Petőfi Népe, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-14 / 138. szám

2. oldal 1964. június 14, vasárnap Találkozások hete A laoszi erőszak félelemből fakad Szélsőjobboldali akció Kaliforniában A NYÁRI vakáció csak a diákok számára kö­szöntött be: A nemzet­közi politikai élet zajlá­EGY HÉT Á KÜLPOLITIKÁBAN sa azonban az elmúlt héten sem csökkent. Szá­mos fontos találkozó zajlott le, vagy kezdődött, így Hruscsov miniszterelnök Leningrádban Tito elnökkel találkozott, s fogadta Wilsont, az An­gol Munkáspárt vezetőjét. Tito látogatása során, az általános nemzetközi helyzet problémái mellett, nyilvánvalóan meg­beszélték a nemzetközi munkásmozgalom fontos kérdéseit, s mint a kiadott közlemény is hang­súlyozta, a döntő kérdésekben teljes volt a né­zetazonosság. Wilson moszkvai látogatása fontos lépés a munkáspárt választási hadjáratában, s az esetleges eljövendő munkáspárti kormány külpolitikájának kialakításában. Wilsonnak mód­ja nyílott arra, hogy a szovjet vezetők előtt ki­fejtse nézeteit a leszerelésről, az atomfegyver­mentes övezetekről, a vezetők rendszeres csúcs- találkozóiról és más fontos ügyekről és javas­latokról. Ugyanakkor megismerkedhetett a szov­jet állásponttal az említett kérdésekben. KOMOLY jelentőséget tulajdonítanak a nyu­gati szövetségesek kapcsolatainak viszonylatá­ban Erhard kancellár amerikai útjának, még akktT is, ha eredményeik szempontjából nem nevezhető látványosnak. Erhard és Johnson tár­gyalásainak teljes „étlapja” ugyan nem került nyilvánosságra, de könnyen következtetni lehet a feltálalt „menü” széles skálájára A nyugati szövetségesek vonatkozásában: az Atlanti Szö­vetség, a multilaterális atomütőerő, az európai integráció, gazdasági kérdések — köztük a vám- problémák — továbbá Nyugat-Németország fo­kozott jelenléte Dél-Vietnamban — amit McNa­mara hiába szorgalmazott Bonnban — kerülhe­tett szóba. Nyilván a hasonló súllyal felmerülő kérdések közé tartozott a kelet—nyugati viszony, a Kínával folytatandó kereskedelem, a Szovjet­unióval és a Német Demokratikus Köztársaság­gal való kapcsolatok problémája is. A washingtoni látogatás végső fokon nem cso­dabalzsam a nyugati szövetség sebeire. Különö­sen plasztikusan tükrözi ezt a következtetést Strauss amerikai szereplése. Strauss egészen más hangnemben szól. Míg Erhard és Johnson egy­ségről beszéltek, Strauss a renitens de Gaulle koncepcióját dicsőítette és nem győzte ismétel­ni, mennyire veszélyesnek tartja az „úgyneve­zett rugalmas politikát”. Strauss félelme a „ru­galmas” politikától és Johnson nyilatkozatai a béke útjait kereső amerikai külpolitikáról, eny­hén szólva túlzottnak tűnnek, a legutóbbi laoszi események fényében, ahol az amerikaiak harci Wolter Ulbricht elutazott Moszkvából MOSZKVA Pirityi Sándor, az MTI moszkvai tudósítója jelenti: A Szovjetunióban tett kéthe­tes látogatás végeztével szom­baton reggel elutazott Moszk­vából Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az NDK Államta­nácsának elnöke. A Vnukovói re­pülőtéren a díszegységek pa­rancsnokának jelentéstétele, az NDK és a Szovjetunió himnu­szának elhangzása után Walter Ulbricht, Nyikita Hruscsov és Leonyid Brezsnyev elhaladt a díszalakulatok előtt. A szovjet iskolás gyermekek virágcsok­rokkal kedveskedtek a német vendégeknek. Ezután Nyikita Hruscsov a mikrofonhoz lépett és rövid be­szédben búcsúzott el a német küldöttségtől. Megelégedéssel nyilatkozott