Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-26 / 174. szám

2. oldal 1964. július 26. vasárnap A Köxponti Statisztikái Hivatal jelentése a népgazdaság 1964. első félévi fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalról) A lakosság jövedelme és vásárlásai 1964. első fél évében részben központi intézkedésekből, rész­ben az átlagkeresetek és a fog­lalkoztatottak számának növe­kedéséből adódóan a lakosság részére folyósított összes mun­kabér 8 százalékkal volt na­gyobb, mint 1963 első fél évé­ben. A termelőszövetkezeti pa­rasztság munkaegységeire 17 százalékkal több készpénzt fi­zettek ki, mint 1963 megfelelő időszakában. A növekvő pénzjövedelmek hatására a kiskereskedelmi for­galom 1964 első fél évében 8 százalékkal volt nagyobb a ter­vezettnél. A fél év folyamán a kiskereskedelem forgalma élel­miszerekből 10 százalékkal, ru­házati cikkekből 4 százalékkal, vegyesiparcikkekből 8 százalék­kal nőtt. A lakosság mintegy 10 száza­lékkal többet költött a külön­féle szolgáltatásokra és javítá­sokra, mint a múlt év első fe­lében. A takarékbetétállomány a fél év folyamán 3,2 milliárd forint­tal nőtt és a fél év végén meg­haladta a 15,5 milliárd forintot. Népesség — népmozgalom Az ország lakossága 1964. jú­nius 30-án kereken 10 120 000 fő volt. 1964 első fél évében az él- veszületések aránya változatla­nul alacsony volt (13,7 ezrelék). A természetes szaporodás mér­téke ugyanakkora volt, mint 1963 első felében (2,9 ezrelék)- Tovább csökkent á csecsemőha­landóság: 1964 első fél évében ezer élveszülöttre 41 egy éven aluli meghalt jutott. Kulturális ellátottság 1964 első felében kb. 2000 könyvet adtak ki, mintegy 21 millió példányban. Az idei ün­nepi könyvhéten 10 százalékkal nagyobb összegért vásároltak könyvet, mint az 1963. évi könyvhéten. A mozilátogatók száma 1964 első fél évében 56 millió volt, lényegében ugyanannyi, mint 1963 azonos időszakában. A színház- és operalátogatók szá­ma 3,5 millió volt, 200 000-rel több, mint az előző év első fe­lében. A televízió-előfizetők szá­ma a fél év folyamán 76 000-rel szaporodott és a fél év végén el­érte a 548 000-et. Idegenforgalom Az év első felében 365 000 külföldi állampolgár, a tavalyi­nál 110 százalékkal több járt hazánkban. A fél év folyamán félmillió magyar utazott kül­földre, 166 százalékkal több, mint 1963 azonos időszakában. Éudapest, 1964. július 26. Központi Statisztikai Hivatal Közlemény a magyar-szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 2. ülésszakáról MOSZKVA. ,(MTI) 1964. július 20-tól 24-ig Moszk­vában tartotta meg 2. üléssza­kát a magyar—szovjet gazdasá­gi és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság. A magyar küldöttséget Apró Antal, a bizottság magyar tago­zatának elnöke, a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnökhelyettese, a szovjet küldöttséget M. A. Leszecsko, a bizottság szovjet tagozatának elnöke, á Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnökhelyettese vezette. A bizottság az 1966—1970. évi időszakra vonatkozóan megtár­gyalta energiahordozók, papír és cellulóz szállítását a Szovjet­unióból Magyarországra. Megtárgyalásra került az 1966—1970. évi időszakban Ma­gyarországról a Szovjetunióba irányuló zöldség- és gyümölcs- szállítások növelése, valamint nagy befogadóképességű városi és városközi Diesel-autóbuszok szállítása. A bizottság határozatokat ho­zott az autóbusz- és