Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-25 / 173. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek 1 XIX. ÉVFOLYAM, 173. SZÁK. Ara 60 fillér 1964. JÚLIUS 25, SZOMBAT Fontos teendő a szőlő- és gyümölcstelepítések gépesítése Bemutató Kunfehértón m tsr. H liiiiEikásliatalsk helyzetért!, a politikai oktatás tapasztalatairól tárgyait as SZMT elnöksége Az MSZMP B ács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács vb rendezésében pénte­ken a Kunfehértói Állami Gaz­daságban, gépbemutatót tartot­tak. Ennek feladata a szőlők és gyümölcsösök talajművelé­sére és növényvédelmének el­végzésére alkalmas munkagé­pek munkájának felülbírálása volt. Megjelent a bemutatón dr. Pintér Gyula, az MSZMP Központi Bizottsága mezőgaz­dasági osztályának munkatár­sa, Glied Károly, a megyei pártbizottság titkára, Malos László, a megyei pártbizott­ság mezőgazdasági osztályának vezetője, Bank Gyula, a me­gyei tanács vb mezőgazdasági osztályának vezetője, Kopácsi Ernő, az AGROTRÜSZT ve­zérigazgatója, Benkő László, a Budapesti Mezőgazdasági Gép­gyár igazgatója, továbbá a megye gépállomásainak, állami gazdaságainak számos veze­tője. A Kunfehértói Állami Gaz­daság kultúrtermében Glied Károly nyitotta meg a bemu­tatót. Üdvözölte a megjelen­teket, hangoztatva: Az össze­jövetel célkitűzése, hogy a megye legkiválóbb kertészeti és gépészeti szakembereinek a közreműködésével megvitassák a megyénk különleges mező- gazdasági helyzetéből adódó gépesítési problémákat. Az új ültetvények talaj- és növényvédelmi munkáinak a legjobb minőségben történő elvégzése egyre nagyobb feladatot ró mezőgazdasági üzemeinkre — mondotta. — Ezért halaszt­hatatlan teendő a szőlő- és gyü­mölcsöstelepítések gépesítésé­nek a megoldása. A megye nagyüzemi ültetvényeiben hasz­nálható géptípusok lényegében most vannak kialakulóban. Je­lenleg számos különféle géptí­pust alkalmaznak gazdaságaink­ban, s ezekből sem áll rendel­kezésre a szükséges mennyiség. A kereskedelem az igényeknek csak mintegy az egyötödét ké­pes kielégíteni. A mai bemuta­tó hivatott meghatározni, hogy a bemutatott gépek alkalma­sak-e ipari gyártásra. E felada­Ne hagyfuk eSkallodm (V. Zs.) Ünnepi hetek és fesz­tiválok programjától hangos az ország. Mintha versenyt indítot­tak volna a városok: Melyik tud többet, értékesebbet nyúj­tani a hazai és külföldi közön­ségnek. A szabadtéri színpado­kon egymást váltják a színé­szek és a hivatásos, vagy ama­tőr népi táncosok. Igen. Tánc­mozgalmunk néhány évig tartó megtorpanás után ismét magá­ra talált, bebizonyítva, hogy fej­lődőképes, életrevaló, megbe­csülést, támogatást érdemel. A néptánckutatás az európai országok közül nálunk a leg­fejlettebb. Néhány központi táncegyüttesünk híre az egész világot bejárta és nincs olyan város az országban, ahol ne alakult volna színvonalas tánc­csoport. Mennyi dicsőséget szerezhet­ne, a legjobbak között szere­pelhetne a mi Hírős együtte­sünk. De sem a megyében, sem sem pedig Kecskeméten nem igen kapja meg a népitánc- mozgalom a szükséges támoga­tást. A Hírős együttes évek óta — a táncosok jó szándéka, lelkes igyekezete ellenére — képtelen továbbfejlődni, az él­vonalba kiugrani. Érthető. Több anyagi támogatás, egy népi ze­nekar életrehívása, másrészt több megértés, törődés kelle­ne. Múlt év végén éppen Kecs­keméten