Petőfi Népe, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-14 / 138. szám
Hétfőn rajtol a nemzetközi kerékpáros körverseny Hétfőn délelőtt 10 órakor rajtol Budapestről a hatnapos kerékpáros körverseny 150 főnyi mezőnye. Az első nap útvonala Budapestről Görömbölytapolcán át Miskolcra vezet. A második napon Miskolcról Debrecenbe hajtanak. Június 17-én, szerdán reggel vágnak neki a versenyzők a Debrecenből Szolnokra vezető kb. 130 km-es útnak. Ez lesz a verseny harmadik szakasza. A versenyzők Szolnokon ebédelnek és pihenő után délután 4 órakor indulnak neki a Kecskemét felé vezető, tulajdonképpen már negyedik szakasznak. Beérkezések előreláthatólag körülbelül 5 óra és fél 6 között várhatók. Nem nehéz megjósolni, hogy a Szolnoktól Kecskemétre vezető kitűnő betonúton, az aránylag rövid — 62 km-es — távon hatalmas iram várható és aligha szakad szét nagyon a mezőny. Valószínű, hogy éppen ezért szinte az egész várost megkerülve, mintegy háztömb körüli verseny után futnak majd célba. — Nagykőrösről érkezve a Bethlen körúton, Szalvai Mihály körúton és a Puskin utcán át vezet az út. A máriavárosi állomásnál fordulnak a Dózsa György út felé és a Szabadság téren, Rákóczi úton át jutnak el a Városi pályára. Itt az oldalkapun hajtanak be és egy kör után a tribün előtt fejezik be a versenyt. Az ünnepélyes eredményhirdetés a labdarúgó-mérkőzés szünetében lesz. Ekkor adják át a győztesnek és az első öt Harminc évvei ezelőtt a halasi gimnáziumban As „öreg“ meg a sport Sokan visszaemlékeznek még arra, hogy a 30-as évek derekán az akkori — egyébként köztiszteletben álló — igazgatónak volt egy nagy hibája. Megközelítően sem értékelte úgy a sportot, mint ahogyan mi szerettük volna. Célutáni sétái során bizony számtalanszor jelbe szakította félreeső tereken rögtönzött mérkőzéseinket, s a tanulásra figyelmeztetett. Pedig őrszemeket is állítottunk, hogy ha jön az „öreg”, idejében biztosítsuk a görbéből elől a visszavonulás útját. Egy alkalommal versenyre készültünk és váltófutóedzést tartottunk a Kossuth utcán olyan időponban, amikor az „öreg” nem szokott mutatkozni. Nem sejthettük, hogy egy bokor mögött már ott fenyeget a vész. Az egyik útkereszteződésnél tornacipőben, tornanadrágban, stafé- tabottalszáguldozva — és a győzelem tudatában — jött az első fiú. Az öregúr a fiatalokat megszégyenítő fürgeséggel ugrott elő rejtekéből és biztos kézzel ragadta meg a megrémült vág- tázót. Amikor visszanyerte az összeütközéstől majdnem elvesztett egyensúlyát — felháborodásának imigyen adott kifejezést: „Hát ez micsoda emberi mivoltotokból kivetkőzött szemérmetlenség? Hiányos öltözékkel, csaknem mezítelenül, világos nappal bottal kergetitek egymást az utcán:” Mondanom sem kell, a váltó többi tagja időben megtorpant, nem kívánták átvenni a helyezetteknek járó jutalmat. , Mindezek ellenére a sportélet folyt tovább. Másnap kerestünk egy új ed&őhelyet. Mohay József helyezettnek a TS és a KTE tiszteletdíjait. A Városi pálya felkészült a kerékpárosok és az FTC fogadására. A labdarúgó-pályát még a múlt ősszel újra gyeptéglázták. Gondos kezelés után most már kitűnő gyepszőnyeg várja az avatást, — ami egyelőre inkább csak próbának tekinthető —, mert