halogatta a választ. Majd a magyar sport fejletlenségére hivatkozva elutasította az ajánlatot. Athénben az idő alatt megbukott a kormány, az új többet törődött az olimpia ügyével, s végül mégis megrendezték 1896 április 5—14-e között a versenyeket. Bár Anglia és Amerika nem vette komolyan az olimpiai gondolatot, mégis 13 ország 285 versenyzője küzdött a győzelemért: A műsor 43 számból állt. A magyarok kis csapattal vettek részt: Két első helyet és több értékes helyezést szereztek. Mind a két olimpiai bajnokságunkat a 19 éves műegyetemi hallgató, Hajós Alfréd nyerte a 100 és az 1200 méteres gyorsúszásban. Igaz ugyan, hogy az athéni olimpiát követően 1900-ban Párizsban ismét megrendezték a játékokat, de az olimpiai eszme még egyáltalán nem diadalmaskodott. A francia fővárosban csupán a világkiállítás kísérő műsora. A történelembe „zűrzavaros olimpia” néven vonult be. A magyarok számára a diszkoszvető Bauer Rudolf, az A legjobbak közolt A Kiskunhalasi Szilády Áron Gimnázium női kézilabdacsa- pata az Országos Középiskolai Bajnokság győztese. Álló sor balról: Rádi, Gyenizse, Horváth I. Horváth István testnevelő, Horváth II., Kókai, Detkó. Guggoló sor: Tarnoczi, Szilágyi, Békési, Gombos. akkor 21 éves magyaróvári gazdasági akadémiai hallgató szaporította az arnyérmek számát. Ö szerezte kontinensünknek az első atlétikai győzelmet. Csaknem hét méterrel javította meg az amerikai Garett olimpiai rekordját. Garett Athénben 29,15, Bauer pedig 36,04 méteres eredménnyel győzött. De még ez is rrtilyen messze van a római olimpián győztes Oerter (USA) eredményeitől? ZEFIROS BŰNÖSSÉGE A diszkoszvetést a görögök úgy tartották nyilván, mint az ügyesség és az erő legkiválóbb gyakorlatát. Beszélnek egy legendáról, amely szerint Apolló jelent meg a stadionban először diszkosszal. A régi görögök legszeszélyesebb istenéről azt tartják, hogy ő találta fel a klasz- szikus diszkoszvető gyakorlatot. Ö dobott először ezzel a sportszerrel, de szerencsétlen körülmények folytán leütötte legkedvesebb barátját, Jácintot, és megölte. Apolló tulajdonképpen csak véletlen emberöléssel volt vádolható. A bíró előtt Zefiros (a szélkirály) lett az igazi vádlott, aki, mivel féltékeny volt Apollóra, eltávolította a diszkoszt eredeti röppályájáról. A diszkosz legelső formájában tányér volt. Később tányérformájú fémdarab, faragott kő, de végül is fából készítették. Második korszakában vasból kerekítették ki. Kezdetben közepén domború, a széle felé lelapuló, majd pajzs alakú, kicsi, kerek és sima. A rómaiak lecsiszolták, kifényezték. Azt akarták, amikor a levegőben repül, tündököljön. Homéros korában a diszkoszt kovácsolt vasból készítették, ezt salosnak nevezték. „Aki ezzel a diszkosszal győz — mondta Achilles — öt évig birtokolja a vasat.” Az ókor első diszkoszvető bajnoka a spártai Lampis. A FEJLŐDÉS: 30,03 MÉTER Ahogy az újkori olimpia diszkoszvető eredményeit vizsgáljuk, nyomban felfedezhetjük, a négyévenkénti játék jótékony hatását a sportág fejlődésére. Az olimpiai győzelemhez mindig nagyobb eredményre volt szükség, mint négy évvel előtte, önként felvetődik a kérdés; Hogyan tudták egyre messzebbre hajítani a tányér alakú sportszert? Az első olimpián Garett még csak 29,15, Rómában az amerikai Oerter viszont már 59,18 méterrel szerezte meg az aranyérmet. Hatvannégy év alatt tehát harminc méternél nagyobb a fejlődés. Kétségtelen, hogy a század elején — különösen az olimpiák előtt — már rendszeresebben edzettek a