Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-15 / 164. szám

Egy esztendő után II fejlődés gondjai - növekvő feladatok és a társadalmi aktivitás — egy községi tanács testületi munkája a „mérlegen Megérkeztek Londonból Az Idei Országos Mezőgazda- sági Kiállítás állattenyésztési érdekességei között minden bi­zonnyal nagy érdeklődésre tart­hat számot az angol rendszerű ketreces tyúktartás bemutatása. A londoni Thomber cégtől vá­sárolt berendezések megérkez­tek, s mint a kiállítási iroda közölte az egyiket, már az el­múlt években bemutatott tojó­házban szerelik fel. Az angol rendszerű ketreces tyúktartás bemutatója „túléli” a kiállítást is. Ezt a bemutatót még további 10 hónapig láto­gathatják és tanulmányozhat­ják a szakemberek. Ugyanezt az időt használják fel arra is, hogy hazai viszonyok között ta­nulmányozzák és ellenőrizzék a berendezéseket. (MTI) f — Hogyan látja munkáját egy esztendő után? — ez a kér­dés még egy-egy személyhez in" tézve is izgalmas és érdekes vá­laszokra adhat alkalmat, de még inkább, amikor egy egész testület tevékenységére kér fe­leletet. Nos, a Kunszentmiklósi Községi Tanács Végrehajtó Bi­zottságának alkalma nyílt arra, hogy sokoldalúan elemezze a tanácsválasztás óta eltelt több, mint egy esztenő eredményeit, s megvizsgálja a saját munkája tükrében. A járási tanács vb tűzte ezt napirendjére, így az alapos elemzés nem maradha­tott el, s jó alkalom is volt őszinte, a hiányosságokat sem szépítgető „önvizsgálódásra”. Az erről készült, közel húszoldalas beszámoló adatokban is gazdag részletezése helyett hadd álljon itt ezúttal a tanulságok és ta­pasztalatok közel egynéhány — természetesen a teljesség igénye nélkül. Az a bizonyos 24,6 százalék Az elmúlt évben megtartott 12 tanácsülésen — összegészé­ben — a tanácstagok 64,6 szá­zaléka volt jelen, igazolatlanul hiányzott 24,6 százalék — írja a jelentés, s megpróbálja ennek magyarázatát is adni. A beteg­ség, elköltözés, s egyéb objek­tív körülmény mellett különö­sen a tsz-ekben dolgozó tanács­tagok gyakori elmaradását em­Tobb bár mint haszon Javítani, helyrehozni akartak, s több kárt okoztak, mint hasz­not — el lehet mondani ezt a Délmagyarországi Áramszolgál­tató Vállalat egyes dolgozóiról. Múlt kedden, július 7-én Kecske­méten, a Bethlen körút Nagy­kőrösi út elágazásánál levő par­kosított terelőszigetnél ki akar­ták cserélni a közvilágítású fénycsövet. A szándék neme® volt. hanem a kivitel... összeg. De vajon mi lenne, ha ezzel a módszerrel a közeljövő­ben a város parkjaiban „séta- kocsikáznának” a különböző járművek? Lehet, hogy a fény­cső elhelyezése gondot okozott a DÁV dolgozóinak, de ők meg sem kísérelték ennek célszerűbb megoldását. Ilyen esetben nyil­ván a városi tűzoltóság is szí­vesein sietne segítségükre. S vég­ső esetben — ha elkerülhetet­fme, így nézett ki a beültetett virágágyás az* önkényes „parkírozás” ufón. Zsölter István nagykőrösi la­kos gépkocsivezető — az PB 95—58. sz. tehergépkocsival — úgy hajtott rá a virágágyakra, hogy azt szinte teljes hosszá­ban legázolta. S amikor ez ügy­ben — a hivatalos feljelentés nyomán — Kerekes Gáspár sza­bálysértési előadó telefonon fel­hívta a DÁV nagykőrösi üzem- vezetőségét, ott a következő „választ” adta Tollas Ferenc művezető: Okét nem érdekű, fontosabb dolguk is van ama, minthogy ilyesmivel fogtalkoz­Nos, az okozott kár „mind­össze” 193 forint és nSiány fuiéiK, tehát vápáim mmxm len a károkozás — Rötetességük erről előzetesen értesíteni az il­letékes szerveket, s azok hozzá­járulását, illetve segítségét kér­ni, hogy a lehető legminimáli­sabbra csökkentsék a pusztítás mértékét. Mert az ilyen munká­ban nincs sok köszönet, s nem vigasztal érte senkit még a ki­gyulladó fénycső sem. A szemlélettel van baj a DÁV egyes dolgozóinál, erre utal a munkások felettesének telefo­nom adott válasza is. Ezen kell tehát elsősorban változtatniuk ahhoz, hogy a jövőben a város lakói ne legyenek tanúi ilyen meggondolatlan és felelőtlen «. a líti a beszámoló, akik közül a legtöbben a sok munkára hivat­koztak. Ez azonban nyilvánva­lóan csak egyik oka a távolma­radásnak, s nem is minden idő­szakban elfogadható. (Arról nem is beszélve, hogy a hiányzás igazolatlansága mindenképpen ‘ bizonyos