hiszen a mérkőzés után még szeptemberig zárva maradnak a pálya kapui. Sakkhírek Kiskunhalasról FLESCH JÁNOS nemzetközi mester a vakszimultánozás világrekordere Kiskunhalasra látogat és a járási sakkszövetség felkérésére előadást tart, majd szimultánt játszik a halasi sakkozókkal. Az érdekesnek ígérkező előadás során több témát is érint a kitűnő sakkmester. Először az utóbbi idők nagy világversenyein szerzett tapasztalatairól és személyes élményeiről számol be, majd a legmodernebb stratégiai elvekről beszél és ezt játszmabemutatóval köti össze. Az előadás harmadik részének címe: A televíziós kamerák előtt. Ezen a külföldi vakszimultánjairól számol be, végül a hallgatók kérdéseket tehetnek fel a nemzetközi mesternek. Az érdekes előadásra és szimultánra június 15-én, hétfőn délután 6 órakor Kiskunhalason az állami gazdaság székházában kerül sor. ♦ A halasi járás sakkcsapatbajnoksága során lejátszották a III. fordulót. Eredmények: Jánoshalma I.—Balotaszállás 4:2, Kelebia—Jánoshalma II. 6:0, Mélykút—Halasi Postás 6:0. A bajnokság állása: 1. Kelebiai MEDOSZ 15. 2. Jánoshalma I. 12.5, 3. Mélykút 12,5, 4. Balotaszállás 11,5, 5. Jánoshalma II. 2.5, 6. Halasi Postás 0 p. A Kecskeméti Petőfi közgyűlése A Kecskeméti Petőfi SC június 15-én, hétfőn délután 5 órai kezdettel tartja közgyűlését az SZTK III. emeleti tanácstermében. Asztalitenisztehetség kutató toborzás Kecskemét város asztalitenisz- sportjának fejlesztése érdekében a Kecskeméti Vörös Meteor SK asztalitenisz szakosztálya tehetségkutatást rendez. A szakosztály felhívja mindazokat a kecskeméti gyerekeket, akik az asztalitenisz-sport iránt kedvet éreznek, hogy június 15-én, 17-én és 18-án du. fél J órakor tornacipővel, és ha van, pingpongütővel jelentkezzenek az £nek-Zenei Általános Iskola tornatermében. A toborzáson lányok és fiúk egyaránt jelentkezhetnek szülői és iskolai engedéllyel. Az oktatás teljesen dijtalan. Az asztalitenisz-sport további fejlesztése érdekében a szakosztály azokat a lányokat és fiúkat, akik szorgalmasak és tehetségesek, állandó felügyelet mellett minden hétfőn, szerdán és csütörtökön eredményes oktatásban részesíti. Kecskeméti Vörös Meteor asztalitenisz szakosztálya Hétfőn és kedden egész napos verseny keretében kerül megrendezésre Kecskeméten a Katona József Gimnázium és a Béke téri Általános Iskola tornatermében a sportiskolások országos újonc és serdülő fiú és lány tornászbajnoksága. A verseny szervező bizottságához, már beérkeztek a nevezések. Hetvennégy csapatban 144 sportiskolás jelentette be indulási szándékát. Hétfőn reggel 8 órakor a fiúk kezdik a versenyt és 14 újonc, valamint 10 serdülő csapatban 144 fiú vív majd színvonalas küzdelmet a bajnokságKépek - színek Harmadszor is Hogy egészen pontosak legyünk, csak másodszor, mert hiszen a Középiskolás Kupát csak 1963-ban írták ki először. Tehát a harmadik — illetőleg sorrendben az első sikert — még a régi rendszerű országos bajnokságban aratták a Bajai III. Béla Gimnázium röplabdázói. Bajnokság vagy kupa — lényegében mindegy — tény, hogy a bajai fiúkat már három éve nem győzték le. Valamennyi siker között talán ez — az utolsó volt a legszebb. A szombathelyiek — gyönyörű új