Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-16 / 165. szám
C 524 Világ proletárjai, egyesüljétek! / LAPJA w XIX. ÉVFOLYAM. 165. SZÁM Ara 60 fillér 1964. JÚLIUS 16, CSÜTÖRTÖK Q termelőszövetkezetek, az alacsonyabb típusú szövetkezetek helyzete és a további feladatok a megyei pártbizottság napirendjén Szántják a tarlót A gabonaföldek letakaritSsát követő legsürgősebb szántóföldi- feladat a talaj szántással való „lezárása”, a tarlóhántás. E munka egyébként is a korszerű agrotechnikai módszerek közé tartozik, az idén azonban a gyakori esők különösképpen megkövetelik haladéktalan elvégzését, mert a talaj nedvességtartalma jelentősen megnövekedett, s az csakis szántással őrizhető meg. Arra pedig nagy szüksége lesz az ősszel földbe kerülő gabonaféléknek. Végeredményben tehát a jövő évi termés milyensége függ a mostani talajmunkától. Szövetkezeti gazdaságaink többsége jól tadja mindezt* s'1 számos helyen megjelentek az- ekét vontató traktorok a nemrég még kalásztengert ringató földeken. Képeink is ezt illusztrálják. Felül Siskovics Rudolf, a bátyai Piros Arany Tsz erőgépvezetője a letakarított ősziárpa- táblán MTZ-vel vontatja a lengyel gyártmányú, négy fejből álló ekét, s 14—16 cm mélyen felszántja a tarlót. Alul a Kiskőrösi Gépállomás három traktorosa, Mészáros István, Matos József és Kövesdl Sándor látható, amint egymás nyomában szántják az öregcsertői Petőfi Tsz ősziárpa-földjének 200 holdas területét. Pásztor Zoltán felvételei. A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága július 1‘5-én, szerdán délelőtt ülést tartott a megyei tanács nagytermében. Az ülést Erdősi József, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg, majd javaslatot tett a napirendi pontokra. L Az MSZMP Központi Bizottsága titkárságának Bács- Kiskun megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek és alacsonyabb típusú szövetkezeteinek helyzetéről és politikai munkájáról hozott határozata. 2. Tájékoztató időszerű politikai és gazdasági kérdésekről. 3. A megyei pártbizottság és végrehajtó bizottság második féléves munkaterve. Az első napirendi pont tárgyalásán a pártbizottság tagjain kívül részt vettek a tömegszervezetek, társadalmi és gazdasági szervek megyei vezetőd, valamint a járási és városi tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei. Az első napirendi pontot Glied Károly, a megyei pártbizottság titkára terjesztette elő. Tisztelt Megyei Pártbizottság! Kedves Elvtársak! A Központi Bizottság titkársága megtárgyalta megyénk termelőszövetkezeteinek és alacsonyabb típusú szövetkezeteinek helyzetét, politikai munkáját. A KB titkársága a legfontosabb alapkérdésekben megerősítette a megyei pártbizottság és a pártszervezetek tevékenységét. Ugyanakkor néhány kérdésben nagyobb következetességre, céltudatosabb, szervezettebb gazdasági és politikai munkára hívta fel figyelmünket. Kiemelkedően fontos feladat a gyenge tsz-ek gazdasági, politikai helyzetének javítása, mindenekelőtt a jó adottságú fekete földű területeken. Cél: a magasabb színvonalú gazdálkodás A megyei pártbizottság 1964. januári és márciusi határozatai mélyen elemezték a gyenge termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdulásának lehetőségeit és meghatározták a megerősítésükhöz szükséges feladatokat is. A megyei pártbizottság határozatainak megfelelően ez évben a fekete földű területeken — kivéve egyes szikes területen gazdálkodó szövetkezeteket — meg kell szüntetni a gyengeséget kiváltó okokat, a gazdálkodás megjavítása útján biztosítani kell, hogy e szövetkezetek elérjék legalább a közepes kategóriájú szintet. A párt- és állami szervek egyaránt