Petőfi Népe, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-14 / 138. szám

Mit olvassanak? Praktikus viselet, hasznos és olcsó a oyermekkötény A kötény hasznos, csinos vi­selet. Hasznos, mert megóvja a gyermek ruháját a piszkolódós- tól, kopástól és a kinőtt, kija­vított ruhát is elhordhatják alatta. A kislányok ruhakötény- kéiket nyáron aláöltöztetés nél­kül, napozóként is viselhetik. Most három lánykakötényt, és két, tiúnak való „suszterkö­tényt” mutatunk be. Valameny- nyi régi felnőttruhákból is ala­kítható. Elérkezett a szünidő, a pi­henés, a játék időszaka. De kár lenne feledni, hogy a gye­rekek előtt álló két hónap az ismeretek bővítését, a tanulást is szolgálhatja — szórakozta­tó, játékos formában, a már gyermekkorban társul szegődő jó barát — a könyv segítségé­vel. Kicsi korban a mesék cso­davilágával élénkíti a kisfiú, a kislány fantáziáját. A me­sékben — a maguk követke­zetes törvényei miatt — min­dig a jó győz, a gonosz pedig elbukik, megbünhődik. S az igazság győzelme nemcsak nagyszerű él­ményt nyújt, hanem jelle­met is formál. A gyermek gondolkodását úgy irányítja, hogy ő maga is az igazságot szolgálja, s ha a helyzet megkívánja, harcol­jon is érte. A kamaszkor küszöbéig nem is jelent nagy problémát, hogy milyen könyveket ad­junk gyermekeink kezébe. A szülők gondjai akkor növeked­nek, amikor a kamaszfiú és a bakfislány érdeklődése a me­sék világa helyett az emberi élet, a társadalom kérdéseire, röviden szólva a földi reali­tásokra irányul. S mivel szá­mára minden új, elsősorban ismereteket ke­res, felfedezéseihez ka­lauzt, problémáira kielégí­tő választ. De a serdülő azt is korán meglátja, hogy az igazság győ­zelme a felnőttek világában nem következik be olyan könnyen és gyorsan, mint a mesékben. Felfedezi tehát az élet ellentmondásait. Ekkor válik bonyolulttá a kérdés: Milyen elvek szerint segítsük gyermekeinket köny­veik, olvasmányaik kiváloga­tásában? S itt már könnyen tévedhetünk. A két véglet a következő: Vannak szülők, akik úgy vélik, „olvasson el mindent a gyermekem, amire kíváncsi, majd eligazodik az olvasottakon”. Ennek ellenté­te az a szemlélet, hogy „a gyermek, minél később ismeri meg az élet gondjait, annál tovább marad boldog”. Aligha kell sok szót vesztegetni a két álláspont megcáfolására. A tanácstalanság, az egye­düllét érzése éppannyira rossz tanácsadó, mint az élettől való elzártság. Az alapkérdés hármas: Mit, mikor, hogyan? A választék bőséges. Egyetlen szakmának is annyi különálló ágazata van. hogy az is nagy feladat, ha valamelyiknek specialistá­jává fejlődik az ifjú. A tudás, a megismerés birodalmának növekedését jellemezve, hadd említsük meg, hogy csak a mű­szaki tudományos irodalom 60 millió oldal egy év alatt, amit egy ember 405 év alatt tudna csak elolvasni. Még egy meg­hökkentő adalék: Percenként kétezer könyv, újság kerül ki a világ nyomdáiból. Ebből a néhány adatból is fontos kö­vetkeztetéseket vonhatunk le. Először talán azt, ha már min­dent úgysem olvashatunk el, adjuk gyermekeink kezébe mindenek előtt a legjobb if­júsági könyveket. Az izgalmas, érdekes kalandok lekötik ér­deklődésüket. s ezen túl be­pillantást