sportolók, mint a múlt század végén. Ebben az időben kezdték bevezetni világszerte a kötelező és a fakultatív testnevelést az iskolákban, a középiskolákban és az egyetemeken. Mindez azt eredményezte, hogy az ifjúság nemcsak ügyesebb, de erősebb is lett. A testnevelés oktatásával foglalkozó pedagógusok is egyre inkább szakosodtak, ami részint újabb technikai megoldódások utáni kutatást, részint módszeresebb oktatást fejlesztett. Az eredmények azonban hosszú ideig stagnáltak az ötven méter körül. Anderson (USA) már Los Angelesben, 1932-ben, 49,50 méterrel győzött és az olasz Consolini 1948-ban 52,7f! méterrel lett az első. S ekkor a diszkoszvetés technikájának precízzé tétele mellett „divatba jöttek” a kiegészítő sportok. A te«t sokoldalú fejlesztése további ugrásszerű fejlődést eredményezett. Bécs István A moderntánc- klubok országos versenyére a május 30—31-i kecskeméti területi döntőn öt megye 32 táncosa közül kilenc Bács-Kiskun megyei láncospárnak sikerült „kitáncolnia” a részvételi jogot. Közülük hat a kecskeméti Hírős- együttes modern- tánckarának tagja. A Szilády Károly utcai klubban próbálnak a Hirös- együtt&s moderntáncosai. Gyakorolják az angolkeringőt, a kuicksteepet. Tanáruktól, Vincze Miklóstól érdeklődtünk, hogy az elmúlt héten Budapesten befejeződött országos táncverseny milyen eredménnyel zárult a megyei és a kecskeméti táncosok számára? — Táncosaink be váltották a hozzájuk fűzött reményeket — mondja Vincze Miklós. — Igaz, nekünk ez nem volt nagy meglepetés, hiszen klubunk országos hírű, a legerősebb vidéki mo- demtánccsoportként tartják számon. A kilenc Bács-Kiskun megyei táncospár közül heten értek el helyezést. Legjobban a kiskunfélegyházi művelődési ház két táncosa, a Királytestvérpár szerepelt. A D 111-as kategóriában a harmadik helyen végeztek, ami nagyon jó eredmény. A Hírős- együttesből öt pár ért el helyezést. Ezzel a csapatversenyben az elsők lettünk az országban. ifik, érték el '*■ ezt a szép eredményt? — A legmagasabb kategóriában, a D I-ben Kupsza András—Papp B. Irén, A D Ill-as kategóriában Cudogh Pál— Tóth Ilona, Csőszi Sándor—Vincze Judit, Berki Tibor— Gyuris Mária. A D IV-ben a még csak néhány hónapja együtt táncoló igen tehetséges Szilvássy István — Battonyai Gizella páros. A Hírcs-együt- ** tes modern- tánclcara ilyen eredményesen dolgozik. Országos hírükh őz nagyon sok nehéz munka fűződik. Mégis, ahogyan mondják: — Már csakugyan mindenütt ismernek bennünket, csak Kecskeméten nem. — A szó, hogy „modern tánc” sok emberben a szórakozás gondolatát kelti. Ez pedig tévedés. Nagyon szép, komoly sport ez, amiben a kecskemétiek az elsők között vannak az országban. A MEGYEI IFJÚSÁGI LABDARÚGÓ-BAJNOKSÁG TAVASZI VÉGSŐ ALLÄSA 1. Bajai MTE 14 13 — 1 86 : 7 26 2. B. Bácska 14 11 1 2 65:11 23 3. F. Vasas 14 10 1 3 51:20 21 4. K. rKzsa 14 8 2 4 38:20 18 5. K. Fémmunkás 14 8 3 3 48:25 17 6. K. Légierők 14 7 3 4 30:25 17 7. Kecel 14 7 2 5 35:27 16 8. Kai. Spartacus 14 5 2 7 31:33 12 9. Kiskőrös 14 4 4 6 21:37 12 10. Bácsalmás 14 4 2 8 22:38 10 11. Soltvadkert 14 3 4 7 24:45 10 12. H. MÁV 14 4 — 10 28:69 8 13. Tiszakéeske 14 2 3 9 16:50 7 14. Császártöltés 14 2 2 10 15:58 6 15. F. Honvéd 14 2 1 11 21:66 5 Eredmények: Kiskőrös—F. Vasas 1:1, Kai. Spartacus—Kecel 3:1, Bácsalmás—K. Fémunkás 1:5, K. Légierők—H. MÁV 3:2, K. Dózsa—'Tisza- kécske 10.0, B. Bácska—Soltvadkert 6:0,. Bajai MTE—F. Honvéd 8:0. — Hét közben újrajátszott mérkőzés: K. Fémmunkás—K. Légierők 8:0.