a találkozókról, a tárgyalásokról, amelyek az egyet­értés, az őszinteség és a szívé­lyesség légkörében zajlottak le. Méltatta a pénteken aláírt ba­rátsági, kölcsönös segélynyújtá­si és együttműködési szerződés jelentőségét. Walter Ulbricht válaszában meghatót tan mondott köszöne­tét azért a meleg fogadtatásért, amelyben őt, feleségét és bará­tait részesítették. Elmondotta, hogy mindenütt érezték a szov­jet nép bizalmát az NDK iránt. „Soha nem leszünk méltatlanok erre a bizalomra” — jelentette ki. A beszédek elhangzása után a német küldöttség tagjai bú­csút vettek a szovjet vezetők­től és beszálltak gépükbe, amely moszkvai idő szerint fél 11-kor emelkedett a magasba. Walter Ulbricht Berlinbe érkezett BERLIN iADN) Walter Ulbricht, a Német De­mokratikus Köztársaság Állam­tanácsának elnöke kíséretével együtt szombaton 14 napos szovjetunióbeli látogatása után visszatért Berlinbe. A SZOT tiltakozása a dél-afrikai fajüldözés ellen A Szakszervezetek Országos Tanácsa táviratot intézett a dél-afrikai fajüldözés ellen küz­dő mozgalom londoni központjá­hoz. A távirat a mozgalom cél­jait támogató magyar szervezett dolgozóknak azt a követelését tolmácsolja, hogy bocsássák sza­badn Nelson Mandelát és a faji megkülönböztetés ellen küzdő többi bebörtönzött hazafit, tö­mbbé vessenek véget az em­beri jogok megsértésének és a kegyetlenkedéseknek Dél-A ifi- kában. (MTI) Közös közlemény Johnson és Erhard találkozásairól AMERIKA „erős kezű” fellépése Laoszban azonban éppen nem erőt tükröző, hanem féle­lemből fakadó, eleve kudarcra kárhoztatott, dur­va megtorló politika. E politika hátterében a fo­kozódó dél-vietnami kudarcokat, a laoszi reak­ció erőteljesebb támogatását célzó szándékot, to­vábbá olyan helyzet előidézésére való törekvést kell látnunk, amelyben lehetetlenné válik a problémák tárgyalásokon történő elintézése. Ee- letartozik ezekbe az elképzelésekbe egy újabb jobboldali puccs bátorítása, és esetleg az in­gadozó Souvanna Phouma teljes kompromittálá- sa vagy félreállítása. BIZONYOS radikalizáló hatást az ultrareak­ciós Goldwater próbaválasztási győzelmétől sem lehet elvitatni. Ám, ha a hivatalos amerikai po­litika a kaliforniai győzelmet helytelenül érté­keli és a választási hadjárat vélt érdekében, az amerikai szélsőjobb uszályába kerül, akkor ko­moly veszély fenyegetheti a nemzetközi enyhü­lési politikát. Goldwater kaliforniai győzelme, majdnem egy­öntetűen elítélő nemzetközi visszhangot váltott ki. A londoni rádió konzervatív kommentátora többek között a következőket mondotta Gold­water esetleges jelöltségéről: „Ha Goldwater lesz a republikánusok hivatalos jelöltje — és ez valószínű —, akkor ez bizonyos fokig respektá- bilissá fogja tenni az Egyesült Államok bizo­nyos szélsőséges politikai csoportjait, olyan cso­portokat, amelyek külpolitikailag hajlandók fe­lelőtlen kalandokba bocsátkozni, amelyen pél­dául Kuba inváziója, vagy az atomfegyverek használata Vietnamban... Az ügy nemcsak az Egyesült Államokat, hanem az Egyesült Álla­mok szövetségeseit is érinti.” A kommentátor ezután az Egyesült Államok és Szovjetunió atommonopóliumába vetett bizalomról beszél, amely bizalmat azonban „át kellene értékelni akkor, ha megtörténhetik az, hogy egy olyan szélsőséges politikust, mint Goldwater, az egyik nagy amerikai párt kész elnökként jelölni”. A laszi amerikai politika ma egyáltalán nem „bizalomkeltő” és éppen nem tükrözi