Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-23 / 171. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! MUNKÁSPÁRT KUN LAPJA 1964, JÜLIUS 23, CSÜTÖRTÖK SZ OCIAC1STA MAGYAR. XIX. ÉVFOLYAM, 111. SZÄM Ära 60 fillér Közel hatszáz megbízás V*^'NTE^ 7 Száztizenötmilliő forint értékű tsz-beruházás . INTÉZET ' ’ A párthatározatok nyomán A kővetkező évek feladatairól tanácskoztak a megye kereskedelmének irányítói Lassan egy hónapja működik a Fejér és Vas megyében bevált tapasztalatok alapján — a gazdasági bizottság határozata értelmében — létrehozott, a megyei tanács vb tervosztályának új intézménye, a megyei beruházási iroda. Működésének kezdete szinte zökkenésmentes volt, hiszen a korábban három szak- igazgatási szerv hatáskörébe tartozó beruházási részlegek ösz- szevonásának előkészületei, szervezési teendői már hónapokkal ezelőtt megkezdődtek. Amikor a napokban az új intézmény munkájának első tapasztalatairól érdeklődtünk Gá- tai Ferencnél, a beruházási iroda vezetőjénél, ezzel kezdte tájékoztatóját: — Most, hogy száz százalékig egy helyen összpontosulnak az állami, a tsz-, és a nagyobb községfejlesztési beruházások, máris sok tekintetben érezzük az intézmény létrehozásának előnyeit. Egy helyről ugyanis egyszerűbb a beruházások áttekintése. Nem tanácsi szervektől is átvettünk és vállalunk beruházásokat. Ilyen például a kiskunfélegyházi pártház, a Földművelésügyi Minisztérium ugyancsak Félegyházán épülő keltetőállomása, és még egy sor létesítmény. — Máris elmondhatjuk, hogy a két legfőbb partnerünkkel: a tervezőkkel és a kivitelezőkkel jobb a kapcsolatunk, mint amilyen a beruházási tennivalók korábbi felaprózottsága mellett annak idején lehetett. Akkor előfordulhatott, hogy az egyik, vagy a másik partner a tsz-nél arra hivatkozott, hogy állami beruházással van leterhelve, vagy fordítva. Most egy kézben foghatjuk össze a kapacitást. Jobb a szakemberek kihasználása is. A korábbi három beruházási részleg mindegyikénél működtek például gépészeti, villamossági, vízügyi, és egyéb szakemberek, holott a feladatkörük ellátása nem mindig kötötte le teljes munkaidejüket. Szaktudásuk most szélesebb körűen, gazdagabban hasznosítható. A műszaki ellenőrzéseknél a területi elv érvényesítése szintén sokkal gazdaságosabban jelentkezik. Ha például Jánoshalmára száll ki a műszaki ellenőrünk, egyszerre tekintheti meg a különböző forrású beruházásokat. És végül: Nagyon sokat várunk a hasznos tapasztalatok átadásától. Például, a községi tanácsok eddig csak a községfejlesztéssel törődtek. Nagyon jó lenne, ha ezentúl a községet gazdagító minden beruházás sorsát is a szívügyüknek éreznének, és a KÖFÄ-hoz hasonlóan segítenék elsősorban a munkaerő és az anyag biztosításában. Milyen értékű és milyen jellegű beruházások sorsa felett „bábáskodik” a beruházási iroda? — A megyei beruházósokéves terve 304 millió forint körül mozog. Tulajdonképpen ennek a fele, a második félévi rész vár az irodánk bonyolítására. A nálunk levő megbízatásokból úgy ítéljük, tekintélyesebb túlteljesítéssel számolhatunk. Az összesen közel 600 létesítményből 12 községfejlesztési jellegű. A jövő évre áthúzódó beruházásként kultúrház épül Csengődön és Kunadacson, tíz községben pedig a vízhálózat bővül, illetve gépház létesítésével oldódik meg a vízellátás. Ezzel kapcsolatban említést érdemel, hogy vízmű létesítéséről csak akkor tárgyalhatunk a községi tanáccsal, ha már