Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-22 / 170. szám
Para d i csőm nem es it esi bemutató A Földművelésügyi Minisztérium Szakoktatási és Kísérlet- ügyi Főigazgatósága a SZ~- VCSZ központjával és a Bács- Kiskun megyei felvásárló szervekkel együttműködve, kedden a Duna—Tisza közi Mezőgazda- sági Kísérleti Intézetben megrendezte a korai paradicsom nemesítésének és termesztésének bemutatóját. Részt vett a bemutatón dr. Soós Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes, dr. Szűcs Kálmán, az FM Szak- oktatási és Kísérletügyi Főigazgatóságának vezetője, dr. Kbzma Pál, a Kertészed és Szőlészeti Főiskola rektorhelyettese, Matos László, az MSZMP megyei bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetője, valamint a társintézetek, az értékesítő és felvásárló vállalatok, illetve a feldolgozó ipar képviselőd. Bevezető tájékoztatójában dr. Mészöly Gyula, az intézet Kossuth-díjas igazgatója hangoztatta, hogy elsőrendű célkitűzésük mind az exportfeladatok, mind pedig a lakosság ellátásának az eddiginél korábbi időpontban való teljesítése. A bemutatón szereplő tíz fajtából nyolc az intézet kutatói által nemesített, kettő pedig — a magyar Budai korai és a No 10 x Bizon elnevezésű bolgár heterózis — úgynevezett kontroll fajta. Közülük a Kecskeméti Merevszárú, amely kis kocsánytapadású, könnyen rázható, gépi szedésre alkalmas, valamint a Kecskeméti 512-es a legkorábban érő fajták. Világszerte egyre inkább a 60—80 gramm súlyú, ovális alakú, egyöntetű színeződésű, zöldtalp- és repedésmentes fajták részesülnek előnyben. Az intézet nemesítői mintegy hat éve foglalkoznak az egyenletesen színeződő fajtákkal, s ezek közül a közelmúltban négyet jelentettek be fajtaelismerésre. Dr. Mészöly Gyula beszámolóját követően a résztvevők megtekintették az intézet telepének kísérleti parcelláit, majd a borbási üzemegységbe látogattak el, ahol a vetőmag szaporításának munkájával ismerkedtek meg. J. T. Szegedi Szabadtéri Játékok 1964, Mozg^líiiQs napok (Szegedi tudósítónktól.) Az ünnepélyes megnyitó közeledtével egyre jobban érezhető a fesztiválhangulat. Július 24-re és 25-re az összes szállodai és fizetővendég-szolgálati hely foglalt a városban, és egyre érkeznek a kollégiumi elhelyezést kérő vidéki igénylések is. Fokozza a mozgalmasságot az a tény is, hogy csütö'vr már átlépik a határt a rendkívüli kedvezmény alapján Szegedre látogató jugoszláv turisták. A vasárnap nyilvánosságra hozott megegyezés alapján ugyanis a;.' jugoszláv illetékes szervek áltál kiadott úti okmányokkal ünnepi hetekre érkező turistáknak • közvetlenül a határon adnak belépési engedélyeket. A Kelebiánál és Röszké- nél átlépő vendégek úti okmányát a magyar szervek bélyegzővel látják el és ez egyben a tulajdonképpeni vízum, a belépési engedély is. A beutazási engedély az érkezés napjának 24 órájától kétnapos szegedi tartózkodást tesz lehetővé. Mivel az engedély megszerzése csupán 400 dinárba kerül, rendkívül sok jugoszláv vendégre számítanak Szegeden. A röszkei határállomáson MÁVAUT-autó- buszok várják az érkezőket, amelyék a szokásos menetdíjért viszik Szegedre az ünnepi heteket meglátogatni akaró utasokat. A nagy idegenforgalomra való tekintettel, gyors munkával a határon új pavilont építettek fel, amelyben az IBUSZ és a Szegedi Idegenforgalmi Hivatal alkalmazottai éjjel-nappali szolOtthonra talált gyerekek Az örökbefogadás nagyon régi szokás. A kétezer évvel ezelőtti rómaiak már törvénnyel szabályozták az adoptálást. Természetesen, ma is megvan annak a lehetősége, hogy valaki nevére írassa, magáénak ismerje el és mint sajátját nevelje azt a gyereket, aki támasz nélkül maradt, elvesztette szüleit, vagy azok lemondtak róla. Az örökbefogadást nálunk is törvény szabályozza, meghatározva a lehetőségeket és feltételeket, szigorúan szem előtt tartva a kiskorúak érdekeit, szellemi és testi fejlődésük fontosságát. Megszerették, örökbe fogadták Érdemes egy pillantást vetni arra, hogy napjainkban honnan kerüinek ki azok a gyerekek, akiket