Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-28 / 175. szám

2. oldal 1964. július 28, kedd Bertrand Russell nyilatkozata Bertrand Russell, a világhírű angol tudós és filozófus a Sun­day Timesban cáfolja Home miniszterelnöknek azt az állítá­sát, hogy a leszerelés kérdései­nek megoldását a Szovjetunió akadályozza, mert — úgymond — nem engedi meg a nemzet­közi ellenőrzést. Bertrand Russell szerint ezt a ferdítést olyan gyakran ismét­lik a nyugati államférfiak és a nyugati lapok, hogy helyesbíté­LEOPOLDVILLE (AP, Reu­ter, UPI, TASZSZ) Moise Csőmbe kongói mi­niszterelnök folytatja ország­járó körútját, amelynek célja meggyőződni a partizánharcok állásáról és „megbékíteni” a kormánnyal szembenálló erő­ket. Vasárnap a miniszterel­nök Stanleyville-ben, a volt lumumbista keleti tartomány székhelyére érkezett és részt vett egy tömeggyűlésen. Kény­telen volt végighallgatni, hogy az előtte felszólaló ezzel fe­jezte be beszédét: „Éljen Pat­rice Lumumba neve, éljen Kongó!” Ezután megdöbbentő színjáték következett. Csőmbe, aki Lumumba meggyilkolása idején Katanga tartomány el­nöke volt, s akit a volt mi­niszterelnök gyilkosának tarta­nak, koszorút helyezett el arra az emlékműre, amelyen a kö­vetkező felirat áll: „Ezt az emlékművet Patrice Lumum- bának, Kongó felszabadítójá­nak, a függetlenség és az egység hősének emelték, akit 1961. ja­nuár 18-án Katangában gyil­koltak meg.” Antoine Gizenga, a központi kormány volt miniszterelnök­helyettese, aki egykor a Stan- leyville-i szabad kormányt ve­zette, jelenleg Leopoldville-bem tartózkodik. A TAS?S? jelen­tése szerint Gizenga az elmúlt két nap folyamán találkozott se rendkívül fontos. A Szovjet­unió soha nem ellenezte az el­lenőrzést, sőt ellenkezőleg: Az 1962. március 19-én kelt lesze­relési egyezmény tervezetében és másutt is kijelentette, hogy ha a Nyugat elvileg hozzájárul az általános és teljes leszerelés­hez, akkor a Szovjetunió java­solni fogja nemzetközi ellenőrző csoportok elhelyezését minden országban a leszerelés megkez­dése előtt. politikai híveivel, fogadta a Nemzeti Unió Párt és a Eadu- bakat Párt képviselőit. A Brazzaville-ben székelő Kongói Nemzeti Felszabadítási Bizottság köreiben figyelmez­tetnek arra, hogy Csőmbe mi­niszterelnök katangai csend­őrökkel cserélte fel a kongói nemzeti hadseregnek azokat az egységeit, amelyek megtagad­ták a harcot a Katangában működő partizánok ellen. Mint nyugati hírügynökségek jelen­téseiből kitűnik, Csombének ez a „hozzájárulása a kongói meg­békéléshez” máris eredmények­kel járt. A Tanganyika-tó part­ján fekvő Baudouinville-ben a csendőrség és a felszabadító harcosok között összecsapás zajlott le és negyven partizánt meggyilkoltak. Mint a Reuter közli, a korábban partizánel­lenőrzés alá vont Baudouin­ville-ben megszűnt az ellenállás és a csendőrség bevonult a vá­rosba. Ami a keleti tartományok helyzetét illeti, Willie Akunda száműzetésben élő kongói ve­zető tanganyikai sajtóértekez­letén azt közölte, hogy a mi­niszterelnök „szákadár kom­munista államoknak” akarja nyilvánítani azokat a körze­teket, amelyeken partizántevé­kenység folyik, s amerikai csa­patok behívásával szeretne vé­get vetni a felkelésnek. Mindenfelől — lliiill 'liiüiiiiillllülililllüli mindenről BUKAREST. (MTI) Ion Gheorghe Maurer minisz­terelnök vezetésével hétfőn reg­gel háromtagú román kormány- küldöttség utazott különrepü- lőgépen Párizsba. A küldöttség­ben helyet foglal Alexandru Birladeanu, a minisztertanács elnökhelyettese és Corneliu