nyújtanak régmúlt korok világába, elvezetnek is­meretlen tájakra, megmutat­ják a nagy felfedezések törté­netét. Tehát . nemcsak szóra­koztatnak, hanem ismereteket is nyújtanak. A másik következetetés: Ha gyermekünkben bizonyos fajta érdeklődést fedezünk fel egyik vagy másik szakterület iránt, irányítsuk figyelmét az e té­makörrel foglalkozó köny­vekre. Ahogy a gyermek növeke­dik, úgy válik egyre in­kább érdeklődésének kö­zéppontjává a felnőttek világa: a társadalmi, a politikai kér­dések stb. A könyv jó barát, de a legjobb barát sem he­lyettesítheti az édesanyát, vagy az édesapát. A szülő és gyermeke meghitt beszélgeté­se — a legkényesebb témák­ról is — nyújtja a biztonságot, a felvilágosodás alapját ahhoz, hogy az ifjú ember egyre tá­guló érdeklődési körének meg­felelően jól választhassa még olvasmányait. B. I. A csíkos kartonból készült, egyenes szabású kötény a jobb oldalon elhelyezett zsebtől eltekintve, elől-hátul egyforma. Két­oldalt egy-egy nagy gombbal csukódik. Második rajzunk vászonkötény, nagy beleszabott zsebekkel, tűzésdiszitéssel. Hagyományos módon, hátul kantárszerűen gom- bolódik. A pöttyös kötényke az első modellhez hasonlóan elől-hátul egyforma, és oldalt csukódik, csak nem gombbal, hanem szalag­gal megkötve. Negyediknek szabályos suszterkötényt mutatunk. Anyaga lüszter. Körben és nagy zsebnél élénk piros szegélyezés díszíti. S végül: Még egy fiúkötény. Középkék kartonból, narancs- fchér csíkozású háromszög alakú zsebbel és díszítéssel. F. M. Strandi deny Receptek KO NY ÁKOS TEJ. Hozzávalók: Fél liter tej, 2 tojás sárgája, 2 teáskanál cukor, 4 evőkanál ko­nyak, 2 tojás fehérje. A tejet a tojássárgájával és a cukorral hab­verővel jól felverjük. Hozzátesszük a konyakot és a habbá vert fe­hérjét. Poharakba töltjük. Hideg­re .tesszük és frissítő, üdítő italt nyerünk belőle. CSOKOLÁDÉFAGYLALT TEJ­SZÍNNEL. Két tojás fehérjét 6 dkg porcukorral gőz felett habosra fel­főzünk és a tűzről levéve addig keverjük, míg hideg lesz. Ekkor 1 teáskanál kakaót, kevés rumot és negyed liter felvert tejszínt keve­rünk hozzá. Hosszúkás formába öntjük és a hűtőszekrény mély­hűtő részébe tesszük. Ha meg­fagyott, tálra borítjuk, felvert tejszínhabbal díszítjük, majd cso­koládé és pörkölt mogyoró resze­lékkel beszórjuk. VANILIAPARFÉ 5 tojás sárgáját jó habosra ke­verjük, 20 deka porcukorral. Utá­na lassan fél liter nyers tejjel feleresztjük és fél rúd vaníliával jól összekeverjük. Ezután lassú tűznél főzzük (forrni ne hagyjuk), amíg szirup sűrűségű lesz. Utána a vaníliát kivesszük belőle és teljesen kihűtjük. Fél liter ke­ményre vert tejszínhabbal össze­keverjük és vízzel kiöblített for­mákba (lehetőleg alumíniumba) öntjük, majel lefagyasztjuk, Nippek helyett... A szép és modern lakásban minden tárgynak rendeltetése van. Nincsenek agyonfaragott kredencek, súlyos és óriás he­lyet foglaló kombinált szek­rények, fodrok, csipketerítők és — nippekkel telezsúfolt vit­rinek. Porfogó porcelán gics- csek, az ósdi és hamis életér­zéseket ma is ápoló nippek helyett a szépség és hasznos­ság szerepét egyaránt betöltő tárgyak díszítik a ma embe­rének otthonát. , A lakberendező