örökbe fogadnak, és milyen emberek íratják őket nevükre? Többségükben felelőtlen, családjukkal mitsem törődő szülők gyermekei azok, akiket — éppen az apa vagy az anya züllött élete, iszákossága miatt — állami gondozásba kell venni. Nem ritka, hogy a keresetét az utolsó fillérig elpoha- razó apa mellett a hasonló felfogású anya teljesen elhanyagolja a gyerekek gondozását. Az ilyen kiskorúak örömmel mennek rendesebb családba, ahol jó ruhát, meleg otthont és ellátást kapnak. Így volt ez például Sz. Z. esetében is. Az iszákos, goromba apa és az erkölcstelen anya mellől állami gondozásba vették és 1961-ben nevelőszülőkhöz került. A józan életű, munkájának élő házaspár megszerette, majd 1963-ban örökbe fogadta a kisfiút. Akinek nem kell... Bár társadalmunkban már korántsem ítélik el a leányanyákat, mégis akadnak, akik igyekeznek megszabadulni újszülött, vagy már 2—3 éves gyermeküktől. Nemrégiben történt például a kecskeméti kórházban, hogy egy lány bevitte hároméves, beteg kisfiát. Amikor meggyógyult, többszöri felszólításra sem ment érte. A nő- gyógyászaton negyedszer yolt bent vizsgálaton egy 35 éves asszony. Megállapították, hogy végleg le kell mondania a szülésről. Napokig sírt, amikor meglátta a fekete hajú K. J.-t, aki éppen olyan volt, mint amilyennek tulajdon gyermekét elképzelte. A dolog vége az lett, hogy az asszony örökbe fogadta a gyermeket és hazavitte Du- navecsére. • Belenőnek az új környezetbe Az ilyen és ehhez hasonló történeteket —, amelyek az örökbefogadásokkal kapcsolatosak — sokáig lehetne még sorolni. Egy valami azonban már a fenti esetekből is világosan elénk tárul. Sokan vannak, akik ráébrednek arra, hogy gyerek nélkül sivár, üres az életük, s mivel nekik már nem lehet, örökbe fogadnak valakit. Évenként általában 15—20 kiskorút fogadnak örökbe megyénkben. Ezek az otthonra talált gyerekek teljesen belenőnek az új környezetbe és hamarosan elfelejtik az „igazi szülőket”, az ott elszenvedett megpróbáltatásokat. A gyámhatóság minden esetben — mielőtt az örökbefogadás megtörténne — alaposan megvizsgálja, hogy a leendő szülők anyagilag és erkölcsileg is megfelelő nevelést tudnak-e biztosítani a gyereknek. Különös gondot fordítanak arra, hogy a kiskorú olyan helyre kerüljön, ahol szeretik. Ez eddig minden esetben sikerült. Előfordult már, hogy az örök- befogadó szülők évek múlva a legnagyobb boldogságban keresték fel a gyámügyek előadóját, hogy ismételten megköszönjék segítségét és közbenjárását. Gál Sándor gálattal gondoskodnak a szállást igénylő vendégek elhelyezéséről, pénzbeváltásról, városnéző programok szervezéséről, illetve a szabadtéri játékokra szóló belépőjegyek biztosításáról. Üj helyiségbe költözött a Szegedi Idegenforgalmi Hivatal is, és a minden igényt kielégítő megnagyobbodott alapterülejátékok minden szereplője. Utcákon, éttermekben, presszókban mindenütt ismerős arcokba ütközik az ember. Mintha itt adott volna találkozót egymásnak az ország egész művésztársadalma. Sőt, megjelentek Szegeden kameráikkal a filmhíradó, a magyar, osztrák és dán televízió munkatársai is, hogy Jelenet a Vidróczkiból. Előtérben: Yidróczki (Ütő Endre) és Kiss Anna (Berdál Valéria). Háttérben: az Anya (Palán- kay Klára) és Teca (Mére Ottilia). (Fotó: Siflis.) tű irodákban előreláthatólag zökkenésmentesen tudják lebonyolítani a forgalmat. Természetesen, a Dóm téren is fokozódik a felkészülés üteme. Már üzemelnek a körben elhelyezett büfésorok, amelyek az idén nemcsak a játékok időpontjában, hanem egész nap a vendégek rendelkezésére állnak. A színpadon már jelmezes próbák folynak. Illúziót keltőén szinte már főpróbaszerűen elevenednek meg Farkas Ferenc „Vidróczki” című művének látványos jelenetei, és sor került az első főpróbára is. Tegnap este már megállás nélkül elő- adásszerűen táncolták végig a Pécsi Balett művészei az új felfogású „Fából faragott királyfi”-! A Henrik Czyz által vezényelt Honegger oratórium is lenyűgöző erejű látványosságával fogta meg a nézőtéren helyet foglaló különböző nemzetiségű maratoni versenyzőket. Az Aidá-ban vendégszereplő külföldi művészek és a Magyar Állami Népiegyüttes kivételével már Szegeden tartózkodik a péntekre, a megnyitó napjára ízelítőt tudjanak adni a minden eddiginél több hazai és külföldi vendéget váró fesztivál mbzgalmas napjairól. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 17a. Telefon: 17-09, Terjeszti a Magyar Posta. Elöflzethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj i hónapra 13 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85 Index: 25 065, fl fürdovezelő Intermezzo a kabin előtt — Az életmentő — Kopár telektől a modern strandig — — Kisfiam, mi a kedvenc szórakozásod? — A repülőmodellezés. Van a suliban egy szakkörünk . •. — És mit szólnál ahhoz, ha valaki összezúzná a több hétig készített repülőgépedet? — Jól eiagyabugyálnám! — Ezek szerint én is verjelek el, mert az előbb feltépted a szép gyepszőnyeget, amit heteken át sok bácsi készített? ... Neked is! — ígérem, többé nem teszem. .. A rövid, de tömör beszélgetés egy éles sípszó után hangzott el a kecskeméti strand öltözősora előtt. A kisfiú, aki néhány perccel ezelőtt még szaporán tépdeste a zöld füvet, most lehajtott fejjel baktat visz- sza társaihoz- A kék fürdőruhás ember pedig — az előbbi társalgás főszereplője — folytatja útját körbe a strandon. Talán felesleges is bemutatni a kecskemétieknek a kék fürdőruha és a csillogó síp tulajdonosát. Hiszen Kovács László fürdővezető már tíz éve itt tevékenykedik, s szinte minden helybeli ismeri. A kis intermezzo után a strandfürdő ügyeletes szobájában kértük meg Kovács elvtársat, hogy néhány szóban tájékoztasson bennünket az újjáépített kecskeméti strand idénykezdetéről. — A ?,3 millió forintos költséggel átépített strandot június 13-án nyitottuk meg. Már az első vasárnap több mint másfél ezer vendégünk volt. Említettük, hogy Kovács László, a köztiszteletben álló Laci bácsi, már egy évtizede ügyel a kecskeméti strand tisztaságára, jó hírnevére. De mennyit változott ez idő alatt a fürdő? — Tíz eszendővel ezelőtt még csak néhány csenevész fa adott árnyékot az egyébként kopár strandon. Kabin pedig még mutatóban sem volt... Azóta bizony sokat változtunk. Jelenleg 312 darab négy-hat személyes kabin és ezer személy befogadására alkalmas vetkőzőhelyiség áll a fürdővendégek rendelkezésére. Amellett minden évben nagyobb területet fásítottunk — megteremtettük a strand kulturált zöldövezetét. A medencék idei felújításával pedig Bács- Kiskun megye egyik legkorszerűbb strandfürdője lett a kecskeméti uszoda. És mi a dolga egy ilyen korszerű létesítményben a fürdővezetőnek? — Én vagyok a mindenes — válaszol mosolyogva. — Tisza- parti születésű vagyok, és nagyon szeretem a vizet. Magam irányítom a medencék vízcseréjét, fertőtlenítését. Ellátom az úszómester feladatait is Időnként pedig — ha a személyzet közül valaki hirtelen megbetegszik — felcsapok kabinosnak, jegyszedőnek, sőt, elsősegély- nyújtónak is. Hiányos lenne a portré, ha Kovács Lászlót nem mutatnánk be, mint életmentőt is. — Évente több mint száz embert kellett kimenteni a kecskeméti strand vizéből. Sajnos, sok úszni nem tudó gyerek szülői felügyelet nélkül jött ki, s a mély vízbe merészkedve bizony nemegyszer „forró” pillanatokat okozott nekem. A beszélgetés során kiderül, hogy napjainkban már kevesebb a mentések száma. Hét-nyolc évvel ezelőtt még naponta 16— 18 esetben kellett — sokszor ruhástól is — fuldokló után ugrani a fürdő vezetőnek. Idén viszont — a szezonkezdés óta — csak néhány alkalommal kényszerült vízbe Laci bácsi. A balesetek csökkenéséhez természetesen hozzájárul az is, hogy nyaranta mintegy félezer kecskeméti kisdiákot tanítanak meg itt szabályszerűen úszni. Az idén például három csoportban fOO általános iskolai tanuló sajátítja el az úszás tudományát. Már kint járunk ismét a strand gyepén. Laci bácsi a nagymedence felé indul. Mi pedig — mert ki bír ellentállni ' ebben a 28 fokos hőségben a csábító, tiszta víznek — a kabin felé igyekszünk. Kovácsi Miklós