téhergép- kocsi-gyártás területén folyó együttműködés fejlesztéséről. E célból a felek előzetesen egyez­tették az egyes fő egységek kompenzációs szállításának kér­déseit. A bizottság nagy figyel­met szentelt a Szovjetunió és Magyarország közötti külkeres­kedelem fejlesztésének, meghall­gatta a Szovjetunió és Magyar- ország külkereskedelmi minisz­tereinek beszámolóját a szállí­tási szerződések kötéséről, és az 1-964—1965. évi áruforgalmi jegyzőkönyvben előirányzott kölcsönös áruszállítások mene­téről. A bizottság meghallgatta a műszaki tudományos együtt­működési albizottság javaslatait a Szovjetunió és Magyarország közötti műszaki tudományos együttműködés szervezésének megjavítására irányuló intézke­désekről. Az ebből adódó fel­adatokat a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság tudo­mányos kutató és tervező-szer­kesztő intézetei, valamint ágaza­ti szervei az erőfeszítések egye­sítése és összehangolása útján kívánják megoldani. A bizottság több más kérdést is megvizsgált. Többek között az első ülésszakon hozott hatá­rozatok végrehajtását, a Csap— Záhony határmenti vasúti át- rakodóhelyek átbocsátó képes­ségének növelését, a Szovjet­unió szénbányái mellett levő meddőhányók hasznosításának lehetőségeit és egyéb együttmű­ködési kérdéseket. A magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési kormányközi bizott­ság munkája a KGST-tagálla- mok nemzetközi szocialista munkamegosztásának alapelvei­ből indult ki, a barátság és a kölcsönös egyetértés szellemé­ben folyt és elősegítette a ma­gyar—szovjet gazdasági együtt­működés további kibővítését és elmélyítését. Varsó üzent a világnak Afrikai egység a gyarmatosítás ellen Washington egyelőre óvatos A VARSÓI találkozó méltán illeszkedik be azoknak a csúcstalálko- _____ zó knak a sorozatába, amelyek ennek a nyárnak diplomáciai tevékeny­ségére oly jellemzőek, s amelyeknek a jelentő­ségét a szovjet miniszterelnök látogatásai adják meg. Ezúttal is élénk nemzetközi érdeklődés kí­sérte a szocialista országok vezető államférfiai- nak találkozóját és csak fokozta az érdeklődést az alkalom, amire a lengyel fővárosban össze­gyűltek: Lengyelország felszabadulásának 20. év­fordulója, tehát olyan történelmi évforduló — mely az új európai helyzet kialakulásának egyik fő eseményéhez fűződik. Hitler hadivállalkozá­sainak sorozatát Lengyelország megtámadásával indította el, s ebben az országban mutatta ki a legvéresebben a náci rendszer kegyetlen és em­berellenes természetét. Lengyelország felszaba­dulása húsz évvel ezelőtt az egész emberiség felszabadulásának egyik fontos aktusa volt. Az emberek képzeletében összeforrott a lengyel sors és helytállás a nácizmus ellen vívott küzdelem­mel, s ma is a legélesebben arra figyelmezteti a világ népeit, amit Varsó üzen a világnak ez­zel a valójában ma sem egészen megoldott prob­lémával kapcsolatban. Gomulka az ünnepség vendégeinek, Hruscsov- nak, Ulbrichtnak és Novotnynak a megérkezése alkalmából kifejtette a lengyel álláspontot azok­ról a kérdésekről, amelyek ma is fenyegetőek és a bonni kormány politikájából következnek. Gomulka kitért azokra a nyugatnémet próbál­kozásokra is, amelyeknek az a céljuk, hogy el­tereljék a figyelmet a bonni politika agresszív törekvéseiről, és olyan benyomást keltsenek a világ közvéleményében, mintha a Német Szö­vetségi Köztársaság kormánya békés kapcsolato­kat igyekezne kiépíteni a