Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-04 / 155. szám

összefogni a károk ellen

Beszélgetés az Állami Biztosító megyei igazgatójával

Amikor 1949-ben 43 különálló társaságból megalakult az Állami Biztosító, azt a célt tűzte maga elé, hogy társadalmi szinten összefogja az erőket a károk elhárítására, rendezésére. Ezzel a feladattal jött létre a megyei igazgatóság is, amelynek vezetőjével, Tar Jenő elvtárssal folytattunk beszélgetést néhány olyan kérdésről, amely feltétlenül érdekli a megye lakosságát, a termelőszövetkezeteket, vállalatokat.

— Elsősorban a tsz-ek biztosításáról szeretnénk hallani néhány szót, hiszen az Állami Biztosító munkájának jelentős hányadát megyénkben ez teszi ki.

— A megye mezőgazdasági jellegéből valóban az következik, hogy a termelőszövetkezeti biztosítás nagy részét képezi az igazgatóság munkájának — kezdi a tájékoztatását Tar elvtárs. — Számokkal érzékeltetve ezt, el kell mondani, hogy a díjbevételeink 60, és a kifizetések 81 százaléka a tsz-ekkel kapcsolatos. Ma már 231 termelőszövetkezet — a megye tsz-einek 95 százaléka — rendelkezik általános termelőszövetkezeti biztosítással, a többi pedig egy-egy kártípusra kötött velünk megállapodást. A biztosítónak nem lehet célja a nyerészkedés és ennek bizonyítására is számokat említenék. Az elmúlt három évben a tsz-éktől befolyt 105 millió forint biztosítási ösz- szegnek 96,1 százalékát, közel 101 millió forintot visszafizettük. Az említett 231 közös gazdaság mindegyikében előfordult például állatkár, ami a rossz elhelyezésnek, a hideg télnek, a nem szakszerű takarmányozásnak a következménye. Nem ritka a tűzkár, a jégverés sem. Az idén eddig 105 termelőszövetkezet jelentette be jégkárát. A mélykúti Alkotmányban például eddig még nem volt olyan esztendő, hogy a jégverés ne okozott volna jelentős veszteséget! A múlt évben annak a közös gazdaságnak jégverés miatt 2 millió 810 ezer forintot fizetett ki az Állami Biztosító. A mostani bejelentése pedig 1630 hold gabona, jégverés okozta károsodásról szól.

— Van-e a megyében olyan tsz, amelyik egyáltalán nem rendelkezik sem általános, sem speciális biztosítással?

— A nyilvánvaló előnyök ellenére sajnos, vannak olyan termelőszövetkezetek, amelyeknek semmiféle biztosítása nincs. Ilyen például a miskei Új Elet, az Aranykalász, és a tiszaújfa- lui Tisza Tsz. Többször voltunk már kint, de eddig nem sikerült meggyőzni őket.

— Hogyan történik a kár megállapítása és lehet-e „fellebbezéssel” élni a biztosító által megállapított összeg ellen?

— Minden esetben szakemberekből álló bizottság nézi meg a helyszínt és így állapítja meg a fizetendő összeget. Az épületeket ért károk becslésére például 14 főből álló bizottságunk van. Természetesen, a döntés ellen lehet kifogást emelni és ilyen esetben külön bizottság

dönti él a vitát. Erre azonban még nem volt példa. Tűzeseteknél legfontosabb annak a vizsgálata, hogy a tulajdonos szándékos vagy gondatlan magatartása okozta-e a tüzet. Ahová a tűzoltóság kivonul, ott ezt tisztázzák, s a biztosítónak már nem feladata érmék vizsgálata.

— Egyre több lesz megyénkben az autó, motor- kerékpár. Szeretnénk néhány szóval tájékozódni a gépjármű-biztosításról a balesetek folytán kifizetett kártérítésekről.

— A szövetkezeti és magán- tulajdonban levő gépjárművekre a 30/1959. számú kormány- rendelettel bevezetett kötelező szavatossági biztosítás van érvényben — mondja Tar Jenő igazgató. — Ennek alapján azok a károk térülnek meg, amelyeket az üzemben tartó mások testi épségében, vagyontárgyaiban okozott. A múlt évben a kötelező autóbiztosítás folytán 178 esetben összesen 282 ezer forintot fizettünk ki. A tulajdonos testi épségében, vagy gépjárművében keletkezett károkra önkéntes biztosítás köthető. Ez az úgynevezett „casco”, amivel az autótulajdonosoknak mindössze 12 százaléka rendelkezik. Ebben az évben 77 esetben 195 ezer forintot fizettünk ki a „casco”-biztosítással bíró, balesetet szenvedett autósoknak. 1963-ban 20 ezer 459 káreset volt a biztosított gépjárművek között. Az idén már tízezernél tartunk.

