Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-29 / 176. szám
r «. #Waf 1964. július 29, szerda Magyar-osztrák kapcsolatok új szakasza Fock Jenő, a Minisztertanács elnökhelyettesének nyilatkozata ausztriai látogatásáról BÉCS. (MTI) Fock Jenő, a Minisztertanács elnökhelyettese és családja, valamint Baczoni Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, Bruno Pittermann alkancellár meghívására július 23-tól 28-ig Ausztriában tartózkodott. Fock Jenő, a Minisztertanács elnök- helyettese, hazautazása előtt az alábbi nyilatkozatot adta útja tapasztalatairól Heltai Andrásnak, az MTI bécsi tudósítójának: „A két szomszédos ország, Ausztria és hazánk gazdasági kapcsolatai az utóbbi időszakban — nem utolsósorban a mindig sűrűbbé váló személyes találkozások révén — megélénkültek. így például tavasszal Budapesten üdvözölhettük bécsi házigazdánkat, Pittermann al- kancéllárt, az államosított ipar miniszterét valamint Kotzina kereskedelemügyi államtitkárt. A magyar fővárosban járt az osztrák szövetségi kereskedelmi és iparkamara nagy létszámú küldöttsége is, élén Sallin- ger elnökkel és Körinek főtitkárral. Számos egyéb látogatás, tárgyalás is erősítette, mélyítette a magyar—osztrák gazdaság’ kapcsolatokat. Ilyen előzmények után érkeztünk Pittermann alkancellár meghívására Ausztriába. Az utazás fő célja nem az volt, hogy konkrét gazdasági tárgyalásokat folytassunk, hanem hogy megismerjük az osztrák ipar egy részét — nevezetesen éppen azt, amellyel régebbi keletű együttműködésünket kölcsönösen el kívánjuk mélyíteni. Bécsben ellátogattunk egy házgyárba; ez a látogatás igen tanulságos volt, hiszen Magyar- országon a következő években egy sor hasonló üzem áll a lakáskérdés megoldásának szolgálatába. Vidéki körutazásunk elvezetett az állami tulajdonban levő osztrák ipar három kulcs- fontosságú központjába: a Linzi Egyesült Vas- és Acélművekbe, a linzi műtrágyagyárba, valamint a Ranshofeni Egyesült Fémművekbe. Mindhárom nagyüzemhez sok éves, gyümölcsöző kapcsolatok fűzik a Magyar Népköztársaságot, és nem kétséges, hogy ezt az együttműködést — akárcsak más osztrák üzemekkel — számos területen tovább lehet bővíteni. A meglátogatott gyárakban egyébként igen jó benyomásokat szereztünk. Bécsi tartózkodásom idején alkalmam volt találkozni és a két országot kölcsönösen érdeklő kérdésekről megbeszéléseket folytatni Adolf Schärf köztársasági elnökkel, Josef Klaus kancellárral, Bruno Kreisky külügyminiszterrel, valamint természetesen ismételten házigazdánkkal, Bruno Pittermann alkancellárral, aki elkísért bennünket utazásunk valamennyi állomására. A rendkívül szívélyes vendéglátás jegyében kiválóan szervezett út, néhány rövid nap alatt igen sokat nyújtott. Bizonyos vagyok benne, hogy tapasztalataink tanulságai hozzájárulnak majd a két országot összefűző gazdasági szálak megerősítéséhez, és a békés egymás mellett élés elvén alapuló jószomszédi kapcsolataink minden irányú továbbfejlesztéséhez.” Fock Jenő, a Minisztertanács elnökhelyettese és családja, vaDe Gaulle—Mauser megbeszélés De Gaulle tábornok, francia köztársasági elnök kedden az Elysée-palotában fogadta Ion Ghoerghe Maurert, a Román Népköztársaság minisztertanácsának elnökét. lamint Baczoni Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, kedden délután Bécsből hazautazott Budapestre. Búcsúztatásukra a schwechati repülőtéren megjelent Bruno Pittermann alkancellár, valamint az államosított osztrák ipar több vezető személyisége. Jelen volt a búcsúztatásnál Sebes István, hazánk bécsi nagykövete is. Hruscsov fogadta Butiért Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök kedden a Kremlben fogadta Richard Butler angol külügyminisztert és kíséretét. A megbeszélés első perceinek a bebocsátott újságírók is tanúi lehettek. Hruscsov Eut- lerhez fordulva megelégedését fejezte ki, hogy a brit külügyminiszter ellátogatott a Szovjetunióba. Eutler kijelentette, nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy Hruscsov fogadja őt, majd hozzáfűzte, örömmel ismerkedik meg a szovjet népgazdaság vívmányaival, az építkezésekkel. Kanada fenntartja diplomáciai étt kereskedő mi kapcsolatait Kubával Az AÁSZ-döntés után a kanadai parlamentben kérdést intéztek a