szocialista országok­kal. Ezeknek a törekvéseknek az értékét meg­felelő realizmussal kell megítélni, s fhagunk is tisztában vagyunk vele, hogy a német szövetsé­gi kormány már csak gyengesége miatt sem kí­sérelné meg az NDK bekebelezését, vagy az Odera—Neisse-határ megváltoztatását. Ellenben olyan szövetségi politikát igyekszik kiépíteni és fenntartani, amely alkalmas agresszív céljainak, ha nwrtJísilá*' eléréséit, de mindén esetre a táp­lálására. Hogy ezek á célok nem reálisak, még akkor--sem, ha-á nyugatnémet-kormány szilár­dabb szövetségeseket talál, mint amilyen jelen­leg a NATO, ezt nagyon sokan tudják ma már Nyugat-Németországban is, nagyon jói tudják, hogy az NSZK — mint Gomulka is rámutatott — nem a Harmadik Birodalom, a Szovjetunió, Lengyelország és más szocialista országok sem azok, mint a háború előtt voltak. Megváltozott a világhatalmi helyzet és nehe­zen képzelhető el olyan fantasztikus kalandor­EGY H ÉT A KÜLPOLITIKÁBAN CsUCSTALALKOZOT tartottak az afrikai or­szágok vezetői is, s ez alkalommal sikerült né­hány lépéssel továbbjutni azon az úton, amin a múlt évben, hasonló összejövetel keretei kö­zött, Addis Abebában elindultak. Az afrikai csúcstalálkozót, amely öt napig tartott, ez alka­lommal Kairóban tartották és megvitatták mind­azokat a kérdéseket, amelyek közvetlenül, vagy közvetve érintik az afrikai országok fejlődését. Élénk vita volt a dél-afrikai helyzet, Portu­gália gyarmatainak ügye és Dél-Rhodesia körül. Mind a három kérdés a gyarmatosítás rendsze­rének fenntartásával függ össze, vagy legalább is felhívja a figyelmet azokra a gyarmati ma­radványokra, amelyek útjában állnak az afrikai népek szabad fejlődésének. Úgyszólván vala­mennyi szónok elítélte azt a tendenciát, hogy Afrika földjén fajüldöző politikát folytassanak, és ha közvetett formában is, de konzerválják a gyarmati korszak néhány jellegzetes kiváltságát. Élénk vita volt az afrikai egység kérdése kö­rül, amelynek szükségességében mindenki egyet ért, bár meg kell állapítani, hogy az egység fo­galmát különbözőképpen értelmezik. Az egység megvalósításának elképzelésében a legmesszebb ment el Nkrumah ghanai elnök, aki javaslatot tett egy afrikai egységkormány s megfelelő igaz­gatási szervezet kialakítására. Ez persze, még a távoli jövő ügye, de aligha kétséges, hogy valójában e felé mutat a fejlődés Afrikában. Sokan irreálisnak tartják Nkrumah elképzelését, de ezek megfeledkeznek arról, hogy az Afrika földjén alakult új államok nem olyan módon nemzeti jellegűek, mint amilyenek az európai országok. Mindenesetre a kairói értekezlet tisz­tázott néhány fontos elvi kérdést és megmutat­ta az afrikai országok egységét a gyarmatosítás elleni küzdelemben. EGT HARMADIK csúcstalálkozó jellegű ta­nácskozásról is beszámolhatunk, ezúttal az Ame­rikai Államok Szervezete ült össze külügymi­niszteri szinten, hogy folytassa azt a minden­képpen veszélyes politikát, amelyet az Egyesült Államok igyekszik az amerikai országokra rá­kényszeríteni, s amelynek célja Kuba elszigete­lése, sőt végső soron kísérlet *-kubai forrada­lom megfojtására. Az eddigi tanácskozásokról lényegileg azt lehet megállapítani, hogy az Egye­sült Államok megpróbál némileg a háttérben maradni, bár mindenki tudja, hogy a Kuba-él- lenés politika szálai Washingtonban futnak ösz- sze. Felmerültek bizonyos ellentétek is, és a je­lek szerint maga az Egyesült Államok is óva­kodik