— Végül beszéljünk az Állami Biztosító megyei igazgatósága előtt álló fontosabb feladatokról.

— A biztosítási igények kielégítésén túlmenően növelni kívánjuk a biztosítottak számát sez jelentékeny szervezési munkát igényel. Csak úgy érhetünk célt, ha az embereket ráébresztjük a biztosítás előnyeire, szükségességére. Legfontosabb tennivalónk azonban, hogy a felmerült károkat időben és megfelelően rendezzük — fejezte be tájékoztatóját Tar Jenő, az Állami Biztosító megyei igazgatója.

Gál Sándor

Az idén tértek rá a Vámosi-féle hideg levegős szénaszárító módszerre a tompái Kossuth Tsz-ben. A második kaszálású lucernából egyre nő a kazal, s mind magasabbra kell húzni a „kéményeket”, amelyeken a szénát szárító levegő távozik.

Egyedülálló hírlapképgyűjtemény Akasztón

„Borolimpia“ augusztus 10-20 között

Négy világrész borai versenyeznek Budapesten

A Kertészeti Kutató Intézet | budatétényi központjában július 8—10-e között rendezik meg az 1 országos borversenyt, amelyre a 12 megyében nemrég lezajlott versenyek 800 legjobb borát küldték el az állami és szövetkezeti pincészetek, egyéni termelők.

Csak az országos verseny „bajnokai” kerülhetnek be majd az augusztus 10-én Budapesten kezdődő „borolimpiára”, ahol négy világrész legjobb, legszebb boraival mérkőznek.

A hazánkban rendezett eddigi nemzetközi borversenyeket az idei minden tekintetben túlszárnyalja. Az 1962. évi legutóbbi nagy vetélkedőn 300 hazai és 669 külföldi bor rajtolt. Most viszont már eddig 1046 borral nevezett be négy világrész 24 országa. Jellemző például, hogy a nálunk most először bemutatkozó uruguayi borok 44, az argentínaiak 126 változatban szerepelnek a versenyen. A tüzes dél-európai nedűk képviseletében 41 portugál, 16 spanyol, 63 olasz, 3 görög, 15 török, 81 bolgár és 11 jugoszláv bor kerül a bírálók asztalára. A fekete-tengeri partvidékről 60 szovjet és 42 román bor érkezett. Az alacsonyabb alkohol- tartalmú, de ízanyagokban, finom zamatokban rendszerint gazdag északi bőrtípusokat a Német Demokratikus Köztársa ság 33, a Német Szövetségi Köztársaság 215, Ausztria 124, Svájc 22, az Amerikai Egyesült Államok 10 és Kanada 5 bora reprezentálja.

A nagyszabású nemzetközi verseny után az Országos Mezőgazdasági Kiállításon nemzetközi borpavilon működik majd, ahol — magyar borok cseréjével szerzett készletekből — a látogató közönség számára borkóstolót rendeznek: Emblémával ellátott kis poharakban mérik a földkerekség legjobb borait, körülbelül 4 forintos áron, s a poharakat emlékül adják a borok kedvelőinek. Ugyanitt rendezik meg a világ borcímke- kiállítását is — erre eddig több mint 1000 címke érkezett —, továbbá a bor- és szőlőtémájú bélyegek ugyancsak nemzetközi kiállítását, valamint egy magyar származású lengyel gyűjtő ex libris-rajzainak bemutatóját is. (MTI)

PETŐFI NEPE

A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkeszt5: dr. Weither Dániel.

Kiadja

a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség:

Kecskemét, Városi Tanácsház

Szerkesztőségi teleíonközpont: 26-19, 25-16.

Szerkesztő bizottság: 10-38.

' Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal:

Kecskemét, Szabadság tér l'/a. Telefon: 17-09.

Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető:

a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél.

Előfizetési dij 1 hónapra 13 forint

Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85 ludest 35 063,

Különös szenvedélynek hódol Czár Menyhért, Akasztó község plénánosa. 1938. óta rendszeresen gyűjti a külföldi és hazai folyóiratok, heti- és napilapok fénykép- és rajzanyagát. Lakásának egyik szobájában archívumot rendezett be, ahol több száz dossziéban mintegy ötvenezer darab nyomtatott felvétel található. Az idős lelkész gyűjteményében megtalálható az újságnyomtatás őskorában kiadott lapok képesanyaga is.

Külön érdekessége az archívumnak, az egyik 1868-ból származó magyar újságban megjelent Rózsa Sándor kép, melyen a fotós a híres betyárt az élet- fogytiglanig tartó börtönbüntetés ítélethirdetése közben örökítette meg. De található itt felvétel Dubecz Istvánról, a

másik híres betyárról is.