Ma- nescu külügyminiszter. A ro­mán küldöttség a francia kor­mány meghívására utazik Pá­rizsba. OPORTO. (Reuter) Vasárnap este egy Diesel-vo­nat indult el a tengerparti Po- voa de Varzimból Oportóba. A vonat tele volt a hét végét ten­gerparton töltő családokkal. A szerelvény 15 kilométernyire Oportótól kisiklott, és lezuhant a töltésről. A mentési munkála­tokat azonnal megkezdték. Ed­dig 76 halottat találtak, és több mint 100 sebesültet szállítottak kórházba. A portugál rádió, adását megszakítva, kérte a kör­nyékbeli orvosokat, hogy azon­nal siessenek a sebesültek se­gítségére. A rádió felszólítására eddig több mint 100 személy ad­ta országszerte vérét a sebesül­tek megmentésére. DJAKARTA. (Reuter) Nyugat-Jávában egy autó­busz szakadékba zuhant. Tizen­két ember meghalt, negyvenegy megsebesült —, jelenti az An- tara. LIMA. (Reuter) Vasárnap lázadás tört ki a cuscói börtönben Limától öt­száz kilométerre. A foglyok azért lázadtak fel, mert a bör­tönigazgató nem engedte meg nekik, hogy megünnepeljék a kubai forradalom évfordulóját. A botokkal felfegyverzett láza­dókat a rendőrség könnygáz­bombával verte le. és közben egy foglyot megöltek. INNSBRUCK. (Reuter) Egy magánrepülőgép Innsbruck közelében a hegyekben beleüt­között az anyagszállító drótkö­télpálya kötelébe, és lezuhant. A gép vezetője — az osztrák légierő századosa — és két uta­sa szénné égett. Csőmbe megkoszorúzta Lumumba emlékművét Harmadik képünk 1918. október 31-én készült a Nemzet Színház környékén. Az őszirózsás forradalom győzött, a katonán nem akartak vérezni tovább. Országszerte szavalták Várnai Zseni versét, a Katonafiamnak című remekművet. „Ne lőjj, fiam, mert én is ott leszek.” A forradalom magyar sikolya volt ez és felhí­vás a háború ellen — miközben a régi forradalmas megmozdulá­sok szellemét idézteié szabadságra vágyakozó magyar népr.ík. Megváltotta a szenvedő emberiséget a lenini nagy forradalom r ; kálóm nyílott a világ új elrendezésére. De a nagy mű befeje­zése — egy második világháború-tanulság alapján — a ma em­bereire, ránk vár..j Ünnepelt a szabadság szigete Ismét fellángoltak a négertüntetések Szovjet kormányjavaslat Laoszről A KUBAI forradalom kezdetének 11. évfordu­lóján, július 26-án nagy pompával ünnepelt Ku­ba népe. Büszkesége teljesen jogos volt, hiszen megmutatta Latin-Amerika minden népének, mire képes egy szabaddá vált ország dolgozó társadalma. A történelmi eseményekkel kapcso­latban nyilatkozat jelent meg a Popular című uruguayi lapban Fidel Castro kubai miniszter- elnöktől. Ha folytatódnak azok a provokációk, melyek a szabad Kuba biztonságát veszélyezte­tik — mondotta —, akkor az ország lövésre lö­véssel válaszol. Az amerikai ultrák provokációi súlyos következményekkel járnak a békére néz­ve. Hozzátette: A washingtoni értekezlet, az Amerikai Államok Szövetségének legutóbbi ta­nácskozása lerántotta a leplet végérvényesen az amerikai imperialisták mesterkedéseiről. Ha va­laki csak egy kicsit is logikusan és tárgyilago­san gondolkodik, megértheti, hogy a szigetország belügyeibe öt év óta állandóan beavatkozó, zsol­dosokat toborzó, az ország elleni felforgató tevé­kenységeket, beszivárgásokat, sőt intervenciót pénzelő, és most Kubát más országok belügyei­be való beavatkozással megvádolni összesereg- lett Egyesült Államok, Nicaragua, Guatemala, Costa-Rica, Venezuela és más országok állás­pontja cinikus és szemérmetlen. A vádakat azok a kormányok támasztják, amelyek elvesztették minden lelkiismeretüket, nem