mulasztásra, s olykor hanyagságra vall.) Ha azonban a tanácstagi beszámolók meg­tartása sem kielégítő — mint Kunszentmiklóson —, ahol az elmúlt év második felében a ta­nácstagoknak csak 28, ez év első öt hónapjában pedig 38 tanács­tag tett eleget ennek a köteles­ségének, akkor nyilvánvalóan ennek mélyebb okai is vannak. Helyesen tette tehát a községi tanács vb, hogy felfigyelt er­re a jelenségre és egyéni be­szélgetések formájában — a vb vezetői 31 olyan tanácstagot ke­restek fel, akik az elmúlt év­ben négynél több esetben hiá­nyoztak — igyekezett tisztázni az elmaradások körülményeit, így sikerült feltárni egyeseknél a tanácstagi munka formális vonásait, s azok eredőjét. Pél­dául azt a furcsa körülményt és szemléletet, hogy némelyik tanácstag a körzetében „nem talál tennivalót”. S mivel in­dokolja ezt? Ha már közműve- sítve van a területe akkor az­zal, s ha erre például egyelőre nincs mód — mivel külterüle­ten lakik stb. —, akkor pedig ez a hivatkozási alap. A mun­kája kimerül holmi igazolások kérésében vagy megadásában, s a tanácsüléseken való — job­bik esetben! — részvételben. Mindenképpen téves szemlélet ez, s mi tagadás, a tanácstagi oktatás és az egyéni beszélge­tések keretében sok szó esett erről, mire sikerült javulást, változást elérni az aktivitás nö­velésében. Ma már — mint a beszámoló megállapította — a legtöbben értik és tudják, hogy nemcsak „körzeti” hanem köz­ségi tanácstagok, akik az egész község életét irányítják és vá­lasztóikkal, községükkel szem­ben kötelezettségeik is vannak. Hatékony segítőtárs lehet A végrehajtó bizottság és ta­nácsapparátus hatékony segítő­társa, társadalmi bázisa lehet a létrehozott hat állandó bizott­ság és két albizottság. Közü­lük igen eredményesen dolgo­zik az ifjúságvédelmi bizottság, amely mintegy öitven-hatvan aktivistát irányít. Rendszeres ellenőrzéseket végez, kiterjed figyelme a veszélyeztetett fia­talokra, a cigány ifjúság hely­zetére, az állami gondozottak­ra, az iskolába járásra, fellép a fiatalok italozása ellen, meg- vizsgája az ipari tanulók kö­rülményeit stb. A pénzügyi és kereskedelmi állandó bizottságnak része van abban, hogy az elmúlt évben az adóbevételi tervet 118 szá­zalékra teljesítette a község. Kevesebb sikert könyvelhet el magának a mezőgazdasági ál­landó bizottság, gyakran elma­radoznak az ülésekről a köz­ségfejlesztési áb egyes tagjai, néhol a vezetők nagy elfoglalt­sága jelent akadályt. Az állan­dó bizottságok munkájában en­nek ellenére javulás tapasztal­ható, s a hiányosságok leküz­désével valóban betölthetik hi­vatásukat. Az érdekelt állandó bizottsá­gok részt vesznek a tanács vb ülésem, s a napirendek előké­szítő munkájában, észrevéte­leikkel, javaslataikkal már ed­dig is jól segítették a testületi yegejffit. Az aktivitás növelése azonban itt is, mint az elmon­dottakból kiderült, még sok „rejtett tartalékot” tárhat fel. Minden határozat annyit ér . .. — amennyit megvalósítanak , belőle. A községi tanács vb munkájára is vonatkozik ez a bölcs megállapítás. Határozat pedig — mint a beszámolóból is kiderül — volt bőségesen. Az esztendő során — az előírt ütemben — megtartott 26 vb- ülés 223 határozatot hozott, amelyekből 125 egyedi ügyekre szorítkozott. Az ülések aktívak, s minden femerülő kérdést ala­posan megvitat a vb. A hatá­rozatok nagy többsége segíti a munkát. Hibaként lehet felhoz­ni — mondja önkritikusan a községi tanács végrehajtó bi­zottságának jelentése —, hogy egyes határozatok végrehajtása nincs ellenőrizve, s nem is tud­ja a vb, hogy az hogyan lett végrehajtva. „Sok olyan határozat és ész­revétel van amit egyes irányí­tó szervnek küldünk meg és választ nem kapunk rá. Pl. a FŰSZERT-épület tatarozása, a Sütőipari Vállalat kenyérboltjá­nak korszerűsítése, vagy a zöldségellátás megjavításának problémája...” Az ilyen ügyek­ben — helyes a megállapítás — ha kell személyesen is intéz­kedjen a vb, s mozdítsa ki az ügyeket holtpontjáról, mert kü­lönben a határozatok nem vi­szik előbbre az adott terület fejlődését. S a határozatok ellenőrzésé­ben — elsősorban a helyben is megvizsgálható ügyekre gondo­lunk — nyilvánvalóan részt kell vennie a vb nem függetlenített tagjainak is, s ez alól még az elfoglaltságra való hivatkozás