A magyar nép történetét feldolgozó különgyűjteménye, amely az egykorú krónikák, közlönyök, újságok fametszeteiből, litográfiáiból, kézi rajzaiból és fényképeiből tevődik össze, több mint tízezer darabból áll. S ezek között is a legértékesebb Hermann Andrásról, a török dúlás utáni első kalocsai orvosról készült hírlaprajz, és a tizenhárom aradi vértanúról készült felvétel. Kossuth Lajosról, és családjáról 19, a Petőfi-családról pedig 11 felvételt őriz fényképtárában a koros ember. Sajtótörténeti érdekességnek számít, az első magyar újságírónőről, az 1848-as években tevékenykedő Ka rács Ferencné Takács Éváról készült fénykép is.

Megérkeztek Bajára az országos úttörő-vízi t ára résztvevői

Sajnos az időjárás nem nagyon kedvezett a tíznapos országos dunai úttörő-vízitúra résztvevőinek. A 31 hajóból álló víziraj-csoport résztvevői csütörtök este csuromvizes útipoggyásszal érkeztek meg a végállomásra, a bajai KISZ- vezetőképző táborba.

— Hány úttörő vett részt a túrán és merre jártak? — érdeklődtünk Szuh Csabától, a KISZ Központi Bizottság úttörő osztályának munkatársától, aki a túra parancsnoka volt.

— Június 23-án 250 vízi úttörővel indultunk Esztergomból erre a több mint száz kilométeres utazásra. Az első éjszakát Visegrádon töltöttük, ahol a gyerekek megtekintették a település nevezetességeit. Vácott ellátogattunk a Dunai Cement- és Mészműbe, Budapesten pedig az Óbudai Hajógyár szigetén vertük fel a sátrakat. A negyedik éjszakát Szászhalombattán töltöttük, és a reggeli órákban felkerestük a hőerőművet. Innen Dunaújvárosba, majd Dunaföldvárra eveztünk. Ütünk következő állomása Kalocsa, majd befejezésül Baja volt.

— Milyen volt az utazás? És mennyi emlékkel tértek vissza otthonaikba, úttörőcsapatukhoz a pajtások? Ezekről valljanak a túra résztvevői.

A bajai tábor parancsnoki

szobája ezen a délelőttön vidám nevetéstől hangos.

Már célba értek a túra befejezéseként rendezett evezősverseny résztvevői. Behallatszik a győzteseknek kijáró üdvrivalgás. A Sugovica-parton ott szoronganak a. kéthetes vezetökép- zőtábor lakói is. A hír szárnyakon jáp — pár perc múlva mi is értesülünk arról, hogy a fiúknál elsőként a dunaújvárosi, a lányoknál pedig a dömsödi vízicsapat hajója ért célba.

A pajtások az úti élményeket elevenítik fel. Elmesélik, hogy milyen kedves emléket jelentett mitidannyiuknak a kalocsai fogadtatás.

A kedden Kalocsára érkező úttörőket a meszesi Duna-parton a 37. sz. Forradalmi Ezred zenekara köszöntötte, majd megkezdődött a sátorverés. A kétnapos kalocsai tartózkodás alatt megkoszorúzták a szovjet és magyar hősi emlékművet, megnézték a paprikafeldolgozó vállalat telepét és a híres népművészeti házat. Este pedig tábortűz mellett találkoztak a helyi úttörőkkel és a negyedik országos úttörő-sakkbajnokság résztvevőivel.

— Miképp zajlott le az első bajai nap?

— Csütörtök este már későn érkeztünk Bajára, igy igen keveset láttunk a városból —

mondja Dobri Imre ifi vezető. — Ma délelőtt viszont már néhányon felfedező útra indultak. A délutáni programba pedig közös városnézés és szel-1 lemi vetélkedés szerepel.

— Milyen feladatokat kellett egy ifjúsági vezetőnek megoldania túra közben? — Ezt már Garami Máriától, az Esztergomi Tanítóképző Intézet harmadéves hallgatójától kérdezem.

— Hosszú, fárasztó utazáson vettek részt a gyerekek. A természeti viszontagságok — eső szél — még csak nehezítették az utat. Bizony sokszor kellett őket buzdítani, lelkesíteni.

Befejeződött az országos úttörő-vízitúra. Borsos György, a Bács-Kiskun megyei KISZ- bizottság első titkára, a KISZ Központi Bizottsága nevében megköszönte a fiatalok helytállását, majd hivatalosan is bezárta a túrát.

Dél van. A vaskolomp ebédhez hívja a táborlakókat. Kiürül a parancsnoki szoba is. Még ugyan állnak a sátrak, de szombat reggel már fehér hajó viszi haza a pajtásokat, a sátrakat és a sok őrsi csónakot.

És jövőre?

Jövő nyáron ismét — irány a Duna.