túlságosan kockázatos lépésre kényszerí­teni az Amerikai Államok Szervezetét. Johnson találkozóit Goiiiwaterrel WASHINGTON. (MTI) Johnson elnök péntek este a Felhér Házban fogadta Barry Goldwatert, a köztársasági párt elnökjelöltjét: Az arizonai sze­nátor az elnöki rezidencia dél­nyugati hátsó bejáratén érke­zett, s a délkeleti hátsó bejára­ton át 16 perc múlva távozott, hogy elkerülje az újságírókat. Johnson és Goldwater megbe­széléséről rövid és óvatos közle­ményt adtak ki, amely szerint a két politikus megegyezett: „E! kell kerülni a faji feszültséget” a jövendő politikai kampány harcaiban. Nem sokkal előtte Johnson — mint jelentettük — sajtóértekezletén azt mondotta: „Nem hinném, hogy a polgár­jogi kérdést teljesen ki lehet ik­tatni az elnökválasztási hadjá­ratból.” Du Cann angol kereskedelmi államminisztsr látogatásai Kállai Gyula, a Miniszterta­nács elnökhelyettese szombaton fogadta a hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó Ed­ward Du Cann angol kereske­delmi államminisztert. A beszél­getés során, amelyen részt vett Incze Jenő hazánk londoni nagykövete és I. T. M. Pink bu­dapesti angol nagykövet, szóba kerültek a két országot érintő politikai és gazdasági kérdések. Ugyancsak szombaton fogadta az államminisztert Péter János külügyminiszter. A látogatáson jelen volt Szilágyi Béla külügy­miniszter-helyettes, valamint a két nagykövet. Du Cann államminiszter ez­után Karádi Gyulát a külkeres­kedelmi miniszter első helyette­sét kereste fel, akivel hosszabb megbeszélést folytatott. Magyar államférfiak üdvözlő távira<a a Kubai Köztársaság elnökéhez és miniszterelnökéhez a kubai nemzeti forradalom napja alkalmából Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Kádár János, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságáak első titkára táviratot intéztek Osvaldo Dorticos Torrado elvtárshoz, a Kubai Szocialista Forradalom Egységpártja titkársága tagjához, és Fidel Castro Ruz elvtárshoz, a kubai forradalmi kormány miniszterelnökéhez. A Kubai Szocialista Forradalom Egységpánja Országos Vezetősége első titkárához, melyben a Kubai Köztársaság forradalmi ünnepe alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, az egész magyar nép, és a maguk nevé­ben legforróbb testvéri üdvözletüket és jókívánságaikat küldik kuba hős népének. Kifejezésre juttatják táviratukban, hogy a magyar népet nagy örömmel töltik el azok a sikerek, amelye­ket a hős kubai nép hazája függetlenségének megvédelmezésé- ben, az ország felvirágoztatásában, a szocialista társadalom épí­tésében elért. A kubai nemzeti ünnep alkalmából Péter János külügymi­niszter táviratban köszöntötte dr. Raul Roa kubai külügymi­nisztert. A Szakszervezetek Országos Tanácsa ugyancsak távirat­ban üdvözölte a Kubai Dolgozók Forradalmi Szakszervezeti Szövetségét. (MTI) Több mint száz halálos áldozata van az algíri robbanásnak ALGÍR. (Reuter, AP) Péntekre virradó éjszaka fel­robbant Bone algíri kikötőben az „Alexandria csillaga” egyip­tomi teherszállító hajó. A rob­banásnak, mint az algíri szom­bat reggeli lapok közlik, már több mintt száz halálos és 200 sebesült áldozata van, az anya­gi kárt pedig kétmilliárd frank­ra becsülik. Az áldozatok között van öt ra­kodómunkás, ötven tengerész, huszonöt katona és öt tűzoltó. politika a nyugati kor­mányok részéről, mély ezt a tényt számításon kívül merné hagyni.

Next

/
Thumbnails
Contents