tisztelik a nem­zetközi szabályokat, beavatkoznak Kuba bel­ügyeibe. Rusk amerikai külügyminiszter vasár­napi televíziós nyilatkozatában egyébként meg­elégedéssel emlékezett meg az AÁSZ külügymi­niszteri tanácsának határozatáról, mely Kuba- ellenes szankciókat tartalmaz. Álszent módon hangoztatta az Egyesült Államok nemzetközi politikájának általános irányelveiről, hogy e po­litikát „a józanságnak kell jellemeznie”. A NEW YORK állambeli Rochester városban immár a harmadik egymást követő napon rend­kívül heves négertüntetések zajlanak le. A né­ger közösség elkeseredett tüntetéssorozata, amely nyomon követte a har­lemi ésbrooklyni esemé­nyeket, ebben a városban pénteken kezdődött, amikor a rendőrség elhurcolt egy néger fiatal­embert. Azóta csak egy-egy rövid időszakra enyhült meg a helyzet. Minthogy a helyi rend­őrség nem volt képes úrrá lenni az eseménye­ken és nem tudta életbe léptetni az éjszakai ki­járási tilalmat sem, Nelson Rockefeller New York-i kormányzó az állami milíciát vezényelte ki. Tömeges letartóztatásokra is sor került és hétfői jelentés szerint ezek száma ötszázra nö­vekedett. Ugyancsak vasárnap a Mississippi ál­lambeli Jacksonban fehér fajvédők intéztek tá­madást azok ellen, akik felvilágosító munkát folytattak a város néger lakói között. James Baldwin világhírű amerikai néger író a Spiegel című nyugatnémet hetilapnak adott nyilatkoza­tában annak a véleményének adott hangot, hogy a faji ellentétek okozta válság az Egyesült Ál­lamokban polgárháborúba csaphat át a néger és a fehér lakosság között. A SZOVJET KORMÁNY javaslatot juttatott el az 1962-es genfi értekezlet egykori részvevői­hez. Rámutat: Az utóbbi időben egyre nyilván- bbá válik, hogy egyes államok durván be- oznak Laosz belügyeibe, és megsértik a g-. u egyezményeket, amelyek arra kötelezik az aláíró országokat, hogy garantálják Laosz sem­legességét és függetlenségét. Utal a javaslat az Egyesült Államoknak a genfi egyezmény szel­lemével ellentétes agresszív magatartására, majd hangsúlyozza, senki sem békélhet meg ezzel a helyzettel, a genfi egyezmények határozatainak kudarcával. Éppen ezért a szovjet kormány azt javasolja a Laosszal foglalkozó genfi egyezmé­nyeket aláíró valamennyi állam kormányának, hívjanak össze ez év augusztusában tizennégy- hatalmi nemzetközi értekezletet mindazoknak a halaszthatatlan intézkedéseknek a megvitatásá­ra, melyek biztosítanák Laoszban a békés ren­dezést. Amikor lehullanak a falevelek... Az első világháború emlékezete Amikor a nacionalista mákonytól elhódított tömegek még él­tették az első világháborút, Vilmos német császár olyasvalamit üzent vassisakos vitézeinek: Fiaim, csak menjetek, győztesen visszatértek, mire lehullanak a falevelek. Az agg osztrák császár, aki a magyar király koronáját is viselte, külön falragaszokon tu­datta „szeretett népeivel”: — Mindent meggondoltam, mindent megfontoltam,;. Aztán a vitézek elmentek a történelem addigi legnagyobb vér zivatarába, idegen imperialista érdekekért testileg-lelkileg tönkremenni, jeltelen katonasírokba omlani. A mámor hamar el­szállt. A „győztes vitéz” mankón bicegett vissza (1. képünk). És még többen nem tértek haza, elföldelték őket a nagy katonate- metőkben (2. képünk). Bizony, 20 millió „falevél hullott le” a nagy viaskodásban. Elvitte a korabeli emberiség emberségét: 750 miliő ember sodródott a háborúba — csaknem 75 millió ténylege­sen fegyverben. EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN

Next

/
Thumbnails
Contents