sem adhat felmentést. A bizalom forrásai Nem könnyű a tanácsi tes­tület és apparátus dolga. A nö­vekvő igények és feladatok újabb és újabb követelménye­ket állítanak eléjük. A gazda­sági szervezőmunka és irányí­tás bonyolult tennivalói mellett gyakran kopogtat a lakosság közérdekű bejelentéseivel, ja­vaslataival, észrevételeivel — rossz a járdarész, bogárfertő­zött a kert, elromlott a közkút, szabálytalanságok adódtak a tsz-ben stb. De adódnak — nem is ritkán — egyéni sérelmek, kérelmek is, főleg családi ügyekben — elhagyott öregek, részeges szülők, veszélyeztetett kiskorúak stb. — amelyeknél nem is mindig könnyű az igaz­ságtevés. Mégis vállalni kell, mert a bizalom kötelez, s gyak­ran áldozatokat is követel at­tól, akit a közösség iránti fe­lelősség hat át. S ilyenkor csu­pán egy kívánsága van minden tanácsi dolgozónak és tanács­tagnak, hogy bár ugyanilyen se­gítőkészséget tapasztalna, ami­kor majd ő kopogtat a lakások ajtaján — a társadalmi munka szervezése ügyében. Mert e te­kintetben elejtett néhány pana­szos szót a jelentés is — de ez talán már külön újságcikk té­mája lehet, s nem szükséges itt „kiteregetni” a kunszentmiik- lósiak ilyen irányú gondjait. Hiszen, mondhatnánk, ezen már csak ők maguk segíthetnek — és bizonyára segítenek is. Ehhez és még sok más hasz­nos tapasztalat felméréséhez volt jó a járási tanács vb előtt történt beszámolás. Ahol — több szem többet lát — számos jó tanácsot és útbaigazítást is kaptak további munkájukhoz. <-th -» Csengődi borospohár HA A KISKŐRÖSI járás ti­zennégy községét lélekszám sze. rint rangsoroljuk, akkor a 3200 lakosú Csengőd a hetedik hely­re kerül. Csengőd borairól ismert. Elég hallani a község nevét, a kép­zeletben máris megjelenik az aranyszínű tartalmát kínáló csengődi borospohár. Ha idegen jár Csengőd hatá­rában, bizony elcsodálkozik, miképpen teremhet ilyen cso­dálatos ízű nedű ezen a sivár­nak látszó homokon. Pedig ez a homok aranyat rejteget... A múlt század kilencvenes éveiben mintegy 3285 hold ke­rült kiparcellázásra Csengőd határában. Egymás után érkez­tek a telepesek, és az addig kihasználatlan homoksivatagot próbálták ,megszelídíteni”. A homok olcsó volt, majd­nem hasznavehetetlen. Buckás részeit birkalegeltetésre hasz­nálták, csak a laposokon pró­bálkoztak kertészkedéssel. KÖZVETLENÜL a múlt szá­zad végén ültették el az első szőlővesszőkét a kézi erővel fel­forgatott csengődi homokon, és 1901-ben már belépett a csen­gődi rizling is az akkori Pest megye borlajstromába — meg­előzve Kiskőröst és Soltvadker­tet. Sőt, az aranyhomok nedű­je dalra ihlette még a híres Dankó Pistát is. Ma a községnek 1911 hold szőlője van, melyből 1261 hol­don az Aranyhomok Szakszö­vetkezet gazdálkodik. — Hogyan szerepeltek a csen­gődi borok az idei járási bor­versenyen? — kérdeztem Schwarz János bácsitól, a szak- szövetkezet borászától. — Az 1963. évjáratú musko- tályos, szürkebarát és furmint borunkat részesítette elismerés­ben a bíráló bizottság. Az idén már a megyei borversenyen is részt vettünk és az ezüst díjat sikerült megszereznünk a ta­valyi évjáratú veltelinivel. SCHWARZ BÁCSI elmondta, hogy számos kiváló bortermelő gazdával rendelkezik a szak- szövetkezet. Ilyen a többek kö­zött Bikali József, Puchele Ist­ván, Szabadi Magdolna és Bor- bényi Gyula. Valamennyien részt vettek már borversenye­ken és néhányan díjat is nyer­tek. — S az idei terméskilátá­sok? Mint szakembernek, mi erről a véleménye? — A szőlöfürtképzödés jó, a virágzás jól sikerült, a sze­rintem jó közepes termésre számíthatunk. Tavaly rekord- termésünk volt, s minden év­ben nem számíthatunk arra. De ha az időjárás továbbra is kedvez, panaszra nem lesz okunk __ DO LGOS, szorgalmas embe­rek a csengődlek. Munkájuk nyomán gyümölcsfaligetek zöldellnek az egykori futóho­mokon. Büszkék boraikra és nem is alaptalanul. Moravcsik Árpád PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkeszt 5: dr. weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanáesház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 17a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknéL Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85 Index; 23 065,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents