Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-22 / 170. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek 1 KISKUN MEGYEI LAPJ4 A MAGyAH SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS !X. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM Ara 60 fillér 1964. JÚLIUS 22, SZERDA Kánikula A Medárd-napol követő, esőkkel váltakozó, szeszélyes, bő­séges csapadékokat hozó időjárás után a szokásos nyári káni­kula köszöntött ránk. A hőmérő higany szála 30—32 fokig emel­kedik, sőt egyes hegyeken még ennél is magasabbra. A Bala­ton vize eléri a 28 fokot, s folyóinkban is kellemes a hőmér­séklet. Aki csak teheti — ha csak egy-két órácskára is — me­nekül a hűsítő habokba, az árnyat adó lombok alá. Szerencsére megyénk bővelkedik ezekben a lehetőségekben. Hét végén zsú­folt vonatok érkeznek a lakiteleki, alpári Tisza-ághoz, megtelik a melegvizű fürdő Kiskunfélegyházán, Kiskőrösön és Izsákon, kis „Balatonjaink” — a Szelidi-tó, a soltvadkertiek, a kunfehér­tóiak tava — tömegestől vonzzák a látogatót. S ne is beszéljünk az olyan szerencsés emberekről, mint a kalocsaiak, bajaiak, du- navecseiek, akik élhetnek a nagyszerű lehetőséggel, amit ilyen­kor a folyó és folyópart kínál, lubickolhatnak, fürdőzhetnek, napozhatnak kedvükre. Már amikor idejük engedi. Mert nem szabad megfeledkeznünk azokról, akik bizony beérik egy-egy kulacs jó ivóvízzel, a kutaknál történő lemosdással. mert a nagy munka, a gabonabetakaritás hihetetlen energiát elfogyasztó tennivalói közepette nem jut idejük másra. Mint például ennek a csöppségnek, aki labdájával tipeg a strandmedence felé, vagy a folyóban lubickoló cdÜldnak — akik élvezhetik a vakációt, a nyár örömeit. Majdnem másfél millió kölcsönzés Emelkedett az ismeretterjesztő művek népszerűsége Eredményes munkát végeztek a könyvtárak A feltevés — hogy a könyv­tárak számára a televízió kon- kurrencia — tévesnek bizo­nyult. Felmérések tanúskodnak arról, hogy egy érdekes irodal­mi műsor vagy tájékoztató után megnő az érdeklődés a szóban forgó regény vagy novel­la iránt. Az olvasás népszerű­sége egyáltalán nem csökken, sőt állandóan nagyobb lesz ná­lunk, erről bizonykodnak a Ka­tona József Megyei Könyvtár idei első féléves munkáját ösz- sziefoglaló kimutatások adatai is. Megyénk könyvtáraiba beirat­kozott az első fél évben 76 800 olvasó, mintegy 6000-rel több, mint az elmúlt év hasonló idő­szakában. A kölcsönzött köte­tek száma 1 408 400, közel 270 ezerrel több mint 1963-ban. Szép eredményeket tükröznek a tanyai lakosságot könyvvel, filmmel ellátó kecskeméti és kiskunhalasi művelődési autó adatai is. valamennyi könyvtár jelen­tősen növelte szakkönyvál­lományát és a helyi termelési sajátossá­goknak megfelelően szerzi be a szükségletét. Az okos és terv­szerű gazdálkodás, a jól meg­alapozott felvilágosító, nevelő­munka következtében érték el ezt a kiemelkedő eredményt a könyvtárak. Az első fél év tehát újabb ha­talmas sikerekkel zárult és eb­ben jelentős része van annak is, hogy bővült a könyvállo­mány. A tavalyi 480 420 kötet­ről 578 500-ra nőtt. Könyvbeszerzésre 1189 350 forintot fordítottak, ebből jelentős hányad a KÖFA- és a MÉSZÖV-juttatás. Megyénk könyvtárainak veze­tőit és munkatársait a legna­gyobb elismerés illeti. Szakértő, lelkiismeretes munkával tobo­roznak újabb híveket a köny­veknek, szerettetik meg egyre több dolgozóval az olvasást. í!JVSXQiggg Az olvasók száma 2124, a kölcsönzéseké 18 800 kötet, és összesen 173 előadást, 200 játék-, 44 ismeretter­jesztő filmvetítést tartottak a tanyavilágban az elmúlt fél évben a művelődési autókkal utazó előadók. Fellendült és országos vi­szonylatban az első helyre ke­rült megyénkben az ismeretter­jesztő irodalom olvasottsága. — Tavaly csak 186 140, az idén már 295 000 ismeretterjesztő kö­tetet kölcsönöztek az olvasók. Ebből is legszámottevőbb — 57 600 kötet — a mezőgazdasági szakirodalom forgalma. Ez a szám 21400-zal több a tavalyi­nál. De említésre méltók — 49 740-nel — a társadalomtudo­mányi és 43 700 kötettel a ter­mészettudományi művek köl­csönzésének eredményei is. A gyors ütemű fejlődés töb­bek között azzal magyarázható, hogy A második fél év (T. P.) Még jól emlékszünk az elmúlt esztendő végére, amikor megállapítást nyert, hogy jó eredmények születtek a községfejlesztésben. A ter­vet összességében teljesítet­tük, s tanácsaink nagy előre­haladást értek el a kommu­nális, szociális és kulturális célkitűzések végrehajtásában. Meg kellett állapítani azon­ban azt is, hogy a túlteljesí­tés lehetőségeit nem tudták kihasználni teljes mértékben, s részben az időjárás, más­részt anyaghiány és egyéb ob­jektív okok folytán több rész­feladat megoldása befejeztlen maradt. Helyes volt tehát a felettes szervek rendelkezése, amely előírta, hogy elsősor­ban a már megkezdett beru­házásokat kell befejezni, s át­adni rendeltetésének. Ezzel egy időben természetesen az évi feladatok végrehajtásához is hozzá kellett fogni. Ilyen körülmények között nyilván­valóan nem kis gondot oko­zott a munkák jó megszerve­zése, az anyagellátási nehéz­ségek leküzdése, a szükséges munkaerő beállítása. Az évi feladatok nagyságát mutatja, hogy tanácsaink er­re az esztendőre több, mint 127 millió forint községfejlesz­tési kiadást terveztek — az ennek megfelelő bevétellel —, s mintegy 107 ezer folyómé­ter járda, 23 km villanyháló­zat, több mint 11 ezer négy­zetméter új park, három tisz­tasági fürdő, 19 mélyfüratú kút, 13 törpevízmű és 79 km vízhálózat megépítését vették tervbe. Az első fél év, amely — mint a bevezetőben is emlí­tettük — nem volt ment minden nehézségtől, viszony­lag kedvező eredményeket ho­zott. Egyrészt sikerült befe­jezni az áthúzódó feladatok jó részét, másrészt —az előze­tes számvetések szerint — a tervek első fél évre eső hánya­dát is meg tudtuk közelíteni. A társadalmi munka eléri a betervezettet, és számos he­lyen kiemelkedő eredménye­ket mutat. A második fél év feladatai egy csöppet sem kisebbek, mint az első fél esztendőé vol­tak. Ebben az időszakban fe­jeződik be a kunpeszéri és a kéleshalmi művelődési ház építése. Úszódon egy négy­tantermes, szolgálati lakással ellátott iskolát adnak át ren­deltetésének. Felsőszentiván lakói ugyancsak a művelődési házat szeretnék birtokukba venni a közeli jövőben. Hogy csak egynéhányat említsünk a megvalósulásra váró felada­tok közül. Ha lehet, az eddiginél is nagyobb jelentősége van most a helyi erőforrások felkutatá­sának, felhasználásának, hi­szen még mindig jelentkeznek az anyagellátás gondjai, s ezek nemegyszer fékezik a szép elgondolások kivitelezé­sét. Helyesen teszik tehát pél­dául a dusnokiak, hogy helyi erőből is igyekeznek enyhíteni a téglahiányon. Ugyanezt te­szik Madaras községben is, ahol már hagyományai van­nak a szénporos téglaégetés­nek. Sokat enyhíthet az anyagellátási gondokon az ugyancsak jól bevált és a Du­na menti községekben alkal­mazott sóderkitermelés is. Az építőipar munkájának szervezettségében, az ellenőr­zésben általában javulás volt tapasztalható az első fél év­ben, azonban még akadnak hibák. S a hibák helyrehozá­sa — lásd keceli fürdő! — még nem mindig történik kellő gyorsasággal és lelkiis­meretességgel. Az említettek csak kis ré­szét képezik a községfejlesz­téssel összefüggő második fél­évi gondoknak, de jelzik: Nem lehet késlekedni és megnyu­godni, vagy pláne kivárni — mondjuk a nagy nyári mező- gazdasági munkák befejezését. A mostani halogatás később nagyon megbosszulná magát — a lakosság rovására. Minden területen és állan­dóan, szívósan előrehaladni, s a községfejlesztésben is na­ponta megtenni, ami a ter­vek időben való teljesítése ér­dekében szükséges. Ezt mu­tatja, ezt a tanulságot rejti a félévi — még most készülő, de körvonalaiban már felmér­hető — összesítés és számve­tés. Érdemes leszűrni belőle a tanulságokat.

Next

/
Thumbnails
Contents