Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-05 / 156. szám

VTíóg proletárjai, egyesüljetek) XIX. ÉVFOLYAM, 156. SZÄM Ara 80 fillér 1964. JÚLIUS 5, VASÁRNAP A legtöbb gazdaságban learatták az őszi árpát Megkezdték a másodvetést intézet' * Az aratás összképe, ha túlsá­gos kedvezőnek nem is nevez­hető, elfogadható. Főleg, ha fi­gyelembe vesszük a gyakori eső­zéseket, zivatarokat. Kecskemét szövetkezeti gaz­daságaiban zömmel learatták az őszi árpát. A rozsnak egyne­gyedét, a búzának egyharma- dát takarították be. Ennél job­ban haladnak a megyeszékhely járásában, ahol már a hét má­sodik felében levágták az ösz- szes őszi árpát. A rozsnak majd­nem a felét, a búzának az egy­negyedét aratták le. Nincs lemaradás Kiskunfél­egyháza és járásának gazdasá­gaiban sem. Vasárnapra az őszi árpából már csak a kunszállási Alkotmány Tsz területén ma­rad valamelyes aratnivaló. Kis- kunmajsa és környéke néhány termelőszövetkezeti csoportjá­nak tábláján már az utolsó hol­dakról vágják a rozsot, vala­mint a búzát is. Egy-két napon belül itt befejezik az aratást. Sajnos, a gazdaságok nem szorgalmazzák eléggé a nyári mélyszántást és a tarlóhántást, pedig ehhez csak az kellene, hogy a gépeket minél nagyobb számban foglalkoztassák éjsza­kai műszakban is. A mielőbbi talajforgatást indokolja az is, hogy a másodvetéshez kedve­zőek a feltételek. A kiskunhalasi járásban az elmúlt.1 héten négy ízben volt kiadós, egyenként fél napig tar­tó zivatar. Ez visszavetette az aratást. Az őszi árpát eddig 70 százalékos mértékben takarítot­ták be. A kisszállás! Petőfi, Búzakalász, valamint a borotai Piros Alma Tsz-ben már javá­ban vágják a búzát is. A kele- biai Népfront Tsz-ben a gabo­naterület nagyobb felén kizárólag az aratópárok vé­gezték a betakarítást. ösztönzőleg hat, hogy a szem­részesedésen kívül holdanként 50 kiló szalmát is kapnak a gazdák. Többfelé megkezdték a másodvetést. Kevés kivétellel a bajai járás termelőszövetkezetei is learat­ták az őszi árpát. Néhány gaz­daság — például a csátaljai Üj Tavasz, a csávolyi Egyesülés és a vaskúti Kossuth Tsz — közel áll az aratás teljes befejezésé­hez. Sok gondot okoz a gép­romlás főként a Kalocsai Gép­állomás körzetében. Itt ugyanis már a gépek aratás előtti rendbehozása sem volt kellően megszer­vezve. Úszódon egy nap alatt három kombájn mindössze 40 holdon ÉPÍTŐ KEZEK (N. O.) A személyvonat abla­kából feltűnnek Kecskemét-Le- ninváros új épületei. Egy utas megjegyzi. — Néhány évvel ezelőtt itt még csak földszintes házak és grundok voltak, gyorsan épül az új városrész. — Épülhetne gyorsabban is — szól közbe valaki. — Igen, nekem is ez a véle­ményem. Sokfelé járok és nagy építkezések folynak a megyé­ben, de mindenütt elég lassan — mondta a harmadik utas. — Amikor én tizenöt évvel ezelőtt nyakamba vettem az or­szágot még alig épült valami Bács-Kiskunban. Akkor még nem kellett itt még a kőműves, most is a fővárosban dolgozom. Kéthetenként járok haza a csa­ládhoz — kapcsolódik a társal­gásba egy középkorú munkás­forma férfi. Mennyire igaz és mai a té­ma, amelyről az utasok beszél­gettek. Még egy évtizeddel ez­előtt is alig épült a megyében nagyobb létesítmény. Azóta új városrészek emelkedtek, nagy ipari, mezőgazdasági, egészség- ügyi