biztosított a tervezője, kivitelezője és együtt van a létesítmény pénzügyi fedezete is. — Köztudott, hogy a három tényezőt nem is olyan könnyű „összehozni”. Egyedül a pénzügyi fedezetet is a legtöbb helyen a községfejlesztési alap több évi tartalékolásával tudják csak biztosítani. Nem jelenti-e majd ez az új gyakorlat, hogy csak évekkel később jut jó ivóvízhez egy-egy község? — Szó sincs róla. Mert vajon minek örül jobban a lakosság: Annak-e, hogy áll a faluban a hidroglóbus, de gépház híján nincs vízszolgáltatás, vagy elkészült a hálózatrendszer — mert csak arra futotta a pénz — és a hidroglóbusra kell várni egy-két évet, vagy pedig minden tényező birtokában annak, hogy egy év alatt elkészül és működik is a vízmű? Nem vitás, hogy az utóbbinak. Hiszen a községfejlesztési létesítményeknél eddig — a hiányos előkészítésből eredő — a nehézségeket áthidaló rugalmas megoldások okozták a legtöbb gondot, bosszúságot. — Visszatérve az előbbi kérdésre: Mintegy 480 tsz-beruhá- zás bonyolítása van irodánkra bízva, körülbelül 115 millió forint értékben. A legnagyobbak közülük: több mint 20 tehénistálló, hat tojóház, illetve csibenevelő, palántanevelő-telepek, sertéskombinátoik, magtárak, mintegy 30 tsz villamosítása, tsz-szolgálati lakások stb. — Működésünk első heteiben a legnagyobb gondot azonban a leninvárosi építkezés megsokasodott problémái jelentették. A most épülő két 37 lakásos pontház távhő- és gázbevezetési nehézségei miatt a lakásokat csak szükségmegoldással lehet az idén birtokba venni. A gázbiztosítás egyik feltétele például egy elgőzölögtető állomás, amelynek berendezését külföldön lehet beszerezni. Ezzel kapcsolatban sok még az elrendezni való az érdekelt szervek között. A távfűtő- és gázvezeték lefektetését csak a jövő év végére igazolta vissza az ÉM Csőszerelő Vállalata és számos hasonló probléma vár még megoldásra. Mindezeket számbavéve, elkészítettük a Leninváros intézkedési tervét. Főmérnökünkkel, Csányi Sándor elvtárssal együtt nemegyszer hat óra tájban kezdjük a napot, és este nyolckor távozunk az irodából. Minden törekvésünk az, hogy az év végéig „ki- tisztózzuk” a leninvárosi gondokat. S ha ez sikerül, már pedig sikerülnie kell, azzal bizonyíthatjuk be igazán: Van lét- jogosultsága megyénk új intézményének! — S hogy mit kér irodánk az alsóbb szintű tanácsoktól? Ismételten ezt tudom mondani: Legyenek igazán gazdái a területüknek, érezzék, hogy felelősek a beruházásokért, függetlenül attól, ki folyósítja azokra a pénzt. Amiben tudnak segítsenek. És ha a beruházásokkal kapcsolatban bármilyen problémájuk akad is, keressenek meg bennünket bizalommal, szívesen adunk tanácsot. A beruházási jogszabályok keretei között, a határidők betartására törekedve úgy szeretnénk dolgozni, mint a jó ügyvédi munkaközösség, hogy minél több megbízónk legyen — fejezte be nyilatkozatát Gátai Ferenc elvtárs. A MEGYEI pártbizottság ipari, valamint párt- és tömegszervezetek osztálya rendezésében tegnap délelőtt Kecskeméten megyei kereskedelmi aktívaülést tartottak. A tanácskozás résztvevői megvitatták milyen tennivalókat ró a megye kereskedelmére az MSZMP Politikai Bizottságának június 2-i határozata, amely a belkereskedelem előtt álló feladatokat jelöli meg. Megjelent a tanácskozáson Lestár Béla, a Belkereskedelmi Minisztérium Tervgazdasági Főosztályának helyettes vezetője, Buda Gábor, a megyei tanács vb elnökhelyettese, és Gerőcs István, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője is. Berberovics István, a megyei párt vb ipari osztályvezetője a megye kereskedelmének az utóbbi három évben elért eredményeit értékelve kiemelte, hogy az áruforgalom az 1960. és 1963. közötti időszakban 22,8 százalékkal növekedett. MEGÁLLAPÍTOTTA, hogy nemcsak mennyiségi, hanem minőségi változás is tapasztalható a megye áruforgalmában. Elkészült a kupola Elkészült az Uránia Csillag- vizsgáló új kupolája. (Első képünk.) A bemutató csillagvizsgáló átépítésének első szakasza most fejeződött be. Elkészült az új kupola és helyén van már a távcső is. Az apróbb szerelőmunkák elvégzése után, a közeljövőben átadják rendeltetésének az amatőr csillagászok „fellegvárát”. (Második képünk a kitűnő csillagászati távcső összeállítását ábrázolja. Orgoványi János és Reindl János mű.'ize kívánó munkát.) A csillagászat üdvözíti az igényeit kielégítő, Főképpen a mezőgazdaságban dolgozók áruigénye változott előnyösen, egyre jobban megközelíti a városi lakosságét. Jelentősen növekedett az elmúlt években az étolaj eladás, ugyanakkor csökkent a sertészsír iránti kereslet. A cukor- fogyasztás megközelíti az országos átlagot és egyre többen vásárolják a konzervárukat is. A konfekció és a divatáruk iránti kereslet ugrásszerűen emelkedett. Szintetikus mosóporok háttérbe szorítják a mosószappanokat. Csökkent a rádiót és a kerékpárt, de növekedett a televíziót, motorkerékpárt és a személygépkocsit vásárlók száma. Az előadó rámutatott azokra a hiányosságokra is, amelyek gátolják a lakosság áruellátását. Számos árucikk hiányzott időnként a boltok polcáról. Legtöbbször a kereskedelem belső szervezetlenségére, a piackutatás gyengeségére vezethetők vissza a hibák. Az elmúlt időszakban szerzett tapasztalatok, valamint a Politikai Bizottság határozata biztos alapot nyújt a megye kereskedelmének további fejlesztéséhez. MINDENEKELŐTT a szükségletek előzetes felmérését kell pontosabbá, megbízhatóbbá tenni és szorosabbra fűzni a kis- és nagykereskedelem, valamint a nagykereskedelem és az ipar kapcsolatát. Az áruelosztásnál pedig fokozottan figyelembe kell venni egy-egy terület lakosságának igényét. Szükséges, hogy a kereskedelmi szervek több évre előre határozzák meg, mennyi tanulót kell felvenniük. A korábbinál jobban ki lehet és ki is kell használni a női munkaerő alkalmazásra kínálkozó lehetőségeket. A hálózatfejlesztés legfontosabb szempontja az, hogy lehetőség szerint korszerű, nagy egységeket hozzanak létre és a peremvárosokban is létesítsenek megfelélő üzlethálózatot. A jövőben nem fordulhat elő, hogy egy-egy új lakótelep építkezésével párhuzamosan nem készülnek el az ott lakók ellátását biztosító kereskedelmi egységek is. A dolgozók munkakörülményeinek megjavítása érdekében 1965 végéig mindenütt teljesíteni kell a minimális szociális és egészségügyi normákat meghatározó rendelkezésben előírt feladatokat. A beszámolót vita követte, amelynek során felszólalt Lestár Béla és Gerőcs István is. A KERESKEDELMI vállalatok és a földművesszövetkezetek pártszervezetei a hónap végén, illetve a jövő hónap elején tartandó üléseiken megvitatják az elhangzottakat. A kereskedelemben dolgozó kommunistákra vár a feladat, hogy a munkahelyükön segítsék a határozat célkitűzéseinek megvalósítását, együttműködve a gazdasági vezetőkkel. : rész végzi a nagy szakértelmet minden lelkes híve örömmel korszerű, új létesítményt.