kormányhoz, nem változik-e Kanada politikája Kuba irányában. (Mint ismeretes, Kanada — a brit nemzetközösség tagja — nem vesz részt az amerikai államok szervezetében.) Paul Martin külügyminiszter válaszában kijelentette, hogy Kanada fenntartja diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatait Kubával, s csupán fegyvereket és stratégiai árucikkeket nem szállít a sziget- országnak. Harlemi csendélet Százhárom halálos áldozata van az oportói vasúti szeiencsétíenségnek G PORTO (AP) A kedd reggeli porti'gál lapok közlik a vasárnap esti vasúti szerencsétlenség áldozatainak végleges adatait. A lapok közlése szerint a halottak száma 103, míg a sebeseteké 123. A portugál vasútak vezér- igazgatója, Roberto de Erpre- gueria Mendes, bejelentette, hogy ilyen sok áldozatot követelő szerencsétlenség még nem fordult elő a portugál vasút történetében. A vonaton, mint ismeretes, Povoa de Varzim tengerpart fürdőhelyről utaztak haza a-' oportóiak. A vagonok annyira túl voltak zsúfolva, hogy a 61 férőhelyes kocsikban 250 utas szorongott. A szerencsétlenség 15 kilométernyire Oportótól következett be, amikor a szerelvény második kocsija kisiklott, lezuhant a magas töltésről, és magával rántott több vagont. A glosszaíró maga elé teszi a képet és nézi. Ezúttal az olvasójával együtt. A kép két markos New York-i rendőrt ábrá- zal, abban a pillanatban, amidőn egy fiatal és sovány néger férfi kezét hátracsavarják, és hurcolják a rabomobil felé. A felvétel — UPI-kép — hiteles. Mit mond nekünk ez a kép? Elmond egy vérlázító epizódot a négerek szabadságharcából, amely a szabad Amerika földjén folyik a polgári egyenjogúságért, ki tudja, hány évii Thant M®sikváknn Az amerikai négertüntetések után Ciprusi helyzetkép U THANT, az ENSZ főtitkára négynapos moszkvai látogatása fontos helyet foglal el július 9-én megkezdett világ körüli útjában, melynek eddigi állomásai: Genf, Kairó, Párizs és London voltak. A nemzetközi közvéleményt erőteljesen foglalkoztatja, miről tárgyal U Thant a szovjet fővárosban. Sajtójelentések szerint a megbeszélések középpontjában a nemzetközi ENSZ-erőkre vonatkozó szovjet javaslat áll. Az erről szóló okmányokat U Thant július 7-én New Yorkban vette kézhez. A szovjet kezdeményezés fő mondanivalója, hogy a Szovjetunió nem sajnálja az anyagi áldozatokat, a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért, ha az ENSZ által elhatározott akciók megfelelnek az alapokmány szellemének. U Thant — mint ismeretes — híve egy indokínai tárgyú genfi értekezlet összehívásának, és a jelek szerint főbb vonalakban egyetért a szovjet kormánynak azzal az indítványával, hogy augusztusban ismét üljön össze a tizennégyhatalmi értekezlet. Erről beszélt július 8-i sajtóértekezletén, amikor hangoztatta: „A genfi tárgyalóasztalhoz való visszatérés még ebben a késői stádiumban is hasznos eredményeket hozhat.” Olyan kérdésekről is szó lesz a megbeszéléseken, mint a gyarmati rendszer megszüntetéséről hozott határozatok végrehajtása, a Kínai Népköztársaság tagságának helyreállítása, a szocialista világrendszer és az el nem kötelezett országok igazságosabb képviseletének biztosítása az ENSZ szerveiben és ezzel kapcsolatban az alapokmány-módosító értekezlet AlrÁc 7 f+Acp A MIND ÉLENKF.BBÉ VÄLÖ amerikai elnökválasztási kampányban az elmúlt napokban három vezető amerikai államférfi is hallatta hangjlit. Az egyik esemény Fulbright szenátor, a szenátus külügyi bizottsága elnöke új könyvének megjelenése. A napjaink politikai problémáival foglalkozó könyvében az író többek között hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államoknak túl kell tennie magát „a hidegháború gondolkodásmódján”. Kubával kapcsolatban megállapítja a könyv, hogy az amerikai politika újraértékelésére van szükség. Ball amerikai külügyminiszter-helyettes sajtóértekezleten találkozott az újságírókkal. Egyik legérdekesebb kijelentése: „Az Egyesült Államok nem szándékozik felszólítani szövetségeseit arra, hogy az elnökválasztási kampány ideje alatt maradjanak nyugton.” Johnson elnök, mint azt a sajtó írja: A EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN kampány légkörére utalva felszólította a kormánya tagjait, tartózkod- janak a személyes