beruházások kezdődtek. Jelenleg is több százmilliós programja van az építőiparnak. És mi a valóság? Lassú az építkezések üteme, a létesítmé­nyek átadási határideje — bár­mily nagy szükség is van rájuk — sűrűn kitolódik. Nincs elég munkás kéz — panaszolják az építőipari vállalatok vezetői. — Most már nagy szükség lenne a megyéből elvándorolt kőmű­vesekre, ácsokra és egyéb épí­tőmunkásokra. Kétszázra tehető azoknak a száma, akik eddig visszajöttek — mondván — itt a család, építsük lakhelyünket, amely most már nemcsak otthont, ha­nem munkát is ad. Ám, még mindig közel másfél ezren jár­nak el az ország különböző ré­szeire építőmunkások. Bizonyo­san megszokták a munkatársa­kat, megbecsülik őket, jó he­lyük van a munkásszálláson, jól érzik magukat. Mégis, most nekik szeretnénk átadni megyénk üzenetét. Szük­ség van már itthon is szakértel­mükre, dolgos kezükre. Máris jelentős a lemaradás a Kecskeméti Közegészségügyi és Járványügyi Állomás építkezé­sén. Több munkás kézre lenne szükség a kalocsai tbc-kórház, a Bajai Hűtőház, a kiskunha­lasi lakás, néhány kiskunfélegy­házi üzem építkezésén csupán néhány példát említve, ám 120 milliós új építési program kez­dődik már az idei év második felében is. A megye építőipara várja a ma még tárol dolgozó szakem­bereket és segédmunkásokat. Korszerűen berendezett mun­kásszállások épültek itthon is. Munkásszállító autóbuszokat, gépjárműveket szereztek be, hogy naponta hazatérhessenek a családi körbe a közelebb la­kók. Minden járási székhelyen van már építésvezetőség, ahol felveszik a körzetből munkára jelentkezőket. A segédmunká­sok részére szakmunkás-átkép­ző tanfolyamokat indítottak. — Megyénkben lakó, de távol dol­gozó építőipari munkások! Sző­kébb hazánkban, „Bács-ország- ban” is építkezünk már. Szük­ség van a teremtő, építő mun­kás kezekre, itthon is. vágta le a gabonát. Dunaszent- benedeken két kombájn hét nap alatt 57 holdon végezte el az aratást a gépromlás okozta ki­esés következtében. Kielégítően halad a munka a kiskőrösi járásban. A tázlári termelőszövetkezeti csoportok a közös területen befejezték az aratást. A páhi Petőfi Tsz-ben 223, Császártöltésen 250 arató­pár vágja a gabonát. Megérkezett megyénk malmaiba az új búza A kenyérgabona betakarításá­nak zöme még hátra van, de megyénk közös gazdaságai már­is több vagon őrölnivalót küld­tek a malmokba. A kunszent- miklósi malom pénteken fogad­ta az első búzaszállítmányt. Már az első napon több mint hat vagonnal vett át a terme­lőszövetkezettől. A szabadszál­lási malomba is öt vagon búza érkezett pénteken, tegnap pe­dig már mindkét malom hozzá is fogott az új termés őrlésé­hez. Ebben a hónapban egyébként a búzát még a tavalyival ke- verten őrlik, mert a kizárólag új termésből nyert liszt feldol­gozása különleges technológiát kíván a sütőipari üzemektől. Tegnap, szombaton délelőtt, ünnepélyes keretek között adta át a kalocsai Margit malom molnárainak első búzaszállít­mányát a helyi Iszkra Termelő- szövetkezet is. A város vezetőin kívül Sarok Antal, a Eács-Kis- kun megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat igazga­tója is részt vett az ünnepélyes átadáson. Július 8-án a fővárosba is küld az idei búzából megyénk­ből két mezőgazdasági nagy­üzem. A hartai Lenin