egyik legfontosabb feladatuknak tartsák a gyenge szövetkezetekben a belső szervezeti élet helyreállítását. Biztosítani kell, hogy érvényesüljön a szövetkezeti demokrácia. További erőfeszítéseket kell tenni megfelelő szakemberekkel való megerősítésükre. A gyenge szövetkezetek jelentős számában a mostoha természeti viszonyok csak lassú fejlődést tesznek lehetővé. Szükséges, hogy gazdasági intézkedéseink a gyenge szövetkezetek között differenciáltan érvényesüljenek. A beruházások juttatásánál állami szerveinknek al- kalmazniok kell a szükség szerinti. megkülönböztetés elvét. E téren a következő olyan problémákkal találjuk magunkat szembe, amelyeken gyorsan változtatni kell: Az 1965—66. évi tervek elkészítése során minden eddiginél nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy a gyenge szövetkezetek ne kényszerüljenek olyan termelésszerkezet kialakítására, amely eleve lehetetlenné teszi a termelés fejlesztésének adottságaik közötti kibontakozását. A munkaerőhiánnyal küzdő szövetkezeteket olyan kultúrák termelésének irányába kell vinni amelyet munkaerő-ellátottságuk lehetővé tesz. E szövetkezetek általában termeljenek több gabonát, takarmányfélét és a sajátos viszonyaiknak megfelelő állattenyésztési ágazatban érjenek el fejlődést. A gyenge termelőszövetkezetek megszilárdítása sokoldalú, bonyolult munka, sok türelmet igénylő feladat. Javasoljuk, hogy párt- és állami szerveink most, a fél év eltelte után, vizsgálják meg saját területeik gyenge szövetkezeteinek helyzetét, összegezzék tapasztalataikat, vonják le a megfelelő következtetéseket. Külön is kell szólni a kalocsai járás gyenge szövetkezetei problémájáról. A kialakult helyzet okait kutatva, az objektív okok — a belső, gyengébb szikes területek, a rendkívüli csapadékszegénység, a tsz-tagság elöregedése — mellett döntően szubjektív okok játszanak közre. Ezzel kapcsolatosan az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet: Gyenge szövetkezetenként megvizsgálandó az éves termelési bevételi terv teljesítése, és a várható kiesések pótlására azonnali intézkedéseket kell tenni. Kívánatos a vetésszerkezet felülvizsgálása és a helyi adottságoknak legjobban megfeleld növénykultúrák termesztése. A gyenge tsz-ek megerősítésének fontos feltétele az állóeszköz-állomány — állami hitelek igénybevételével való — fejlesztése; különös figyelemmel az állati férőhelyek bővítésére, a tenyészállatok számának növelésére, a gépesítés olyan mértékű fokozására, hogy a traktoregységenként elérje a 135 kh szántó megyei átlagszintet. Javítani kell a közös munkában résztvevő tagok arányát. Ennek érdekében — figyelembe véve a helyi lehetőségeket — olyan jövedelemelosztási formák alkalmazására kell törekedni, amelyek ösztönöznek a munkában való részvételre és a munkaintenzitás fokozására. Törekedni kell a munkaképes családtagok közös munkába való bevonására. Tekintettel arra, hogy a du- navecsei járás egyes területein is hasonló gondjaink vannak, ezért szükséges, hogy az ottani párt-, tanácsi, állami gazdasági vezetők a szükséges intézkedéseket tegyék meg, és több figyelmet szenteljenek a homokos talajon gazdálkodó, rossz adottságú szövetkezetekre. Erősödjenek a szocialista vonások Az alacsonyabb típusú szövetkezetekben legfontosabb politikai és gazdasági feladat a szocialista vonások erősítése. A szőlő- és gyümölcstermesztés mellett nagyobb figyelmet kell fordítani a szántóföldi táblás gazdálkodás, a közös és magán gazdaságok állattenyésztésének fejlesztésére, a közös tevékenység növelésére. Ugyanakkor tovább kell folytatni a szőlő- és gyümölcstelepítést, amelyhez a (Folytatás a 2. oldalon}