sportcsarnokban kitűnően szervezték meg a döntőt. A nagyszámú — mintegy 800 főnyi közönség — szinte végig tapsolta a mérkőzést, és — dicséretükre legyen mondva — tudtak sportszerűen veszteni. Amikor a találkozó végén a két csapat tagjai kart karba öltve, őszinte sportbarátként vonult le a pályáról, az elfogulatlan hazai közönség tombolva ünnepelte a döntő mindkét résztvevőjét. Hegyi Mátyás, a Magyar Röplabda Szövetség elnöke a találkozó után azt mondotta, hogy a ért. A fiúk versenyében a helyi sportiskola nem indít csapatot. Kedden reggel csak fokozódhat a küzdelem. Ekkor az újonc leányok versenye következik, amelyben 25 csapat 130 versenyzője, délután 2 órától pedig a serdülő leányok versenye, melyben ugyancsak 25 csapat 130 versenyzővel vesz részt. A leánycsapatok között már elindul a megyei sportiskola csapata is, mind a serdülő — mind az újonckorosztályban. Kíváncsian várjuk a kecskeméti Halász Anna szerepléséit akinek esélye van jó helyezésre.- furcsaságok kupadöntő színvonala jó NB I-es szintnek felelt meg. Külön meg kell emlékeznünk a siker egyik fő kovácsáról, Rácz Sándor testnevelő tanárról. A kiváló edző és testnevelő érdeme, hogy a bajai röplabdasport ilyen magas színvonalra jutott, és az is, hogy a Tokióba készülő magyar röplabda-válogatott mezét nem egy bajai fiú készül magára húzni. Nem mindenütt divat a sportszerűség Erről viszont a Szigetváron járt Dózsa kosaras lányok szereztek keserű tapasztalatokat. A mérkőzés előtt a helyi csapat edzője kertelés nélkül azzal a kéréssel fordult a Dózsa vezetőihez, hogy mivel ők kiesésre állnak, a Dózsának pedig már úgy sem ronthatja a vereség a jó helyezését — „adják le” nekik a két pontot. A kecskeméti csapat vezetői határozottan visz- szautasitották. Ügy látszik azonban, hogy a játékvezetőknél több sikere volt az edzőnek. A pécsi Mikuska játékvezető már az első pillanatban technikait és néhány percen belül már a negyedik büntetőt ítélte a Dózsa legjobbja, Kiss ellen. A kecskeméti középjátékos alig játszott összesen 6 percet és máris el kellett hagynia a pályát. A többiek sem jártak jobban. Technikai, személyi büntető, lépéshiba egymást követte, és a szigetvári lányok közben azt csináltak, amit akartak. A közönség a saját csapata biztatása helyett a kecskemétiek sértegetésével szórakozott. — Szóval furcsa mérkőzés volt. A legfurcsább, hogy mindezt a Magyar Kosárlabda Szövetség jóváhagyásával nyugodtan tehették, és nincs fórum, amely véget tudna vetni az efféle mesterkedéseknek. A Dózsa helyezésén valóban nem ront már a vereség, de az ilyen csalárd ír. időn kivívott győzelem a szigetváriakon sem segíthet igazán. Már az íjászok is? Nem hagyhatjuk szó nélkül a lakiteleki íjászok esetét sem. Vasárnap a Budapesti Íjász Szövetség országos jellegű serdülő és újonc íjászbajnokságot rendezett. Minthogy „nyílt” verseny volt, teljes joggal indulhattak rajta a vidéki szakosztályok is. Sajnos, ezek közül csak a Lakiteleki Szikra Tsz sportolói használták ki az alkalmat — vagy talán jobb is? — mert ami a verseny befejeztével a díjkiosztáson történt, az minden képzeletet felülmúlt. A lakiteleki sportolók három számot nyertek. Ez viszont nem nyerte meg a Népstadion SK Moldoványi