Tsz két, a Bácsalmási Állami Gazdaság pedig három vagon kenyémek- valót ad át a ferencvárosi ma­lomnak. Hétfőn egyébként a megye valamennyi malma megkezdi az idei termés fogadását. V. Gy. Indul a mikrobusz Az elmúlt évben már sok kellemes percet szerzett a me­gye lakóinak, különösen a gyer­mekeknek, az érdekes kis jár­mű, az úgynevezett mikrobusz, amit az autóközlekedési válla­lat állított forgalomba. A tava­lyihoz hasonlóan ez év tavaszán is megyei körútra indult a törpeautóbusz, hogy örömet okozzon az ifjúságnak. Általá­ban két hetet tölt egy helyen, s volt már Kiskunfélegyházán, Kiskunmajsán, Kiskunhalason, Baján — és jelenleg Kalocsán időzik. Ezután a megyeszék­helyre, Kecskemétre érkezik. De nemcsak szórakozást je­lent a kisautóbusz, hanem egy­úttal helytörténeti ismereteket is nyújt, megismerteti utasait a városok, községek nevezetes­ségeivel, tágítja a gyermekek látókörét, gyarapítja ismere­teiket. A kocsivezető mindig ál­landó, de a kalauzok helybeli­ek, s így afféle „idegenvezető’’ szerepet is betöltenek. Nagy szeretettel és jókedvvel végzik ezt a munkát, mintha csak tudnák: Több ez a szokásos közlekedési feladatnál. Képeinken: Zsitva János gépkocsivezető indulás előtt megigazítja a visszapillantó tükröt, vigyázni kell a kicsi­nyek biztonságos útjára, testi épségére. — A következő ké­pen már a mosolygós utasok láthatók, akik nehezen várják az indulás pillanatát. — Majd vidáman kanyarodik a mikro­busz, s röpíti boldog utasait végig a városon,.. (Tóth Sándor felvételei.) Átadták rendeltetésének a dunaegyházi Sákori utat Szokatlan dolog, hogy egy három kilométeres útszakasz átadásának ilyen nagy jelentő­séget tulajdonítsanak az érde­keltek, mint a dunaegyházi úgy­nevezett Sákori út szombat dél­előtti felavatásánál volt tapasz­talható. Nem elégedtek meg a szokásos vendégkoszorúval, el­hívták és elvárták ide megyénk országgyűlési képviselőjét, Nyers Rezsőt, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát is, hadd legyen tanúja az eseménynek. S Nyers Rezső eleget is tett a meghívásnak, sőt a felkérésnek is, hogy ő vágja át a jelképes átadásnál szokásos szalagot. De eljöttek, hogy örömteli szem­tanúi legyenek a nagy napnak, a megye vezetői is: dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb elnöke, Buda Sátor, a megyei tanács vb el­nökhelyettese. Gtt voltak a já­rás vezetői: Tesch Rezső, a já­rási pártbizottság első titkára, Búza Dezső, a járási tanács vb elnöke, a községi párt- és ta­nácsi vezetők, az építők, s ott szorongtak az ünneplők között — a nagy nyári munka ellenére is — a legérdekeltebbek, a köz­ség lakói közül mintegy kétszá­zan. Az ünnepi bevezetőt Kelényi László, a községi tanács vb el­nöke tartotta, majd Nyers Rezső elvtárs vette át a szót. Az ün­nepi aktus igen felemelő része volt, amikor Eúza Dezső elv­társ mintegy harminc élenjáró társadalmi munkásnak kiosz­totta a dicsérő oklevelet, majd a kis óvodások virágcsokorral köszöntötték a vendégeket. — Évszázadok óta ígérték a hajdani képviselők, de nem lett semmi az ígéretükből. Most nem ígérték, de megvalósult — mondták a dunaegyháziak meg- hatottan, s nekiindultak, hogy sétát tegyenek az úton, ami­ben az ő munkájuk, két kezük ereje is benne van.

Next

/
Thumbnails
Contents