tárgyak fel­adata, hogy kellemesebbé, meghittebbé tegyék az otthon­tartózkodást. A szomszédok, is­merősök ellcápráztatása céljá­ból összegyűjtött csillogó „há­zibazár” költséges is, meg Íz­léstelen, és semmi gyakorlati funkciója nincs. Akkor hát mi legyen helyette? íme egy pél­da a sok közül. A kép egy többféleképpen variálható szekrónypolc-ösz- szeállítást ábrázol. Kis helyen elfér — szétszedhető — köny- nyen hozzáférhető, dekoratív látványt nyújt és nagyon prak­tikus. A tv-től a bárszekrényig, az ágynemű tartótól, a fehér- neműs szekrényig minden megtalálható benne. Polcain — a könyveken kívül — a követ­kező hasznos és mutatós dísz­tárgyak foglalnak helyet: vi­rágváza, kerámia gyümölcs­kosár, dohányzókészlet, né­hány különleges formájú és színű üvegpohár és egy érde­kes, téglalap alakú hangulat­lámpa. A lakberendezési tárgyak milyenségét és mennyiségét meghatározni persze nem volna helyénvaló. A kép csak azt bizonyítja: még szépből is jobban mutat a kevés. Betegségek és a modern élet DR. THOMSEN professzor érdekes előadást tartott Ead Hamburgban az ortopédiai orvosok Kongresszusán. A mo­dern élet által okozott néhány betegség különleges természet­re hívta fel újra a figyelmet. Szerinte a modern életforma különféle betegségeket „szül”. Azok az embereik például, akik állóhelyzetben végzik egész napi munkájukat, növekvő lábfájdalmakról panaszkodnak. Az ülő foglalkozásúak eseté­ben viszont a hátgerinc-meg­betegedések gyakoriak. A modern, megelőző egész­ségvédelemnek egyik fonlos feladata tehát a tájékoztatás a civilizációval együtt fellépő betegségekről. Napjainkban az emberek egy tekintélyes része még mindig nem él egyszerű­en, nem táplálkozik mértékle­tesen és nem tartózkodik elég­gé következetesen a káros „él­vezeti cikkek” — alkohol, do­hány stb. — túlzott fogyasz­tásától. Statisztikai adatok bi­zonysága szerint a mai gyer­mekek fokozottabban érzéke­nyek a fertőző betegségek iránt, mint a régiek. Ez a kö­rülmény a higiénia fokozásá­ra utal. A kevés mozgás pe­dig vérkeringés! és anyagese- re-bántalmak előidézője lehet. A GYERMEKEK rossz test­tartása csak kis számban szü­letési hiba. A rossz testtartás manapság többnyire nem szük­ségképpeni jelenség. Régente az agyondolgoztatás következ­ménye volt. Jelenleg az éssze rű testgyakorlás elhanyagolá sa. A test alkati hibáit sokszo az eléggé ki nem fejlesztett czomzat okozza, s ez „konzer- | válja” az ernyedt testtartást. Ezért feltétlenül lehetővé kell tenni, hogy a gyerekek — kö­telességük teljesítése után — kedvükre futkározzanak a sza­badban. Ami az ülőfoglalkozású fel­nőtteket illeti,. ők az üléstől származó ernyedtséget sza­badgyakorlatokkal, gimnaszti­kával küszöbölhetik ki. A FUTÓSZALAG mellett állva dolgozó munkások hely­zetén a célszerű üzemszervezés úgy próbál segíteni, hogy a munka ' legalább részben ülő helyzetben is elvégezhető le­gyen. De ha ez nem lehetséges),az ilyen munkát végzőik esténként könnyű sportot űzzenek. Egy­ben nem szabad elfeledni, hogy nemcsak nekik, de minden embernek nagy segítője egész­sége megőrzésében a könnyű sport, különösen az úszás és a gimnasztika.

Next

/
Thumbnails
Contents