Tamás nevű edzőjének tetszését. A díjkiosztáskor durva szavakkal emelt óvást a lakitelekiek részvétele ellen, és többek között ki akarta kapni a kiosztott díjat egy lakiteleki serdülő fiú kezéből. „Tanulságos” jelenet lehetett. Elképzelhetjük, hogy ez az edző mire oktathatja a tanítványait. Sz. Z. Ökölvívóverseny Hosszú idő után ismét ökölvívóversenyt láthatunk Kecskeméten. A Kecskeméti Fémmunkás a Budapesti MEDOSZ jó képességű együttesét látja vendégül. A versenyt ma délelőtt fél 11 órai kezdettel az Épületlakatos-kultúrteremben rendezik ms» Nem bánta meg K ülönösen jelentős egy fiatal pedagógus, egy éppen most végzett testnevelő tanár életében az első év. Az első benyomások, sikerek, tanulságok szinte az egész pályafutására kihatással lehetnek. A főiskolán megismerkedik a legmodernebb, leghaladóbb testnevelési tudománnyal — azután kikerül az új iskolájába, oda kell állni egy osztály elé — és az elmélet találkozik a gyakorlattal. A tanultakat meg kell valósítani. Ugyanaz a tanév egy „öreg” pedagógusnak esetleg nem jelent semmi különöset. Egy a sok közül. Az új tanárnak pedig talán éppen ez szabja meg az egész későbbi — hosszú éveken át követendő útirányát. M inderről már közel 10 hónappal ezelőtt beszélgettünk Szabó Miklósnéval, a Kecskeméti Katona József Gimnázium akkor még „újonc” testnevelőjével. Budapesti lakos létére nem akart mindenáron a fővárosban maradni, hanem férjével együtt, aki szintén akkor végezte a TF-et, Kecskemétre kérte magát és örömmel jött ebbe az alföldi városba. Azóta eltelt 10 hónap. Egy egész tanév, és az utolsó testnevelési órára eljöttünk Szabó Mik- lósnéhoz a most már „tapasztalt” tanárhoz, hogy folytassuk és befejezzük az egy évvel ezelőtt félbemaradt beszélgetést. Nem bánta-e meg, hogy Kecskemétet választotta Budapest helyett? Ő szintén mondhatom, hogy nem. Ezt nemcsak magam, hanem a férjem nevében is kijelenthetem. Mindketten úgy érezzük, hogy megtaláltuk a helyünket és megtaláltuk a számításunkat. Nehéz volt ez az első év? Természetesen, nem volt könnyű. Főleg eleinte, míg megszereztük a kellő rutint. Nekem nagy könnyebbség volt, hogy egy nagy sporthagyományokkal rendelkező iskolába kerültem, ahol minden feltétel biztosított a magasszintű tanításhoz. Nagy segítségemre volt a tanári kar kollektívája és sokat köszönhetek testnevelő kartársaimnak is, akik — különösen az első nehéz időkben — mindig ott álltak mellettem. Mindenkinek van kedvenc sportága. Melyikkel foglalkozott legtöbbet, legszívesebben? K edvenc sportágam most is az atlétika — én magam is atlétaedző vagyok — de mégis a kézilabdával foglalkoztam legtöbbet. Erre volt legjobb lehetőség és legtöbb alkalom. Itt volt rám a legnagyobb szükség, és úgy érzem a sportágban végzett munkám sem volt haszontalan. Hogyan tudná az év tapasztalatait összefoglalni? A hivatását szerető testnevelő elsőrendű feladata a sport megszerettetése a gyerekekkel. Láttam az erre való törekvést a tanártársaimnál és ezt akartam én is. A legnagyobb öröm az, ha látjuk, érezzük, hogy a még kialakulatlan egyéniségű gyerekek hogyan válnak munkánk nyomán szilárd jellemű, erős, egészséges fiatalokká^ A sportiskolák országos tornászbafnoksága Kecskeméten