azt a böl­csességet, amely alkalmas volna arra, hogy fel­oldja a világon a Goldwater-győzelem okozta sokkot. Ez a politika inkább arra enged követ­keztetni, hogy nem ésszerű ke- -epciók irányít­ják, hanem hajlamos arra, hegy beláthatatlan veszélyekkel járó propagandisztikus és presztízs- manővereket folytasson. A Biztonsági Tanács ülése Tiltakozások a dél-afrikai hazafiak elítélése ellen NEW YCRK. (TASZSZ, ADN, DPA, Reuter) A dél-afrikai terrorper elleni tiltakozás és felháborodás iz­gatott légkörében folytatta mun­káját pénteken a Biztonsági Ta­nács. A pénteki ülésen, amelyen a Dél-afrikai Köztársaság ellen al­kalmazandó kereskedelmi és gazdasági intézkedésekről tár­gyaltak, Szidj Baba marokkói küldött felolvasta Albert Lutu- lina, az Afrikai Nemzeti Kong­resszus Nobel-díjas elnökének a tanácshoz intézett táviratát. — A Mandela és társai ellen hozott szégyenletes ítélettel sír­ba szálltak azok a remények, hogy Dél-Afrikában együttmű­ködés alakulhat ki a fajok kö­zött — hangoztatja Lutuli, s felhívta a világ kormányait, né­peit és intézményeit, tegyenek meg mindent „korunk legna­gyobb afrikai tragédiájának megakadályozása végett”. Fedorenko, a Szovjetunió ál­landó ENSZ-fődelegátusa rámu­tatott, hogy a Biztonsági Tanács nem maradhat közömbös Lutuli felhívásával szemben. A dél-af­rikai hatóságok most újabb ön­kényes cselekedetre ragadtatták magukat, pedig még alig száradt meg a tinta a Biztonsági Ta­nács június 9-i határozatán, amely a terrorperek felfüggesz­tését követelte. Oiri Hajek csehszlovák és Ro­ger Grimes libériái küldött eré­lyes intézkedéseket követelt a Verwoerd-rendszer ellen. Mint Hajek hangsúlyozta, a pretoriai ítélet megmutatta, mennyire sürgető a gazdasági megtorló intézkedések alkalmazása. Az ENSZ afrikai csoportja pénteken nyilatkozatban tiltako zott a dél-afrikaiak perében ho­zott életfogytiglani ítélet ellen. Bár megkönnyebbüléssel vettük tudomásul, hogy a vádlottak megmenekültek a halálos ítélet­től, a helyzet azonban lényege­sen nem változott — hangzik a nyilatkozat. A bírói döntés provokáció és kihívás mindazok­kal az afrikai népekkel szem­ben, amelyek a tavalyi Addisz Abeba-i értekezleten harcot hirdettek a véres elnyomás alatt sínylődő dél-afrikai nép felsza­badításáért. Hírügynökségi jelentések sze­rint a világ közvéleményében hatalmas febáborodást keltett a pretoriai ítélet Hruscsov fogadta az NSZK nagvkövetét Nyikita Hruscsov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnö­ke szombaton a Kremlben fo­gadta Horst Groeppert, a Né­met Szövetségi Köztársaság moszkvai nagykövetét és meg­beszélést folytatott vele. A ta­lálkozót a nyugatnémet nagy­követ kérte. WASHINGTON (MTI) Washingtonban szombaton kö­zös közleményt adtak ki John­son amerikai elnök és Erhard nyugatnémet kancellár tanács­kozásairól. Mint a közlemény hangoztatja „arra kell töreked­ni, hogy igazságos alapon, bé­késen oldják meg a német és berlini kérdést”. Megállapod­tak abban, hogy „további erő­feszítéseket kell tenni a kérdés ilyen rendezésiére”. Ugyanak­kor kijelentették, hogy a megol­dást az „önrendelkezési jogra kell alapozni”. Ezzel végered­ményben Erhard és Johnson azt a régi elgondolását ismétli meg, hogy hajlandó normalizálni a kapcsolatokat a Szovjetunióval, de csak úgy, ha a Szovjetunió bizonyos előfeltételeket teljesít, így például türelmet tanúsít az De Gaulle a délkelet-ázsiai helyzetről De Gaulle a