zajlott le az a tájkon­ferencia, amely tisztázta a nép­táncművészet helyét, szerepét a népművelésben. A konferen­cia foglalkozott a népi tánc fontos hivatásával az esztéti­kai, érzelmi nevelésben, rögzí­tette a valóság művészi megis­merésének. az egyéni é* közíz­lés fejlesztésének a táncegyüt­teseken keresztül megvalósítha­tó módjait. Elméletileg tehát hasznos volt, gyakorlati ered­ménye azonban — legalábbis nálunk — alig mutatkozott. A Hírős együttes gondjai tovább­ra is megoldatlanok maradtak, és halódnak a hagyományok­ban gazdag Szeremle, Érsek- csanád, Gara, Hercegszántó, Szakmár régebben országos hí­rű csoportjai. Másutt egy egész országban sincs annyi szépség, mint Bács- Kiskun megyében. A Kalocsa és Baja környéki folklór olyan kincsesbánya, kimeríthetetlen erőforrás, amelyből érdemes volna az eddiginél jóval töb­bet meríteni. Megérné, hiszen a nemrég feltűnt hajósi tánccso­port máris szép dunántúli si­kereket aratott és a kalocsai, érsekcsanádi . gyermektánccso- port országos hírű. Kérdés, mi vár a tehetséges gyerektánco­sokra, ha felnőnek, kapnak-e helyet és támogatást? Sok még a tennivaló. De itt az ideje, hogy számbavegyük megyei néptáncmozgalmunk helyzetét. Nem új együttesek alakítására van szükség, hanem a meglevők művészi színvona­lának megerősítésére, esetleg két-három valóban művészi produkciót nyújtó csoport meg­alakítására. Még idejében tol­mácsoljuk a következő javas­latot: A közelgő kecskeméti szüreti napok műsorába be le­hetne iktatni például egy tánc­fesztivált is, nemcsa ik ruhabe­mutatót. Becsüljük meg érté­keinket ne hagyjuk elkallódni, hiszen ebből anyagi, erkölcsi siker — az egész megyére na­tok megoldásához egyébként a megye ipara is segítséget nyújt. Ezután került sor a tulajdon­képpeni bemutatóra az állami gazdaság nagyüzemi szőlőiben. Több mint 30 féle, részben már forgalomban levő, másrészt me­gyénk állami és szövetkezetei gazdaságaiban újított, illetve át­alakított gép munkáját és telje­sítményét vizsgálták és értékel­ték a résztvevő szakemberek. A gépek közül néhány osztat­lan érdeklődést keltett. Így például a Törökszentmiklósi Gépgyárban készített talajmaró, amely a zöldtrágya talajba jut­tatására és egyéb talaj munkák végzésére is kiválóan alkalmas. Teljesítménye óránként 0,7 kh. A Kunfehértói Állami Gaz­daságban készített kétsoros vontatott tárcsa a széles sorközű szőlőkben 10—15 cm mélyen porhanyít és tö­kéletes simaságú talajt hagy maga után. A permetezőgépek közül a leg­nagyobb sikert a keceli Béke Szakszövetkezetben átalakított S—050/1 típusú gép aratta. Ez a 125x80 cm sor- és tőtávolságú szőlőkben 12 órás műszakban 20 hold teljesítménnyel üzemel­tethető gép kiválóan porlaszt, permetlétartálya pedig nagy be­fogadóképességű. Hozzá hason­lóan elnyerte a szakemberek tetszését a soltvadkerti Kossuth Szakszövetkezetben szőlőperme­tezésre és batériás töltésre át­alakított Rapidtox II. gép is, amely nyolc csövön 10 hl per- metlevet szór az ültetvényre. Ismételten kitűntek meg­bízható munkájukkal és ki­váló teljesítményükkel a közismert S—050-es és a Rapidtox II. permetező-po- rozó gépek. A bemutató után az értékelő bizottság az esti órákig tartó vitán döntötte el, hogy a nö­vényvédő és talajművelő gépek közül melyekre van leginkább szükségük a nagyüzemi gazda­ságoknak. Tegnap Kecskeméten a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának elnöksége ülést tartott, amelyen először a munkásfiatalok gazda­sági, politikai és kulturális hely­zetéről előterjesztett jelentést vitatták meg. Mint a beszámo­lóból is kiderült, e kérdés vizs­gálata azért is fontos, mert a megye ipari és mezőgazdaságai üzemeiben dolgozók 35 százalé­ka fiatal. Több mint 4500 az ipari tanulók száma, s rajtuk kívül 20 400-an tartoznak a 30 éven aluli korosztályokhoz. A szocialista címért küzdő brigá­dokban 48,8, a szocialista címet elnyert brigádokban 40,8 száza­lék a fiatalok aránya. Igen sok hasznos mozgalmat kezdeményeztek eddig a külön­böző üzemekben dolgozó fiata­lok. A Kiskunfélegyházi Vegy­ipari Gépgyár ifjúmunkásai például védnökséget vállaltak a Borsodi Vegyikombinátnak ké­szülő berendezések minőségi el­készítése és batáridőben törté­nő leszállítása felett. A Kiskun- halasi és a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban dolgozó fiatalok a szőlő- és gyümölcstelepítésnél vállaltak védnökséget. Jelentősen javult a fiatalok és az idősebb munkások kapcsola­ta. Szívesen fogadják az ifjakat a brigádokban és segítik őket abban, hogy jó szakmunkások­ká váljanak. A gazdasági veze­tők már kevésbé megfelelően foglalkoznak az ifjúsággal. En­nek tulajdonítható, hogy kevés Csaknem százan válogatják a kajszit a MÉK kiskőrösi felvá­sárlótelepének udvarán, a .hul­lámtetős, szín alatt. Négyféle nagyság szerint osztályozzák a naponta beérkező 6—8 vagon- nyi termést. A barack felhoza­tala e napokban „tetőzött”. Igen szép az idei termés, kü­lönösen Kecel és Soltvadkert határában (a legnagyobb meny- nyiséget is innen hozzák); két­harmada megfelel az export kö­vetelményeinek. Főként Auszt­riában, Nyugat-Németországban, közöttük az újító. Jutalmazásuk­kal sem törődnek kellőképpen. A Kiváló dolgozó oklevelet ka­pott dolgozók között mindössze 22,4, a jelvényes Kiváló dolgo­zók között csupán 17,3 százalék a munkásfiatalok aránya. A jelentés ezután arról adott számot, hogy egészséges tanulá­si vágy tapasztalható a munkás- fiatalok között. Szép számmal iratkoztak be középiskolákba, főiskolákra, egyetemekre. Az ÉM Fémmunkás Épületlakatos- ipari Vállalat Kecskeméti Vas- tömegcikkipari Gyárában pél­dául komoly gondot okoz a vezetőknek a vizsgaidőszakban a termelés zökkenésmentes biz­tosítása, olyan sokan tanulnak az üzemben. Ezután az elnökség az 1963 —1964. évi politikai oktatás ta­pasztalatairól tárgyalt. Megálla­pította, hogy 246 tanfolyam ke­retében 5544 dolgozó részesült politikai oktatásban. Ám több szeminárium, feloszlott és a hall­gatók közel 8 százaléka maradt ki év közben az oktatásból, ami arra figyelmeztet, hogy az idei évadban nagyobb gonddal szer­vezzék a hallgatók beiskolázá­sát és fokozottabban ügyeljenek a propagandisták kiválogatásá­ra, felkészítésére. Végül az aratásról, betakarí­tásról és a munkaerőhelyzet alakulásáról hallgattak meg tá­jékoztatót az elnökség tagjai. N. O. Csehszlovákiában és Belgium­ban nagy az érdeklődés a Ho­mokhátság jellegzetes gyümöl­cse iránt. (Lent bal oldalt.) Hollósi Klára, az 1-es számú brigád és az egész telep egyik legügyesebb válogatója „sorol­ja” a 45 milliméteren felüli — vagyis a legnagyobb — átmérő­jű kajszit. (Lent jobb oldalt.) J. T. „Tetőzik" a kajszi

Next

/
Thumbnails
Contents