támadásoktól. Goldwater, mint ismeretes „csalónak” nevezte az elnököt. Johnson ezzel kapcsolatban maliciózusan jegyezte meg, hogy a választókat nem érdekli mi az ő személyes véleménye ellenfeléről, épp ezért elsősorban politikai és nem személyi kérdésekről óhajt vitatkozni. A New York állambeli Rochester városában egyébként a lezajlott nagyszabású tüntetések után, óriási méretű erőösszevonások történtek. Az állami milícia már odavezényelt egységeit alaposan kiegészítették, további 20 ezer főnyi katonaságot helyeztek riadókészültségbe, és Williams tábornok a 27. páncélos hadosztály bevetésének szükségességét hangoztatta. A négerlakta negyedeket teljesen körülzárta a katonaság. Rendőrségi gépkocsik cirkálnak az utcákon, így aztán nem csoda, ha „helyreállt a rend”. Az előző napok súlyos összetűzései négy halottat és 350 sebesült áldozatot követeltek. Rockefeller kormányzó sajtótudósítók előtt kijelentette, hogy a katonaság mindaddig a városban marad, ameddig szükségesnek mutatkozik. Hétfőn megkezdődtek a bírósági tárgyalások. Hatalmas apparátus foglalkozik a több mint 800 letartóztatott kihallgatásával. A jelek szerint a szomszédos városokban, s így New Yorkban is, nyugtalanság tapasztalható. A fehér rendőrök egy részét máris néger rendőrökkel cserélték fel, hogy így próbálják elejét venni a Harlemben az esetleges tüntetéseknek. MAKARIOSZ ciprusi érsek válaszolt U Thant ENSZ-főtitkár július 22-i levelére, melyben a főtitkár aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a ciprusi hatóságok bizonyos korlátozásokat léptettek életbe, melyek zavarják a szigeten állomásozó ENSZ-egységek mozgási szabadságát. A ciprusi elnök válasza szerint a szigetország hatóságai az egységek mozgását nem óhajtják korlátozni. Makariosz azonban rámutat, hogy a fenyegető török invázióval szemben erősíteni kell a sziget védelmét. A ciprusi kormány bejelentette, hogy újabb korosztályokat hív be. A görög fővárosba érkezett Makariosz egyébként hosszasan tanácskozott Papandreu görög miniszterelnökkel. A tárgyalásokról hivatalos közleményt nem adtak ki. Újságírók előtt azonban úgy nyilatkozott a ciprusi államfő, hogy a helyzet feltétlenül az „enozisz” az anyaországgal való egyesülés irányában halad, tizeddel az Emberi Jogok ünns- pélyes meghirdetése és a legújabb Kennedy—Johnson-féle polgári törvény életbeléptetése után. Ez a kép — képmutatás nélkül megmutatja az Other America, a Másik Amerika igazi arcát. Azét, ^melyről az Egyesült Államok paradicsomi állapotait éjjel-nappal népszerűsítő rádiók egyetlen szót sem ejtenek, vagy ha igen — ügyes tojástáncot járnak a komisz valóság körül. A hatalom jól táplált őrei fizikai képességük teljes birtokában, a szemmel látható brutalitás minden bizonyítékával, fütyülnek az állampolgári jogokra, a törvényre, és ami a legfontosabb: az emberségre. Mire tanít bennünket az effajta valóság? Mindenekelőtt arra. hogy ne legyenek illúzióink. Ez Goldwater szelleme, ez az amerikai jobboldal dühe, az olyasvalami, ami nem jó, hogy van. Micsoda jogon merészelnek bizonyos jenki urak ezek után agressziót szőni a szabad Kuba ellen? Ezt a szellemet akarják meghonosítani ott is? És még csodálkoznak rajta, hoev a kubaiak nem kérnek belőle? (F.) m lliós éliszerrablás Pari/> li;t n PÁRIZS. (MTI) Kedden hajnalban, röviddel egy óra után egy fekete Citroen gépkocsi állt meg Párizs egyik előkelő szállodája, a Plaza Athéné előtt az Avenue Montaigne-en. A kocsiból három álarcos férfi szállt ki és belépett a szálloda előcsarnokába. Egyikük fegyvert fogott a portásra, a másik kettő pedig lövéssorozattal széttörte a hall vitrinjét, amelyben egy ékszerész cég állította ki áruját. Miközben a banditák zsákba gyömöszölték az ékszereket, a kocsiban maradt társuk riasztó tülkölését hallották. A szálloda elé egy rendőrjárőrkocsl érkezett. A szállóból kirohanó betörők géppisztolysorozatot ad tak le a rendőrkocsira, majd autójukba ugrattak és . elhajtottak. A rendőrök közül senki sem sebesült meg, de egy golyó, egy arra haladó taxi sofőrjét érte, aki belehalt sérülésébe. A rendőrök üldözőbe vették a gengsztereket, ezeknek azonban sikerült egérutat nyerni ök. Az elrabolt ékszerek értékét két és fél millió új frankra becsülik.