százezer lakosú Amiensben mondotta el észak­franciaországi kőrútjának eddi­gi legfontosabb beszédét. A köz- társasági elnök ezúttal a külpo­litikai kérdésekre is kitért. A volt Francia-lndokína országai­ról szólva kiemelte, hogy a Dél- kelet-Ázsiában előállott súlyos helyzet az idegen beavatkozás eredménye. Franciaország — szavai szerint — segíteni akar­ja Észak-Vietnamot, Dél-Viet- namot, Laoszt és Kambodzsát. Az az álláspontja, hogy szűn­A Béke-világtanács kitüntette a pretoriai perben elítélt hazafiakat LONDON. (MTI) A TASZSZ jelentése szerint a Béke-világtanács Nelson Man­delát és a pretoriai vésztörvény­szék által elítélt többi dél-afri­kai hazafit „a békéért, valamint a demokráciáért és a dél-afri­kaiak jogi egyenlőségéért vívott hősi harcának elismerésekép­pen” a Joliot Curie aranyérem­mel tüntette ki. John Bernal professzornak, a Béke-világtanács ügyvezető el­nökének az aranyérem odaíté­léséről szóló nyilatkozata fel­hívja a béke híveit, küzdjenek a börtönbe vetett hősök kisza­badításáért. jék meg az idegen beavatkozás és a délkelet-ázsiai országok né­pei vegyék saját kezükbe sor­suk irányítását. De Gaulle ugyanakkor hűség- nyilatkozatot tett az Atlanti Szövetség mellett, amely — mint mondotta — védelmet nyújt „az esetleg mutátkozó fenyege­tés” ellen. Aláhúzta azonban, hogy Franciaország megőrzi füg­getlenségét a szövetségben és maga határozza meg sorsát. iránt a nyugatnémet törekvés iránt, hogy bekebelezzék a Né­met Demokratikus Köztársasá­got. A tárgyalások során nagy fi­gyelmet szenteltek a Moszkvá­ban pénteken aláírt szovjet- német barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyújtá­si szerződésnek. A tanácskozás részvevői „tudomásul veszik” a tényt, de szükségesnek tartják hozzáfűzni, hogy „a szövetsége­sek jogainak korlátozását cél­zó minden kísérletért a fele­lősség a Szovjetunióra hárul”. Johnson és Erhard a közle­ményben állást foglal a NATO sokoldalú atom ütőerejének meg­valósítása mellett. A közlemény­ben hangsúlyozzák, hogy a terv­be vett nukleáris erő „jelentős mértékben növelné az atlanti közösség katonai és politikai erejét” s további erőfeszítése­ket kell tenni, hogy az év vé­gén aláírják a haderő megte­remtéséről szóló egyezményt.* A közlemény kijelenti, hogy a nemzetközi helyzet megvitatása során Johnson elnök utalt árra a „komoly helyzetre, amellyel az Egyesült Államoknak Délkelet- Ázsiában kell szembenéznie”. A tanácskozások részvevői kijelen­tik, hogy a dél-vietnami kor­mánynak „minden oldalra ki­terjedő segítséget kell adni”. Ezzel kapcsolatban az NSZK kancellárja hangoztatja, hogy kormánya növeli a Dél-Viet- namnak nyújtott politikai és gazdasági segítséget.” Krag dán miniszterelnök hazautazott az Egyesült Államokból Otto Krag dán miniszterel­nök befejezte hivatalos láto­gatását az Egyesült Államok­ban és hazautazott. Krag ame­rikai látogatása során megbe­széléseket folytatott Johnson el­nökkel, Rusk külügyminiszterre] és más vezető kormányszemélyi. Bégekkel. A dán miniszterelnök kijelen­tette, pontos képet alkothatott e megbeszélések alapján az Egyesült Államok külpolitikájá­ról és alkalma nyílt arra is, hogy Dánia álláspontját kifejtse. Indulása előtt Krag hangsúlyoz­ta, igyekszik haza. hogy előké­szítse Hruscsov szovjet minisz­terelnök ötnapos dániai látoga­tását. repülőkkel végrehajtott akciói, nyüt imperialis­ta beavatkozást jelente­nek.

Next

/
Thumbnails
Contents